BH+ 2003.3.138

A képzettségi pótlék megállapítását a törvény a hivatali szervezet vezetőjének elbírálási körébe vonja, és a munkáltató dönti el a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket is. Ha a munkáltató a köztisztviselő által megszerzett képzettséget a tanulmányi szerződésben ilyennek ismerte el, utóbb nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy ez a munkakör és képzettség a szervezeti és működési szabályzatban nem szerepel [1992. évi XXIII. tv. 47/A. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes pénzügyi előadói munkakörben dolgozott az alperesnél, a közszolgálati jogviszonya az alperes felmentése folytán 2000. március 1-jén megszűnt. A felek 1997. november 4-én tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy elvégzi a mérlegképes könyvelői tanfolyamot és a képzettség megszerzése után a közszolgálati jogviszonyát 5 évig fenntartja. Az alperes ezzel szemben arra kötelezte magát, hogy a szakképzettség megszerzése után a felperest a köztisztviselői törvényb...

BH+ 2003.3.138 A képzettségi pótlék megállapítását a törvény a hivatali szervezet vezetőjének elbírálási körébe vonja, és a munkáltató dönti el a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket is. Ha a munkáltató a köztisztviselő által megszerzett képzettséget a tanulmányi szerződésben ilyennek ismerte el, utóbb nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy ez a munkakör és képzettség a szervezeti és működési szabályzatban nem szerepel [1992. évi XXIII. tv. 47/A. §].
A felperes pénzügyi előadói munkakörben dolgozott az alperesnél, a közszolgálati jogviszonya az alperes felmentése folytán 2000. március 1-jén megszűnt. A felek 1997. november 4-én tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy elvégzi a mérlegképes könyvelői tanfolyamot és a képzettség megszerzése után a közszolgálati jogviszonyát 5 évig fenntartja. Az alperes ezzel szemben arra kötelezte magát, hogy a szakképzettség megszerzése után a felperest a köztisztviselői törvényben meghatározott képzettségi pótlékban részesíti. A felperes a tanulmányi szerződésben foglaltaknak eleget tett és 1998. december 17-én mérlegképes könyvelő államháztartási szak megnevezésű szakképesítést szerzett. A felperes több ízben kérte az alperestől, hogy a képzettségi pótlékot állapítsa meg és folyósítsa részére, miután azonban erre nem került sor, keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben 1999. január 1. és 2000. március 1-je közti időre havi 12 200 forint képzettségi pótlék és annak a kifizetés napjáig járó középarányos késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a tanulmányi szerződésnek a képzettségi pótlék megfizetésére vonatkozó része semmis, ezért a kereset elutasítását kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 170 800 forintot és ennek az 1999. augusztus 1-jétől a kifizetés napjáig járó évi 20%-os késedelmi kamatát a szükséges levonásokat követően. Az ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 48/A. §-a rendelkezik a képzettségi pótlékról, amely § azonban csak 1998. január 1-jén lépett hatályba. E § (3) bekezdése szerint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes korábbi vezetésének szándékában állt a felperes által betöltött munkakört a szervezeti és működési szabályzatban felsorolni, az új vezetés azonban ezt nem valósította meg. A tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában a Ktv. még valóban nem rendelkezett a képzettségi pótlékról, azonban az Mt. 10. §-ának (1) bekezdése alapján az érvénytelen megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna, ezért a felperest a megszerzett szakképesítésre figyelemmel a képzettségi pótlék megilleti, amelynek mértékét a felek egybehangzóan havi 12 200 forintban jelölték meg.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Az indokolásban kiemelte, hogy a tanulmányi szerződés a képzettségi pótlékot két feltétel megvalósulásához, egyrészt az abban foglalt szakképzettség megszerzéséhez, másrészt pedig ahhoz kötötte, hogy a köztisztviselői törvény képzettségi pótlékot határozzon meg. A képzettség megszerzésének időpontjában a köztisztviselői törvény a képzettségi pótlékról már rendelkezett és annak az alperes által sem vitatott összege az illetményalap 40%-a, vagyis a felperes esetében havi 12 200 forint volt. Minderre figyelemmel az alperes alaptalanul hivatkozott a szerződés semmisségére, valamint a jogszabályi rendelkezés hiányára.
A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetét elutasító új ítélet meghozatalát kérte. Fenntartotta a perben elfoglalt jogi álláspontját, amely szerint az alperes a tanulmányi szerződés megkötésének időpontjában olyan kötelezettségvállalást tett, amelynek jogszabályi alapja nem volt és azt - a másodfokú bíróság ítéletében kifejtettekkel ellentétben - nem kötötte felfüggesztő feltételhez. Ezen túlmenően a Ktv. 48/A. §-ának (3) bekezdése a pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek felsorolását a szervezeti és működési szabályzatban vagy az ügyrendben kívánja meg, ilyet azonban az alperes szervezeti és működési szabályzata nem tartalmaz.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperessel a tanulmányi szerződést megkötő korábbi jegyző és az azzal egyetértő korábbi polgármester tanúként vallotta, hogy 1997 őszén már tudomásuk volt a köztisztviselői törvény várható módosításáról, így a képzettségi pótlék bevezetéséről is. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a tanulmányi szerződés a megkötés időpontjában jogszabályba nem ütközött, és nem volt semmi akadálya az alperes jövőbeni kötelezettségvállalásának sem arra az esetre szólóan, ha a felperes a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségét teljesíti. A szakképzettség megszerzésének időpontjában e jövőbeni kötelezettségvállalás jogszabályi alapja megvalósult, ezért a szerződés alapján a felperes a képzettségi pótlékra alanyi jogosultságot szerzett. A Ktv. 48/A. §-a a képzettségi pótlék megállapítását a hivatali szervezet vezetőjének elbírálási körébe vonja, és a munkáltató dönti el a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket is. Miután az alperes a felperes által megszerzett képzettséget a tanulmányi szerződésben ilyennek ismerte el, utóbb nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy ez a munkakör és képzettség a szervezeti és működési szabályzatban nem szerepel.
A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítéletét jogszabálysértés nélkül hozta meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az alperest teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.830/2000. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.