adozona.hu
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - T/3631. számú törvényjavaslat - indokolása
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - T/3631. számú törvényjavaslat - indokolása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1992. évi XXIII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A demokratikus jogállam működésének feltétele, hogy mind az állami közigazgatási, mind az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatók legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Ezt szolgálja a közigazgatási tevékenység elhatárolása a politikától, a korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekében munkálkodó, a társadalom által megbecsült köztisztviselői kar kialakítása, amely lehetővé teszi a közügyek demokratikus intézését. A Javaslat olyan személ...
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény - T/3631. számú törvényjavaslat - indokolása
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A demokratikus jogállam működésének feltétele, hogy mind az állami közigazgatási, mind az önkormányzati közigazgatási rendszerben világosan elhatárolhatók legyenek a politikai és közigazgatási funkciók. Ezt szolgálja a közigazgatási tevékenység elhatárolása a politikától, a korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező, kizárólag a köz érdekében munkálkodó, a társadalom által megbecsült köztisztviselői kar kialakítása, amely lehetővé teszi a közügyek demokratikus intézését. A Javaslat olyan személyi állomány megteremtését célozza, amely megfelelő távolságot tart a politikától és szakértelmét a jogszabályok feltétlen tiszteletben tartásával a közérdek szolgálatába állítja.A Javaslat középpontjában az érdemeken alapuló előmeneteli rendszer áll. A szabályozás alapgondolata, hogy csak a meghatározott teljesítmény fejében előre kiszámítható besorolás, illetmény teheti vonzóvá a közszolgálati jogviszonyban befutható pályát. Kiindulópontja, hogy többletkövetelményt - amit meg lehet és meg is kell kívánni a közszolgálati jogviszonyban állótól - csak többletjogosultságok fejében lehet támasztani.
A szigorúbb képesítési előírásokat, az ismeretek folyamatos bővítését, az állandó készenlétet csak a tisztes megélhetést biztosító illetménnyel lehet megfelelően honorálni.
A páratlan, befolyástól mentes, szakszerű és törvényes ügyintézés, a kiegyensúlyozott közigazgatás a társadalom közös érdeke. Mindezt elismerve, az Országgyűlés szükségesnek tartja a közszolgálati jogviszony szabályozását, amelynek során egyaránt épít a magyar közjog demokratikus hagyományaira és a nyugat-európai jogfejlődés eredményeire.
Részletes indokolás
I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Az 1-4. §-hoz
A Javaslat a közszolgálati jogviszonyt szabályozza. Hatálya csak a szűken vett közigazgatási szervekre és az alkalmazásukban álló köztisztviselőkre, ügykezelőkre és fizikai alkalmazottakra terjed ki. Nyitva hagyja azonban azt a lehetőséget (2. §), hogy később az e törvény hatálya alá tartozók köre bővülhessen.A Javaslat egyes szabályait az állami közigazgatás, illetve az önkormányzatok meghatározott vezetői és választott tisztségviselői esetében is érvényesíteni kell, ha egyébként a rájuk vonatkozó más törvények eltérő szabályt nem állapítanak meg.
Az önkormányzat önállóságát tiszteletben tartva a Javaslat megnyitja azt a lehetőséget, hogy a vele közszolgálati jogviszonyt létesítőkre eltérő szabályokat állapítson meg.
II. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
A közszolgálati jogviszony alanyai
Az 5-6. §-hoz
Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokhoz képest a közszolgálati jogviszony számos sajátos vonást hordoz a speciális jogok és kötelezettségek miatt. Ez indokolja a külön törvényi szabályozást.A legdöntőbb sajátosság, hogy a közszolgálati jogviszony egyik alanya az állam, illetőleg az önkormányzat. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a hagyományos értelemben vett munkáltatói jogkörök gyakorlása a nevükben eljáró közigazgatási szervet illesse meg.
A Javaslat egyértelművé teszi, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat, lehetővé teszi azok átruházását. A közigazgatásban nem ritka, hogy testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A Javaslat meghatározza azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a testület nem ruházhat át.
