Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni abban, hogy mi a helyes. Nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény (egy szakközépiskola) a számviteli törvény 9. § szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít, vagy a számviteli törvény szerint egyes egyéb szervezetnek minősül, és ezért a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti beszámolót készíti? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Adott két kft., "A" Kft. 50 százalékot meghaladó tulajdoni részarányt szerzett "B" Kft.-ben. Mindkét társaság árbevétele, mérlegfőösszege, foglalkoztatotti létszáma alapján egyszerűsített éves beszámolót készít. Fenti paraméterek alapján mikrogazdálkodói beszámolót is készíthetnének. Kérdésem, hogy "A" Kft. mint anyavállalat a többségi tulajdonszerzését figyelembe véve készíthet-e továbbra is egyszerűsített éves beszámolót? Válaszukat előre is köszönöm.
Kettős könyvvitelt vezető, csak alaptevékenységet végző viziközmű társulat milyen beszámoló készítésre kötelezett? Azt olvasom, hogy a 479/2016. kormányrendelet értelmében, hogy választhatja az egyszerűsített éves beszámolót, azonban van ahol az jelenik meg, hogy csak éves beszámolót választhatja. Köszönettel: Abelovszky Andrea
Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető közhasznú alapítvány egyszerűsített éves beszámolót készít (PK-142). Mit kell tartalmaznia a kiegészítő mellékletnek ebben az esetben? Kell-e tartalmaznia a számviteli törvény által meghatározott dolgokat, mutatókat részletesen, vagy csak a támogatások bemutatását?
Tisztelt Szakértő! Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásnak a kiegészítő mellékletében be kell-e mutatnia külön a kezelésbe vett, önkormányzati vagyon részét képező eszközöket? Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Szakértő! Eltelt a három adóév, a cég könyvelését csak átvettem, szeretnénk kilépni a mikrogazdálkodóibeszámoló-beadási kötelezettség hatálya alól. Kérdés: be kell-e ezt valahol jelenteni? Vagy csak annyit kell tenni, hogy most már a normál egyszerűsített éves beszámolót adjuk be? A számviteli politikában való közlésen kívül van-e az áttéréssel kapcsolatban valamilyen számviteli vagy egyéb kötelezettség? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy cég mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az új https://e-beszamolo.im.gov.hu-n a 20. pontban kell kiválasztani a beszámoló típusát, de ott mikrogazdálkodói beszámolót nem lehet kiválasztani. Mivel csak éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy konszolidált beszámolót választhatok, ezért kéri, hogy kiegészítő mellékletet is csatoljak, a mikrogazdálkodói beszámolóhoz pedig az nem kellene. Kérem a segítségét abban, hogyan tudnám beküldeni a mikrogazdálkodói beszámolót. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 50. § (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik: "A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó tevékenységet is végző közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás nyújtása érdekében végzett tevékenységét éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent." A kérdésem: az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaságokra vonatkozik-e ez a kötelezettség?
A SZAKma 2015/7-8.számának 347. oldalán Bíróné Zeller Judit Az egyes beszámolótípusok választásának és áttéréseinek szabályai tárgyában írt cikke szerint: „Fontos megjegyezni, hogy nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a nyilvánosan működő részvénytársaság , az anyavállalat (azaz az a vállalkozó, amelyik konszolidált beszámoló készítésére kötelezett). Jól értelmezem-e, hogy a fentiek alapján az a magyar anyavállalat, amely 100 százalékban tulajdonosa egy román cégnek, készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha az Sztv. 117. §-a szerinti mutatók alapján nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, és az Sztv. 9. § (2) bekezdésében foglalt mutatókat az abban foglaltak szerint két egymást követő üzleti évben nem haladta meg? Vagy csupán ezért, mert anyavállalat, függetlenül a mutatók nagyságától, nem alkalmazhatja a (2) bekezdésben foglaltakat, és nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámoló készítésére kötelezett?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. § (2) bekezdése szerint "Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg forduló napján a következő, a nagyságot jelző három mutató érték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b)az éves nettó árbevétel az 1.000 millió forintot, c)az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt." Kérdésem: 2012. üzleti évben a társaságnál mind a 3 mutató határérték alatt volt: egyszerűsített éves beszámolót készített. 2013. üzleti évben a társaságnál 1 mutató volt a határérték alatt: egyszerűsített éves beszámolót készített. 2014. üzleti évben a társaságnál 1 mutató van a határérték alatt: milyen beszámolót kell készítenie: éves beszámolót, vagy egyszerűsített éves beszámolót? Válaszát köszönöm.
Egyszerűsített éves beszámolót készítő kft. bevétele 800 millió forint, a költsége meghaladja az 500 millió forintot, önköltségszámítás szerint meg kell határozni a kimenő számlák költségét? Ha igen, akkor azt át kell-e vezetni a könyvelésen, vagy csak a számla mellékletét képezi? Csak 5-ös, 8-as számlaosztályba történik a költségek könyvelése. Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Boldog Ferenc
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték