Nem elég a kapcsolatfelvételnél figyelni az új üzleti partnerekre, hanem folyamatosan a kapcsolat fenntartása alatt is követni kell őket. A Deloitte szakértői összegyűjtötték azokat az adóhatóság által is figyelembe vett, látszólag egyértelmű tényezőket, amelyeket szem előtt kell tartani egy üzleti kapcsolat fenntartásakor.
Az adóhatóság általánosságban elvárja az üzleti partnerek ellenőrzését: amennyiben üzleti partnerünk valamilyen adókijátszással érintett, és az adóhatóság szerint nem ellenőriztük megfelelő mértékben, úgy az adóhatóság megtagadhatja az áfalevonási jogot és bírságot vethet ki, olvasható a Deloitte Legal közleményében.
Szinte már nem telik el hónap anélkül, hogy az adóhatóság ne tárna fel újabb, az adófizetési kötelezettség szándékos elkerülésére építő, őrző-védő szolgáltatást nyújtó céghálót. Nem árt tudni, hogy a felderített visszásságok a megbízóknál is negatív adókövetkezményekkel járhatnak, olvasható a Deloitte Legal közleményében.
Immáron több évtizedes probléma a magyar gazdaságban az áfa visszaigénylésével kapcsolatos visszaélések kérdése. Az Európai Bizottság adatai szerint a be nem szedett áfa közel 140 milliárd euró kárt okoz a tagállamoknak évente. Magyarországon ez a kiesés eléri az évi 1,2 milliárd eurót (400 milliárd forint). Az adóhatóság komoly erőfeszítéseket tesz a fiktív számlákat kibocsátó és befogadó vállalkozások felkutatására. Döntéseivel gyakran olyan vállalkozásokat is sújt, amelyek ártatlanok. De mit ellenőriz az adóhatóság? Miként lehet elkerülni az indokolatlan büntetést? Egyebek mellett ezeket a kérdéseket járják körbe a Deloitte Legal adóperes szakértői.
Az Európai Unió Bírósága két, a közelmúltban közzétett döntésében rámutatott arra, hogy a NAV adólevonási jog megtagadásával kapcsolatos gyakorlata több ponton is a közösségi jogba ütközik. Ez az adóhatóságot az eddigi gyakorlatának megváltoztatására is kényszerítheti – szögezi le hírlevelében a Deloitte.
A 2020. március 24-én hatályba lépett kormányrendeletben a kormány kibővítette a veszélyhelyzeti intézkedések körét, és előírta, hogy az adóhatóság előtt folyamatban levő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek. A vállalkozások azonban nem mentesülnek az adó önkéntes megfizetése alól – írja közleményében a Deloitte Legal.
A kormány 2020. március 15-étől rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el. Ítélkezési szünet esetén a bírósági eljárásra vonatkozó határidők főszabályként nem kezdődnek meg és a már megkezdett határidőkbe a rendkívüli ítélkezési szünet időtartama nem számít bele – emlékeztet közleményében a Deloitte Legal.
Az adózók számos kihívással szembesülnek az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartás során: határidőket késnek le, hibásan vagy hiányosan adják be jogorvoslati kérelmeiket. A Deloitte Legal ügyvédjei összegyűjtötték a legfontosabb tanácsokat a sikeres elektronikus ügyintézéshez.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték