adozona.hu
BH+ 2003.7.346
BH+ 2003.7.346
Ha a köztisztviselő minősítése nem alapul a munka értékelését alátámasztó ténymegállapításokon, azt a bíróság jogszerűen helyezi hatályon kívül [1992. évi XXIII. tv. 33. §, 34. § (5) bek, 36. § ]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a keresetében a minősítése hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az ennek alapján 2000. június 13-án közölt felmentése jogellenes, továbbá az eredeti munkakörében történő tovább-foglalkoztatását igényelte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a 2000. június 13-án kelt minősítést, és megállapította, hogy az alperes a 2000. június 13-án kelt intézkedésével jogellenesen szüntette meg felmentéssel a felperes közszolgálati jogviszonyát. Köte...
BH+ 2003.7.346 Ha a köztisztviselő minősítése nem alapul a munka értékelését alátámasztó ténymegállapításokon, azt a bíróság jogszerűen helyezi hatályon kívül [1992. évi XXIII. tv. 33. §, 34. § (5) bek, 36. § ]
A felperes a keresetében a minősítése hatályon kívül helyezését és annak megállapítását kérte, hogy az ennek alapján 2000. június 13-án közölt felmentése jogellenes, továbbá az eredeti munkakörében történő tovább-foglalkoztatását igényelte.A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a 2000. június 13-án kelt minősítést, és megállapította, hogy az alperes a 2000. június 13-án kelt intézkedésével jogellenesen szüntette meg felmentéssel a felperes közszolgálati jogviszonyát. Kötelezte az alperest, hogy a felperest az eredeti (gyámügyi előadói) munkakörében foglalkoztassa tovább.
Az ítélet tényállása szerint a felperes 1998. február 1-jétől állt az alperesnél gyámügyi előadói munkakörben közszolgálati jogviszonyban. 1999. április 15-étől augusztus 16-áig keresőképtelen beteg volt. Az alperes 1999. május 17-étől 1999. november 1-jéig az állásából felfüggesztette, és új munkahelyül a település-felügyeleti csoportot jelölte ki, ahol ténylegesen közterület-felügyelői munkakört töltött be. Az alperesnek ezt az egyoldalú áthelyező intézkedését a munkaügyi bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte. Az alperes ezt követően építés-hatósági munkakört ajánlott fel a felperes számára a műszaki osztályon, aki ezt nem fogadta el és 2000. június 13-án a gyámügyi előadói munkakörben felvette a munkát. Az alperes képviselője aznap délután átadta számára a 2000. június 13-án kelt minősítést és felmentést, amellyel a felperes közszolgálati jogviszonyát hat hónap felmentési idővel 2000. december 13. napjával megszüntette. A felmentés teljes időtartamára mentesítette a felperest a munkavégzés alól. A felmentés indokolásában arra hivatkozott, hogy a Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a felmentés indoka a felperesnek a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos magatartása, a munkahelyi közösségbe való beilleszkedés, felelősségérzet, hivatástudat hiánya.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy az alperes a minősítés 4/a-j. pontjai szerinti megítélését nem indokolta meg, holott a Ktv. 33. §-a a köztisztviselő érdekében a minősítés írásos indokolását írja elő. Ennek folytán nem elegendő a minősítési lapon rögzített szempontok aláhúzása, és a felperes munkája néhány hiányosságának a megjelölése a minősítés 5. pontjában; e megállapítások nem tekinthetők a minősítés indokolásának, mert még bizonyítottságuk esetén sem támasztanák alá a minősítésben szereplő értékeléseket, amelyek a felperes szakmai ismeretére és jártasságára vonatkoztak.
Az alperes a minősítést, értékelést tényekkel nem támasztotta alá, nem indokolta, ennek folytán a munkaügyi bíróság a 2000. június 13-án kelt minősítést hatályon kívül helyezve megállapította, hogy az alperes a Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát.
Az alperes a fellebbezésében okiratokkal kívánta bizonyítani a minősítésben foglaltakat. Vitatta, hogy a minősítés írásbeli indokolásának hiánya a minősítés hatályon kívül helyezését eredményezhetné. Arra hivatkozott, hogy a felmentés összefoglalóan tartalmazta az indokokat.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes a fellebbezésében sem vitatta, hogy a sérelmezett minősítés írásbeli indokolást nem tartalmaz. A minősítés utólagos indokolásának és e körben ténymegállapításnak nincs helye, ezért azokra nézve bizonyítási eljárás nem folytatható le.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését kérte a minősítés jogszabálysértő hatálytalanítása miatt. Arra hivatkozott, hogy a köztisztviselő a Ktv. 36. §-a alapján a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését kérheti a bíróságtól, nem pedig a minősítés teljes egészében történő hatálytalanítását. Álláspontja szerint a Pp. 95. §-a, 121. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontja alapján hiánypótlásra kellett volna felhívni a felperest arra nézve, hogy miért tartja hibásnak, valótlannak vagy személyiségi jogait sértőnek a minősítést, illetve, a felperes keresetét a Pp. 124. §-ának (2) bekezdése szerint e részében idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelemben sem vitatott az az ítéleti megállapítás, hogy az alperes nem tett eleget a minősítési eljárás során a Ktv. 34. §-a (5) bekezdésében előírt követelményeknek, miszerint a minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek, illetve a minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. A minősítés utólagos indokolásának, kiegészítésének a perben már nem volt helye.
A felperes a munkájára vonatkozó értékelést alátámasztó ténymegállapítások hiányában a keresetében azok megsemmisítését nem kérhette. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a törvény hivatkozott rendelkezéseinek nem megfelelő minősítéssel szemben jogorvoslatot nem kérhet. A Ktv. 36. §-ának rendelkezése ugyanis nem zárja ki, hogy a törvényi feltételek hiánya miatt jogellenes minősítést - arra irányuló kérelemre - a bíróság teljes terjedelmében megsemmisíthesse. Az e §-ban szereplő korlátozás arra vonatkozik, hogy a minősítés tartalma, a munkáltatónak a köztisztviselő alkalmasságáról kialakított álláspontja nem mérlegelhető felül.
Az előbbiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem a Ktv. 34. §-a (5) bekezdésébe ütközően jogellenes minősítés hatálytalanítását tévesen támadta a Ktv. 36. §-a megsértésére hivatkozva.
A kifejtettekből következően a hiánypótlással kapcsolatos (Pp. 95. §, 121. §, 124. §) eljárási jogszabálysértést is nyilvánvalóan alaptalanul panaszolt a felülvizsgálati kérelem.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta, egyebekben nem érintette. A pervesztes alperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf.Bír.Mfv.II.10.106/2002.)