Mérsékelt az érdeklődés a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő átváltása iránt; a húsz hétig nyitva álló lehetőség első felében az érintettek alig több mint 3 ezreléke kérelmezte ezt a lehetőséget - írta a Világgazdaság hétfőn a nagyobb bankok adatai alapján.
Már hétfőn dönthet az Országgyűlés a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról.
Az árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet számításáról szólókormányrendelet hétfőn, augusztus 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A rendelet megalkotásakor szembesült a kormány azzal, hogy az „aránytalanul magas” törvényi kitétel elkerülése nem egyszerű feladat. Három „kommunikált” rendelet-változat is megjelent kormányzati forrásból. Számszerűsítettük ezeket.
Az elmúlt hetekben ijesztő magasságokban emelkedett a svájci frank árfolyama, s így a devizahitelesek egyre nagyobb hányadának jelent megoldhatatlan problémát adóssága törlesztése. A döntéshozók, és a szakemberek a közelmúltban számos javaslattal álltak elő a kialakult helyzet orvoslására, megszületett az árfolyamrögzítésről szóló kormányrendelet is. Félő, hogy az előző hónapok rendkívül magas törlesztőrészletei miatt a korábban becsültnél többen élnek majd az árfolyamrögzítés lehetőségével, pedig – amennyiben a frank nem gyengül számottevően a következő 3 évben – ez a lépés a banki szakemberek szerint is csak elodázza a problémát. A különbözet bankadóból való leírása megoldást jelenthetne, de évi 60-65 milliárd forintjába kerülne az államnak.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték