Tisztelt Szakértő! Munkáltatói felmondással megszűnő munkaviszonnyal összefüggésben fizetett 12 havi végkielégítés, miután járulék (nyugdíj- és egészségbiztosítási) kerül levonásra, ez az időintervallum biztosításban töltött időnek számít, és egészségügyi ellátásra jogosult-e a dolgozó?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném tájékoztatását kérni. Ügyfelem egy olyan társaság, amelyik képkeretezéssel, festéssel kapcsolatos eszközök értékesítésével foglalkozik. Előfordul, hogy festőtől vásárol festményt, melyet a festő festett, és felajánlja eladásra. Nem ügyfelem megrendelésére készülnek ezek a festmények, hanem az üzletbe alkalmi jelleggel érkező festő keresi meg ügyfelemet az adásvétel tárgyában. Azonban a festő adószámos magánszemély, és számlát állít ki a festmény eladásáról. Kérdésem ennek adóügyi megítélésével kapcsolatos: ha adószámos magánszemély, akkor én kifizetőként köteles vagyok őt nyilatkoztatni a költségelszámolásával kapcsolatban, levonni és befizetni az általam megállapított adóelőleget, és befizetni a szociális hozzájárulási adót. A biztosítási jogviszonyt hogyan tudom megállapítani ez esetben? Hiszen a minimálbér 30 százalékát meghaladó összeg után már létrejönne a biztosítási jogviszony is, és egyéni járulékokat is kellene vonnom tőle, valamint a szükséges biztosítotti bejelentést is meg kellene tennem. Hogyan tudom eldönteni, hogy hány napra vonatkozik a díjazás? Mivel nem az én megbízásom alapján festi a képeket, így erről nincs információm. Véleményem szerint én terméket vásárolok tőle, és nem keletkezik köztünk megbízási jellegű jogviszony, ami az előbbi kötelezettségeket maga után vonná. Mi a helyes megoldás ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbeadással kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Ausztriában rendelkezem munkaviszonnyal, viszont csak az év egy részében, februártól december közepéig. Bérbeadásból származó jövedelmem meghaladja az egymillió forintot. A1-es igazolással rendelkezem. Attól tartok, nem mentesülök így az ehofizetés alól, vagy amely hónap egészében biztosított voltam külföldön, abban a hónapban szerzett jövdelemre vonatkozik a mentesség? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Több munkavállalónkról derült ki, hogy a TAJ száma az orvosnál piros, vagyis nincs biztosítása. Alkalmazásunkban állnak 1991-2001. óta. Anno valamennyiüket bejelentettük a MEP-nél – 2006-ig ott kellett. 2006-tól havi bevallást adunk róluk a NAV-nak. A bevallásokat hiba nélkül végig rögzítették az M lapokkal együtt. Tartozásunk nincs. Hogyan létezik, hogy egyik napról a másikra nem biztosítottak? Hol lehet a hiba?
Biztosítási kötelezettség megállapításához kérem az állásfoglalásukat. Egy pályázat keretén belül megbízásos jogviszonyok alapján 2015. január hónapban (egy kifizetőnél) egy főnek fizetnék ki a 2014. évi megbízásos jogviszonyok szerinti megbízási díjat. 2014. év folyamán különböző tevékenységekre, különböző időszakokra, az időszakok átfedésével készültek a megbízási szerződések, teljesítésigazolások. Szerződésenként a teljesítési időszakok, és a járulékalapok: 1. 2014. 01.01-2014. 06.30. 35 100 Ft 2. 2014. 04.10-2014. 04.16. 18 000 Ft 3. 2014. 06.10-2014. 06.13. 18 000 Ft 4. 2014.11.01-2015.01.31 90 000 Ft 5. 2014.12.01-2015.01.31 37 800 Ft Kérdésem, hogy az első három szerződés szerinti kifizetést 2014. 01. 01-2014. 06. 30. időpont szerint, a 4-5. szerződést 2014. 11. 01 - 2015. 01. 31. időpont alapján – a naptári napok osztószámával, valamint az 1050 forint napi járulékalap figyelembevételével – kell-e elbírálni a biztosítási kötelezettséget, vagy ettől eltérő módon?
Tisztelt Szakértő! Intézményünk megbízási szerződést kötött egy személlyel egyszeri – október elején lezajlott – munkavégzésre. A megbízási díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az utalandó megbízási díj számfejtésekor derült ki, hogy a megbízott 2014. szeptember eleje óta passzív állományú egyetemi hallgató. Kérdésem, hogy ilyen esetben él-e, és meddig él a biztosítotti jogviszonya, szükséges-e, hogy a NAV felé bejelentsük, mint munkavállalót? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég Bulgáriában élő személyt kért fel tanulmány megírására, szöveg fordítására. Az illető személy a munkát Bulgáriában végzi el, de a kifizetést a magyar cégtől kapja. Hogyan kell eljárni az adóelőleg megállapításával kapcsolatban, és milyen igazolást kell tőle beszerezni? Jól értelmezem-e, hogy Magyarországon nem válik biztosítottá, így járulékot nem kell a juttatásból levonni? A bolgár hatóságok nem adnak ki neki A1-et és illetőségigazolást, mivel nem Magyarország területén végzi a munkát. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha idén lettem őstermelő, és bevétel még nem várható ebben az évben, jövőre mi alapján kell járulékot fizetni, hogy a biztosítotti jogviszony megmaradjon?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték