A kata bevételi összeghatárba beletartozik-e, egy a tevékenységhez kapcsolódó pályázaton elnyert támogatás összege, melynek tárgya iroda kialakítása, a támogatás feltétele, hogy a támogatási összeg felét munkabérre kell kifizetni? Válaszukat előre is köszönöm!
A jelenleg hatályos definíció szerint is többségében ugyanazok minősülnek főállású katásnak, mint a jövő évre tervezett adótörvény-módosításokat tartalmazó csomagban javasolt új fogalom-meghatározás után, amely – ellentétben az érvényes jogszabállyal – nem a főállású, hanem a nem főállású katásokra vonatkozóan fogalmazza meg az egyes kritériumokat – reagált a lapunkban megjelentekre a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Nincs szó tehát arról, hogy a kritériumok módosítása azt jelentené, belátta hibáját a szaktárca.
Lényegében belátta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy igazuk van azoknak az okleveles adószakértőknek, akik szerint hibás a jelenleg hatályos szabályozás, amely meghatározza, ki számít főállásúnak a kisadózók tételes adóját (kata) választó adózók közül. A hírek szerint ma benyújtandó adómódosítási törvénycsomag tervezetéből kiderül: egy év káosz után a szakértők által javasoltakkal összhangban változik az erre vonatkozó rendelkezés – értesült az Adózóna.hu. Ennél is jelentősebb módosítás azonban, hogy nem főállásúnak minősülnek a jövőben azok a kisadózók, akik más vállalkozásban főállású egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként biztosítottak, vagyis havonta csak 25 ezer forint katát kell fizetniük.
Nem lesznek új adónemek, igaz ez még változhat a parlamenti vita alatt, mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió reggeli hírműsorában - írja a napi.hu.
A nyugdíjrendszer 2011. év végi átalakítása következtében jelentősen csökkent a nyugdíjasok létszáma, ezáltal a nyugdíjnövelésre jogosultak száma is. Mindezek ellenére a 2012. évi nyugdíjas keresőtevékenység alapján 2013. első félévben mintegy 85 ezer nyugdíjas élt nyugdíjnövelés iránti igénnyel, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.
A Katv.13. §-a szerinti adatszolgáltatásra kötelezett adózó és a katás fuvarozó egyéni vállalkozó közötti vélelmezett munkaviszony megdöntéséhez szükséges feltételek értelmezésében kérném a segítségüket. 1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; elfogadható-e, hogy a saját tehergépkocsijára, amellyel a fuvarozást végzi felvehetne alkalmazottat is? Nincs megszabva, hogy saját magának kell vezetnie a gépkocsit. 2. Az adatszolgáltató megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan. 3. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll. 4. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Ezek mit jelenthetnek a fuvarozó vállalkozó szempontjából? Értelmezhetőek-e a fuvarozó vállalkozó szempontjából? (Az 50 százalékos feltételnek megfelel, és a tevékenység végzéséhez szükséges eszköz, tehát a tehergépkocsi a fuvarozó vállalkozó tulajdona.) Véleményem szerint ezzel a két feltétellel megfelel a vélelem megdöntésének, de a vállalkozó szeretné teljes bizonyossággal kizárni a munkaviszony vélelmét. Van-e arról információjuk, hogy az adóhatósági ellenőrzés, amelynek során a kisadózónak bizonyítania kell a munkaviszonytól való elhatárolást, milyen jellegű, hogyan kell ezt majd bizonyítania? Köszönöm szépen!
Egy katás betéti társaságban érdekelt olvasónk a következő kérdést vetette fel: ha bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett a katás adózó, de a többi tag esetében osztalékot fizetne ki, eltekinthet-e a költségszámlák elszámolásától, illetve a nyereség kimutatásától? Az érintett bt. nem a katások esetében előírt bevételi nyilvántartást vezet, hanem kettős könyvvitelt folytat. Kérdéseire Szolnoki Béla adószakértőnk válaszol.
Nem törölhetik el múltjukat a katára áttért vállalkozók. Van például teendőjük a korábban képzett fejlesztési tartalékkal vagy az áttéréskor meglévő készlettel. Olvasónk kérdésére szakértőnk, Szolnoki Béla válaszolt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleménye szerint a jövő évi költségvetés adóbevételeinek 52,6 százaléka megalapozott, 47,4 százaléka részben megalapozott, utóbbihoz tartoznak az általános forgalmi adóból, a pénzügyi tranzakciós illetékből, a távközlési adóból, valamint a katából és a kivából tervezett bevételek.
Kft. brókeri, biztosítás-közvetítő tevékenységet végez. A kft. tagja ( ügyvezetője) nem a kft-ben biztosított, hanem katás egyéni vállalkozóként tesz eleget "járulékfizetési" kötelezettségeinek. Kérdésünk: a katás egyéni vállalkozó közreműködik a brókeri tevékenységben, erre vonatkozóan számlát állít ki a kft. felé üzletviteli tanácsadás címén. Maradhat-e a kata adózási rendszerben, vagy visszamenőleg meg lehet-e szüntetni a katás jogviszonyt, valamint, ha meglehet szüntetni visszamenőlegesen a katás jogviszonyt, mi lesz a sorsa a befizetett tételes adónak? Visszamenőleges hatályú kilépés esetén a NAV törli-e a tételes adó előírását? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó a kata szerint adózik. Széchenyi folyószámla hitelt kapott, 500 ezer forint értékben. Ez az összeg beleszámít-e az éves bevételbe? Kell-e erről bevételi nyilvántartás? Köszönöm.
Ügyfelem, egy bt bejelentkezett a Kata hatálya alá. A beltag után, mint nyugdijas személyesen közreműködő tag után havi 25eFt Kata kerül befizetésre. A Kata előírásai szerint bevételi nyilántartás vezetésére lenne kötelezett a bt, de a számviteli tv. hatálya miatttemrészetesen kettős könyvvitelt vezet. Néhány héttel ezelőtt jelent meg egy NAV-os tájékoztató, mely a Katás válllakozások által a nem Katás tagokra jutó osztalék adózási kérdéseit taglalta. Ha egyszer bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett a Katás adózó, de értelmezik a többi tagra jutó osztalékot, akkor a költségszámlák elszámolásától,ill. a nyereség kimutatásától (az osztalék adózása miatt) mégsem tekinthet el a bt? Mekkora összeget vehet ki a Katás beltag havonta a bt-ből? A 81 300 Ft-ot? A könyvelt személyi jellegű ráfordítás csak a 25 e Ft Kata, és a 81 300Ft is? Vagy kiveheti az összes bevételt a Katás beltag nem csak a 81 300 Ft-ot? Üdvözlettel:Merckléné Pósa Judit
Ha egy egyéni vállalkozó szeptember 30-ával kilép a kata hatálya alól, akkor a kisadózóként szolgáltatás elvégzéséről kiállított, de még be nem folyt bevételi számláit még katás időszaki bevételként kell kezelni, vagy ha azt követően folyik be, akkor már Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozói bevételként? Az alanyi mentes egyéni vállalkozó túllépi a 6 millió ft-os értékhatárt, akkor azt a számláját, amelyikkel már meghaladja az értékhatárt, áfásan kell kiállítania. Ebben az esetben figyelni kell-e, hogy a számlák ellenértéke már befolyt-e? Pl. ha az alanyi mentes vállalkozó összes bevétele 5.950 ezer ft, és 09.20-án kiállít egy 100 ezer ft-os utalásos számlát, ami csak 10.20-án folyik be, illetve 10.01-vel egy 100 ezer ft-os kp-es számlát, akkor melyik számlával lépi túl az értékhatárt, melyik lesz az az első számla, amit már áfásan kell kiállítani?
2013.január 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó ingatlan vásárlásra elnyert egy pályázatot. Az ingatlant kisadózóként meg is vásárolta, aktiválásra került. Időközben megszüntette kisadózói státuszát, visszalépett az szja törvény hatálya alá. Miután a pályázat utólagos finanszírozású, a támogatás összege ezután kerül kiutalásra. Kérdésem az, hogy a katás időszakban megvásárolt ingatlan vételárának támogatással megegyező összegét költségként elszámolhatom-e az szja-ban? Köszönettel
Minden negyedév végén, így a közeli napokban is fontos ellenőrizniük a katásoknak, hogy rendben van-e adó-folyószámlájuk, mert meghatározott összeg feletti tartozás esetén elveszíthetik adóalanyiságukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték