Üdvözlöm! Egy ingatlant bérlünk magánszemélytől, eddig áfamentesen számlázott, és fizettük az szja-t és az ehót is helyette. Januártól azonban áfásan állította ki a számlát. Ilyenkor ugyanúgy kellene fizetni utána az szja-t és az ehót? Vagy hogyan tudunk jogszerűen eljárni?
Szerződés szerint, ha az eladó nem tud teljesíteni, akkor a vevő harmadik féltől megvásárolhatja az árut, melynek ellenértékét az eredeti eladóval megfizeti. Kérdésem lenne, hogy azt azt az értéket számlázni kell-e a szerződés szerinti eladónak, vagy a szerződés szerint követelhetem-e? Továbbá ennek az ellenértéknek van-e áfavonzata? Tehát a vevőnek kell-e kiállítani áfás számlát az eredeti eladó felé?
Magánszemély adózó ingatlant adott bérbe. A bérbeadást adókötelessé tette 2013.01.01.-től. A bérleti díj számla teljesítési és fizetési határideje 2013.01.31., mert a bérleti szerződésben így állapodtak meg. A bérleti díjat a 2012. decemberi időszakra számította fel. Ezt a számlát már áfásan kellett kiállítania?
Tisztelt Adózóna! Magyar vállalkozás az unióból, Hollandiából hozna be árut. A magyar cég uniós adószámmal rendelkezik, de az uniós partner ennek ellenére, csak áfás számlát hajlandó kiállítani. Ezt a megfizetett áfát vissza lehet igényelni, vagy levonásba helyezni Magyarországon? Köszönöm! Dénes Katalin
Változnak január elsejétől az áfamentes termékexportra vonatkozó szabályok. A módosítás lényege, hogy ha a teljesítést követő 90 napon túl hagyja el a termék az országot, de 360 napon belül megtörténik a kiléptetés, akkor az adóköteles számlát utólag adómentesre lehet módosítani. A vállalkozások számára kedvező változás ellenére továbbra is kérdéses, hogy a vonatkozó szabályok mennyiben felelnek meg az európai uniós előírásoknak. A mai napon hirdette ki ítéletét az Európai Bíróság egy eddig kevés visszhangot kapott, releváns magyar áfaügyben.
Egy kft. általános szabályok szerint adózik az áfában. 2009. decemberében lakóingatlant vásárolt iroda céljára. A kapott áfás számla áfatartalmát nem igényelte vissza. Kérdésem, hogy 2014-ben tervezett eladáskor helyesen járunk el, ha a számlánk nem tartalmaz áfát?
Egy ügyfelem családi gazdálkodó, áfás adószámmal rendelkezik. Ez évben vásárolt egy épületet, melyről az eladó fordított áfás számlát állított ki. A családi gazdálkodó az áfát bevallotta, és levonásba is helyezte, mivel az adásvételi szerződés előtt az ingatlan értékesítéseire és bérbeadásra adókötelezettséget választott. Az épületet bérbeadja, a bérleti díjat áfásan számlázza ki. Ugyanezen ügyfél rendelkezik olyan termőföldtulajdonnal, amelyet nem a családi vállalkozás használ, hanem bérbeadta egy kft.-nek mezőgazdasági termelésre. A kft.-vel haszonbérleti szerződést kötött még 2009-ben, a szerződésben az adóazonosítója szerepel, a bérleti díjat évente decemberben kapja meg. Kérdésem az lenne, hogy miután ingatlan-bérbeadásra áfakört választott, a termőföld-bérbeadás után is fel kell-e számolni az áfát? Ha igen, melyik időponttól - egész évre, vagy csak arányosan a bejelentkezéstől? Eddig nem adott számlát a haszonbérleti díjról, ezután azt is kell?
Egy vetőmag-forgalmazó cégtől vetőmagot vásároltunk, melyet tavasszal elvetettünk. A növény növekedése során kiderült, hogy nem megfelelő minőségű vetőmagot kaptunk. Az eredeti vásárláskor fordított áfásan vásároltuk meg a vetőmagot. A vetőmag-forgalmazó (-előállító) cég hajlandó megtéríteni a kárunkat. Az a kérése, hogy állítsunk ki számlát. Mivel mennyiséget ez a számla már nem érinthet, a készletből kivezettük, kérdésem, milyen számlát állítsunk ki? Szerintem kártérítésnek is felfoghatjuk, és akkor nem kellene fordított áfásan kiállítani, hanem 27 százalékos áfával.
Egy általam könyvelt Kft (áfakörös ) E-útdíj fizetésére kötelezett, amiről áfás számlát kap. Kérdésem ezzel kapcsolatban: az útdíjat hogyan számolhatom el költségként, valamint a számlán szereplő áfa levonható-e?
Manapság, legyen szó köznapi vagy jogszabályi nyelvhasználatról, a „számla” kifejezésnek több értelme van, s ez sajnálatos módon tényként állapítható meg. Azért sajnálatos, mert különösen jogszabályok esetében, ha egyazon kifejezés egymástól eltérő dolgot is jelölhet, akkor túl azon, hogy ez egyértelműen gondolkodási zavart tükröz és eredményez, „bőrre menő” jogértelmezési és -alkalmazási bizonytalanságot is okoz(hat). Jelen cikkben e problémakör egyik aspektusát, az úgynevezett áfás számla esetét vizsgáljuk meg, kitérve egyúttal az úgynevezett nem áfás számlákkal való kapcsolatra is.
Devizás, áfás,munkaközvetítő díjat hogyan kell kontírozni? A számla összege 400 Euró + áfa és a számla ellenértékét a vevő saját euró bankszámlájáról átutalással fizeti ki. Teljesítéskor a napi MNB középárfolyamot használnak.
Az adóhatóság, amikor az áfa-levonási jog gyakorlásának jogszerűségét vitatja, érvei alátámasztására nem ritkán a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénynek (Sztv.) bizonyos rendelkezéseit is segítségül hívja. Vajon jogszerű-e ez az eljárása? Cikkünkben ezzel foglalkozunk.
Áfaalannyá válik-e az egyéni vállalkozó, ha átlépi az 5 milliós árbevételi határt? Mi ilyenkor a teendő? Olvasói kérdésekre az Adófórum szakértője.Kovácsné Álmosdy Judit válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték