adozona.hu
1992. évi XXIII. törvény
1992. évi XXIII. törvény
a köztisztviselők jogállásáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - T/3631. számú törvényjavaslat - indokolása
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen működő, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, pártatlan köztisztviselők intézzék. Ennek érdekében az Országgyűlés, figyelembe véve a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeit is, a következő törvényt alkotja:
E törvény hatálya a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a tov...
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 2012. évi V. törvény 59. § (1) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.03.01.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/15 «Előző Következő»2000. évi XXXIX. törvény a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól
2000. évi XXXIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról
1999. évi LVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v
1998. évi XCIII. törvény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól
1998. évi XXXIV. törvény a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról
1997. évi CI. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
1996. évi CVII. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról
1996. évi LXVI. törvény az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról
1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
1995. évi CXIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről
1995. évi LXXXIV. törvény a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról
1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről
1995. évi XLVIII. törvény a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról
1994. évi CIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról
1990. évi LXXXVIII. törvény a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról
29/2000. (III. 8.) Korm. rendelet a szakmai szorzó alkalmazásával meghatározott közalkalmazotti illetményre jogosító egyes munkakörökről
187/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet módosításáról
29/1999. (II. 12.) Korm. rendelet a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról
210/1998. (XII. 24.) Korm. rendelet a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők, fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó 22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet módosításáról
167/1997. (X. 3.) Korm. rendelet a központi közigazgatási szervek és állami költségvetési szervek illetménykifizetéséről
78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről
22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a tartósan külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályokról
173/1992. (XII. 23.) Korm. rendelet a főtanácsadói és tanácsadói munkakörökről
112/1992. (VII. 7.) Korm. rendelet a miniszterek munkáltatói jogáról
68/1997. (XII. 29.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet módosításáról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/11 «Előző Következő»BH+ 2000.1.98 A mérlegelési körben hozott és emiatt indokolást nem igénylő munkáltatói döntés megtámadható azon a címen, hogy a munkáltató a döntésének indokát közölte, az azonban nem valós vagy nem okszerű. Vita esetén a közölt indok valóságát vagy okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [1992. évi XXIII. tv. 43. § (4) bek., 42. § (2) és (5) bek.]
BH+ 2000.4.273 A vezetői megbízás visszavonása önmagában nem tekinthető rendeltetés ellenes joggyakorlásnak, ha ezt megelőzően a köztisztviselő ellen fegyelmi eljárás indult és vele szemben a vezetői megbízást nem érintő fegyelmi büntetést szabtak ki [1992. évi XXIII. tv. 31. § (2) bek., 50. § (1) és (2) bek., Mt. 4. §].
BH+ 2001.4.187 I. Ha a fegyelmi tanács a háromnapos időköz be nem tartásával tartja meg az ülést, önmagában nem lehet emiatt a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezni. Amennyiben a fegyelmi eljárás alá vont személy nem kifogásolta az eljárási körülményeket, nem kért elnapolást, ez a jogi mulasztás nem tekinthető olyan súlyú jogszabálysértésnek, amely indokolná a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését [1992. évi XXIII. tv. 54. § (1) bek.]. II. A fegyelmi eljárás során mellőzött és az ügy eldöntéséhez szükséges b
BH+ 2001.9.441 A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény szerint a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára is alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben felsorolt szakaszait. Ehhez képest azt a rendelkezést is, amely szerint a munkaviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog az irányadó [1994. évi LXIV. tv. 13. §, 1992. évi XXIII. tv. 71. § (2) bek., Mt. 205. § (1) bek., 170/1992
BH+ 2001.10.486 A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség nem teszi érvénytelenné a szövetkezeti tisztségviselő megválasztását, és emiatt nem szűnik meg a tisztségviselő megbízatása. A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség kizárólag a közszolgálati jogviszonyt érintheti [1992. évi I. tv. (Szvt.) 35. § (1) bek., 36. §, 41. § (2) bek., 1991. évi XXIII. tv. (Ktv.) 21. § (3) bek., 22. § (1) és (2) bek., 72. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (4) bek., 44. § (3) bek.].
BH+ 2001.10.495 A létszámcsökkentés általában munkakörök megszüntetésével, munkakörök összevonásával hajtható végre, ezért a létszámcsökkentésről hozott döntés értelemszerűen az előbbieket is feltételezi. A munkakör összevonás (kapcsolt munkakör) átszervezésnek minősül. Az átszervezéssel kapcsolatos felmondási (felmentési) indok valósága megállapításának nem feltétele, hogy a hosszabb folyamat eredményeként megvalósuló átszervezés a munkáltató intézkedésének időpontjában befejezett legyen [Mt. 89. § (2) bek., 1992. évi XXI
BH+ 2001.11.544 A közszolgálati jogviszony megszüntetése olyan lényeges jognyilatkozat, amely csak írásba foglalás esetén érvényes. A munkáltató felmentő intézkedését a bíróság nem pótolhatja [1992. évi XXIII. tv. 11. § (1) bek.].
BH+ 2001.11.545 Ha a köztisztviselő kinevezése nem pályázat alapján történt, a felek a jogviszony létesítésekor jogszerűen köthettek ki próbaidőt [1992. évi XXIII. tv. 15. § (2) bek. e) pont].
BH+ 2001.11.546 A bírálat és a vélemény-nyilvánítás jogának vannak határai és az nem mehet a gyalázkodó jellegig, amikor az már a bírált személy emberi méltóságának a sérelmével jár, valamint nem tartalmazhat a bírálathoz elengedhetetlenül szükségesen túlmenő becsületsértést sértő kijelentéseket [Ktv. 37. § (1) bek., Mt. 103. § (1) bek. c) pont].
BH+ 2002.3.153 A jogszabály a jegyzői munkakör betöltését képesítési feltételekhez köti, amely alól csak szűk körben enged kivételt. A képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamon a képesítést nyújtó felsőoktatási intézményben folyó képzés időtartamát kell érteni, nem pedig azt az időtartamot, amely alatt - az esetleges félévismétlésre figyelemmel - a végzettség megszerzésének lehetősége fennáll [1992. évi XXIII. tv. 8. § (2) bek. a) pont].
BH+ 2002.3.154 A felmentés létszámleépítés esetén is csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha abból okszerűen következik, hogy emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs szükség [1992. évi XXIII. tv. 17. § (1) bek. b) pont].
BH+ 2002.7.353 A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásának a megtérítésére irányuló igényét nemcsak fizetési felszólítással, hanem - választása szerint - keresettel is érvényesítheti [1/2001. MJE].
BH+ 2002.11.586 A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a jegyző felmentése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amiből következik, hogy a képviselő-testület a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről és az ahhoz szorosan kapcsolódó intézkedésekről, így a felmentési idő alatt a három hónapot meghaladóan a munkavégzés kötelezettsége alól történő mentesítésről és a végkielégítésről teljes körűen dönt. A döntésével az egyéb munkáltatói jog
BH+ 2003.3.138 A képzettségi pótlék megállapítását a törvény a hivatali szervezet vezetőjének elbírálási körébe vonja, és a munkáltató dönti el a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket is. Ha a munkáltató a köztisztviselő által megszerzett képzettséget a tanulmányi szerződésben ilyennek ismerte el, utóbb nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy ez a munkakör és képzettség a szervezeti és működési szabályzatban nem szerepel [1992. évi XXIII. tv. 47/A. §].
BH+ 2003.4.196 Azt, hogy a köztisztviselő mely munkaköri kötelezettségét mikor és milyen formában szegi meg, az ellene lefolytatott fegyelmi eljárásnak kell tisztáznia. A fegyelmi határozatban nem elégséges a kötelezettségszegés általános megfogalmazása, és különösen nem a fegyelmi eljáráson kívüli tényfeltáró vizsgálati anyagra való visszautalás [1992. évi XXIII. tv. 50. § (1) bek.].
BH+ 2003.5.243 I. A munkáltató a köztisztviselő felmentését köteles megindokolni és az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű [1992. évi XXIII. tv. 17. § (2) bek.]. II. Ha a munkáltató minősítési okirata nem tartalmaz teljes körű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőséget illetően, mert abban a keresetindításra nyitva álló határidő nem szerepel, a köztisztviselő az általános elévülési időn belül fordulhat a bírósághoz [Mt. 11. § (
BH+ 2003.6.294 I. A nem joggal való visszaélés, ha valamelyik fél nem él a jogviszony megszüntetésére vonatkozó jogával, mert a jogviszonyt fenn kívánja tartani [Mt. 4. §]. II. Az írásbeli figyelmeztetéssel szemben az elévülési időben terjeszthető elő keresetlevél [Mt. 202. §]. III. Önmagában az a körülmény, hogy valamely perbe vitt igény megalapozatlan, nem jelent a bíróság részéről kötelezettséget pártfogó ügyvéd kirendelésére. a bíróság a jogi képviselő nélküleljáró felet a perbeli jogairól és kötelességeiről tájékozta
BH+ 2003.7.346 Ha a köztisztviselő minősítése nem alapul a munka értékelését alátámasztó ténymegállapításokon, azt a bíróság jogszerűen helyezi hatályon kívül [1992. évi XXIII. tv. 33. §, 34. § (5) bek, 36. § ]
BH+ 2003.7.348 Ha a munkaügyi felügyelő a hatósági eljárás során az ellenőrzött munkáltató munkavállalói önérzetét sértő megjegyzéseket előzetes figyelmeztetés ellenére tett, a hivatalvesztés büntetés kiszabása helytállóan történt [1992. évi XXIII. tv. 37. § (1) bek., 50. §]
BH 1993.3.204 A köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Ha a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, a közszolgálati jogviszonya megszűnik [1992. évi XXIII. tv. 21. § (4) bek. b) pont, 22. § (1) bek., 49. § (1) bek., 73. § (5) bek., 75. § (7) bek.].
BH 1994.2.112 I. A polgármester választással létrejövő sajátos jogviszonyban áll az önkormányzattal. A személye vonatkozásában a munkáltatói jogkört - annak lényeges elemeit tekintve - a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy, sajátos jogállása az államhatalmi ágak szétválasztásának elvéből következik (1990. évi LXVII. tv., 1990. évi LXV. tv., 30-35. §-ok.). II. A polgármesterrel szemben
BH 1994.2.113 I. A köztisztviselővel szemben elrendelt fegyelmi eljárásban az ügy érdeméről a fegyelmi tanács dönt. Annak tagjait a fegyelmi jogkör gyakorlója jelöli ki, és nem vehet részt a fegyelmi tanács eljárásában és a döntés hozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként, akit a vizsgálat során tanúként ki- vagy szakértőként meghallgattak (1992. évi XXIII. tv. 53. §). II. A köztisztviselő fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább
BH 1994.4.227 I. A közalkalmazottat minden esztendőben megilleti a 13. havi illetmény, ha az adott évben legalább hat hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. 68. §, 138/1992. (X. 8.) Korm. r.]. II. A várakozási időbe nem számíthatók be mindazok az időtartamok, amelyeket a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni [1992. évi XXXIII. tv. 65. § (2) bek.].
BH 1994.5.291 A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény kizárólag a munkaviszonyban, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt rendeli közszolgálati jogviszonyként alapul venni, és ezekből kell figyelmen kívül hagyni a munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó időtartamot. A köztisztviselőt e jogszabályra figyelemmel illetik a törvényben meghatározott anyagi juttatások [1992. évi XXIII. tv. 72. § (1) bek.].
BH 1994.6.348 A köztisztviselő, aki a törvény szerint minden naptári évben külön juttatásként legalább egyhavi illetményére jogosult, nem fosztható meg e jogától arra hivatkozással, hogy az adott tárgyévben már az egyhavi illetményét meghaladó jutalmat kapott [1992. évi XXIII. tv. 49. § (1) bek.].