4 találat a(z) NAV értelmezés cimkére
Figyelem! Ezt sem titkolhatja már el a NAV áfaellenőrzéskor Cikk
Korlátozás nélkül betekinthet az adózó, illetve a képviselője az adóhatóság nemzetközi megkereséseibe és az arra adott válaszokba – döntött a nyári ítélkezési szünet előtti hajrában a Kúria. Az ellenőrzött vállalkozások tehát már az eljárási szakaszban, a jegyzőkönyv elkészülte előtt megismerhetik a külföldi adóhatóság által adott válaszokat.
Segítő családtag Kérdés
Tisztelt Sazkértő! Egyéni vállalkozó vagyok és úgy tudtam, hogy segítő családtagként az édesanyám, feleségem vagy a testvérem átmenetileg, eseti jelleggel (például egy napra, ameddig elmegyek áruért) és ingyenesen (nem kap díjazást) beállhatott dolgozni a boltunkba. Ez egy NAV-os tájékoztatásban korábban meg is jelent. Nemrég voltunk egy NAV vámhivatali továbbképzésen, és ott azt mondták, hogy segítő családtagként már semmilyen formában nem lehet dolgozni a törvényi változások miatt. A segítő családtag munkavégzésével kapcsolatban szeretném megkérdezni az alábbiakat: Mi a feltétele, hogy segítő családtagként (díjazás nélkül, átmenetileg) dolgozzon nálam valaki? Lehet-e így munkát végezni? Ha igen, akkor kell-e valamilyen papírt ehhez kitölteni, jelenéti ívet kell-e vezetni, van-e valamilyen bejelentési kötelezettségem? Válaszukat és segítségüket előre is nagyon köszönöm!
Számlaadási kötelezettség online pénztárgépeseknek Kérdés
Számlakibocsátás esetén az online pénztárgépből nem szabad nyugtát kibocsátani címmel április 1-jén volt a NAV honlapján egy cikk, mely szerint "az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-ának, 165. § (1) bekezdés b) pontjának és 166. §-ának együttes olvasata alapján egy adott ügylet tekintetében az adóalany vagy számlaadási, vagy nyugtaadási kötelezettséget teljesít, e kettő sosem történhet párhuzamosan". Ez vajon hogyan, és mennyiben igaz?
Számlaadáskor valóban nem kell nyugtát adni? Kérdés
Tisztelt Adózóna! Adóhatóság honlapján megjelent egy gyönyörű értelmezés arról, hogy számla adásakor nem szabad gépi nyugtát adni. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Önöknek mi erről a véleménye, mivel a vállalkozások 99 %-a eddig úgy járt el, hogy a pénztárgépbe beütött ellenértékről gépi nyugtát adott, majd arról számlát állított ki, és azt hozzátűzte a számlához, ezzel igazolva, hogy a pénztárgépbe beütötték a számla ellenértékét, kettős könyvelés ne történjen. Viszont a NAV kiadott közleménye ezt a gyakorlatot megtiltja, ami igen furcsa helyzetekhez vezethet, hiszen eddig azért bírságoltak meg valakit, mert a bevétel rögzítésére a pénztárgép volt az elsődleges az arra kötelezetteknek. Azért sok kérdést felvet a kiadott közlemény, például: – számláról beszél és nem egyszerűsített számláról, – az áfatörvény akkor szól nyugtaadási mentességről, ha mindenkinek számlát ad és nem egyet-egyet, – áfatörvényre hivatkozik és nem a 3/2013-as NGM rendeletre, – nyugta stornírozásról beszél pénztárgépben, ami nem történhet meg, stb… Szóval ez a NAV-os vélemény valószínűleg megmozgatta mind a szakmabeli, mind a vállalkozói réteget és szeretném ha Önök is elmondanák róla véleményüket! Köszönöm!