Kétszemélyes kft. felhalmozott vagyonából visszavásárolhatja-e az egyik tag üzletrészét, így az üzletrész bevonásakor egyszemélyes kft.-vé alakulna. Van-e erre lehetőség? Milyen jogi előírások vonatkoznak rá? Köszönöm segítségüket. Czifra Béláné
Tagok: A Kft., B Kft., C GmbH., (Együtt összevontan is KKV kategórián belüliek minden évben!) Az A Kft. ÉV KÖZBEN 2016.11.01-én) megvette a B Kft. „50% hányadát” (Ez eddig „külsős, független” volt), így mindenki-mindenkivel kapcsolt lett ettől az időponttól!! A B Kft.: Besorolás alapját képező beszámolók alapján kapcsolttá váltak 2011 2012 2013 2014 2015 2016. várható 2017. várható alapja: közép közép kis kis közép közép közép Az A Kft.: Besorolás alapját képező beszámolók alapján 2011 2012 2013 2014 2015 2016. várható 2017. várható alapja: mikro mikro mikro mikro mikro közép** közép** (** a kapcsoltak összeszámítása miatt) 1.Kérdések: (Feltételezve, hogy a feltüntetett várható adatokkal lett vége 2016-nak, 2017-nek, továbbá együtt összevontan is kkv-kategórián belüliek maradtak, maradnak minden évben.) 1.1. Az A Kft. mikrovállalkozói minősítése hogyan alakul, különös tekintettel az évközi üzletrészvásárlásra, és hogy ezáltal kapcsolt lett? Érvényes-e rá itt is, továbbra is a kétéves szabály? 1.2. Az A Kft. minek minősül irányadó besorolás szerint 2016-ban? 1.3. Az A Kft. minek minősül irányadó besorolás szerint 2017-ben? 1.4. A kérdés eldöntése (többek között) konkrétan a transzferár-nyilvántartási kötelezettség miatt rendkívül fontos, mert a mikrocégnek nem kell ilyen nyilvántartást vezetnie kötelezően, míg a középnek igen. 1.5. A B Kft. besorolása a lenti táblázat szerint nem okoz gondot (helyes így?). Szerintem így alakul, Önök szerint hogyan? B Kft. Irányadó évi besorolása a második beszámolót követő ismeretében 2013 2014 2015 2016 2017 2018 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 közép közép kis kis* közép közép *Nem vált besorolási kategóriát Az A Kft. Irányadó évi besorolása a második beszámolót követő ismeretében 2013 2014 2015 2016 2017 2018 1 1 1 1 3 3 1 1 1 1 3 3 mikro mikro mikro mikro* mikro* közép *Nem vált besorolási kategóriát Hálás köszönettel várva kérdésemre válaszukat: Vida Mihály
Tisztelt Szakértő! Egy kft. visszavásárolt 1500 ezer forint összegű üzletrészt a tagoktól 60 millió forintért. A visszavásárlástól eltelt több mint három év, és most úgy döntött, hogy bevonja a cég nevén lévő 1500 forint névértékű üzletrészt. Majd a bevonást követően 1500 ezer forint névértékű jegyzett-tőke-emelést fog végrehajtani egy új tag belépésével. Kérdésem: megteheti hogy leszállítja a jegyzett tőkét? Ha igen, akkor ennek a számviteli elszámolását és adóvonzatát szeretném tudni. Ha nem teheti meg, akkor mi a teendő, és kérdezném az elszámolást és az adózást? Előre is köszönettel: Krisztiánné Nagy Gabriella
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely jelenleg még evaalany, január 1-jétől átjelentkezik a tao alá. Ugyanez a kft. még idén részesedést szerez egy másik társaságban (B Kft.-ben), ahonnan várhatóan jövőre, a 2015. évi eredmény után osztalékot fog kapni. Két kérdésem van: 1. Ha jól tudom, a részesedés megszerzésével is megszűnne/megszűnik az evaalanyiság. Ez esetben is december 31-ével szűnik meg, vagy azzal a nappal, amikor megvásárolja az üzletrészt? 2. A 2016-ban kapott osztalék kihat-e még valamilyen módon a fizetendő evára, lévén, azt a 2015. évi eredmény után kapja? Véleményem szerint, ha B Kft. még azelőtt dönt az osztalékról, hogy A Kft. elkészítené a mérlegét, akkor vissza kell tenni 2015-re. Ha B Kft. akkor dönt az osztalékról, amikor A már lezárta a beszámolóját, akkor a kapott osztalék már 2016. évi bevétel lesz. Erősítse meg kérem a fentieket, illetve, ha van még észrevétele, szívesen veszem a hasznos tanácsot! Köszönettel: Vágner Emília
Egy kft. a 2014. évi mérleg beadása után adott át könyvelőjének egy üzletrész vásárlásáról – még 2014. decemberben – aláírt szerződést. A szerződés értéke jelentősen meghaladja a mérlegfőösszeget. Az eladó másik kft. viszont szerepeltette a könyveiben, és így a 2014. évi mérlegében is. Eredményhatása a 2014. évre egyik kft.-nél sincs. Kérdésünk, hogy helyes-e, ha a vevő kft. majd a 2015. évben könyveli?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja egy másik kft. üzletrészét egy magánszemélytől. A vételár alacsonyabb az üzletrész piaci értékénél. Kérdésünk, hogy a vevő kft.-nél a piaci ár alatt történő vásárlásnak van-e adó- vagy illetékvonzata? Válaszukat köszönjük.
Kft.-tag a kft. másik tagjától a jegyzett tőkében szereplő értéken (névértéken) vásárolta meg a másik tag üzletrészét. Az üzletrészt megvásárló tagnak keletkezik-e adó-, illetve ehofizetési kötelezettsége?
Tisztelt Szakértők Szeretném megtudni, hogy a korábbi években képzett fejlesztési tartalék feloldható-e üzletrészvásárláshoz kapcsolódóan? Köszönöm: Mikro
Tisztelt Szakértők! Kérdésem a következő: helyesen alkalmazzuk-e az alultőkésítési szabályt, amikor egy gazdasági társaság üzletrészt vásárol, és azzal azonos értékű kölcsönben részesül (nem banki hitel, nem tagi kölcsön), és a saját tőke/kölcsönforrás arány számításánál ezt a kölcsönt figyelmen kívül hagyjuk? Egyébként a befektetésre van vételi opciós joga egy másik gazdasági társaságnak, és az opciós jog érvényesítésékor kell a kölcsönt törleszteni a kamataival együtt. Erre fedezetet fog nyújtani a vételi opciós díj. Válaszukat előre is köszönjük.
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésben várnám állásfoglalásukat: a 3 000 eft jegyzettőkével rendelkező kft.-nek 50 000 eft kölcsönt nyújtó B Kft. a következőképpen szüntetné meg a követelését A Kft.-vel szemben: első lépésként tagként belépne úgy, hogy 10 százalékos tulajdonos lenne, az eredeti tulajdonostól történő üzletrészvásárlással. Második lépésként a társasági szerződés szerint pótbefizetést eszközölnének a tagok, de nem a törzsbetéteik alapján, hanem az eredeti magánszemély például 100 eft-tal, az új 10 százalékos tag pedig úgy, hogy a követeléséről lemond. A kérdés az lenne, hogy a pótbefizetés aránya eltérhet-e a törzsbetétek arányától, illetve az, hogy csak pénzeszközzel lehet-e teljesíteni a pótbefizetést vagy a fent vázolt módon is? (Esetleg elképzelhető, hogy csak kizárólag úgy teljesíthető, hogy először pénzügyileg ki kell fizetni a hitelezőt, és csak azt követően adhatja vissza a pénzt, mint pótbefizetés?) 2./ Katás adóalany kisvállalkozóként bejelentett bt. beltagja év folyamán a munkadíjaként saját számlájára utalja bizonyos időnként az esetenként változó összeget. Vajon egy vagyonosodási vizsgálatnál a bt. által pénzügyileg realizált bevétel 60 százalékát veszi majd figyelembe az adóhatóság, vagy ez csak az egyéb, például hitelfelvételnél figyelembe veendő adat lesz? Véleményem szerint egy vagyonosodási vizsgálatnál egyértelműen a magánszemély számlájára jóváírt összeget kellene figyelembe venni (legalábbis a számtan szerintem ezt kívánná). Kíváncsi lennék az Önök véleményére.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték