Az osztrák családügyi minisztérium pénteken védelmébe vette a családtámogatások indexálására vonatkozó döntését, miután több uniós tagállam ismételten tiltakozását fejezte ki amiatt.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett cég ruházati termékeket értékesít webshopon keresztül belföldön. Ezt a tevékenységét szeretné Ausztriára is kibővíteni. A magyar cég rendelkezik osztrák adószámmal. A kérdésem az lenne, hogy: 1.) Számlázhat-e a magyar cég a webshopból osztrák adószámmal, osztrák áfával az osztrák magánszemély vevőinek? 2.) Az áru a magyar adószámra érkezik, Magyarországra. Kell-e a két adószám között átszámlázni, ha igen, milyen adókulccsal? Előre is köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk most kezdett Németországba, Ausztriába kis teherautóval fuvarozni, a gépkocsivezető munkaviszonyban van. A gépkocsivezető kaphat napi 60 euró napidíjat, de úgy tudom nem kötelező. Úgy tudjuk, ha Németországban vagy Ausztriában rakodik le, vagy fel, meg kell adni az ottani minimálbért a dolgozónak. Azt is tudjuk, hogy 2018-ban mennyi a német és osztrák minimálbér. Le tudnák vezetni példával, hogy ezt hogyan kell számolni: például ha 12 órakor ér Németországba, 14 órakor lerakodik és egy óra múlva indul visszafelé 15 órakor, és 17 órakor visszalép a német határon. Olvastam olyan állásfoglalást is, hogy ha napidíjat kap, és az több mint a külföldi minimálbér, akkor nem kell adni például a német minimálbért. Igaz lenne ez (esetünkben nem kamionról van szó, csak kis teherautóról)?
Tisztelt Szakértő! Magyarországi webáruház külföldre (unión belül) terméket értékesít, elsősorban magánszemélyek részére. Milyen áfatartalommal kell kiállítani a számlát (Magyarországon érvényben lévő kulccsal vagy a célország kulcsával)? Hol és milyen módon kell az adót megfizetni? Milyen nyelvű számla szükséges (magyar, célország hivatalos nyelve szerinti vagy kétnyelvű)? Be kell-e jelentkezni a célország valamely hivatalánál? Mi a helyzet, ha egy ausztriai webáruház értékesít Magyarországra? Van-e valamilyen eltérés? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák tulajdonú vállalkozás magyarországi vállalatánál kiküldetésben foglalkoztat egy beszerzést irányítót és egy termelés vezetőt a hét négy napján egész éven keresztül. Kérdés, hogy ezen kettő fő részére a magyarországi vállalkozás milyen feltételekkel biztosíthat cégautót? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Irodavezető
Tisztelt Szakértő! Kérdésem egy háromszögügyletre vonatkozik. "A" német cég "B" osztrák cégnek számláz, de "C" magyar cégnek szállít. Mindegyik cégnek a saját országban adószáma és EU-s adószáma is van, és "B" cégnek Magyarországon is van regisztrált adószáma letelepedés nélkül. Az osztrák államtól azt az állásfoglalást kaptuk A "B" -> "C" számla kapcsán, hogy a háromszögügylet nem jön létre, mert "B" osztrák cégnek van magyarországi adószáma. Kérem, ossza meg fentiekkel kapcsolatos véleményét, illetve, kérem adjon tájékoztatást, hogy mi ez az ügylet a fenti felállásban, ha nem háromszögügylet, és "B" osztrák cégnek Magyarországon ezzel kapcsolatban milyen teendője van? Köszönettel.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és osztrák partnere, a Pensionsversicherungsanstalt a nemzetközi nyugdíjszakmai együttműködés keretében magyar-osztrák nyugdíjtanácsadó Napokat rendez.
Tisztelt Szakértő! A lakóhely-áthelyezéssel kapcsolatosan, részesedés értékesítésére vonatkozóan kérdést tettünk fel, melyre a válasz a következő linken érhető el: http://adozona.hu/kerdesek/2017_7_26_Lakohely_athelyezes_miatti_adozas_dtj. A kérdésünk nem magára a lakóhely-áthelyezés adózására vonatkozott, hanem a részesedések már a lakóhely áthelyezését követően történő értékesítésre. Az osztrák adózással kapcsolatos szabályokat azért ismertettük, hogy egyértelmű legyen ugyanazon gazdasági eseményt, a részesedések értékesítését, ugyanazon jövedelem után mindkét ország (Ausztria - lakóhely áthelyezés miatt és Magyarország - belföldi illetőségre tekintettel) megadóztatja. Kérdésünk magára a részesedés értékesítésítésének adózására vonatkozik. Az Egyezmény (1976. II. tvr.) 13. cikke alapján a részesedés értékesítés a magánszemély illetősége szerinti országban, Magyarországon adóköteles. Az osztrák adójogszabályok azonban a lakóhely-áthelyezés miatt a részesedés értékesítését szintén megadóztatják. Kérdésünk, hogy hogyan kerülhető el a részesedésértékesítés kettős (osztrák és magyar) adózása? Alkalmazható-e az Szja tv. 8. § (2) bekezdése, a magyar adóból levonható-e az Ausztriában megfizetett adó? Ha nem, akkor az Szja tv. 67. § (9) bekezdése alapján mód van-e arra, hogy az Ausztriában már megadóztatott értéket, a részesedés forgalmi értékét tekintsük megszerzési értéknek? Kérjük, hogy válaszukat a fentiekre tekintettel egészítsék ki. Szakmai álláspontjukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ügyfelünk osztrák adóügyi illetőségét megszünteti, állandó lakóhelyét áthelyezi Magyarországra. Az osztrák adójogszabályok a lakóhely-áthelyezést elidegenítésnek tekintik és a tulajdonában lévő részesedésekkel kapcsolatban tőkehozadéki adó (27,5%) került előzetesen megállapításra a részesedések felértékelése (ún. "Wiener Verfahren") alapján. A tőkehozadéki adó alapja a részedések piaci értéke, levonva a megszerzési költséget. Az osztrák tőkehozadéki adó a részesedések tényleges értékesítésekor fizetendő, a tényleges eladási árból kiindulva, max. az előzetesen megállapított összegben. Az osztrák-magyar kettős adóztatásra vonatkozó egyezmény (1976. II. tvr.) 13. cikke alapján a részesedésértékesítés a lakóhely-áthelyezés következtében belföldön adóköteles. Az adó megállapítása során az Szja tv. 67. § rendelkezései az irányadóak. Az adó alapja a részesedés eladási ára és megszerzésre fordított kiadások, értékesítés járulékos költségeinek a különbsége. Kérdésünk, hogy hogyan kerülhető el a részesedésértékesítés kettős (osztrák és magyar) adózása, hiszen ugyanazon gazdasági esemény, illetve jövedelem után kell adót fizetni? Alkalmazható-e az Szja tv. 8. § (2) bekezdése, a magyar adóból levonható-e az Ausztriában megfizetett adó? Ha nem, akkor az Szja tv. 67. § (9) bekezdése alapján mód van-e arra, hogy az Ausztriában már megadóztatott értéket, a részesedés forgalmi értékét tekintsük megszerzési értéknek? Szakmai álláspontjukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 1 napos előadásra kötött megbízási szerződést egy osztrák állampolgárságú magánszeméllyel. A megbízási díj eléri a minimálbér 30 százalékát. A magánszemély A1 igazolást adott le, illetőségigazolást viszont nem hozott. Kérném tájékoztatását jól tudom, hogy ebben az esetben nem kell járulékot levonni, csak szja-t? Az osztrák biztosítótól kaptunk egy levelet, hogy a 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján az osztrák jogszabályok hatálya alá esik a magánszemély magyarországi foglalkoztatása és mellékeltek egy nyomtatványt, amin be kell jelentenünk a kinti biztosítóhoz a foglalkoztatást és tájékoztattak, hogy 37,75 százalék járulékot vonjunk le és fizessük meg a hatóságnak. A magyarországi foglalkoztatást be kell jelentenem a külföldi biztosítóhoz, ha levonom az általuk írt járulékokat, azt kinek milyen számlaszámra utalom? Válaszát köszönöm: Anikó.
Tisztelt Cím! Cégünk „testvércége” (melyben a központi tevékenységek vannak), megrendelte egy osztrák cégtől a törvényileg előírt energiaauditot a 2016-os évre. A szerződés a testvércég és az osztrák cég között jött létre, amelyben tételesen fel vannak sorolva azok a további kapcsolt cégek is, amelyekre vonatkozóan az energiaauditot el kell végezni. A szerződés egyik pontjában a felek rögzítik, hogy a megbízott alvállalkozót is alkalmazhat. A szolgáltatás megtörtént. Cégünk egy magyar cégtől kapott tanulmányt az energiaauditról. Az audit elvégzőjeként a magyar cég szerepel. Az auditban az említett szerződésre nincs hivatkozás. Értelmezésünk szerint, mivel a testvér cég és az osztrák cég közötti szerződésünkben a mi cégünk is említésre került, továbbá engedélyezett az alvállalkozó alkalmazása, így ezt az auditot, az osztrák cég teljesítésének fogjuk tekinteni. A számlát az osztrák cég állította ki. A számlán a következő szöveg szerepel (németül): „A számla osztrák áfát nem tartalmaz. A számlabefogadó tartozik az országában végrehajtott szolgáltatás áfáját megfizetni. Fordított áfa az osztrák áfatörvény 3/a Abs. 10. § alapján.” Kérdésünk: befogadhatjuk-e fordított áfával lekönyvelve a számlát? Vagy be kell fizetnünk ténylegesen a számlán szereplő összeg 27 százalékát? És ha igen, azt mikor igényelhetjük vissza? Válaszukat előre is köszönjük. Andrea
Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben szeretném véleményét kérni. Adott egy osztrák cég, mely magyar adószámmal rendelkezik. Magyarországon mélyépítési munkálatokat végeznek. Egy magyar cég szolgáltatást(fuvarozást) szeretne számlázni az osztrák cég felé a magyarországi mélyépítési munkálatok kapcsán. Helyesen jár el a magyar cég, ha számláit áfa felszámításával, az osztrák cég magyar adószámát feltüntetve számláz? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, magyar lakhellyel kiváltotta az osztrák vállalkozói igazolványt, később úgy döntött, hogy itthon működtetne egy kocsmát, mint osztrák vállalkozó, s a kocsma lenne a telephelye. Adószámot kért a NAV-tól, de úgy néz ki, hogy megtagadják az adószám kiadását. Hivatalos indoklás még nincs, de már 3 hete húzódik az ügy. Ráadásul alanyi mentes adószámot szeretne, de szóbeli tájékoztatás szerint ezt sem lehet. Ilyen esetben lehet a telephely miatt regisztrálni, és magyar adószámot kérni? Tisztelettel: Arany Tamás
A meghatározó vállalkozások körében csökkenőben van a külföldi érdekeltségű cégek aránya, azaz a külföldi tőke szerepe fogyatkozik. Mindez a csökkenés annak fényében szembetűnő, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok általában stabilabb pénzügyi háttérrel és eredményességgel rendelkeznek – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató felmérésből.
Werner Faymann osztrák kancellár hétfői közlése szerint szigorúan fel kell tárni a panamai offshore cégekkel kapcsolatos ügy hátterét, Francois Hollande francia elnök tájékoztatása szerint Franciaország ugyancsak kivizsgálja a panamai kiszivárogtatással kapcsolatos valamennyi nyomot, Spanyolországban az offshore cégekről és tulajdonosaikról kiszivárgott információk nyomán a pénzügyminisztérium hivatalból vizsgálatot indít.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték