Tisztelt Szakértő! Egy egyesület edzőt alkalmazna, aki ekho szerinti adózást választ. Van mellette munkaviszonya. Be kell-e jelenteni T1041-en, vagy csak a 08-as nyomtatványon? Kell-e jelölni, hogy Tbj. szerint nem biztosított? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Azzal kérdéssel fordulok önhöz, hogy a sportvállalkozásban közreműködő edzőre vonatkozik-e az Ekho törvény 4. § (6) bekezdése, mely szerint a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló után?
Változik a hitelintézeti tag részjegyszerzésének adóztatása, újabb mentességet kapnak a sportolók és az edzők, meghatározott esetben adómentes lesz a termőföld értékesítése, ha az Országgyűlés megszavazza a nyári adócsomagot.
Tisztelt Szakértő! Sportegyesületünk egy tornaklubot üzemeltet, ahol munkatársaink munkaviszonyban edzőként vannak alkalmazva. Az edzői alkalmazás feltétele egy speciális továbbképzés, ahol elsajátítják a klubban a tornát segítő eszközök és mozdulatsorok használatát. A licenc tulajdonosa szervezi és bonyolítja ezeket a továbbképzéseket. Sikeres vizsgát követően alkalmazzuk a munkavállalót edzői munkakörben, 2717-es FEOR számmal. Kérdésem: teljesíthetjük-e a dolgozó nyilatkozatának a birtokában a közteherviselési, és adófizetési kötelezettségeinket az ekhotörvény alapján. Válaszukat előre is köszönöm: Dobosi Pálné
Tisztelt Szakértő! Labdarúgó sportegyesületünk a csapatok edzőit részmunkaidő keretében foglalkoztatja (havi 40, ill. 48 óra, napi 4 óra, így 10, ill. 12 nap). A munkaidő-beosztásuk hétköznapra (edzések) és hétvégére (vasárnapra, bajnoki fordulók ezen a napon vannak)) is esik. Éppen ezért gondoljuk – és ebben az önöktől kapott korábbi kérdéseinkre feltett válaszok meg is erősítenek –, hogy a munkakör jellege alapján rendeltetésünk folytán vasárnap is működő munkáltató vagyunk. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben is vonatkozik-e ránk a zMt. 105. § (4) pontja, azaz "munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani." Hisz az idézett 101. § (1) f) pontja csak a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik – ez ránk nem igaz, mert nem csak szombaton és vasárnap foglalkoztatjuk az edzőket, hanem ahogy fent említettem, hétköznap is. Vagyis annak ellenére, hogy minden vasárnap van bajnoki forduló (nyilván a nyári és téli bajnoki szüneten kívül), az edzőknek ettől függetlenül legalább egy vasárnapot mégis pihenőnapként kell kiosztani? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesület külföldről szerződtet edzőt, aki jövedelme után ekhosként adózik (minimálbérig munkaviszonyos jövedelem, felette ekho), Az egyesület szeretne lakást is bérelni az edzőnek. Milyen adók vonatkoznak az ügyletre, ha - az egyesület bérli az ingatlan és a magánszemélynek nincs térítési kötelezettsége, - ha az edző bérli az ingatlant, akkor a lakhatási támogatás szabályai alkalmazhatók-e, vagyis a minimálbér 40%-ig adómentes, felette pedig munkabérként adózik az összeg? Köszönöm segítségüket!
Duplázódott az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás hivatásos sportolók és edzők által alkalmazható éves bevételi határa – emlékeztet a NAV.
Duplájára nőne a hivatásos sportolók és edzők egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási kerete – egyebek között ezt is tartalmazza törvényalkotási bizottságnak a tavaszi adócsomaghoz előterjesztett összegző javaslata.
Tisztelt Szakértő, mindenekelőtt köszönöm szépen a korrekt és kielégítő válaszokat, amit a minap tettem fel a sportegyesületi edzők ekho-s választásával kapcsolatosan. Ezek az alábbi oldalon találhatók meg: http://adozona.hu/kerdesek/2017_5_10_Sportegyesulet_edzok_ekho_valaszt_evs Ezen témát tovább folytatva még további két kérdésben szeretném kérni szíves segítségét: 1. Ön azt írja az első kérdésemre (a kérdésem ugyanis valóban erre irányult), hogy "határozatlan idejű munkaviszony esetén kötelező munkaszerződést kötni". Szeretném kérdezni, hogy határozott idejű munkaviszonynál is ugyanúgy kötelező munkaszerződést kötni? 2. Az edzőket a jelenlegi gyakorlatunkban egy évben 10 hónapot alkalmazzuk (illetve tíz hónapra fizetünk bért). Azaz december hónapban egyáltalán nem, január és június hónapban pedig fél-fél havi bért fizetünk nekik - igazodva a bajnoki menetrendhez. Szeretném kérdezni, hogy határozott idejű munkaviszonynál ki lehet-e kötni a munkaszerződésben, hogy mely hónapokra mennyi bért adunk, vagy úgy kell tervezni a foglalkoztatást, hogy például november 30-áig határozott időre alkalmazzuk, majd ezt követően január 15-étől június 15-éig ismét határozott idejű munkaviszonyt létesítünk, majd július 1-jétől november 30-áig újból határozott idejű munkaviszony, és ezt ismételve, amíg ez a gyakorlat fennáll. Illetve ehhez kapcsolódóan kérdezném még, hogy ezeket a munkaviszony létesítéseket külön ki-be kell jelezni a NAV-nak is?
Tisztelt Szakértő, Amatőr sportegyesületünk jelenleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza a sportedzőket. A jövő hónaptól azonban szeretnénk áttérni más foglalkoztatási módra, nevezetesen határozatlan idejű munkaviszonyra, a közterheket pedig az ekho szabályai szerint fogjuk levonni, illetve teljesíteni. Valamennyi sportedzőnk megfelel az ekho szabályainak, azaz máshol rendelkeznek elegendő jövedelemmel, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik, ezért az általunk adott munkabér egészéből a közterheket az ekho szabályai szerint fogjuk levonni. A kérdéseim: - Kell-e munkaszerződést kötni, illetve milyen szerződést kössünk velük akkor, ha a havi munkaórák száma 40 (illetve egy edző esetében 48)? - Lehet-e a munkaidő-beosztást változtatni (anélkül, hogy például pótlékot kellene fizetni), gondolok itt arra, hogy a mérkőzések általában eltérő időpontban vannak (főleg vasárnap)? - Mivel vasárnaponként vannak a mérkőzések, számolni kell-e bármilyen pótlékkal az alapbérhez képest, vagy ezt ki lehet zárni például a szerződésben? - Kell-e jelenléti ívet vezetni? - Be kell-e jelenteni az alkalmazottakat a NAV-nál, és ha igen, melyik űrlapon?
A kérdésem az lenne, hogy milyen szabályok szerint kell eljárni, ha az alapszabályban szereplő sporthoz kapcsolódóan edzőt szeretnék foglalkoztatni? Megbízási szerződés vagy munkaszerződés kötése kell-e, illetve kit, és milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelnek? A foglalkoztatott edzőnek (mint magánszemélynek) hogyan kell ezt szerepeltetnie a bevallásában? Köszönöm!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték