Ügyvezetőnk munkaviszonyban volt alkalmazva nyugdíjazásáig, 2017. 08. 02-áig. 2017. 08. 03-ától nyugdíjas, viszont a vállalkozás tehergépkocsiját vezette, korong is van a nevére kiállítva. Az lenne a kérdésem, hogy megbízási szerződéssel elláthatja-e a nyugdíjas ügyvezető a tehergépkocsi vezetését, vagy milyen lehetőség van arra, hogy szükség esetén az ügyvezetői teendői mellett tehergépkocsi vezetését is ellássa?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: nyugdíjas (öregségi) ügyvezető után, aki megbízási jogviszonyban látja el teendőit 0 forintért, kötelező-e megfizetni a 7110 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot? Nevezett illető nem tulajdonosa a kft.-nek. Válaszát megköszönve tisztelettel maradok!
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. nyugdíjas ügyvezetője az ügyvezetői tevékenységet kiegészítő tevékenységet folytató társas tagi jogviszonyban – díjazás nélkül – látja el, akkor ugyanazon cégnél ezzel a jogviszonnyal egyidejűleg lehet egyszerűsített foglalkoztatással egyéb munkakörben foglalkoztatni? A cégben két ügyvezető van, tehát nem ő lenne a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban. Egyéb kérdés: amennyiben nem nyugdíjas lenne, illetve esetleg más jogviszonyban (megbízási, munkaviszony) végezné az ügyvezetést, akkor azzal párhuzamosan lenne akadálya az egyszerűsített foglalkoztatásának? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Több cikk megjelent már a fenti kérdéssel kapcsolatban, most olvastam el Dr. Radics Zsuzsanna és Széles Imre tb-szakértők cikkeit, mely szerint, ha a nyugdíjas ügyvezető nem tag, és a megbízási díja nulla forint, akkor nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. És, ha eddig fizette? Hogyan kérjük vissza évekre visszamenőleg? Ha a nyugdíjas ügyvezető tag, akkor értettem, hogy kell fizetni. Köszönöm a segítségüket, várom mielőbbi szíves válaszukat. Köszönettel Szabóné
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy két kft.-ben ügyvezető, mindkettőben tag is. Eddig az egyik kft.-ben fizette meg a minimálbér után a járulékokat munkaviszonyosként, cafetériajuttatásban is részesült. Ha a továbbiakban kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként nulla forintért, vagy a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó díjazásért látja el az ügyvezetői tevékenységet, milyen járulékokat kell fizetnie, és kaphat-e cafetériát?
Tisztelt Szakértő, az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: – 2015. január 01-jétől működő katás bt. – Bt. beltag, ügyvezető (öregségi nyugdíjas) megbízási szerződéssel (nem vesz fel jövedelmet), nem kata tag, személyesen nem működik közre – Bt. kültag – nem főállású katás 25 ezer forintot fizet maga után. Kérdésem, hogy milyen bejelentési kötelességünk van a 1608 bevallásban és mennyi a járulékfizetés az ügyvezetővel kapcsolatban? Amennyiben 08 bevallást kell beadni mi legyen az alkalmazás kódja (3-4 karakter)? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 1. 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugdíjas nő tagi jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, díjazás nélkül. Kérdés: helyesen járunk-e el, ha csak a mindenkori egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetjük, nem fizetünk szociális hozzájárulási adót sem, a 2011. CLV. törvény 455. § 3a) alapján, mivel saját jogú nyugdíjas? 2. Ha mindez jövedelemjuttatással történne (természetesen figyelembe véve a jövedelem korlátot), megfizetnénk a 10 százalék nyugdíjjárulékot, s a szochokötelezettség itt sem lép fel? Köszönöm válaszukat: Benkóné
Hogyan alakul a járulékfizetés a magánszemély és a kifizető részéről, ha a nyugdíjas ügyvezető a nők 40 éves jogviszonya alapján nyugdíjas, de még nem érte el a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt?
Ha a fenti jogcímként veszem ki a pénzt, akkor is fizetek 27 százalékot? Mi legyen a jogcím, hogy ne kelljen a 27 százalékot megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Saját jogon öregségi nyugdíjas egy társaságban tag és ügyvezető. A társaságból jövedelmet nem vesz ki. Az ügyvezetésért sem kap jövedelmet. A kérdésem az, hogy a kiegészítő tevékenységűek egészségügyi hozzájárulását kell-e utána fizetni a társaságnak? Válaszát előre is köszönöm: Reiter Tiborné
Tisztelt Adózóna! Van egy cég, akinek a találmányát Németországban kiállították. Rendelkezik magyarországi számlákkal is, de Németországban nem voltak hajlandóak számlát adni sem a tankolásról, sem a kiállítási belépőről. Elszámolhatóak-e ezek a költségek? A cég tulajdonosának, aki nyugdíjas ügyvezető, milyen napi bért kell számfejteni (van-e erre vonatkozólag valamilyen összeghatár), és hogyan számfejtsük?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy nyugdíjas ügyvezető, illetve heti 36 órát meghaladó munkaviszonyban is álló ügyvezető részére adható-e cafetéria, ha igen, mik ennek a szabályai? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője 1952. 07. 13-ai születésű, 2015. 02. 16-ával öregségi nyugdíjas lett. 02.15-ével kijelentettük a 1041-es nyomtatványon, mint főfoglalkozású társas vállalkozót. Kell-e új 1041-esen lejelenteni, hogy nyugdíjas társas vállalkozó, vagy elég csak a 08-as bevalláson szerepeltetni, és fizetni utána az egészségbiztosítási járulékot?
Tisztelt Szakértők! A következőkben szeretném a segítségüket kérni: egy cégnek van 3 tulajdonosa, akik ügyvezetők is egyben. Most már mind a három ügyvezető saját jogú nyugdíjas. Eddig heti 40 órában vettek részt a cég tevékenységében természetesen bejelentve a NAV felé. Kérdésem a következő: ki lehet-e jelenteni a munkaviszonyukat, dolgozhatnak-e úgymond csak osztalékért, tehát munkabért vagy egyéb más bérjellegű jövedelmet nem vesznek fel a cégüktől? Vagy érdemes inkább heti néhány órában tovább foglalkoztatni őket? Válaszukat előre is köszönöm.
Adott egy kft. 3 magánszemély taggal. Ebből egy tag a társaság tevékenységében nem vesz részt, csak osztalékjövedelemben részesül. A másik kettő tag saját jogú öregségi nyugdíjas, közülük egyik az ügyvezető. A két nyugdíjas tag a társasági szerződés szerint és ténylegesen is személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, havi húsz órában, munkaviszonyban. A munkabérként elszámolt összegek után a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint fizetik az szja-t és az egyéb járulékokat. A társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető az ügyvezetői tevékenységet társasági jogi jogviszonyban látja el. A társasági szerződés 2011. január 18. napjától hatályos. Kérdés, hogy az ügyvezető után van-e egyéb fizetési kötelezettség is?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték