Tisztelt Szakértő! Köztestület anyagilag támogat nemzetközi szakmai versenyen induló magánszemélyeket, illetve a díjazottakat pénzjutalomban részesíti. Bérköltségként vagy személyi jellegű juttatásként kell könyvelni ezeket a kifizetéseket? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő Úr/Asszony! Cégünk ellenőrzésekor az eljáró ellenőrrel vitába keveredtem. Az ellenőr az alábbiakat írta le: " ....a munkavállalók részére kifizetett gépkocsi-használati díj személyi jellegű egyéb kifizetésnek, azaz bérköltségnek számít ........" Tudomásom szerint a gépkocsi-használatra a NAV által megadott üzemanyagár és a 9 Ft/km költség alapján elszámolt költség nem bérköltség. Rosszul tudom? Várom válaszát, tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Széles Imre Úr! Korábbi kérdésemre adott válaszához kérnék Öntől további segítséget. Lehet, hogy nem volt egyértelmű a kérdés. Az egyéni vállalkozó a tanulószerződés után járó alapnormatíva-többletet más adónemekre átvezeti, a tanulószerződés alapján az oktatói kiegészítő csökkentő tétel helyes felhasználásáról szeretnénk érdeklődni. Azt olvastuk, hogy azt az oktató bérköltségére lehet elszámolni. A kérdés a következő volt: Oktatói kiegészítő felhasználása Tisztelt Szakértő! Cukrászmester egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett 8 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését is végzi és igénybe veszi az oktatói kiegészítő csökkentő tételt. Helyes-e, ha az oktatói kiegészítő csökkentő tétel összegét (időarányosan például 1-5 hó) az egyéni vállalkozónak oktatói díjra és a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra kerül elszámolásra és átutalásra? Vagy csak bérköltségre (egyéni vállalkozó oktatói díj) lehet elszámolni? Köszönöm a segítséget. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Olvasónk! A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítéséből származó többletet bármilyen más adónemre átvezetetheti, illetve visszaigényelheti. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Cukrászmester egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett 8 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését is végzi és igénybe veszi az oktatói kiegészítő csökkentő tételt. Helyes-e, ha az oktatói kiegészítő csökkentő tétel összegét (időarányosan például 1-5 hó) az egyéni vállalkozónak oktatói díjra és a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra kerül elszámolásra és átutalásra? Vagy csak bérköltségre (egyéni vállalkozó oktatói díj) lehet elszámolni? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő
Továbbra is jelentős bérköltséget gerjesztenek az adók és járulékok Magyarországon, derül ki az OECD legfrissebb jelentéséből.
Tisztelt Cím! Öt munkavállalót kettő cég közösen foglalkoztat (több munkáltatós foglalkoztatás). A két cég megállapodott, hogy az egyik cég vállalja a bejelentést, illetve a bérszámfejtést. A két cég 50-50 százalékban osztja meg a költségeket. Milyen módon kell elszámolni egymással a két cégnek? Illetve hogyan történik az elszámolás könyvelése az egyik és a másik cégben? Úgy tudom, hogy számlát nem kell kiállítani, csak elszámolás alapján rendezi a két cég egymással a követeléstartozást. A foglalkoztató cégnél a bér- és járulékköltségeket csökkentem az elszámolás alapján ,a másik cégben pedig a bér- és járulékköltségekkel szemben számolom el az átadott pénzeszközt? Válaszukat előre is köszönöm.
A következő kérdésekre szeretnék sürgős választ kapni. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó alkalmazottai részére a 2014. december havi bért 2015. január 5-én utalja át. Ebben az esetben az alkalmazott magánszemély részére kiadott M30-as igazoláson nyílván szerepel a decemberi bér is, de az egyéni vállalkozó mikor számolhatja el költségként a dolgozó decemberi bérét? 2014. decemberre, vagy 2015. januárra a kifizetés napjára? Ugyanez a vállalkozó a saját vállalkozói kivétjének nettó összegét szintén januárban utalja át a lakossági folyószámlájára. Ez a kivét mikor költség 2014 decemberében, vagy 2015 januárjában? Ehhez a kérdésekhez kapcsolódóan: a vállalkozói osztalékalap utáni 14% eho maximálva van 450 ezer forintban. Ehhez hozzáadódik a vállalkozó által megfizetett 4+3 % egészségbiztosítási alapba befizetett összeg. 2014 évre a 2014 decemberi vállalkozói kivét után 2015. január 12-éig megfizetett egészségbiztosítás hozzáadódik-e a 450 ezer forinthoz? Válaszukat köszönettel várjuk
Hova és hogyan kell könyvelni a bérköltség-és az eszköztámogatást? Olvasói kérdésre Lakatos Györgyi, az Adózóna könyvelő-szakértője válaszol.
Csaknem 900 munkáltató kért bérköltség támogatást az Első munkahely garancia című program keretében, amely a pályakezdő fiatalok munkába állását segíti - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).Az Első munkahely garancia programra 3 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (NFA) központi keretéből, a munkáltatók november 30-ig jelentkezhetnek, míg a foglalkoztatás támogatására 2012. szeptember 1-től december 31-ig van lehetőség - írta az NGM.
A bérkompenzáció összegét személyenként kell kiszámítani és összesíteni, vagy az adott vállalkozás teljes bérköltségére egy összegben?
Tisztelt Szakértő! A felügyelő bizottság tagjainak fizetett tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Jogszabályban ez hol található? Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az elvárt béremelés témakörében. Adott egy cég, amelynek munkavállalói minimálbérrel vannak, ill. a korábbi években is így voltak foglalkoztatva, ezen felül ha az adott hónapban az általuk értékesített dolog (újság, hírdetési felület újságban) árbevétele a 200 000 forintot meghaladja, 10% jutalékot kapnak a bevételből. Ha 2011-ben 12 hónapon keresztül a munkavállaló személyi alapbére 78 000 forint, az éves szinten 936 ezer forintot jelent, és az év folyamán 868 200 forint jutalékot (mozgóbért) kapott akkor a bérforma időbér részét és az időszakban kifizetett jutalék együttes összegét átszámolva egész havi bérré 150 350 forint havi átlagot kapok. A 299/2011 Kormányrendelet 1. számú mellékletében található táblázat szerint a bérét 11 ezer forinttal kellett megemelnem, hogy az elvárt béremelés megvalósuljon. 2011. évben a jutalékos rendszer sávos volt: 200 ezer és 749 999 forint értékesítés között az árbevétel 10 %-a volt a jutalék 750 ezer forint fölötti értékesítés esetén 15 % volt a jutalék. A magasabb, 15 %-os sáv 2012. január 1-től megszűnt. A kérdésem az lenne, hogy mindent egybevetve megvalósult-e az elvárt béremelés, ha a személyi alapbért megemeltük a kötelező minimálbér összegére? (Vagyis a személyi alapbére 15 ezer forinttal nőtt). A szociális hozzájárulási adó kedvezményt nem vettük igénybe, viszont a pályázatok szempontjából fontos lenne tudni, hogy megvalósítottuk-e az elvárt béremelést, vagy sem. Segítségüket előre is köszönöm!
A kormány által hétfőn bejelentett munkahelyvédelmi terv járulékcsökkentései egy-egy cég összes munkaerő-költségének csak kis részét érintik - hívta fel a figyelmet Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője. Hozzáfűzte, az elmúlt évek munkaadói járulékkedvezményei is csak mérsékelt eredményt hoztak a munkahelyek bővítésében.
Nehéz évet zárnak a magyar vállalkozások 2011-ben, és nem lesz jobb a helyzetük 2012-ben sem - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek. Szerinte a hazai össztermék 2011-ben a korábbi várakozásokhoz képest kisebb mértékben, mindössze 1,5 százalékkal nő, a GDP jövő évi alakulása megbecsülhetetlen.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték