A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.
A társadalombiztosításban az a hír, hogy lényegében alig változott valami. Holott nem így indultak a parlamenti folyamatok. Még az őszi adócsomagban is szerepeltek azok a változatok, amelyek jelentős többletterheket zúdítottak volna a vállalkozókra, igaz, csak 2025-től. Aztán az utolsó pillanatban megfutamodtak a jogalkotók. Válogatásunk egyik írása tartalmazza a "mi lett volna, ha" szabályait is. Lehet, hogy nem érdemes elfelejteni őket.
Hol adózik és fizet járulékot a Németországban és Magyarországon is dolgozó kft.-tulajdonos? Mi a helyzet akkor, ha a cég áttér kivára? – a kérdésekre Horváthné Szabó Beáta és Szipszer Tamás adószakértők válaszoltak.
Egy társaság tagja személyesen közreműködik a mindennapi tevékenységben, nem ügyvezető. Milyen dokumentummal kell ezt alátámasztani? Gondolok itt arra, hogy munkaviszony esetében erre a munkaszerződés az alapdokumentum. Elég az alapító okirat? De ha nem a kezdetektől működik közre, hanem csak későbbi időponttól? Az ő esetében jelenleg van érvényben minimum jövedelem, amelyet meg kell fizetni részére, vagy amely után a járulékot kötelező megfizetni? Mikor áll be az adófizetési kötelezettség? A kifizetés időpontjában vagy a munkabérhez hasonlóan kell eljárni a számfejtés során? – kérdezte olvasónk, dr. Magyar Attila a Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda ügyvédje válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték