BH 1993.3.204

A köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Ha a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, a közszolgálati jogviszonya megszűnik [1992. évi XXIII. tv. 21. § (4) bek. b) pont, 22. § (1) bek., 49. § (1) bek., 73. § (5) bek., 75. § (7) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1991. január 1-jétől kezdve titkársági osztályvezetőként állt munkaviszonyban az alperessel.
Az Országgyűlés 1992. március 31-i ülésének napján fogadta el a tisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt. A törvény kihirdetése 1992. május 5-én történt meg, és 1992. július 1-jén lépett hatályba.
A megyei köztársasági megbízott 1992. májusában egy körlevelet juttatott el a hivatal illetékességi területén párttisztséget betöltő alkalmazottakhoz, amelyben hivatkozott arra,...

BH 1993.3.204 A köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat. Ha a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, a közszolgálati jogviszonya megszűnik [1992. évi XXIII. tv. 21. § (4) bek. b) pont, 22. § (1) bek., 49. § (1) bek., 73. § (5) bek., 75. § (7) bek.].
A felperes 1991. január 1-jétől kezdve titkársági osztályvezetőként állt munkaviszonyban az alperessel.
Az Országgyűlés 1992. március 31-i ülésének napján fogadta el a tisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt. A törvény kihirdetése 1992. május 5-én történt meg, és 1992. július 1-jén lépett hatályba.
A megyei köztársasági megbízott 1992. májusában egy körlevelet juttatott el a hivatal illetékességi területén párttisztséget betöltő alkalmazottakhoz, amelyben hivatkozott arra, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 1992. július 1-jén lép hatályba, és a törvény 21. §-a értelmében a köztisztviselő nem viselhet pártban tisztséget. Felhívta az érintetteket, egyebek között a felperest is, hogy 1992. május 30-ig írásban nyilatkozzanak arról, hogy 1992. július 1-jét követően fenn kívánják-e tartani a párt-tisztségüket, vagy a párt-tisztség megszüntetésével közszolgálati jogviszonyukat tartják fenn.
A felperes 1992. május 27-én írásban tette meg nyilatkozatát a köztársasági megbízottnak, amelyben rögzítette, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltak alapján úgy döntött, hogy az MDF-ben választott tisztségét kívánja megtartani. Kérte az államtitkárt, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény méltányos alkalmazásával 1992. július 1-jét követően felmentéssel szüntesse meg a köztisztviselői jogállását.
A köztársasági megbízott az 1992. június 15-én kelt válaszlevelében tájékoztatta a felperest, hogy a közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére az 1992. évi XXIII. törvény alapján csak a törvényben taxatíve meghatározott okok fennállása esetén van mód. Mivel a felperes vonatkozásában ezeknek az okoknak egyike sem áll fenn, a felmentésre nincs lehetőség, és a felperes írásbeli nyilatkozatát olyannak tekinti, mint a közszolgálati jogviszonyról való lemondást. Ennek megfelelően 1992. július 31-ével a közszolgálati jogviszonyát megszűntnek tekinti, a munkavégzés kötelezettsége alól pedig 1992. július 1-jétől felmenti.
Az 1992. évi XXIII. törvény 73. §-ának (5) bekezdése értelmében a felperes korábbi munkaviszonya 1992. július 1-jével - a törvény hatálybalépésével - közszolgálati jogviszonnyá alakult át, a törvény 21. §-a (4) bekezdése b) pontjának előírása miatt 1992. július 1-je után, mivel választott párttisztségét fenntartotta, már nem végzett munkát, a köztársasági megbízott az 1992. július havi illetményét kifizette a részére, és 1992. július 31-ével a közszolgálati jogviszonyát megszűntnek tekintette.
A felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben sérelmezte, hogy a köztársasági megbízott az 1992. évi XXIII. törvény hatálybalépését megelőzően, már 1992 májusában, olyan felszólítást adott ki, amely csak a törvény hatálybalépése után lett volna lehetséges. Álláspontja az volt, hogy csak 1992. július 1-jét követően lett volna mód az összeférhetetlenséggel kapcsolatos intézkedés megtételére. A törvény hatálybalépését követően 30 nap állt volna rendelkezésére, hogy a nyilatkozatot megtegye, és ezt követően ugyancsak saját lemondása kapcsán további 2 hónap múlva szűnt volna meg - a törvény helyes alkalmazása mellett - a közszolgálati jogviszonya. Konkrét keresete arra irányult: a bíróság állapítsa meg, hogy a közszolgálati jogviszonya 1992. szeptember 30-ával szűnt meg, és az 1992. augusztus és szeptember havi illetményének, valamint az ún. különjuttatásnak a megfizetésére kötelezze az alperest.
Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálybalépése után köztisztviselő párttisztséget nem tölthetett be, a törvény szövegének az ismeretében az érintett személyeknek azért adták ki már 1992. május hónap elején a felhívásokat, hogy amennyiben az érintett köztisztviselő párttisztségéről kívánt lemondani, megfelelő időtartam álljon rendelkezésre pártbeli tisztségre új személy megválasztására. A felperes közszolgálati jogviszonya nem lemondással, hanem a törvény erejénél fogva automatikusan szűnt meg, ezért a felperes által hivatkozott 2 hónapos lemondási idő nem alkalmazható. Az ún. különjuttatás vonatkozásában a felperes igénye idő előtti, mivel a törvény 49. §-ának (1) bekezdése szerint ilyen juttatást a tárgyévet követő első hónap végéig kell kifizetni.
A felperes keresete nem alapos.
A felperes az 1992. július 1-jét megelőző időszakban és az 1992. évi XXIII. törvény hatályba lépésekor az MDF-ben választott párttisztséget töltötte be. A törvény 21. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a köztisztviselő pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat. A 22. § (1) bekezdésének rendelkezése arra az esetre vonatkozik, amikor a köztisztviselői jogviszony fennállása alatt keletkezik összeférhetetlenségi ok. Erre az esetre tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A törvény 75. §-ának (7) bekezdése pedig kimondja, hogy a köztisztviselő az összeférhetetlenségi okot a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. E határidő elmulasztása esetén a 22. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Mindezekből következik, hogy az 1992. évi XXIII. törvény hatálybalépésekor, tehát 1992. július 1-jén már fennállt összeférhetetlenség megszüntetésére a törvényalkotó az érintettek számára a hatálybalépéstől számított 30 napos határidőt biztosított. E határidő beálltakor azonban - amennyiben az összeférhetetlenség még fennállt - a törvény 22. §-a (1) bekezdése utolsó mondatának alkalmazását írta elő. Ez a rendelkezés pedig egyértelműen a közszolgálati jogviszony automatikus, tehát lemondás, illetve felmentés nélküli megszüntetését írja elő.
A kifejtettek alapján a munkaügyi bíróság a felperes keresetét alaptalannak találta abban a vonatkozásban, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnésének jogszerű módja a lemondás lett volna. Ebből az is következik, hogy az 1992. július 31-ét követő időszakra - mivel a jogviszony már nem állott fenn - illetményre sem jogosult.
Idő előtti volt a felperesnek az a kereseti kérelme, amely a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 49. §-ának (1) bekezdésében szabályozott ún. különjuttatás megtéríttetésére irányult. E jogszabály ugyanis határidőként - a kifizetés vonatkozásában - a tárgyévet követő első hónap utolsó napját jelöli meg.
A munkaügyi bíróság mindezekre figyelemmel elutasította a felperes keresetét. (Pécsi Munkaügyi Bíróság I. M. 1054/1992. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.