Zavarban vannak a munkáltatók, mert az új munka törvénykönyve – a régivel ellentétben – egy szót sem ejt a munkaruháról. Márpedig a legtöbb ipari munkahelyre utcai ruhában be sem lehet lépni, vagy például munkaidejében a hotelportás nem húzhat farmert, az ápolónő sem sürgölődhet kiskosztümben vagy éppen otthonkában. Ráadásul az adószabályok is értelmezésre szorulnak, így jogos az alkalmazott megoldás helyessége iránt érzett aggodalom.
A csaknem két éve hatályba lépett új Munka Törvénykönyvének egyik kisebb horderejű, ámde annál szélesebb réteget érintő újítása, hogy szabályozta, jogszerűvé tette a borravaló intézményét, rögzítette, hogy ezen anyagi ellenszolgáltatások elfogadásához a munkáltató előzetes hozzájárulására van szükség. Hozhat-e változásokat a gyakorlatban az új szabály?
A Munka törvénkönyve célja, hogy a pótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítsa, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap, illetve munkaszüneti napon (rendes munkaidőben). Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik (például a kizárólag e napon részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén), nem jogosultak pótlékra.
Az új Mt. megszüntette az átlagkereset fogalmát 2012.07.01-től. A Kjt. azonban még több helyen átlagkereset kifizetését írja elő. Ebben az esetben hogyan kellene értelmezni az átlagkeresetet, ha a jogszabály megszüntette?
Az új Munka törvénykönyve a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos szabályozást is érinti. Mi számít bele az 5 évbe, hogyan kell ezt az időtartamot számítani?
Az új munkatörvénykönyv szerint a 12 órás munkarend esetén a szabadság elszámolása hogyan történik?
Tisztelt Szakértő! A munkáltatónál a munkarend: kedd,szerda,csütörtökön 7,00-16,50-ig, pénteken 7,00-17,50-ig, szombaton 7,00-13,00-ig tart. A heti pihenőnapok vasárnap és hétfő, tehát nem általános munkarend érvényesül ezért szerintem indokolt a munkaidőkeret alkalmazása. A munkaszerződésben napi 8 órára megállapított havi alapbéren felül minden hónapban kifizetésre kerül kb.18-20 óra túlóra is a napi 8,20 órán felüli munkavégzésre.Helyes-e a fenti eljárás. Amennyiben nem, mi a módja annak, hogy a fenti munkarend és a havi túlórák kifizetése is törvénynek megfelelő legyen. A Mt.46.§ .tájékoztatásban a napi munkaidő mennyi lesz? Előre is köszönöm mielőbbi válaszát.
Szeretném részletes válaszukat kérni, egy szofver gyártó, kezelő cég vonatkozásában, ahol egy irányítási rendszer teljes felügyelete a feladat 24 órában, ezt munkaidő keretben oldják meg és készenlétben. Az új előírások szerint egy összefoglalót kérnék, ennek pótlék vonzatáról.
Az új Mt. esetén a 40 óra megszakítás nélkülit olvastam, de az áthelyezett munkanap esetén, hogy tudjuk megoldani, hogy meg legyen a 40 óra pihenőidő? Max csak úgy, ha következő héten 8-ra jönnek a dolgozók vagy egy nap félórával maradjanak bent, azért tovább, hogy ledolgoztassuk azt a félórát, amit az áthelyezett szombaton nem tudunk, különben nem lesz meg a 40 óra? A korábbi Mt esetén is a környezetünk ilyen esetbe nem figyelt arra, hogy 39,5 vagy 40 óra, mert ezt a rendeltbe mikor meghozták a 8 órát dolgozók esetén előre kellett látni, hogy lesz, ahol nem lesz így azon a hétvégén meg a 40 óra, mert ahol minden nap 8 órát dolgoznak, félóra ebédidő van, ott a szombati nap is fél8tól a 8 óra és fél óra ebédidővel 4re végeznek a dolgozók, nem kivitelezhető hétfő reggelig a 40 óra, csak a 39,5 és ezzel nem csak mi vagyunk így, hanem máshol is, ahol az ebédidő nincs bent a munkaidőbe és minden nap 8 órát dolgoznak. A kérdésem a következő héten 8ra hívjuk be a dolgozókat vagy egy nap maradjanak bent egy félórát, vagy ilyen esetbe számolva ezzel a törvényhozók elnézik a 39,5 órát az áthelyezett munkanapos hétvégéken. Előre is köszönöm a válaszukat!
Egy kereskedelmi vállalatnál dolgozom raktári dolgozóként. A munkaszerződésemben alapbérként 70.000.-Ft + havonta a forgalom függvényében számolt jutalékot kapok. Havi szinten bruttó 150.000.-Ft-ot. Kérdésem az lenne, hogy az új Mt szerint jól alkalmazzák-e a munkaszerződésben szereplő alapbért, vagy ezt is kötelező felemelni a mindenkori minimálbér összegére, annak ellenére, hogy a havi bruttó bérem mindig sokkal több volt a minimálbérnél?! Várom segítő válaszukat.
A 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka törvénykönyve a kismamáknak is tartogat meglepetéseket. Miközben eddig sem ment gördülékenyen a fizetés nélküli szabadságról történő visszatérés, július 1-jétől várhatóan még nehezebb lesz, és nagyon bizonyítási lehetőséget sem kaphatnak a dolgozni vágyó kismamák régi-új munkahelyükön.
Az idén még legalább egyszer biztosan módosítják a Munka törvénykönyvét – értesült a Napi Gazdaság.
Továbbra is nagy a bizonytalanság a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve körül, hiszen a módosító javaslatokat még csak most tárgyalja a parlament - írja a Népszabadság. Az új munka törvénykönyvét (Mt.) július 1-jétől részlegesen már alkalmazni kell, a parlament viszont csak most tárgyalja azt az előterjesztést, amely a jogszabály hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A törvénycsomag a még hatályba sem lépett új munkajogi szabályokat is több ponton módosítja, és ez tovább fokozza a bizonytalanságot.
Milyen szabályozás érvényes a "több munkáltató - egy munkavállaló" modell esetén, s miként kell eljárni top menedzserek foglalkoztatásánál? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték