Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja heti 1 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Egyidejűleg másik cégnél heti 35 órában munkaviszonyban áll. Kérdés: Társas vállalkozásban mi után kell járulékot fizetni, 1 óra után vagy a minimálbér után? Alkalmazható-e az ő esetében a többes jogviszonynál a Tbj. 31.§(4) bek. ill. a szocho 458.§(5) bek szerinti összeszámítás szabálya?
Egyéni vállalkozó 2012-ben végzett olyan tevékenységet, amit a KATA kizár. 2013-ban már nem végez. Ebben az esetben választhatja-e a KATA-t?
Szeretném megkérdezni hogy a KATA hatálya alá tartozó vállalkozó az általa kiállított számlán kell hogy feltüntesse a kisadózó kifejezést vagy pl. a nyugtán ( új bélyegzőt kell készíttessen) vagy a pénztárgépe által kiállított nyugtán ( át kell állíttatnia a pénztárgépet ) is kell szerepelnie a kisadózónak?
Milyen járulékokat kell fizetnie az egyéni vállalkozónak, illetve a társaságnak, ha az egyéni vállalkozó 2012-től a KATÁ-t választja, de mellette egy KFT nem munkaviszonyos ügyvezetője? Eddig választása alapján az egyéni vállalkozásában volt biztosított.
Megjósolhatatlan, hogy a járulékkedvezmények és a két új adó mekkora bevételkiesést okoz jövőre, így előfordulhat, hogy év közben adóemelésre kényszerül a kormány - mondta az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője a kiskereskedelemben általános áremelkedésre számít a módosított iparűzési adó nyomán, és úgy véli, év közben módosulhat a kata és a kiva szabályozása.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni.Betéti társaság szeretne katás lenni, mert most evás, és ez új adózási mód kedvezőbb lenne.A beltag orvos van bejelentett főállása, kórházban dolgozik.A kültag a társaság tevékenységében nem vesz részt.A beltagnak magánrendelése is van, és, még néhány bevétele, ami nem jelentős.Jelenleg a kórházi ügyeletet mellékállásban egy közvetítő Kft.-n keresztül látja el.Ezt a tevékenységet is szeretné a továbbiakban a Bt.-n belül végezni.A felállás a következő lenne: A munkát a kórházban végzi. majd, azonban nem a kórházzal áll majd szerződéses viszonyban. Bérleti díjat fizetne az eszközökért. Az innen kapott bevétel meghaladná éves szinten az 1 millió forintot, azonban a bevételének kevesebb mint az 50%-a származna ebből az ügyeleti tevékenységből. Ön szerint bejelentkezhet, vagy fennáll a színlelt szerződés ? A munkát a kórházban végzi, szerződést nem a kórházzal hanem egy közbenső céggel köt, aki kvázi kiközvetíti erre a munkára? Mivel az evából 20-ig ki kellene akkor lépnie, ezért gyors döntést kíván.
Tisztelt Szakértő !Főállással rendelkező háziorvos közreműködői szerződés alapján (2003.évi LXXXIV. tv-re hivatkozva) , az általa üzemeltetett Bt. egyedüli beltagjaként háziorvosi ügyeletet vállal egy egészségügyi szolgáltató Kft.-nél. A közreműködéssel érintett szakma : központi ügyelet (közfinanszírozás keretében). A szerződés tartalmazza, hogy társas vállalkozás tagjaként !Az ebből származó éves bevétel meghaladja az 1 millió forintot.A tevékenység speciális jellegére tekintettel választhatja e a KATA adóalanyiságot, annak ellenére, hogy az abban felsorolt munkaviszonyt kizáró körülmények nem állnak fenn? A megbízó határozza meg a munkavégzés helyét, rendjét, kizárólag személyesen végezheti a tevékenységet?
EVA-s bt.-nk bevételi nyilvántartást vezet, ahol az üzletvezető beltag 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, a kültag pedig nyugdíjas és nem működik közre. A beltag emellett egy kft.-ben is tag. Jelenleg járulékfizetési kötelezettségünk nem keletkezik ( csak bejelentési ) és ha jól értelmezzük, akkor KATA alatt sem keletkezik (csak bejelentési). Jól látjuk-e, hogy csak a beltagot kell bejelenteni, mint másodállású KATA-s és csak havi 25ezer forintot fizetni utána? Másodszor, a bt. fő profilja az oktatás (tanfolyamtartás hétvégéken), ezért végzi másodállásban. Több helyre is számlázunk, de összességében az egyik cég esetében meg fogja haladni az éves összbevétel az 1 millió forintot és egyben az 50 százalékot is várhatóan. Miután annak a cégnek a telephelyén a cég eszközein, de a saját anyagunkat a saját ütemezésünk szerint végezzük, kérdés, hogy ez kivédhető-e mint bújtatott munkaviszony - úgy, hogy a beltag rendes főállása is ráadásul oktatói állás? ( Két főállás létezhet-e? ) Harmadrészt, keletkezik-e bármilyen (adó)fizetési kötelezettség az EVA-KATA váltás során - azaz a 2012-es EVA-s bevétel után ,kell-e a váltás során bármit is fizetni? Mii lesz az EVA-s bevétel sorsa? Negyedrészt, a váltás miatt új adószámot kap-e a cég? Kell-e új bélyegző, számlatömb? Ötödrészt, a beltag a lakásának egy szobáját bérbe adja számlásan. Ez jelent-e számára bármi hátrányt? ( pl., hogy az EVA-s cég nem válthat KATA-ra, mert ott ez a tevékenység tiltott.)Előre is köszönöm a válaszokat!
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a Bt. a KATAt választja és abban a kültag nem végez semmilyen tevékenységet (csendestárs), akkor neki mi lesz az osztalékalapja, ami után meg kell fizetni a 16% szja-t és bizonyos feltételek mellett a 14%-os ehot?
Tisztelt Szakértő4Szeretném megkérdezni,hogy bejelentkezhet-e december 31-ig Kata alá az a vállalkozó,akinek 100 ezer Ft-nál nagyobb adótartozása van a bejelentkezéskor?A jogszabály szerint ugyanis az adótartozás meglétét a NAV csal a negyedév végén,jelen esetben 2013.március 31-én vizsgálja? Az iparűzési adótartozás beleszámit-e ebbe,vizsgálja-e ezt a NAV?
KATA alá bejelentkező vállalkozás választhat az IPA átalány vagy általános szabályok szerinti megállapítása között. Nem akar 100 ezer forint IPA-t fizetni (székhely+telephely után), mert eddig fizetett 35 ezer forintot. De, ha a KATA-s csak bevételi nyilvántartást vezet, akkor hogy állapítja meg az IPA alapját? A költségeket nem kell könyvelni, ha "kockás papíron" kiszámítjuk az IPA fizetési kötelezettséget, ez alapján kitöltjük a bevallást, azt az Önkormányzat, mint adóhatóság el fogja fogadni ? Vagy mégiscsak könyvelni kell a vállalkozásnak az IPA miatt?
Nyílt végű lízing és a havidíj áfája KATA-s egyéni vállalkozó esetében, tagi kölcsön a KATA-ra történő áttéréskor - olvasói kérdésekre az Adózóna szakértői válaszolnak.
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó a KATA-t választaná jövő évtől, de mellette egy Kft tagja és ügyvezetője is. A Kft -ben személyesen közreműködő. Ebbel az esetben ő főállású KATA-s és a Kft-ben nem kell fizetnie járulékot? A Kft-ből nem vesz fel havi rendszerességgel juttatást/bért.
Annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a bevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot és az IPA-ban nem választ tételes adót, mert nem éri meg, mi lesz az iparűzési adó alapja, a teljes bevétel, vagy ebben az esetben gyűjtögeti a költségszámlákat és levonja az ELÁBÉ- és az anyagköltséget, ugyanúgy, mint a KATA választása előtt ? Köszönöm a válaszát ! Szabóné
Egy Bt-ben van egy beltag és egy teljesen inaktív kültag, ezen nem szeretnének változtatni.A Bt a KATA-t választja, a beltag főállású kisadózó lenne. A beltagnak nincs máshol jogviszonya, és a jövőben sem szeretne máshol jogviszonyt létesíteni.A beltag eddig 200.000 bruttó bérre volt bejelentve (most TAO-s a Bt). A beltag szeretné, ha az állami nyugdíj illetve táppénzalapja továbbra is 200.000 forint lenne, nem felel meg neki a 80 ezer forintos határ. Természetesen befizetné és bevallaná a különbözetre jutó járulékokat, kérdés, hogy milyen jogcím van erre? Hogyan teheti ezt meg?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték