7718 találat a(z) áfa cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk most kapott – minőségi reklamációnk miatt – egy nagy összegű minuszos, helyesbítő számát egyik szállítónktól. 2014-ben vásárolt anyagokra vonatkozóan kaptuk meg most ezt a helyesbítő számlát. Megerősítést kérnénk, hogy jól gondoljuk-e a következőket! A minuszos számla áfatartalmával a jelenlegi áfabevallásunkban számolunk el. Mivel a számla nettó összege meghaladja a 2014-es év mérlegfőösszegének 2 százalékát, ezért jelentős a hibahatás. Ezért azt gondoljuk, hogy háromoszlopos beszámolót fogunk majd 2019-re beadni, illletve a 2014-es társaságiadó-bevallást pedig önellenőriznünk kell, hiszen a költségeink csökkentek, tehát fizetendő adónk keletkezett. Kérdésünk, jól gondoljuk-e ezt. Előre is köszönettel.

Kérdés

Kft. 2008-ban épített csarnokot a magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő telekre. A csarnok építésével kapcsolatban felmerülő költségek után az áfát visszaigényelte. 2019-ben a kft. eladja a csarnokot a magánszemély tulajdonosnak. Áfával vagy áfa nélkül számlázza ki a csarnok értékét a magánszemélynek? Itt alkalmazni kell a 240 hónap figyelési időszakot?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben leírtakkal kapcsolatban kérem segítségüket. Magánszemély a tulajdonában álló műemléképület felújítása, bővítése során a tevékenységeket kft.-vel végezteti. A kft. milyen áfakulccsal számlázhat a magánszemély részére a felújítás, bővítés esetében: – örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek esetében? – örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek esetében? – építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vételéhez kötött tevékenység esetén? Alkalmazható-e bármelyik esetben az 5%-os kedvezményes áfakulcs, vagy a 27%-os áfakulccsal kiállított számla a szabályos? Előre is köszönöm a segítségüket! Tisztelettel!

Cikk

2020 januárjától új adminisztratív feladatok várnak a közösségi áfás ügyleteket bonyolító vállalkozásokra, melyek elmulasztása esetén bukhatják az adómentességet, hangzott el a LeitnerLeitner november 12-én megrendezett áfa-workshopján. A rendezvényen szó volt az uniós áfareform jelenlegi állásáról és az aktuális gyakorlati teendőkről, emellett bemutatták a big data adózásra gyakorolt hatásait is.

Kérdés

Adva van egy cég, mely új szolgáltatási tevékenységet indít be, mely kapcsolódik a főtevékenységéhez. A cég ezt a szolgáltatást ellentételezés nélkül indítja meg, azaz a szolgáltatást ellentételező konkrét árbevétellel nem rendelkezik, nem realizál árbevételt. Kérdés, hogy a szolgáltatás "bekerülési, közvetlen önköltsége" tekintendő-e fizetendő áfaalapnak és az erre a kalkulált összegre számítja rá a hatályos (27%) áfát? Ez esetben a bekerülési költségnek kizárólag a beszerzett bejövő és levonható áfás termékek, szolgáltatások képezhetik alapját, vagy nem szükséges ezen "ingyenes" szolgáltatás után áfát megfizetni, tekintettel arra, hogy nem a vállalkozástól "idegen cél" elérése érdekében merülnek fel a szolgáltatás érdekében beszerzett termékek/ szolgáltatások. A cég adóköteles tevékenysége keretében jogosult az áfa levonására. Köszönettel várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018.11.14-én Magyarországon új személygépkocsi-vásárlás történt hitelre. A számlát a magánszemélynek a bank adta ki. Nem volt ismert – csak az osztrák hatóság felszólítása után – hogy a kint használni kívánt gépkocsit – a tulajdonos életvitelszerűen az országban él – honosítani kell. A gépkocsi a hitel kifizetése, a magyarországi forgalomból kivonás után honosításra került. Az eljárást új gépjármű magánimportjának minősítették, és mint új (6 hónaposnál fiatalabb és 6000 kilométernél kevesebbet futott) közlekedési eszközre 2019.03.11-én kiszabta az osztrák áfát. A kiszabott áfát igazoltan megfizették. Az osztrák hatóság azt az infót adta, hogy a magyarországi eladótól kell a bizonylatokkal (határozat az áfa, befizetésigazolás másolatai) a visszatérítést kérni. A bank szerint az osztrák hatóság hibázott: a lakóhelyváltozás miatt került új közlekedési eszköz Ausztriába – az áfamentesség pedig nem volt alkalmazható (2006/112/EK végrehajtási rendelet 2. cikk a) pont). Szerintük a 2006/112/EK IRÁNYELV I. CÍM, 2. cikk 1. bekezdésének b) pontja szerint nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek a lakóhely megváltoztatása keretében új közlekedési eszköz nem adóalany általi átvitele az új lakóhelyre, feltéve, hogy a 2006/112/EK irányelv 138. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt adómentesség az értékesítés időpontjában nem volt alkalmazható. A NAV-tól korrekt infót nem kaptunk, állásfoglalást talán a PM ad(hat)? Hová forduljunk? A pereskedést nem akarjuk. Kérem a konkrét ügyre vonatkozó jogszabályhellyel alátámasztani válaszukat! Válaszukat előre is köszönöm, üdvözlettel: HG.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy partnercégünk, amelynek internetdíjat és telefondíjat számlázunk tovább. A továbbszámlázott díj egy telefonszámhoz tartozik. Kérdésem az lenne, hogy a kimenő számlát milyen áfával kell kiállítani? Egységesen 27% áfával, vagy internet esetében 5, telefon esetében 27%-kal? Köszönettel.

Cikk

Magyarországon hatalmas adminisztrációs teher sújtja a vállalkozásokat. A PM szerint egy kisvállalkozás akár az árbevételének 2,5 százalékát is kénytelen az adózáshoz kapcsolódó költségekre fordítani. Ennél még az iparűzési adó is kisebb kiadás. A PM terve, hogy ezt 2021-re gyökeresen megváltoztassa, olvasható a Niveus Consulting Group a kormány kkv-stratégiájára kiadott kommentárjában.

Kérdés

Magyarországi kft. személygépkocsit értékesít belga magánszemélynek (nem cégnek). Az autó elhagyja az országot. Áfa szempontjából ez az értékesités áfás, vagy nem kell áfát felszámitani a számla kiállításakor? Válaszát köszönöm. Fejesné

Kérdés

Tisztelt szakértők! Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy van egy új ügyfél, akinek idén év elején törölték az adószámát, visszakapta az adószámát, de már a jogerőre emelkedés után. Lekönyveltük a 2017, 2018 évre visszamenőleg az anyagot szeretném benyújtani az áfa-önellenőrzéseket. Mivel nullás áfa-bevallások mentek be, most nem tudok semmit levonásba helyezni. Azt gondolom, hogy a kétéves szabály miatt a 2017. évi levonható áfát nem tudjuk érvényesíteni, mert az önellenőrzés nélkül a 2018. évi bevallásban lehetett volna érvényesíteni, önellenőrzésnél pedig nem írhatok be nagyobb levonható áfaösszeget, mint az alapbevallásban volt, ott pedig nulla volt. A 2018. évi levonható áfánál arra gondoltam, hogy 2019-ben lehet még érvényesíteni, az belefér a kétéves szabályba. Két részből áll a kérdésem az egyik, jól gondolom-e, hogy a 2017. évi levonható áfát már nem lehet sehol érvényesíteni, a másik pedig ha a 2018. évi áfát 2019-ben szeretném levonásba helyezni, de a költséget szeretném 2018-ban elszámolni, egyáltalán meg tudom-e ezt tenni, ha igen, hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni, hogyan könyvelem azt a levonható áfarészt, amit 2019-re vittem át, elég feszült most a helyzet, kevés az idő, ideges az ügyfél, nehezen tudom most végiggondolni, nem kerültem még ilyen helyzetbe, éppen csak megállapodtam az ügyféllel év elején hogy idén átveszem a könyvelést, január 18-án törölték az adószámát. Köszönöm szépen a segítséget!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Egy társaság pénzforgalmi áfa elszámolási módot választott. A mikrogazdálkodókra vonatkozó szabályok szerint készíti a beszámolóját és vezeti könyveit. Egyik vevője nem fizetett 2017-ben, a tartozás összege 100 ezer forint alatti volt. Ezért 2018-ban 365 nap elteltét követően értékvesztés került elszámolásra, ami behajthatatlan követelésként került könyvelésre és nem emelte az adóalapot. Az ügyvezető ügyvédhez/behajtó céghez fordult és ennek hatására 2019-ben érkezett pár ezer forintos összeg, majd következő hónapban újabb kis összeg. A banki jóváírás közleményében az szerepel, hogy „perköltség”. Az alábbi kérdésekben kérném szíves válaszukat: – Helyesen történt-e 2018-ban a könyvekből való kivezetés, és helyes-e, hogy a ráfordításként elszámolt összeggel a vállalkozás nem emelte meg az adóalapját a 2018. évi tao-bevallásában? – Amennyiben a jóváírásnál a banki közlemény „perköltség”, illetve „költségek megtérítése”, akkor perköltség megtérítése esetén a beérkezett összeg után merül-e fel áfafizetési kötelezettsége a társaságnak? Az ügyvédi iroda, illetve végrehajtó cég az ügy elvállalásakor megbízási díjat számított fel, melyet a kérdésbéli társaság kifizetett, vélhetően ennek áthárításaként érkezik a jóváírás. A könyvekben már nem szerepel a tartozás összege és az érkező összeg nem is egyezik meg a múltbéli tartozással, így ellenérték kiegyenlítéseként a társaság véleménye szerint ez nem könyvelhető. A kérdés röviden: kell-e áfát fizetni a befolyt összeg után

Kérdés

Cégünk operatív lízing keretében vesz bérbe autókat. (A szerződés lejártakor a járműveket visszaadjuk a lízingcégnek, illetve a lízingdíj tartalmazza a teljesítményadót, cégautóadót, baleseti különadót, a kötelezőt és a casco biztosítást.) Vezetünk részletes útnyilvántartást, mely alapján a magánhasználatot egy évben egyszer a dolgozó felé kiszámlázzuk. A lízingdíj áfáját teljes egészében levonjuk. Kérdésem, hogy helyes-e ez így? Ha nem, mit kellene másképp csinálni? Köszönöm szépen.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A következő kérdésem lenne: Magyar kft. harmadik országból hoz elektronikai berendezéseket, eszközöket, majd azokat továbbértékesíti, szintén EU-n kívüli (harmadik) országba. Az áru vámudvarba kerül, és onnan megy tovább a vevőhöz. (Magyarországra nem érkezik.) Vámjogi képviselő látja el az ide vonatkozó feladatokat. A vámjogi képviselőtől megkapjuk a kiviteli értesítőket és a kiléptetési igazolást, hogy az áru elhagyta az EU-t. (Tudomásunk szerint, a vámjogi képviselő bevallásokat küld a NAV-nak az adott tranzakciókról.) Kérdések: 1.) Számla érkezik harmadik országból, és a magyar beszerző egy másik EU-n kívüli országba számláz, és oda is megy az áru. Magyar fél a fuvarozó! Az áfabevallásban hol kell ezt feltüntetni, ha egyáltalán kell? (Ha a vámjogi képviselő már megtette ezt?) 2.) Számla érkezik harmadik országból, a magyar beszerző egy másik EU-s országbeli cégnek számláz, amely továbbszámláz egy EU-n kívüli országba, és az áru egyenesen a harmadik országba megy. Magyar fél a fuvarozó. A kérdés ugyanaz: Az áfabevallásban hol kell ezt feltüntetni, ha egyáltalán kell? (Ha a vámjogi képviselő már megtette ezt?) Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Áfához (is) kapcsolódóan tennék fel több kérdést. 1.) Szállásról kiállított számlában feltüntetett reggeli áfája levonható-e? Kell-e fizetni a reggeli összege alapján repiadót? 2.) Kell-e az áfabevallásban bevallani a vámérték alatti, kis értékű eszközök beszerzését? (Például ebay-ről rendelt felszerelés), és ha igen, melyik soron? 3.) Jól gondolom-e, hogy a saját rezsis beruházás összegét mind a 10, mind a 74. sorra be kell állítani? Az M lapon kell-e szerepeltetni? Előre is köszönöm válaszukat.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégcsoporton belüli áthelyezés külföldről 2.

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Tao, kkv beruházási adóalap-kedvezmény

Erdős Gabriella

adószakértő

Elektromos autó töltésének számlázása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink