adozona.hu
BH 1994.2.112
BH 1994.2.112
I. A polgármester választással létrejövő sajátos jogviszonyban áll az önkormányzattal. A személye vonatkozásában a munkáltatói jogkört - annak lényeges elemeit tekintve - a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy, sajátos jogállása az államhatalmi ágak szétválasztásának elvéből következik (1990. évi LXVII. tv., 1990. évi LXV. tv., 30-35. §-ok.). II. A polgármesterrel szemben
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az irányadó tényállás szerint a B. T. Önkormányzat Képviselő-testülete 1991. május 21-én fegyelmi eljárást rendelt el a polgármesteri tisztséget ellátó felperessel szemben. Határozatával a személyi alapbérét - fegyelmi büntetésül - 48 000 Ft-ra csökkentette. Határozata szerint a felperes vétkes volt egy korábban hozott polgármesteri utasítás tekintetében, mert súlyosan megsértette az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) 19. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakat. Az utasítás tart...
BH 1994.2.112 I. A polgármester választással létrejövő sajátos jogviszonyban áll az önkormányzattal. A személye vonatkozásában a munkáltatói jogkört - annak lényeges elemeit tekintve - a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy, sajátos jogállása az államhatalmi ágak szétválasztásának elvéből következik (1990. évi LXVII. tv., 1990. évi LXV. tv., 30-35. §-ok.).
II. A polgármesterrel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a büntetési fokozatra a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről szóló törvény és nem a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók [1990. évi LXVII. tv. 7. § (2) bek. c) pont, (3) bek.].
Az irányadó tényállás szerint a B. T. Önkormányzat Képviselő-testülete 1991. május 21-én fegyelmi eljárást rendelt el a polgármesteri tisztséget ellátó felperessel szemben. Határozatával a személyi alapbérét - fegyelmi büntetésül - 48 000 Ft-ra csökkentette. Határozata szerint a felperes vétkes volt egy korábban hozott polgármesteri utasítás tekintetében, mert súlyosan megsértette az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) 19. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglaltakat. Az utasítás tartalma az önkormányzati testület jogkörének csorbítására irányuló törekvésnek minősül. - A K-ház ügyében túllépte a hatáskörét, amikor az IKV vállalati biztosát 17 188 995 Ft-nak az önkormányzat számlájára történő átutalására utasította. - Nem tárta fel a teljes igazságot T. J. képviselő kérdésére adott válaszban, és dr. B. I. képviselő kérdésére kitért a válaszadás elől.A felperes keresete alapján eljárt munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes 1991. július 4-én hozott fegyelmi határozatát, mert megállapította, hogy a felperes a terhére rótt cselekményekben nem vétkes. Az alperest 30 000 Ft perköltség megfizetésére kötelezte.
Az alperes az ítélet megváltoztatása és a fegyelmi határozat hatályban tartása érdekében fellebbezett.
A másodfokú bíróság végzésével hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és a pert megszüntette. Végzésének indokolása szerint a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről rendelkező 1990. évi LXVII. törvény 7. §-a teszi lehetővé a polgármester ellen fegyelmi eljárás lefolytatását, és felsorolja a kiszabható büntetéseket. A 12. § pedig akként rendelkezik, hogy a törvényben nem szabályozott munkajogi kérdésekben az államigazgatási dolgozók munkaviszonyára - 1992. július 1-jétől értelemszerűen a köztisztviselők munkaviszonyára, illetve jogviszonyára - vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Erre tekintettel az 1992. évi XXIII. törvény 74. §-ának (1) bekezdését kell figyelembe venni, amely szerint a fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert meg kell szüntetni, és a munkáltatói jogkör gyakorlója a megszüntetésről szóló határozat kézbesítését követő 30 napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást. Az alperesnek a jogerős ítélet ellen az 1992. évi LXVIII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése alapján előterjesztett felülvizsgálati kérelme a másodfokú végzés hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítélet hatályban tartására irányult. A felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a másodfokú végzés jogszabálysértő, mert a polgármester tekintetében nem alkalmazhatók az 1992. évi XXIII. törvény 74. §-ának (1) bekezdésében foglaltak és a fegyelmi eljárásról rendelkező 51-56. §-ai sem, a polgármester ugyanis nem köztisztviselő. A polgármester jogállásáról rendelkező 1990. évi LXVII. törvény 7. §-a szabályozta a fegyelmi felelősség kérdését, az önkormányzati törvény 18. §-ának (1) bekezdése szerint pedig a szervezeti és működési szabályzatban kerülhet sor a fegyelmi eljárás további szabályozására.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az 1990. szeptember 30-án hatályba lépett 1990. évi LXVII. törvény rendelkezett a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény pedig többek között rendelkezéseket tartalmaz a polgármester jogállásáról, feladatairól és az önkormányzatban elfoglalt szerepéről (30-35. §-ok.). A köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. július 1-én hatályba lépett 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) ugyancsak tartalmaz rendelkezéseket a polgármester illetményének megállapítása, valamint az önkormányzatnál foglalkoztatott köztisztviselők irányításából adódó feladatai tekintetében.
E törvények rendelkezéseinek egybevetése alapján megállapítható, hogy a polgármester választással létrejövő sajátos jogviszonyban áll az önkormányzattal. A személye vonatkozásában a munkáltatói jogkört - annak lényeges elemeit tekintve - a képviselő-testület gyakorolja. A polgármester az önkormányzat képviselő-testületének akaratát végrehajtó, a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselőnek minősülő személy, sajátos jogállása az államhatalmi ágak szétválasztásának elvéből következik. A képviselőtestület a felperes ellen 1991. május 21-én, az akkor még hatályos 1990. évi LXVII. törvénynek a fegyelmi felelősségről rendelkező 7. §-a alapján rendelte el a fegyelmi eljárást. Az eljárás lefolytatására, az alkalmazott büntetési fokozatra a törvény 7. §-ának (3) bekezdése, illetve (2) bekezdésének c) pontja vonatkozott. Az 1990. évi LXVII. törvény e rendelkezései változatlanul hatályosak, tekintet nélkül az 1992. július 1-jén hatályba lépett, a köztisztviselők jogállásáról rendelkező 1992. évi XXIII. törvénynek (Ktv.) a fegyelmi felelősségről szóló fejezetére. E törvény átmeneti, hatályba léptető szabályai nem rendelkeznek arról, hogy a polgármesteri tisztséget ellátók esetében a Ktv. e rendelkezései lennének az irányadók.
A fegyelmi eljárás és a fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi per 1992. június 8-án - tehát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálybalépése előtt - lezárult, a munkaügyi bíróság még e törvény hatálybalépése előtt hozott ítéletet. Ez okból sem vehette figyelembe az 1990. évi LXVII. törvény 12. §-ában meghatározott szabályt az eljárás tekintetében egy lényegében két évvel később hatályba lépett jogszabályban, az 1992. évi XXIII. törvény 74. §-ában foglalt előírásra tekintettel.
Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor az 1990. évi LXVII. törvény 12. §-a alapján az 1992. évi XXIII. törvény 74. §-ának (1) bekezdését alkalmazta, és a pert megszüntette. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság pert megszüntető végzését, és miután az alperes fellebbezését nem bírálta el érdemben, új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (Legf. Bír. Mfv. II. 10 103/1993. sz.).