adozona.hu
BH+ 2001.11.545
BH+ 2001.11.545
Ha a köztisztviselő kinevezése nem pályázat alapján történt, a felek a jogviszony létesítésekor jogszerűen köthettek ki próbaidőt [1992. évi XXIII. tv. 15. § (2) bek. e) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A periratokból megállapíthatóan az alperes a munkáltatói jogkört gyakorló jegyzője 1998. április 6-án határozatlan időre kinevezte a felperest szabálysértési előadónak és a I. besorolási osztály titkár I. besorolási fokozat 8. fizetési fokozatába sorolta be. A felek a közszolgálati jogviszony létesítésekor 1998. április 6-ától 1998. október 6-áig terjedő időtartamra próbaidőt kötöttek ki.
A felperes 1998. szeptember 2-ától november 30-áig keresőképtelen állományban volt. A jegyző az 1998. sz...
BH+ 2001.11.545 Ha a köztisztviselő kinevezése nem pályázat alapján történt, a felek a jogviszony létesítésekor jogszerűen köthettek ki próbaidőt [1992. évi XXIII. tv. 15. § (2) bek. e) pont].
A periratokból megállapíthatóan az alperes a munkáltatói jogkört gyakorló jegyzője 1998. április 6-án határozatlan időre kinevezte a felperest szabálysértési előadónak és a I. besorolási osztály titkár I. besorolási fokozat 8. fizetési fokozatába sorolta be. A felek a közszolgálati jogviszony létesítésekor 1998. április 6-ától 1998. október 6-áig terjedő időtartamra próbaidőt kötöttek ki.A felperes 1998. szeptember 2-ától november 30-áig keresőképtelen állományban volt. A jegyző az 1998. szeptember 30-án kelt intézkedésénél a felperes közszolgálati jogviszonyát 1998. október 6-ával megszüntette, és az intézkedésének jogalapjaként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 15. §-a (1) bekezdésének a) pontját jelölte meg. A levelet az alperes postára adta. Annak kézbesítését a postás 1998. október 1-jén és október 2-án megkísérelte, azt a felperes végül 1998. október 7-én a postahivatalban vette kézhez.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével a jogellenességhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, valamint az alperesnek az elmaradt illetménye és a sérelemmel, illetőleg annak elhárításával kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére kötelezését kérte. Az 1998. évre ruházati költségtérítés, étkezési hozzájárulás, 13. havi illetmény-különbözet és szabadságmegváltás megfizetésére vonatkozó igényt is előterjesztett. Arra hivatkozott, hogy a közszolgálati jogviszony létesítésekor a próbaidőt jogszabálysértéssel kötötték ki, mert a kinevezésére pályázat útján került sor. Ezen túlmenően az alperes a közszolgálati jogviszony megszüntetésekor a határozott idő lejártára utalt, és az intézkedést a próbaidő lejártát követően közölte.
Az alperes nem vitatta, hogy a megszüntetésre vonatkozó okiratban megjelölt jogszabályhely téves, azonban a felek határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyt létesítettek, és a felperessel a jegyző már 1998. szeptember elején közölte, hogy a jogviszonyt a próbaidő alatt megszünteti. Vitatta, hogy a szabálysértési előadói munkakörre pályázatot írt volna ki.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13 002 forint ruházati költségtérítést, ezt meghaladóan a keresetet elutasította és a felperest 10 000 forint perköltség megfizetésére kötelezte.
Tényként állapította meg, hogy a felek között a közszolgálati jogviszony határozatlan időre jött létre, és ezen belül 6 hónap próbaidőt kötöttek ki. A jogviszony megszüntetésére a próbaidő utolsó napjával a Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján került sor, akkor is, ha a kinevezésben az alperes tévesen az a) pontra hivatkozott. A munkáltató az intézkedését időben postára adta, a posta a kézbesítést október 1-jén és 2-án megkísérelte. A felperes ebben az időben táppénzes állományban volt, a lakásán kellett volna tartózkodnia, különösen arra tekintettel, hogy a jegyzővel lefolytatott beszélgetés alapján várhatta a jogviszonyának a próbaidőn belüli megszüntetését. A felperes a saját előadása szerint 1998. október 6-án érkezett haza vidékről, ahol 2-3 napig a szüleinél tartózkodott. Ez esetben módja lett volna, hogy az elutazása előtt a postai küldeményt átvegye. Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság az alperes intézkedését nem találta jogellenesnek. Ugyanakkor időarányosan megítélte a felperesnek a képviselő-testületi rendelet alapján járó ruházati költségtérítést.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezet részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítékoknak a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelésével megfelelően állapította meg, amelyből helytálló következtetéseket vont le és az álláspontjának jogi indokolása is helytálló. A megyei bíróság részbizonyítás keretében tanúként hallgatta meg ki a jegyzőt a közte és a felperes között 1998. szeptemberében lefolytatott megbeszéléssel kapcsolatban. Mindezek alapján az alperes állítását fogadta el bizonyítottnak, amely szerint a jegyző már ekkor közölte a felperessel, hogy a köztisztviselői jogviszonyát a próbaidő alatt megszünteti.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság új tárgyalásra és új határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan a keresetének helyt adó határozat meghozatalát kérte. Továbbra is állította, hogy az állást pályázat alapján nyerte el, ezért a próbaidő kikötése semmis, valamint a jogviszony megszüntetésére az alperes részéről nem a próbaidő alatt került sor.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes a perben és a felülvizsgálati kérelmében is megalapozatlanul hivatkozott a próbaidő kikötésének semmisségére. Az önkormányzat képviselő-testületének 1998. április 2-án megtartott üléséről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a pályázat kiírására az aljegyzői munkakör betöltése érdekében került sor, az arra beérkezett pályázatokat azonban, így többek között a felperes pályázatát, a képviselő-testület nem tartotta alkalmasnak és újabb pályázat kiírásáról rendelkezett. Ehhez képest a felperes kinevezése szabálysértési előadói munkakörbe nem pályázat alapján történt, ezért a felek a jogviszony létesítésekor jogszerűen köthettek ki próbaidőt.
A Legfelsőbb Bíróság osztja az eljárt bíróságok jogi álláspontját, amely szerint a közszolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó alperesi intézkedést annak tartalma szerint kell elbírálni. A munkáltatói jogkört gyakorló jegyző a jogviszony megszüntetése érdekében még a próbaidő alatt, vagyis 1998. szeptember 30-án intézkedett, és az intézkedés tartalma szerint a közszolgálati jogviszony azonnali hatállyal való megszüntetése a próbaidő utolsó napjával, történt annak ellenére, hogy téves jogszabályhelyre hivatkozott.
A felperes a perben nem tette vitássá, hogy a postai küldemény átvételéről szóló értesítést átvette, ezért helytállóan helyezkedtek az eljáró bíróságok arra az álláspontra, hogy az időben történő kézbesítést a saját szándékos magatartásával akadályozta meg. A Ktv. 71. §-ának (2) bekezdése folytán a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazni rendelt Mt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem merült fel, ezért arról nem kellett rendelkezni.
A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a per tárgyi költségmentes, ezért a rendelet 14. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad. (Legf.Bír.mfv.II.10067/2000. sz.)