Összhangban a törvény alapvető céljával, amely a közigazgatás szakmai színvonalának emelésére irányul - egyúttal védve az önkormányzati szervek érdekeit is -, a Javaslat véleményezési jogkört biztosít a hivatal szakmai munkájáért felelős jegyzőnek a munkáltatói jogkör gyakorlása során.
A közszolgálati jogviszony létesítése
A 7-9. §-hoz
A közszolgálati jogviszony sajátos, az általános munkaviszonytól eltérő, közbizalmi jellege megnyilvánul a jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokban.A Javaslat meghatározza a közszolgálati jogviszony létesítésének általános és különös feltételeit azzal, hogy az általános feltételek alól felmentést nem tesz lehetővé. A létesítés különös feltétele, hogy a jogviszonyba lépő olyan iskolai végzettséggel, képesítéssel és gyakorlattal rendelkezzék, amelyet jogszabály, illetve jogszabályban foglaltak szerint a munkáltató előír számára feladatainak ellátásához.
Központi közigazgatási szervnél - az általános és különös feltételeken túlmenően - a Javaslat előírja, hogy középiskolai végzettségű érdemi feladatot ellátó köztisztviselő csak abban a szervezeti egységben alkalmazható, amely nem a szerv alaptevékenységébe tartozó feladatot lát el.
Tekintettel a jegyzőnek a közigazgatásban betöltött szerepére, a Javaslat határozza meg a jegyzői képesítési követelményeket. A szabályozás a realitásokkal számolva tekintetbe veszi a községek szakember ellátási gondjait is. Ugyanez a szempont jelenik meg a községi képviselőtestület hivatala egyéb szakembereinek esetében megengedett felmentés megfogalmazásában. A felmentés azonban időben korlátozott; az előírt képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamhoz igazodik. A képesítéssel nem rendelkezők kinevezése ezért csak határozott időre szólhat. Ha a felmentett megszerzi a képesítést, közszolgálati jogviszonyát határozatlan idejűre kell módosítani, ellenkező esetben a jogviszony a Javaslat szerint megszűnik.
A jogviszony létesítését kizáró klasszikus összeférhetetlenségi szabály - az együttalkalmazás tilalma - a nemkívánatos összefonódást akadályozza meg. A Javaslat a fenti indokok miatt községi képviselőtestület hivatalában kivételesen oldja ezt a szabályt, de a döntést a képviselőtestülethez telepíti.
Pályázat
A 10. §-hoz
A közszolgálati jogviszony létesítésének különböző módjai lehetnek, pl. pályáztatás, versenyvizsga stb. Mivel versenyvizsga, pályázat kiírását jogszabály nem tiltja, külön jogi szabályozásra csak a Javaslatban szereplő tartalmi részkérdésekben van szükség.Kinevezés
A 11-14. §-hoz
A közszolgálati jogviszony - fő szabályként - határozatlan időre létesül; kinevezéssel, illetve annak elfogadásával jön létre, ha létesítésének általános és különös feltételei adottak és kizáró oka (pl. hivatalvesztés hatályos fegyelmi büntetés) nincs.A Javaslat a folyamatos munkavégzés érdekében az ott írt szabályok szerint lehetővé teszi a határozott idejű kinevezést helyettesítés (pl. gyermekgondozási segély, lakásépítéshez fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén), vagy kampány-, illetve nem állandó feladat stb. elvégzéséhez.
A közszolgálati jogviszonyt létesítők közül a köztisztviselő és az ügykezelő tesz esküt munkája közhatalmi, közbizalmi jellege miatt.
A Javaslat szabályozza a kinevezés érvénytelenségének következményeit, rendelkezik tartalmának módosításáról, ez utóbbinál kiemelve a közös megegyezés szükségességét.
A közszolgálati jogviszony megszűnése
A 15-18. §-hoz
A közszolgálati jogviszony vonzóvá tételéhez az is hozzátartozik, hogy az előnyös előmeneteli rendszer mindvégig kiszámítható maradjon. Nem kerülhet a köztisztviselő kiszolgáltatott helyzetbe, egzisztenciája nem tehető függővé a munkáltató indokolatlan intézkedésétől. A Javaslat ezért a megszűnési okok közül a felmentést részletesen szabályozza. Garanciát jelent, hogy a közigazgatási szerv hatékonyságát növelő átszervezés, tevékenység-felszámolás következtében felmentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alá tartozó közigazgatási szervnél nincs a köztisztviselő képzettségének és besorolásának megfelelő másik munkakör vagy az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá.Ugyanezen eljárás követendő az egészségügyi okok miatti alkalmatlanság esetében is.
Az egységesen megállapított hathavi felmentési idő segítséget kíván nyújtani a köztisztviselőnek, hogy ez idő alatt képzettségének megfelelő másik állást találjon.
A végkielégítés
A 19-20. §-hoz
Felmentése esetén végkielégítés illeti meg a köztisztviselőt. Ennek összege a közszolgálati jogviszonyban töltött idő függvénye, de nem haladhatja meg a köztisztviselő 12 havi illetményét. A végkielégítés rendeltetése, hogy azokat "kárpótolja", akik a garantált előmenetel és foglalkoztatás tudatában létesítettek közszolgálati jogviszonyt és ezt a biztonságot önhibájukon kívül elvesztették.A Javaslat tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben a köztisztviselő nem jogosult végkielégítésre. Előfordulhat, hogy ugyanaz a köztisztviselő életútja során több ízben jogot szerez végkielégítésre. Erre a helyzetre egyértelmű szabályt állapít meg a Javaslat.
Összeférhetetlenség
A 21-22. §-hoz
A közszolgálati jogviszony egyik fontos garanciális intézménye az összeférhetetlenség szabályozása. A Javaslat erre vonatkozó rendelkezéseinek célja a közigazgatási, valamint a gazdasági és politikai funkciók nemkívánatos összefonódásából eredő veszélyek megelőzése, illetve elhárítása. A köztisztviselő egyidejű foglalkoztatása több munkáltatónál sértheti a közigazgatás érdekeit. Emiatt köztisztviselő munkavégzéssel járó más jogviszonyt csak engedéllyel létesíthet. Ennél szigorúbb szabályokat állapít meg a Javaslat a vezetői megbízású köztisztviselőre.A Javaslat kizárja, hogy köztisztviselő felügyelőbizottság tagja, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. Nem engedhető meg, hogy a köztisztviselő döntését, intézkedését saját gazdasági érdekéből fakadó megfontolás befolyásolja. Már csak azért sem, nehogy a közvélemény a köztisztviselő tisztességét erre való hivatkozással megkérdőjelezhesse. Kivétel e szigorú tiltás alól, ha a köztisztviselő az állam vagy az önkormányzat, mint tulajdonos javaslatára tölti be e tisztséget, azt azonban ilyenkor is kizárja, hogy ezért díjazásban részesüljön.
A pártsemleges és politikailag független közigazgatás érdekében a köztisztviselő nem viselhet pártban tisztséget, nem vállalhat párt nevében vagy érdekében nyilvánosan közszereplést. Összességében tehát minden olyan tevékenység összeférhetetlen a köztisztviselői minőséggel, amely veszélyeztetné az elfogulatlan, befolyástól mentes tevékenységet. Az államhatalmi ágak következetes szétválasztását az összeférhetetlenségi szabályokkal is biztosítani kell. Törvény rögzíti pl., hogy országgyűlési képviselő, polgármester nem lehet köztisztviselő. A Javaslat - e más törvényekben foglaltakon túl - összeférhetetlenséget állapít meg a települési képviselői megbízatás és a közszolgálati jogviszony között.
A Javaslat részletesen szabályozza az összeférhetetlenség felszámolására irányuló eljárást. Amennyiben az nem vezet eredményre, a közalkalmazotti jogviszony megszűnik.
III. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY TARTALMA
A 23-32. §-hoz
Az érdemeken alapuló, szabályozott előmenetel mind a közigazgatási szerv, mind a köztisztviselő számára előre kiszámítható pályaút tervezését teszi lehetővé. A pályaív ismerete, az előrehaladás feltételeinek meghatározása és ezek teljesítése esetén az előmenetel alanyi jogként való biztosítása érdekeltté teszi a köztisztviselőt ismeretei bővítésében. Biztosítja előmenetelét és elősegíti pályán maradását. Ugyanakkor a közszolgálatra alkalmatlanokat - türelmi idő után - távozásra készteti.Főszabályként a köztisztviselő besorolása iskolai végzettsége és közszolgálati jogviszonyban töltött ideje alapulvételével történik. A pályakezdő - iskolai végzettségétől függően - egy vagy két évet gyakornokként tölt el. Ha az előírt követelményeket határidőben teljesítette, megnyílik előtte az út az előmenetelre. A közigazgatási alapvizsga határidejének túllépése a közszolgálati jogviszony megszűnésével jár.
A Javaslat részletesen meghatározza a köztisztviselő előléptetésének feltételeit.
A Javaslat rendezi a helyzetét azoknak a köztisztviselőknek, akik végleges besorolásukat követően szereznek felsőfokú végzettséget. Módot ad tehát a kedvezőbb pályaút befutására.
Az előmeneteli rendszer teljesítményösztönző hatása fejeződik ki abban, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának felhatalmazást ad a Javaslat a várakozási idő csökkentésére, illetve megnövelésére. Lehetővé teszi, hogy a közigazgatási szervek "kívülről" megnyerjenek nem pályakezdő szakembereket. Az ő besorolásuk ideiglenesen az egyébként indokoltnál eggyel alacsonyabb fokozatba történik. A kötelezettségek teljesítése után végleges besorolással kerülnek az őket megillető fokozatba.
A kimagasló felkészültségű, átlagon felüli teljesítményt nyújtó köztisztviselő előmenetele címadományozással felgyorsítható.
A Javaslat külön szabályozza a megbízással keletkező vezetői beosztás feltételeit, kategóriáit és kiemeli, hogy ilyen megbízást csak a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetésére kaphat köztisztviselő. A vezetői megbízás határozatlan időre szól, de mindkét fél részéről indokolás nélkül bármikor megszüntethető. Ez azonban nem jár együtt a közszolgálati jogviszony megszűnésével.
A kormányzati munka hatékonysága és folyamatossága érdekében a Javaslat módot ad a Kormánynak - kizárólag a központi közigazgatásban - e szervek vezetői megbízású köztisztviselőinek a mozgatására. A Javaslatban meghatározott feltételek mellett ez a kör a közszolgálati jogviszony lemondással történő megszüntetésekor is jogosult a végkielégítésre.
Egyes feladatok jellege megköveteli, hogy azokat a legkiemelkedőbb felkészültségű szakemberek lássák el. Indokolt, hogy esetükben eltérő cím- és besorolási rendszer érvényesüljön kormányrendeletben meghatározott módon.
A köztisztviselők képzése, továbbképzése
A 33. §-hoz
A korszerű ismeretekkel rendelkező köztisztviselői kar megteremtése érdekében célszerű, hogy az előmenetelhez szükséges képzési, továbbképzési, átképzési feltételeket a közigazgatási szerv teremtse meg, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket viselje. Ugyanakkor szankcionálni szükséges az előírt követelmények teljesítésének elmulasztását, valamint a közszolgálati jogviszonyról való lemondás következményeit.A köztisztviselők minősítése
A 34-36. §-hoz
A minősítés a köztisztviselő munkavégzésének tényeken alapuló, átfogó értékelése, amely befolyásolja anyagi és erkölcsi elismerését. Célja a köztisztviselő tevékenységének olyan megítélése, amely elősegíti eredményesebb munkavégzését, tárgyilagos képet ad szakmai munkájáról, emberi értékeiről. Feladata annak tényszerű megállapítása, hogy a minősített teljesítette-e a következő besorolási fokozatba való előrelépés feltételeit.A köztisztviselőnek alanyi joga van a minősítéshez, értékeléshez. A Javaslat, illetve 1. számú melléklete az értékelés következő, az objektív megítélés gerincét adó szempontjait tartalmazza.
A köztisztviselő - jogai védelme érdekében - kérheti a munkavállalói érdekképviseleti szerv bevonását a minősítésbe, illetve észrevételt tehet az elkészült minősítésre. Jelentős rendelkezés, hogy a minősítés egy példányát át kell adni a minősítettnek, továbbá, hogy a Javaslat lehetővé teszi bírói út igénybevételét.
Munkavégzés, pihenőidő
A 37-41. §-hoz
A köztisztviselő a politikai, érdekképviseleti hovatartozásától független, az alkotmányos rendnek megfelelő tevékenységét részrehajlás nélkül, a törvényesség megtartásával, valamint gondosan, felettesei utasításai értelmében köteles végezni. Az állami és szolgálati titkot köteles megőrizni; megszegéséért felelősséggel tartozik.A köztisztviselőnek munkavégzésével kapcsolatban elsősorban közvetlen vezetője, illetőleg az arra kijelölt felettes utasításait kell feladatai ellátása során követnie. A Javaslat jogot biztosít az eltérő véleményalkotáshoz és annak - hátrányos következmények nélküli - írásbafoglalásához.
A jogszerűtlen, törvénybe ütköző vagy károkozással járó vezetői utasítás végrehajtásának megakadályozására a köztisztviselő jogait (írásbeli utasítás kérése), kötelezettségeit (végrehajtás megtagadása, figyelemfelhívás), s a következmények viselésének szabályait rögzíti a Javaslat.
A közigazgatási munka szolgálat jellege megkívánja, hogy adott esetben a köztisztviselő túlmunkát végezzen anélkül, hogy - főszabályként - ezért díjazásra tarthatna igényt. Ugyanakkor a rendszeresen túlmunkát végzőnek szabadidőátalányt biztosít a Javaslat. Ha a köztisztviselő a szabadidőt pl. munkatorlódás miatt nem tudja igénybe venni, a közigazgatási szerv köteles megváltást fizetni.
A közigazgatás sajátos vonásait erősítik az alap- és pótszabadságra vonatkozó szabályok. Éves pihenőidőként a köztisztviselőnek 25 munkanap alapszabadság jár. A pótszabadság mértéke a besorolási fokozattól függ.
A Javaslat a vezetői szintekhez igazodó pótszabadságot állapít meg. A munkaviszonyban álló választott önkormányzati tisztségviselők alap- és pótszabadságát, valamint a jegyzők pótszabadságának mértékét a Javaslat tételesen tartalmazza.
A köztisztviselő díjazása
A 42-50. §-hoz
A díjazás szabályai szerves részét alkotják az előmeneteli rendszernek. Közszolgálati jogviszonya alapján a köztisztviselő havonta illetményre jogosult. Ez alapilletményből, illetménykiegészítésből, illetménypótlékból, illetve vezetői illetménypótlékból állhat.A Javaslat illetményrendszerének fő vonásai:
- bevezeti az illetményalapot, mint a rendszer meghatározó elemét, amelynek konkrét összegét az Országgyűlés évente állapítja meg a költségvetési törvényben;
- az előmenetelhez igazodva szorzószámos rendszert alkalmaz;
- közigazgatási szintenként emelkedő illetménykiegészítést tesz lehetővé;
- a vezetők díjazására differenciált illetmény- és pótlékrendszert alakít ki.
Az önkormányzat önállóságának tiszteletben tartását szolgálja a Javaslat azzal, hogy a képviselőtestület hivatalában a munkáltatói jogkör gyakorlója - szem előtt tartva a Javaslatban leírt illetményrendszer elveit és arányait - azoktól a helyi köztisztviselői illetményrendszer kialakításakor eltérhet.
A Javaslat az alapilletményekre vonatkozóan négy besorolási osztályt különböztet meg. Ezt a közigazgatáson belüli tevékenységek eltérő jellege, az azokat ellátók különböző felkészültsége és felelőssége indokolja.
A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőknek az illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Ennek kivételes jellege nyilvánul meg abban, hogy testületi döntéshez kötött és nyilvánosságra kell hozni.
Ugyancsak pótlékokkal honorálja a rendszer az eltérő munkakörülményekből adódó különbségeket, a speciális felkészültséget.
A Javaslat kiterjed néhány, más törvényben nem szabályozott, de a gyakorlatban rendezést igénylő probléma megoldására is.
IV. FEJEZET
FEGYELMI FELELŐSSÉG
Az 51-57. §-hoz
A Javaslat a köztisztviselő fegyelmi felelőssége alapjául a jogellenes és vétkes kötelességszegést teszi, de nem sorolja fel a szankcionálandó kötelességmulasztásokat. A fegyelmi büntetések köre megfelelő arányosítási lehetőséget ad a kötelességszegés mértékének és az egyéni magatartás közrehatásának értékelésére.A köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések közül a legsúlyosabb a hivatalvesztés. A Javaslat szerint ez a büntetés átmeneti kitiltást jelent a közigazgatásból, mert az ilyen büntetéssel sújtott köztisztviselő csak három év elteltével alkalmazható ismét közigazgatási szervnél. Az általános munkajogi szabályok várható jelentős megváltozása következtében a fegyelmi eljárást a Javaslat részletesen szabályozza.
Fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a fegyelmi eljárás megindítása kötelező, ami egyúttal azt is jelenti, hogy köztisztviselővel szemben fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül fegyelmi büntetést kiszabni nem lehet.
A Javaslat bevezeti a vizsgálóbiztosi intézményt, rendelkezik a vizsgálóbiztos kijelöléséről, a vizsgálat lefolytatásának leglényegesebb szabályairól, meghatározza a vizsgálóbiztos jogosítványait a fegyelmi tanács tárgyalásán.
A fegyelmi ügy érdemi elbírálását minden esetben háromtagú fegyelmi tanács elé utalja, melynek vezetője a munkáltatói jogkör gyakorlója. Rendelkezik továbbá a fegyelmi tanács tagjairól és eljárási szabályairól. A fegyelmi ügyek elfogulatlan elbírálása szükségessé teszi a fegyelmi eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazását.
Lényeges új szabály, hogy a köztisztviselő munkakörére, beosztására tekintet nélkül a fegyelmi tanács határozatát munkaügyi bíróság előtt megtámadhatja.
V. FEJEZET
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG
Az 58-59. §-hoz
A Javaslat szerint a köztisztviselő kártérítési felelősségének alapja a közszolgálati jogviszonya, melyben - munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben - kárt okoz és ezért anyagi felelősséggel tartozik.A Javaslat a gondatlan elkövetés esetére tartalmaz rendelkezéseket. Meghatározza azokat az eseteket, amelyekért a köztisztviselő egységesen háromhavi átlagkeresetéig köteles helyt állni.
Tekintettel arra, hogy a köztisztviselő kártérítési felelőssége a fegyelmi eljárás szabályai alapján megállapítható, a Javaslat visszautal a fegyelmi eljárás során követendő eljárási szabályokra.
Közszolgálati jogvita
A 60-61. §-hoz
A Javaslat valamennyi köztisztviselő részére - függetlenül attól, hogy vezetői megbízású-e vagy sem - a közszolgálati jogviszonyából eredő joga érvényesítésének, sérelme orvoslásának fórumaként közvetlenül a munkaügyi bíróságot jelöli meg. A mérlegelési jogkörbe tartozó kérdésekben a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közötti vita eldöntését főszabályként a köztisztviselő nem kérheti, kivéve a Javaslatban nevesített kérdéseket.Jelentős szabály a közszolgálati jogviszony megszüntetésének hatálytalanítása esetén a köztisztviselőt megillető kártérítés és jogaiba való visszahelyezés kimondása.
VI. FEJEZET
A KÖZSZOLGÁLATI NYILVÁNTARTÁS
A 62-65. §-hoz
A Javaslatnak e fejezete írja elő, hogy a közigazgatási szervek milyen adatokat gyűjthetnek és kezelhetnek a velük közszolgálati jogviszonyban állókról, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. A közszolgálati jogviszony létesítéséhez, megszűnéséhez; az előmeneteli besoroláshoz, az előrelépéshez, a fokozatokban való visszatartáshoz, az illetményhez és egyéb juttatásokhoz, a képzéshez a Javaslat olyan munkáltatói kötelezettségeket rendel, amelyeket a közigazgatási szerv csak a köztisztviselő meghatározott személyi képzettségi, foglalkoztatási adatainak ismeretében képes teljesíteni.A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közszolgálati jogviszony létesítésekor és tartama alatt a köztisztviselő mely adatait kezelheti a munkáltató és a központi szolgálati nyilvántartás. A személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogot a Javaslat csak a közérdekű adatok körében korlátozza. Ugyanakkor garanciális szabályként rögzíti az adatokba való betekintés rendjét, az adatok helyesbítésének kötelezettségét, a jogellenesen kért adatszolgáltatás megtagadásának lehetőségét. A köztisztviselő nem köteles politikai, vallási, világnézeti meggyőződésére, tevékenységére, magánéletére vonatkozó adatokat közölni, mivel a közigazgatási szerv ilyen adatokat nem tarthat nyilván.
A Javaslat központi adatnyilvántartást vezet be a köztisztviselők adatainak meghatározott körére. Ezt az indokolja, hogy a Kormánynak pontos ismeretekre van szüksége a köztisztviselők létszámának alakulásáról, felkészültségük helyzetéről; elő kell készítenie az illetményalapra vonatkozó országgyűlési döntést.
VII. FEJEZET
A KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZSZOLGÁLATI TANÁCS
A 66-67. §-hoz
A közigazgatás szervezetrendszerére és működésére, valamint a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályozás folyamatos korszerűsítése elengedhetetlen feladat. E munkálatok csak akkor válhatnak eredményessé, ha a Kormány mellett működik egy testület, amely biztosítja a közszolgálati pragmatika kialakítását, majd működtetését, valamint összehangolja a közigazgatás fejlesztését.A Javaslat kiemeli a Tanács által ellátandó legfontosabb feladatokat a teljességre való törekvés nélkül.
VIII. FEJEZET
AZ ÜGYKEZELŐK ÉS A FIZIKAI ALKALMAZOTTAK KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A 68-71. §-hoz
A Javaslatnak e fejezete az ügykezelőkre és a fizikai alkalmazottakra vonatkozóan csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek eltérnek a köztisztviselőkre vonatkozó szabályoktól.Rendelkezik az ügykezelői alapvizsgáról, ez alóli mentesítésről, illetőleg költségeinek viseléséről, lehetővé teszi az ügykezelő osztályvezetői megbízását, rendelkezik az ötévenkénti értékelésről. Hasonlóan szabályozza a képesítési előírások alóli felmentést, meghatározza az illetményrendszer ügykezelőkre vonatkozó alapelveit.
A Javaslat a fizikai alkalmazottak esetében lehetővé teszi közszolgálati jogviszony létesítését alapfokú iskolai végzettséggel. Lefekteti az illetményrendszer fizikai alkalmazottakra vonatkozó alapelveit. Bevezeti a csoportvezetői megbízást.
IX. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
A 71-81. §-hoz
Az új Munka Törvénykönyvének tervezete a foglalkoztatási viszonyok új felfogású, új típusú szabályozását tartalmazza. Összhangban a tervezettel, az új Munka Törvénykönyve nem általában, hanem csak akkor alkalmazható a közszolgálati jogviszonyban, ha azt e Javaslat kifejezetten elrendeli.A Javaslat a közigazgatás megváltozott funkciójára és jellegére figyelemmel az eddigi jogszabályokhoz képest eltérő elnevezéseket alkalmaz. Ezért indokolt a korábbi és az új fogalmak közötti összhang megteremtése.
A Javaslat meghatározza a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítását. A munkajogi és a társadalombiztosításra vonatkozó szabályoktól eltér ugyan a számítás módja, de az ezekből a szabályokból eredő jogosultságokat nem csorbítja.
A Javaslat hatálya alá tartozó szervek jegyzékének közzétételére kötelezi a Kormányt a Javaslat, ezt követően minden közigazgatási szerv létrehozásakor rendelkezni szükséges vezetőjének és alkalmazottainak jogállásáról. Ehhez jelentős érdekek fűződnek mind a költségvetést terhelő közkiadások tervezhetősége, mind a közigazgatás működésének ésszerűsítése oldaláról.
A Javaslat nevesítve egyértelműen elrendezi a vezetői szinteket az állami közigazgatás szerveiben.
A Javaslat a közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaviszonyát közszolgálati jogviszonnyá alakítja át. Ennek megfelelően rendeli el záros határidőn belül az ehhez szükséges intézkedések megtételét.
A Javaslat bevezeti a köztisztviselő és ügykezelő elnevezést, amelyek a közszolgálati jogviszonyon belül egymástól eltérő tevékenységeket és pályautakat jelenítenek meg.
A közigazgatási ügyintézés folyamatában érdemi feladatokat az az ügyintéző lát el, aki önálló szellemi tevékenysége során a megszerzett, kellő szakismeret birtokában a hatályos jogszabályok alkalmazásával hozza meg a kompetenciájába tartozó döntést, illetve tesz döntésre javaslatot konkrét ügyben, továbbá a munkakörébe tartozó más feladatok megoldásában. Iskolai végzettségétől függően az I. vagy a II. Besorolási osztályhoz kötődő pályautat futhatja be.
Az ügykezelés körébe tartozik minden olyan, a közigazgatási ügyintézés technikai tehermentesítését és egyben támogatását jelentő tevékenység, amely az üggyel kapcsolatos információ, irat (papír és nem papír alakú adathordozó) fogadását, nyilvántartását, rögzítését, másolását, továbbítás, mutatózás, letisztázás, postázás expediálás, irattározás, selejtezés, kézi és gépi nyilvántartások vezetése, irodaügyvitel-technikai eszközök kezelése, jegyzőkönyvvezetés stb.). Az ügykezelő pályaútja a III. Besorolási osztályhoz kötődik.
Rendelkezéseket tartalmaz a Javaslat a jogvitás ügyek lezárására, illetőleg továbbfolytatására és annak módjára, valamint a munkaviszonyból származó igények jövőbeni elbírálására.
A már közszolgálati jogviszonyba kerültekre nézve rendelkezik a Javaslat a közigazgatási alapvizsga és szakvizsga letételéről, valamint az ennek elmulasztásából fakadó jogkövetkezményekről.
A Javaslat külön kitér a korábban engedéllyel is fenntartható összeférhetetlenségi esetek felszámolására, lehetővé teszi a régi adatnyilvántartások új szabályok szerinti továbbvitelét, rendezi a korábban adományozott címek sorsát. Részletesen szabályozza az új illetményrendszer fokozatos bevezetését és annak végső határidejét.
A közszolgálati jogviszonyban állók megváltozott munkajogi szabályaira tekintettel több jogszabály módosítása, illetőleg a közszolgálati jogviszony tartalmához való, belső ellentmondásoktól mentes összehangolása válik szükségessé, melyet a Javaslat részletesen tartalmaz.
A Javaslat a közszolgálati rendszer működőképessége érdekében a Kormányt felhatalmazza a szükséges végrehajtási rendeletek megalkotására.