37 találat a(z) üzletrészvásárlás cimkére
Evából kilépő kapott osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott "A" Kft., amely jelenleg még evaalany, január 1-jétől átjelentkezik a tao alá. Ugyanez a kft. még idén részesedést szerez egy másik társaságban (B Kft.-ben), ahonnan várhatóan jövőre, a 2015. évi eredmény után osztalékot fog kapni. Két kérdésem van: 1. Ha jól tudom, a részesedés megszerzésével is megszűnne/megszűnik az evaalanyiság. Ez esetben is december 31-ével szűnik meg, vagy azzal a nappal, amikor megvásárolja az üzletrészt? 2. A 2016-ban kapott osztalék kihat-e még valamilyen módon a fizetendő evára, lévén, azt a 2015. évi eredmény után kapja? Véleményem szerint, ha B Kft. még azelőtt dönt az osztalékról, hogy A Kft. elkészítené a mérlegét, akkor vissza kell tenni 2015-re. Ha B Kft. akkor dönt az osztalékról, amikor A már lezárta a beszámolóját, akkor a kapott osztalék már 2016. évi bevétel lesz. Erősítse meg kérem a fentieket, illetve, ha van még észrevétele, szívesen veszem a hasznos tanácsot! Köszönettel: Vágner Emília
Megkésett bizonylat helyes könyvelése
Kérdés
Egy kft. a 2014. évi mérleg beadása után adott át könyvelőjének egy üzletrész vásárlásáról – még 2014. decemberben – aláírt szerződést. A szerződés értéke jelentősen meghaladja a mérlegfőösszeget. Az eladó másik kft. viszont szerepeltette a könyveiben, és így a 2014. évi mérlegében is. Eredményhatása a 2014. évre egyik kft.-nél sincs. Kérdésünk, hogy helyes-e, ha a vevő kft. majd a 2015. évben könyveli?
Üzletrészvásárlás piaci ár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. megvásárolja egy másik kft. üzletrészét egy magánszemélytől. A vételár alacsonyabb az üzletrész piaci értékénél. Kérdésünk, hogy a vevő kft.-nél a piaci ár alatt történő vásárlásnak van-e adó- vagy illetékvonzata? Válaszukat köszönjük.
Kft.-üzletrész vásárlás
Kérdés
Kft.-tag a kft. másik tagjától a jegyzett tőkében szereplő értéken (névértéken) vásárolta meg a másik tag üzletrészét. Az üzletrészt megvásárló tagnak keletkezik-e adó-, illetve ehofizetési kötelezettsége?
Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés
Tisztelt Szakértők Szeretném megtudni, hogy a korábbi években képzett fejlesztési tartalék feloldható-e üzletrészvásárláshoz kapcsolódóan? Köszönöm: Mikro
Alultőkésítés
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérdésem a következő: helyesen alkalmazzuk-e az alultőkésítési szabályt, amikor egy gazdasági társaság üzletrészt vásárol, és azzal azonos értékű kölcsönben részesül (nem banki hitel, nem tagi kölcsön), és a saját tőke/kölcsönforrás arány számításánál ezt a kölcsönt figyelmen kívül hagyjuk? Egyébként a befektetésre van vételi opciós joga egy másik gazdasági társaságnak, és az opciós jog érvényesítésékor kell a kölcsönt törleszteni a kamataival együtt. Erre fedezetet fog nyújtani a vételi opciós díj. Válaszukat előre is köszönjük.
Pótbefizetés; katás bevétel, vagyonosodási vizsgálatnál
Kérdés
Üdvözlöm Önöket! A következő kérdésben várnám állásfoglalásukat: a 3 000 eft jegyzettőkével rendelkező kft.-nek 50 000 eft kölcsönt nyújtó B Kft. a következőképpen szüntetné meg a követelését A Kft.-vel szemben: első lépésként tagként belépne úgy, hogy 10 százalékos tulajdonos lenne, az eredeti tulajdonostól történő üzletrészvásárlással. Második lépésként a társasági szerződés szerint pótbefizetést eszközölnének a tagok, de nem a törzsbetéteik alapján, hanem az eredeti magánszemély például 100 eft-tal, az új 10 százalékos tag pedig úgy, hogy a követeléséről lemond. A kérdés az lenne, hogy a pótbefizetés aránya eltérhet-e a törzsbetétek arányától, illetve az, hogy csak pénzeszközzel lehet-e teljesíteni a pótbefizetést vagy a fent vázolt módon is? (Esetleg elképzelhető, hogy csak kizárólag úgy teljesíthető, hogy először pénzügyileg ki kell fizetni a hitelezőt, és csak azt követően adhatja vissza a pénzt, mint pótbefizetés?) 2./ Katás adóalany kisvállalkozóként bejelentett bt. beltagja év folyamán a munkadíjaként saját számlájára utalja bizonyos időnként az esetenként változó összeget. Vajon egy vagyonosodási vizsgálatnál a bt. által pénzügyileg realizált bevétel 60 százalékát veszi majd figyelembe az adóhatóság, vagy ez csak az egyéb, például hitelfelvételnél figyelembe veendő adat lesz? Véleményem szerint egy vagyonosodási vizsgálatnál egyértelműen a magánszemély számlájára jóváírt összeget kellene figyelembe venni (legalábbis a számtan szerintem ezt kívánná). Kíváncsi lennék az Önök véleményére.