adozona.hu
1990. évi LXXXVIII. törvény
1990. évi LXXXVIII. törvény
a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte az 1997. évi LXVII. törvény 140. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 1998.06.30.
Hivatkozó joganyagok
1992. évi LXV. törvény a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról
1991. évi LXXXI. törvény a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény módosításáról
13/1993. (VIII. 17.) IM rendelet a bíróságok létszám- és bérgazdálkodásáról
Bírósági jogesetek
BH 1994.4.227 I. A közalkalmazottat minden esztendőben megilleti a 13. havi illetmény, ha az adott évben legalább hat hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik [1992. évi XXXIII. tv. 68. §, 138/1992. (X. 8.) Korm. r.]. II. A várakozási időbe nem számíthatók be mindazok az időtartamok, amelyeket a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni [1992. évi XXXIII. tv. 65. § (2) bek.].
BH 1994.12.704 Bírósági tisztviselőnek - az előírt képesítést is figyelembe véve - csak az a bírósági alkalmazott minősül és sorolható be a VIII. fizetési osztályba, aki munkaidejének nagyobb részében érdemi feladatokat lát el [1990. évi LXXXVIII. tv. 2. §, 5/1983. (XI. 12.) ME rend. 3. mell. D) pont, 6/1992. (VI. 27.) MüM rend. mell. D) pont, 15/1989. (XII. 20.) IM rend.].
BH 1997.3.157 Ha az anyagi juttatás nem a törvényben előírt, kötelezően járó, hanem azt meghaladóan, a munkáltató külön döntésével megállapított juttatás, annak kifizetése elveit a munkáltató jogosult megállapítani, és a döntése jogszabálysértés vagy a mérlegelési jogkör túllépése hiányában nem sérelmezhető [1990. évi LXXXVIII. tv. 4. és 18. §, 1992. évi XXIII. tv., 170/1992. (XII. 22.) Korm. r. 3. §, 13/1993. (VIII. 17.) IM r. 5. § (4) bek.].
BH 1999.7.330 A helytelen besorolásból eredő bérkülönbözetre vonatkozó igény az általános szabályok szerint elévül. Maga a helytelen besorolás azonban állapotsérelmet jelent, ezért azt mindaddig vitatni lehet, amíg a sérelmes állapot fennáll. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a sérelem az anyagi jog szabályai szerint egyébként alaptalan (Mt. 11. §)