4 találat a(z) bérhízlalás cimkére

Egyéni vállalkozó bérhizlalás Kérdés

Katás egyéni vállalkozó bérhízlalása Kérdés

Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozó esetében, hogyan kell a bevételek között számításba venni a bérhizlalást? Az ügyfél felé megtörténik a napos állatok kihelyezése számla nélkül, majd szintén számla nélkül megkapja a hizlaláshoz szükséges takarmányféleségeket. Amikor az állatok elérik a vágási súlyt, akkor leadják az állatokat, majd kapnak egy elszámolást a megrendelőtől. Ebben az elszámolásban minden egyes tételről (takarmányféleségek és a napos állatok) külön bizonylatszámonkénti kimutatás készül, majd az értékesítésről is a leadott állatok súly szerinti besorolásáról és ezek eladásáról részletes, bizonylatonkénti kimutatás készül, de egyik számlát sem kapja meg az egyéni vállalkozó. A költségek és a bevételek alapján, ezek különbözeteként kimutatható egy nettó bérnevelési díj és csak erről állít ki a katás egyéni vállalkozó egy számlát és számszerűen is ez az érték kerül számára kifizetésre, ugyanúgy, mint az őstermelőnek. A kérdésem az, hogy a katát választó egyéni vállalkozó milyen bevétellel számol bérhízlalásnál katás bevételként? Az egy kiállított számla értéke lesz bevétele, vagy a ki nem állított teljes összegű bevételt kell számolni? Hogy alkalmazza, illetve vonatkozik-e rá az szja törvényben (3. § 18. pont) meghatározott bérhízlalás bruttó módon történő elszámolása, mely a fogalmak véleményem szerint az őstermelőre vonatkoznak? Köszönöm válaszát!

Őstermelés, kacsatömés Kérdés

Kedves Szarvas Imréné! Köszönöm a választ, de itt a konkrét esetet, még mindig nem teljesen értem. Ha az áfakörös őstermelő bérhízlalásról állít ki egy számlát (nincs mellé takarmány számlája), de szállítási, állatgyógyszer, és állatorvosi költség számlái vannak. Akkor az ő KISZÁMLÁZOTT bruttó bérnevelési díján felül még az értékhatárnál számoljon egy átvételi összeggel is? Mi van, ha nincs neki melléklet a kiállított számlájához? Köszönöm szépen.

Őstermelős elszámolása Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Mezőgazdasági őstermelő esetén bérnevelés, bérhízlalásra vonatkozóan olyan kérdésem lenne,hogy abban az esetben, ha az őstermelő úgy köt szerződést bérnevelésre, hogy a kihelyezett állat, illetve takarmány esetén a tulajdon átruházása nem kerül sor, azaz csak a ráhízlalt súly került számlázásra. Ilyen esetben hogyan értelmezhető az szja törvény 3. § 18.c pontja? Köteles vagyok minden esetben bruttó módon elszámolni, vagy van olyan eset is, amikor megengedhető, hogy nettó módon, azaz csak a ráhízott értéken veszem figyelembe bevételként. Segítségüket köszönöm.Pné