Tisztelt Szakértő Egy kft. ügyvezetője magánemberként lakást vásárolna. Támogatást szeretne kérni a kft.-től. Kérdésem: mennyi az az összeg, amit a kft. vissza nem térítendő támogatásként adhat? Az ügyvezető munkaviszony keretében kap bért. Van-e adó-, illetve járulékvonzata a kft.-nek, ha támogatást ad a lakásvásárláshoz? Köszönöm a segítséget. Üdv: Bm
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja részére adható-e adómentes lakáscélú támogatás, ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni? Alkalmazott részére adott adómentes lakáscélú támogatásnál van-e jövedelem/támogatási arány előírás, valamint vizsgálni kell-e, hogy munkaviszonya mióta áll fenn? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, F.Mária
Egy 2016. július hónapban alakult kft.-nek az engedélyek hiánya miatt a mai napig nincs tevékenysége. A kft. 3 tagból áll. Az egyik tag többségi tulajdonnal bír, akinek főállású egyéni vállalkozása van, a másik két tag jogosult képviseletre, megbízási jogviszony keretében. Az egyik képviseletre jogosult tagnak van egy bejelentett heti 36 órát meghaladó munkaviszonya más cégnél, a másik képviseletre jogosult tag pedig heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik szintén egy másik cégnél. A kérdés az lenne, hogy amíg a cég nem végez tevékenységet, a heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak meg kell-e fizetni a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékot, vagy pedig elláthatja-e a cég képviseletét nulla forint megbízási díjjal? Továbbá, mindkét tagot be kell-e jelenteni a 16T1041 -es nyomtatványon? Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Dné
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik 1 hónap munkaviszonnyal, adható-e betegszabadság vagy táppénz? Korábbi munkaviszonnyal nem rendelkezik. Amennyiben nem jár betegszabadság vagy táppénz, milyen jogcímen lehet elszámolni a távollét idejét? Várom válaszát.
Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül látja el, a társasági szerződés nem rendelkezik erről. A kft.-ben munkaszerződés alapján napi 6 órás munkaviszonyban szolgáltatást, takarítási munkát végez, melyet a kft. leszámláz az igénybe vevőknek. A tulajdonos egy másik kft.-ben napi 2 órás munkaviszonyban egyéb munkát végez. A munkaviszonyokat összeszámítottuk, így rendelkezik a heti 36 órával, és nem fizetünk járulékot, mint társas tag után. Helyes-e az eljárásunk? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. bevezette a sérelemdíj jogintézményét. A kérdésem a következő: a munkáltatót a munkaviszony felmondása esetén fizetett sérelemdíj után terheli-e adófizetési kötelezettség, illetve a munkavállalótól kell-e adót levonni? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és személyesen is közreműködik. Napi 8 óra helyett ezentúl napi 6 órában szeretné ezeket a feladatokat ellátni. Kérdésem, hogy a járulékokat fizetheti időarányosan? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló (hölgy) 40 éves szolgálati idejét 2016. 06. 30-án már megszerezte, de nem kérte a nyugdíjazását, mert munkaviszonyban maradt. Munkáltatója 2016. 10. 01-jei hatállyal felmondott neki, jelenleg a felmondási idejét tölti ami 2016. 12. 29-én lejár. A felmondási ideje alatt – kérheti-e a nyugdíjának a megállapítását vagy csak a 12. 29-e után? – a felmondási idő alatt létesíthet-e új munkaviszonyt (a munkavégzéstől eltekintett a munkaadó), illetve ez befolyásolja-e a nyugdíjba vonulásának lehetőségét? Válaszát előre is köszönöm !
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül. Szociális hozzájárulási adó kedvezmény illeti meg a 2011.évi CLVI. törvény 462/A (1) bekezdése alapján. Kérdésünk, hogy ezt a kedvezményt bármilyen jogviszonyban igénybe veheti? Mindegy, hogy a tag a vállalkozásban munkaviszonyban, megbízási vagy tagi jogviszonyban áll? Valamint ezt a kedvezmény visszamenőlegesen is igényelheti-e? Segítségüket köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Bedolgozót alkalmazunk, neki a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemként kell számfejteni vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként? 10 százalék költséghányadot alkalmaznánk nála. Kérdés azért merült fel, mert a T1041-en mint munkaviszonyt kell lejelenteni, de munkaviszonynál nem tudjuk, hogyan számfejtődne a költséghányad. Köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! A dolgozó ugyanazon munkáltatónál munkaszerződéssel dolgozik. Van egy 40 órás munkaviszonya és egy 20 órás munkaviszonya, a munkakörök különbözőek. Kérdésem: milyen járulékokat kell levonni és megfizetni? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tisztelt Szerkesztőség! Mikor minősül életvitelszerű gazdálkodónak a családi gazdaság vezetője? Létesíthet-e munkaviszonyt a családi gazdaság vezetője; amennyiben igen, akkor milyen feltételek mellett? Segítségüket köszönöm. Plaveczné
Tisztelt Cím! Felnőtképzéssel foglalkozó cég munkavállalókat alkalmaz többek között oktató és vizsgáztató munkakörben. Lehetséges-e, hogy az adott cég a munkavállalónak munkaviszony keretében kifizesse az oktatásokért járó bért, a vizsgáztatásért pedig akár megbízási, akár vállalkozói jogviszony keretében fizessen? Nem minősül-e az utóbbi két jogviszony színlelt szerződésnek ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Jelenleg cseden lévő (egyébként teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkező) anyuka és férje alapítanak katás betéti társaságot. Mivel a férj egyúttal főállású katás egyéni vállalkozó is, ő a bt. kültagja lenne, nem főállású katásként a bt.-ben havi 25 000 Ft-ot fizet; egyúttal ő a bt. ügyvezetője is. Az anyuka természetesen a csed mellett nem végez tevékenységet; később (teljes munkaidős munkaviszonyára tekintettel) szintén nem főállású katásként ő is 25 000 Ft-ot fizetne. Milyen nyomtatványon kell az anyukának bejelentenie, hogy nem végez tevékenységet, így nincs kata-fizetési kötelezettsége? Ha visszamegy dolgozni a munkaviszonyába a gyed mellett, de a vállalkozásban végzett tevékenységét még nem akarja folytatni, van erre lehetősége? Ezt milyen módon kell adminisztrálni?
Az alábbi, járulékfizetéssel kapcsolatos kérdésemre szeretnék választ kapni: Egy kata hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó céget alapít (100 százalékos tulajdoni hányaddal). Az egyéni vállalkozásában főállású egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint katát fizet. A cégében ő lesz a képviselő, az ügyvezetői feladatokat munkaviszony keretében fogja ellátni, ezt rögzítették az alapítói okiratban is. A kérdésem a következő: a cégben fizetheti maga után a járulékot munkaviszonyos jogviszonya után, ha a feladatait heti 20 órában látja el? Vagy társas vállalkozóként kötelező megfizetni a cégben a járulékokat az emelt járulékalap (Szociális hozzájárulási adó: minimálbér 112,5%-a, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék: minimálbér 150%-a után)? A két vállalkozáson kívül nincs más jogviszonya, ahol a járulékot megfizetnék utána a minimálbér alapján.
dr. Kéri Ádám
ügyvéd, compliance szakértő
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték