Tisztelt Szakértő! Helyi iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Van egy kft., akinek nincs tárgyi eszköze és bérköltsége, viszont a helyi iparűzési adót 3 település (székhely + 2 telephely) között kellene megosztani. A kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell megosztani a helyi iparűzési adót? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő! Szövetkezetünk egy munkavállalóját kölcsönbe szeretné adni egy másik cégnek. A megállapodást milyen kikötéssel lehet megkötni? A kölcsönzött munkaerő bérköltségét és járulékait ki lehet számlázni a kölcsönbe vevőnek, erre kell áfát felszámolni? Kell engedélyt kérni valamelyik hatóságtól, hogy a munkavállalót kölcsön adhassuk? A szükséges bevallásokat melyik fél késziti el, és vallja be? Tisztelettel megköszönöm válaszát!
Ügyfelem szeretne a kiva hatálya alá bejelentkezni. A társaságnak 2 fő személyesen közreműködő tagja van, mindkét fő másik társaságban fizeti meg a minimálbér után a járulékokat. Ennek következtében ügyfelemnél bérköltség nem merül fel. Ma egy tanfolyamon azt hallottam, hogy ebben az esetben is be lehet jelentkezni a kiva hatálya alá, tehát lehet 0 Ft az adóalap. Ebben az esetben ügyfelemnél a kiva és az iparűzési adó is 0 Ft lenne. Tényleg lehetséges ez? Bejelentkezhet a társaság kiva hatálya alá úgy, hogy nincs bérköltsége? A társaság a kiva egyéb feltételeinek egyébként megfelel. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék arról, hogy ha egy egyszemélyes kivás kft.-ben nincs bérköltség, mert a tulajdonos-ügyvezetőnek van máshol 36 órát elérő bejelentett munkaviszonya, valamint nem fordulnak elő a kivatörvényben meghatározott adóalapmódosító tételek sem, osztalékkifizetés sem történik az adott évre vonatkozóan, akkor 0 Ft lesz a fizetendő kisvállalati adó? Válaszát előre is köszönöm!
Vendéglátó üzletben az egyszerűsített foglalkoztatottnak a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalékos bérpótlék jár. Jól gondolom-e, hogy ha az ekkor foglalkoztatottnak a garantált bér jár, és csak a munkaszüneti napon végez (8 órás) munkát, akkor a kötelezően fizetendő, pótlékkal növelt bér egy része már az egyéni vállalkozónál nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Ha pedig ugyanez a dolgozó közvetlenül az ünnep előtt vagy után is dolgozik néhány (összesen 5) napot, akkor már az összes költség érvényesíthető? Ha jól gondolom az előzőeket, akkor ez igazságos a vállalkozással szemben?
Tisztelt Szakértők! Az alábbi konstrukcióban kapott támogatás a tao-bevallás mely lapjának mely sorában kell szerepeljen? A bérköltség támogatások konstrukciói csak de minimis támogatásként nyújthatók, tehát a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló a Bizottság 2013. december 18-ai 1407/2013/EU rendelete (a továbbiakban: 1407/2013/EU rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni. Köszönettel:
Kedves Szakértő! Egyéni vállalkozó a decemberi munkabéreket január hónapban bankon keresztül utalta. Kérdésünk, hogy a decemberi bért ebben az esetben mikor számolhatjuk el bérköltségként? Köszönjük a választ.
Tisztelt Szakértő! 2018. évre kiva alá áttért társaság (előzőleg mikrogazdálkodó) az előző évi eredménye alapján jutalmat osztana, amit január közepén és februárban fizetne ki. Január 10-e utáni a kifizetés, azaz a szja-törvény már 2018-as jövedelemként tekinti. Kérdés: a szociális hozzájárulási adó avagy a kiva alapját növeli? A bérprogram számol szochót, de 19,5 százalékot, de ha kell számolni szochóval, akkor 22 százalékot, a 2017-es mértéket? Vagy 2018. évi bérjárulékköltség, és a kiva szerint adózik? Köszönettel: kgyk
Tisztelt Szakértő! A kiva alapjának meghatározásánál a bérköltségbe az egyszerüsített munkavállalók bére is beletartozik? Az egyszerűsített foglalkoztatott járulékát nem váltja ki a kiva, ezért nem is kell számolni ezzel a bérköltséggel? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem megtisztelő válaszát: a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló részére jogszabály alapján kifizetésre kerülő juttatást a bérköltségek, vagy pedig a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell könyvelni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2016. évben bérköltség támogatására (GINOP-5.2.1-14-2015-00001) de minimis támogatást kapott. A hatósági szerződés dátuma 2016.10.27. 2016. évben az odaítélt támogatásnak csak egy részét kapta meg, a többi részét 2017. évben. Kérdésem, hogy ez a de minimis támogatás adórendszeren belülinek vagy adórendszeren kívülinek minősül? A 1629-es társaságiadó-bevallásban hol kell szerepeltetni? A 1629-es adóbevallásban a teljes összeget kell-e beírni, vagy csak azt a részt, amit ki is utaltak részére? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni abban, hogy a törzsgárda címén kifizetett jutalmat (amit a lojalitásáért kap a dolgozó) az egyéb bérjellegű kifizetések között kell szerepeltetni vagy bérköltségként kell kezelni?
Tisztelt Szakértő! Köztestület anyagilag támogat nemzetközi szakmai versenyen induló magánszemélyeket, illetve a díjazottakat pénzjutalomban részesíti. Bérköltségként vagy személyi jellegű juttatásként kell könyvelni ezeket a kifizetéseket? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő Úr/Asszony! Cégünk ellenőrzésekor az eljáró ellenőrrel vitába keveredtem. Az ellenőr az alábbiakat írta le: " ....a munkavállalók részére kifizetett gépkocsi-használati díj személyi jellegű egyéb kifizetésnek, azaz bérköltségnek számít ........" Tudomásom szerint a gépkocsi-használatra a NAV által megadott üzemanyagár és a 9 Ft/km költség alapján elszámolt költség nem bérköltség. Rosszul tudom? Várom válaszát, tisztelettel: Nagy István
Tisztelt Széles Imre Úr! Korábbi kérdésemre adott válaszához kérnék Öntől további segítséget. Lehet, hogy nem volt egyértelmű a kérdés. Az egyéni vállalkozó a tanulószerződés után járó alapnormatíva-többletet más adónemekre átvezeti, a tanulószerződés alapján az oktatói kiegészítő csökkentő tétel helyes felhasználásáról szeretnénk érdeklődni. Azt olvastuk, hogy azt az oktató bérköltségére lehet elszámolni. A kérdés a következő volt: Oktatói kiegészítő felhasználása Tisztelt Szakértő! Cukrászmester egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása mellett 8 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését is végzi és igénybe veszi az oktatói kiegészítő csökkentő tételt. Helyes-e, ha az oktatói kiegészítő csökkentő tétel összegét (időarányosan például 1-5 hó) az egyéni vállalkozónak oktatói díjra és a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra kerül elszámolásra és átutalásra? Vagy csak bérköltségre (egyéni vállalkozó oktatói díj) lehet elszámolni? Köszönöm a segítséget. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Olvasónk! A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítéséből származó többletet bármilyen más adónemre átvezetetheti, illetve visszaigényelheti. Köszönöm a segítségét.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték