BH+ 2002.3.153

A jogszabály a jegyzői munkakör betöltését képesítési feltételekhez köti, amely alól csak szűk körben enged kivételt. A képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamon a képesítést nyújtó felsőoktatási intézményben folyó képzés időtartamát kell érteni, nem pedig azt az időtartamot, amely alatt - az esetleges félévismétlésre figyelemmel - a végzettség megszerzésének lehetősége fennáll [1992. évi XXIII. tv. 8. § (2) bek. a) pont].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperest a képviselő-testület 1996. szeptember 1-jétől határozatlan időre szólóan jegyzővé nevezte ki. Ekkor a felperes a JATE Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves levelező tagozatos hallgatója volt. A képviselő-testület a kinevezéssel egyidejűleg a képesítési feltételek alól az egyetemi tanulmányok befejezéséig, előreláthatólag 1997. december 31-éig mentesítette azzal, hogy a mentesítés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a felperes köztisztviselői jogviszonya megszűnik. A képvi...

BH+ 2002.3.153 A jogszabály a jegyzői munkakör betöltését képesítési feltételekhez köti, amely alól csak szűk körben enged kivételt. A képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamon a képesítést nyújtó felsőoktatási intézményben folyó képzés időtartamát kell érteni, nem pedig azt az időtartamot, amely alatt - az esetleges félévismétlésre figyelemmel - a végzettség megszerzésének lehetősége fennáll [1992. évi XXIII. tv. 8. § (2) bek. a) pont].
A felperest a képviselő-testület 1996. szeptember 1-jétől határozatlan időre szólóan jegyzővé nevezte ki. Ekkor a felperes a JATE Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves levelező tagozatos hallgatója volt. A képviselő-testület a kinevezéssel egyidejűleg a képesítési feltételek alól az egyetemi tanulmányok befejezéséig, előreláthatólag 1997. december 31-éig mentesítette azzal, hogy a mentesítés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a felperes köztisztviselői jogviszonya megszűnik. A képviselő-testület a határozatában a határidőt 1999. szeptember 30-áig és az ezt követő államvizsga időtartamára meghosszabbította.
A Megyei Közigazgatási Hivatal ezt törvénysértőnek találta, azonban - a képviselő-testület kérelmére - a törvénysértő állapot megszüntetésének végrehajtására előírt határidőt 1999. február 28-ára módosította. Egyidejűleg felhívta a képviselő-testület figyelmét arra, hogy ha a felperes az állam- és jogtudományi doktori képesítést ezen időpontig sem szerzi meg, a felmentésre adott korábbi határozatot vissza kell vonni és a közszolgálati jogviszony megszűnését kell megállapítani. A felperes a tanulmányait ezen időpontig sem fejezte be, ezért a képviselő-testület az újabb határozatával a korábbi határozatot visszavonta, egy további határozatával pedig megállapította, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya 1999. február 28-án megszűnt.
A felperes e két utóbbi határozat ellen keresetet terjesztett elő a munkaügyi bíróságon. A bíróság felhívására II. r. alperesként T Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalát jelölte meg, az I. r. alperes perből való elbocsátásához azonban nem járult hozzá. Módosított kereseti kérelmében a köztisztviselői jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítását és a visszahelyezés mellőzésével a Ktv. 60. §-a szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte.
Az I. r. alperessel szembeni keresetet azért találta megalapozatlannak, mert a felperessel szemben a munkáltatói jogkört a képviselő-testület gyakorolja, azonban közszolgálati jogviszonyban a II. r. alperes Polgármesteri Hivatallal áll, ezért a jogviszonyának helyreállítását is csak a munkáltatónál kérheti.
A JATE Állam- és Jogtudományi Karának igazolása szerint a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam 1998. február 28-án lejárt. Mivel a felperes ez alatt az idő alatt a szükséges képesítést nem szerezte meg, a közszolgálati jogviszonya a Ktv. 15. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján megszűnt, mert a képviselő-testület a törvényi határidő leteltével újabb határidőt nem szabhat meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest a II. r. alperes részére perköltség megfizetésére kötelezte. Az indokolása szerint az első fokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és a jogi indokolása is mindenben helytálló. Nem fogadta el a felperesnek azt az érvelését, hogy az alperesnek másik munkakört kellett volna a részére felajánlani, mert ez a kötelezettség a munkáltatót csak felmentés esetén terheli.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes mindkét ítélet megváltoztatását és annak a megállapítását kérte, hogy a képviselő-testület a közszolgálati jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Hivatkozott a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazni rendelt Mt. 4. §-ában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettségére, amelynek a képesítés alóli mentesítés esetében is érvényesülnie kell. A Ktv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyes értelmezése szerint a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam alatt azt az időtartamot kell érteni, ameddig a jegyzőnek a végzettség megszerzéséhez a lehetősége adott. Az eredménytelenség pedig akkor állapítható meg, ha a kötelezett nem teljesít és határidő meghosszabbítást sem kapott. Ha a jogviszonya valóban a törvény erejénél fogva szűnt meg, akkor több mint egy évig érvénytelen közszolgálati jogviszony alapján dolgozott, amelyre viszont a munkáltató hibájából eredő érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, vagyis olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogviszonya felmentéssel szűnt volna meg.
Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Ktv. a jegyzői munkakör betöltését képesítési feltételekhez köti, amely alól csak szűk körben enged kivételt. Így az ötezernél kevesebb lakosú község önkormányzata a képesítési feltételek alól felmentést adhat annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik [Ktv. 8. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont].
A perben nem volt vitás, hogy a felperes a jegyzővé történt kinevezésekor a JATE Állam- és Jogtudományi Karának ötödéves hallgatója volt. A felperesnek a felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontjával szemben a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam alatt a képesítést nyújtó felsőoktatási intézményben folyó képzés időtartamát kell érteni, nem pedig azt az időtartamot, amely alatt az esetleges félévismétlésre figyelemmel a végzettség megszerzésének lehetősége fennáll. A képesítés megszerzésének határideje a felperes esetében 1998. február 28-a volt, amely - helyes értelmezés szerint - azt jelenti, hogy a képviselő-testület jogszerűen legfeljebb eddig az időpontig menthette fel a képesítési feltételek alól. A felmentés meghosszabbítása a képviselő-testület részéről jogszabályba ütközik. A felperes a perben nem vitatta, hogy 1998. február 28-áig a képesítést nem szerezte meg, így az eljárt bíróságok helytállóan jutottak arra az álláspontra, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya a Ktv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján, vagyis a törvény erejénél fogva megszűnt.
Kétségtelen, hogy a felperes ezt követően több mint egy évig az alperesnél dolgozott, és a foglalkoztatásával kapcsolatban felmerül az érvénytelenség kérdése. A felperes azonban a perben az érvénytelen foglalkoztatására alapítottan igényt nem terjesztett elő, a felülvizsgálati eljárásban pedig erre már nincs lehetőség [Pp. 275. § (1) bekezdés].
A kifejtettekre figyelemmel az eljárt bíróságok törvénysértés nélkül állapították meg, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya a Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján szűnt meg és ennek megfelelően a jogellenes megszüntetéshez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását törvénysértés nélkül mellőzték.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta a költségek felől a Pp. 78. §-a, az illeték viseléséről a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja és a 14. §-a alapján rendelkezett.
(Legf. Bír. Mfv. II. 10.221/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.