Tisztelt Szakértő! Hivatkozva azonos című előző kérdésemre https://adozona.hu/kerdesek/2019_8_1_munkaltatoi_lakascelu_tamogatas_vnj adott válasza nyomán további kérdésem merült fel, mégpedig az, hogy a társaság melyik havi 08-as bevallását önellenőrizze: a 2018. 12. havit vagy a 2019. 01. havit? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk dolgozóinak 2018 december végén lakáscélú támogatást folyósított, amit sajnos csak 2019. év elején írtak jóvá a dolgozók bankszámláin. Ha ez már nem minősül adómentes juttatásnak, akkor az a dolgozók munkaviszonyból származó összevont adóalapjába tartozó jövedelmének minősül? Ez esetben az adott havi járulékbevallást önellenőrizni kell? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Tekintettel arra, hogy jövő évben megszűnik az adómentesen adható lakáscélú támogatás, szeretném megtudni, hogy amennyiben év vége előtt 5 millió forintig kiegészítjük az eddig adott havi támogatást, tehát most egy több millió forintos egyösszegű támogatást utalunk, akkor azt idén még elszámolhatjuk-e a cégben adómentes juttatásként. A bankkal megbeszéltünk, hogy ők januárban az egész összeget betörlesztik a hitelbe. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás betéti társaság adna a kültagnak adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást. Ez lehetséges? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnél a cégben két ügyvezető van. A munkáltató cég az egyik ügyvezetőnek szeretne adni 5 millió forint lakáscélú támogatást, a feltételnek megfelel. Viszont a másik ügyvezetőnek nem szeretnének adni. Nincs cafeteria rendszer, így más munkáltatónak sem szeretnék ezt a lehetőséget megadni, jelenleg. Van-e valamilyen korlát, ami miatt nem adható csak az egyik ügyvezetőnek? Esetleg munkajogi korlát van-e, hogy nem lehet kivételezni és mind a kettő ügyvezetőnek fel kell ajánlani ezt a lehetőséget? Tisztelettel és köszönettel: Viktor
A munkavállaló 3 700 000 forintos lakáshitel-tartozását végtörleszti, 300 000 forintot saját maga fizet. 3 400 000 forintot a munkáltatója ad vissza nem térintendő munkáltatói támogatásként. Ez a konstrukció befolyásolja-e a munkáltatói támogatás adómentességét? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 2015-ben lakást vásárolt. 2016-ban a munkáltató vállalta, hogy segítséget nyújt a lakáscélú hitel előtörlesztésében. A munkáltató ennek érdekében elkülönített bankszámlát nyitott. A bankszámlaszerződés értelmében a számlára elhelyezett pénz kizárólag az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás folyósítására használható fel. Az átutalást a munkáltató 2016-ban teljesítette. Kérdésem az, hogy milyen nyilatkozatoknak, iratoknak a beszerzése szükséges, hogy egy esetleges NAV ellenőrzés során ne kapjunk semmiféle NAV megállapítást (pl. nyilatkozat a dolgozó részéről, hogy korábban nem kapott más munkáltatótól ilyen támogatást, tulajdoni lap stb.). Azért kérem ezt, hogy biztos lehessek benne: mindet összegyűjtöttem, és kipipálhassam, hogy minden itt van, vagy időben szólhassak, ha valaminek a beszerzése szükséges. Előre is köszönöm türelmét és megtisztelő segítségét!
Tisztelt Szakértő! Kollégánk az Unicredit Banktól kölcsönt igényelt, majd kapott, amely kölcsönszerződés megnevezése „Felújítási/korszerűsítési célú kölcsön”. Kérdésünk az lenne, hogy ez alapján cafeteriaelemként lehetséges-e a hiteltörlesztés a kölcsön 20%-áig, figyelembe véve az 5 éves és 5 millió forintos értékhatárt? Második kérdés: alá kell-e névre szóló számlákkal támasztani, vagy elég a korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés? Harmadik kérdésünk pedig, hogy az együttlakást lakcímkártyával is igazolni kell-e? Köszönettel.
Adhat-e adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást ugyanarra a lakásvásárlásra a kft. a férjnek (A), a feleségnek (B) és a fiuknak (X) egyidejűleg 5-5 millió forint összegben, azaz 3*5= összesen 15 millió forint összegben az alábbi feltételek esetén? 1) A kft. 2 tagja, (A) és (B), illetve (X) is munkaviszonyban áll a kft.-vel, 2) (A), (B) és (X) sem kapott több munkáltatótól egymást követően 5 év alatt 5 millió forintnál több támogatást, 3) A felhasználás lakáscélú: új lakás vásárlás,a vételár: 32 millió forint, ennek 30 százaléka 9,6 millió forint, (A), (B) és (X) is kap 5 millió forint támogatást, összesen a 3 személy 15 millió forintot, 4) A lakás 85,4 nm, a lakóhelyiségek alapterülete nm-ben: nappali: 27, szoba1.:10, szoba2.:13, szoba3.:7, ez össz. 50nm, egyéb:előtér, konyha, wc, fürdő össz.:35,4 nm. A méltányolható lakásigény szerint: 3 lakószoba. 5) Az együttköltöző családtagok: (A) és (B) nem költözik az új lakásba, csak a 2 gyermekük: a fiuk és a lányuk, így (A) és (B) esetében a 2 gyermek, 2 fő, (X) esetében: csak a fiú, azaz 1 fő, 6) A méltányolható lakásigény mértéke az együttköltöző családtagok száma alapján: 1-2 fő max. 3 lakószoba. Az új lakás 3 lakószobás, így (A), (B) és (X) esetén is megfelelnek a szobaszámnak, 7) (A) és (B) tulajdonában van már egy másik lakás, (X) tulajdonában nincs, az új lakás tulajdonosai: (A), (B), (X) és a lányuk: így az új lakás (A), (B) és (X) esetében is saját lakásnak minősül, 8) A támogatást a kft. bankon keresztül adja, a bank 5-5 millió forintot utal (A), (B) és (X) számlájára.
Tisztelt Szakértő! Cafetéria keretében szeretnénk dolgozónknak adómentes lakáscélú támogatást nyújtani. A dolgozó a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-nél rendelkezik 2017. évi lejáratú lakás-előtakarékossági szerződéssel. 2014-ben lakást vásárolt, amelyhez az előtakarékossági szerződés lejáratáig áthidaló kölcsönt vett fel. Ennek havi törlesztőrészleteit a Fundamenta a dolgozó adóstársának bankszámlájáról havonta leemeli. Munkavállalónk a korábbi munkahelyén (2015-ben) is kapott lakáscélú támogatást, amelyet utólag, egy összegben, az év végén fizetett ki a munkáltató a dolgozó saját bankszámlájára történő átutalással. Ehhez rendelkezett a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.-től egy igazolással, amely a lakás-előtakarékossági szerződés, a folyósított áthidaló kölcsön és a törlesztés részleteit tartalmazta, valamint a DRC Cafeteria Plusz Kft. értesítésével, amely szerint a munkavállaló lakása megfelel a méltányolható lakásigény jogszabályi feltételeinek, és a benyújtott dokumentumok alapján jogosult az adómentes lakáscélú támogatásra, így a támogatás összege átutalható volt a munkavállaló bankszámlájára. Amennyiben az elmúlt év óta az igazolásokban szereplő adatokban – a még hátralévő tartozás összegét leszámítva – semmilyen változás nem történt, a 2015 márciusában kiállított igazolások felhasználhatók a juttatás adómentességének alátámasztására, és átutalható a támogatás egy összegben az adóév végén a dolgozó bankszámlájára? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt szakértő! A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adható adómentes, vissza nem térítendő támogatásról kérek segítséget az alábbi konkrét esetre vonatkozólag: A családi ház 2015 novemberében lett vásárolva, a vételárat kifizették az eladónak. A megvásárolt családi ház méretében, egyéb feltételek szerint megfelel az adómentes munkáltatói támogatás feltételeinek. Ha a munkáltató 2016. évben szeretne erre a vásárolt családi házra adómentes támogatást juttatni a dolgozónak, milyen módon teheti meg? Mi a juttatás pénzügyi lebonyolításának a rendje, hogy adómentes legyen? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! A cafetéria bonyolult világában szeretnék egy kicsit eligazodni. Kft. beltagja (munkaviszonyban foglalkoztatott) szeretné a saját építési kölcsönét cafetériából rendezni. Szeretném megkérdezni, hogyan teheti ezt meg? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan, hogyan kell ezt dokumentálni, hogy az jogilag elfogadható legyen? Válaszát köszönöm!
Adott egy kft. négy taggal. Apa, anya és két fiú gyermek, mind a négyen ügyvezetők. A munkáltatói jogok gyakorlója a társasági szerződés szerint az apa. Az ügyvezetők teendőiket megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látják el. A fiúk futárként munkaviszonyban vannak. A kérdés az, hogy lehetséges-e az egyik fiúnak lakáshitel-törlesztésre adómentes juttatást adni, valamint lehet ezt utólag, decemberben megtenni visszamenőleg 2015-re?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozásnál többen dolgoznak különböző heti óraszámokban. Egy dolgozó kap csak rendszeresen béren kívüli juttatást, aki teljes munkaidőben dolgozik. A munkáltató a vállalkozás két dolgozójának lakáscélú támogatást adna. Felmerült kérdésként, hogy a teljes munkaidős dolgozó mellett részesülhet-e ugyanolyan összegű támogatásban egy részmunkaidős dolgozó is? A többi dolgozónak is "kötelező" támogatást adni, vagy lehetséges, hogy csak ketten kapnak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnek van egy 4 órás részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottja, akinek a nettó bére 40 000 forint. Az a kérdése, hogy adhat-e neki havonta 40 000 forint adómentes lakáscélú támogatást? Ha igen, milyen feltételekkel, van-e előírás a béren kívüli juttatásoknál a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Illetve mire kell figyelni a béren kívüli juttatások, cafetéria-rendszer kialakításánál az egyes munkavállalói csoportoknál; mindenkinek egyformán lehet csak biztosítani, vagy lehet-e ez az eszköze a motiválásnak, jutalmazásnak a dolgozók körében? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték