Előfordulhat, hogy a magánszemély elfelejti beadni az szja-bevallását, vagy önhibáján kívül nem tud határidőben eleget tenni kötelezettségének. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia az adózónak, ha egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen nyújtja be a bevallását, vagy fizeti meg az adót.
Első alkalommal 2024. február 1-jétől nyílt lehetőségük az adózóknak arra, hogy az eÁfa rendszeren keresztül – a webes felületen, vagy az ún. M2M gép-gép kapcsolattal – nyújtsák be az áfabevallásaikat. A Deloitte szakértői röviden összefoglalták az eddigi tapasztalatokat, tudnivalókat az eÁfa használatáról.
Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adó-visszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha az szja-bevallásban nem jelölte, hogy 2024-től átalányadózásra szeretne áttérni, ezt önellenőrzés során megteheti-e. A kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Az e témával kapcsolatos előző írásunkat azzal a kérdéssel zártuk, hogy a részletezett adatszolgáltatások ellenére, miért szükséges – akár a közelmúltat tekintve is – az adategyeztetési eljárás vagy a nyugellátás megállapítása során a foglalkoztatótól további adatok beszerzése vagy adott esetben ellenőrzés eljárás lefolytatása.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték