BH+ 2002.11.586

A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a jegyző felmentése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amiből következik, hogy a képviselő-testület a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről és az ahhoz szorosan kapcsolódó intézkedésekről, így a felmentési idő alatt a három hónapot meghaladóan a munkavégzés kötelezettsége alól történő mentesítésről és a végkielégítésről teljes körűen dönt. A döntésével az egyéb munkáltatói jog

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes jegyzői munkakört töltött be az alperesnél. Az Önkormányzat képviselő-testülete a határozatával a felperes közszolgálati jogviszonyát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a 2000. április 20-án megszerzett nyugdíjjogosultságára tekintettel felmentéssel megszüntette. A képviselő-testület a felperest a felmentési idő teljes tartamára, 2000. április 20-ától október 20-áig fe...

BH+ 2002.11.586 A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a jegyző felmentése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amiből következik, hogy a képviselő-testület a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről és az ahhoz szorosan kapcsolódó intézkedésekről, így a felmentési idő alatt a három hónapot meghaladóan a munkavégzés kötelezettsége alól történő mentesítésről és a végkielégítésről teljes körűen dönt. A döntésével az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló polgármester döntése nem lehet ellentétes. Ha a jegyzőt a felmentése időtartamára a képviselő-testület a munkavégzés kötelezettsége alól felmentette, erre az időre szabadság nem adható ki [1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 103. § (1) bek. b) pont, 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 17. §].
A felperes jegyzői munkakört töltött be az alperesnél. Az Önkormányzat képviselő-testülete a határozatával a felperes közszolgálati jogviszonyát a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 17. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a 2000. április 20-án megszerzett nyugdíjjogosultságára tekintettel felmentéssel megszüntette. A képviselő-testület a felperest a felmentési idő teljes tartamára, 2000. április 20-ától október 20-áig felmentette a munkavégzés kötelezettsége alól.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében - többek között - 31 nap szabadság pénzbeni megváltását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest késedelmi kamat címén 59 473 forint megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan azonban elutasította a keresetet.
Az ítélet ellen bejelentett fellebbezésében a felperes annak részbeni megváltoztatását és az alperesnek továbbra is a 31 nap szabadság pénzbeni megváltására való kötelezését és a felmentési idejére számfejtett illetmény után késedelmi kamat megállapítását kérte.
Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A másodfokú bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében részben megváltoztatta és az alperest 175 431 forint megfizetésére kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és az ítéletét kellően megindokolta, azonban tévedett, amikor a felperesnek a szabadság pénzbeni megváltására vonatkozó keresetét elutasította.
A képviselő-testület ugyanis a felmentésről szóló határozatában nem rendelkezett arról, hogy a három hónapot meghaladó felmentési időben a ki nem adott szabadságot kiadottnak kell tekinteni. A határozat szövegezéséből kitűnően a képviselő-testület akarata arra irányult, hogy a felperest a felmentési idő teljes tartamára mentesítse a munkavégzési kötelezettség alól. A 2000. május 4-én kiállított elszámoló lapon a polgármester ugyan rendelkezett arról, hogy a felmentési idő alatt a szabadságot kiadottnak kell tekinteni, ennek közlésekor azonban a felperes a felmentési idejét már 14 napja megkezdte és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartama utólag nem módosítható. Mivel az alperes az általa sem vitatott mértékű 31 nap időarányos szabadságot sem a felmentési idő alatt, sem azt megelőzően nem adta ki, a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazandó Mt. 136. § (1) bekezdése alapján azt köteles pénzben megváltani.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak megváltoztatását és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolja, ezért a szabadságnak a képviselő-testület részéről történő kiadása hatáskör elvonást jelentett volna. Ezen túlmenően a megyei bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a polgármester a 2000. május 4-én kiállított elszámoló lapon a szabadság kiadásáról visszamenőlegesen rendelkezett. Az alperes az elszámoló lapot a felmentéssel egyidejűleg kiállította, az okiratokat azonban a felperes nem vette át, ezért azokat az alperes postán küldte ki a részére. A polgármester a felperessel szóban közölte, hogy a munkavégzés alóli felmentés időtartamába a szabadsága beszámításra kerül és ezt az elszámoló lap tartalmazza. Végül előadta, hogy a Polgármesteri Hivatal 2000. július 1. napjával megszűnt, ezért a bíróság egy nem létező jogalanyt kötelezett teljesítésre. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében előadottak bizonyítására több okiratot is csatolt.
A felperesnek a szintén több okirati melléklettel előterjesztett ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Pp. 275. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében már nem hivatkozhat olyan tényekre és bizonyítékokra, amelyeket a perben nem terjesztett elő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat során a kérelemhez mellékelt okiratokat figyelmen kívül hagyta. Az alperes a perben semmilyen előadást nem tett a tekintetben, hogy megszűnése folytán jogképességgel nem rendelkezik. Emiatt az eljárt bíróságok ezt nem észlelhették, és erre a bizonyítás tilalma miatt [Pp. 275. § (1) bekezdés] a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség.
A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárt bíróságok a tényállást helytállóan állapították meg, és a szabadság megváltás tekintetében a másodfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott.
Az Ötv. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a jegyző felmentése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, amiből következik, hogy a képviselő-testület a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 17. §-ában foglaltaknak megfelelően a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről és az ahhoz szorosan kapcsolódó intézkedésekről, így a felmentési idő alatt a három hónapot meghaladóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésről és a végkielégítésről teljes körűen dönt. Döntésével az egyéb munkáltatói jogkört gyakorló polgármester döntése nem lehet ellentétes. Ha a felperes a munkavégzési kötelezettsége alól mentesült, arra az időre szabadság nem adható ki.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.357/2001. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.