BH+ 2001.10.486

A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség nem teszi érvénytelenné a szövetkezeti tisztségviselő megválasztását, és emiatt nem szűnik meg a tisztségviselő megbízatása. A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség kizárólag a közszolgálati jogviszonyt érintheti [1992. évi I. tv. (Szvt.) 35. § (1) bek., 36. §, 41. § (2) bek., 1991. évi XXIII. tv. (Ktv.) 21. § (3) bek., 22. § (1) és (2) bek., 72. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (4) bek., 44. § (3) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A cégjegyzékbe 1992. szeptember 9-én bejegyzett cég 1999. január 28-i küldöttgyűlésén meghozott 2/1999. számú határozatával tisztségviselők megválasztásáról döntött, és ennek során a háromtagú igazgatóság elnökének T. V.-nét választotta meg. A cég 1999. március 2-án benyújtott változás bejegyzési kérelmében egyebek mellett annak bejegyzését kérte, hogy T. V.-né jogosult a cég cégjegyzésére.
Még a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtt - 1999. február 17-én - N. F.-né mint a szövetkezet...

BH+ 2001.10.486 A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség nem teszi érvénytelenné a szövetkezeti tisztségviselő megválasztását, és emiatt nem szűnik meg a tisztségviselő megbízatása. A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség kizárólag a közszolgálati jogviszonyt érintheti [1992. évi I. tv. (Szvt.) 35. § (1) bek., 36. §, 41. § (2) bek., 1991. évi XXIII. tv. (Ktv.) 21. § (3) bek., 22. § (1) és (2) bek., 72. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (4) bek., 44. § (3) bek.].
A cégjegyzékbe 1992. szeptember 9-én bejegyzett cég 1999. január 28-i küldöttgyűlésén meghozott 2/1999. számú határozatával tisztségviselők megválasztásáról döntött, és ennek során a háromtagú igazgatóság elnökének T. V.-nét választotta meg. A cég 1999. március 2-án benyújtott változás bejegyzési kérelmében egyebek mellett annak bejegyzését kérte, hogy T. V.-né jogosult a cég cégjegyzésére.
Még a változás bejegyzési kérelem benyújtása előtt - 1999. február 17-én - N. F.-né mint a szövetkezet tagja törvényességi felügyeleti kérelmet terjesztett elő a szövetkezettel szemben, melyben arra hivatkozott, hogy az 1999. január 28-án megtartott közgyűlés érvénytelen döntéseket hozott. Egyebek mellett azt is előadta, hogy T. V.-né a helyi önkormányzat jegyzője, így összeférhetetlenség miatt nem lehet egyidejűleg a szövetkezet tisztségviselője.
Az elsőfokú bíróság 6. sorszámú végzésében közölte a céggel, hogy amennyiben T. V.-né a köztisztviselők jogállásáról szóló, többszörösen módosított 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 21. §-ának (3) bekezdésébe ütköző összeférhetetlenségi okot más módon nem szünteti meg, új közgyűlésen kell dönteni más igazgatósági elnök megválasztásáról. Felhívta a szövetkezetet az ilyen döntésről készült jegyzőkönyv 45 nap alatti benyújtására.
A szövetkezet ezt a felhívást nem teljesítette, mivel az volt az álláspontja, hogy T. V.-né vonatkozásában összeférhetetlenség nem áll fenn, ugyanis az igazgatósági elnöki tisztség ellátása nem jár személyes munkavégzéssel.
Az elsőfokú bíróság 9. sorszámú végzésében elutasította a szövetkezet T. V.-né "igazgatóság elnökeként történő bejegyzésére irányuló kérelmet". Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint "a jegyzői tisztség összeférhetetlen az Áfész alapszabályának 8. pontja szerinti szövetkezeti tagsági viszonyt feltételező igazgatósági elnöki tevékenységgel", melyet a cég által csatolt belügyminisztériumi állásfoglalás is megerősít. Hivatkozott arra, hogy a Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése szerint a vezető megbízatású köztisztviselő tudományos, oktatói, művészi, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével nem létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, a Ktv. 72. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a szövetkezeti tagsági viszony munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekinthető. Miután az alapszabály szerint az Áfész elnöki tisztség betöltésének feltétele a szövetkezeti tagsági viszony, amely a köztisztviselői munkakörrel összeférhetetlen, ebből az is következik, hogy a jegyzői és az Áfész elnöki tisztséget ugyanaz a személy nem láthatja el. Az elsőfokú bíróság döntését az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 44. §-ának (3) bekezdése alapján alkalmazandó Ctv. 41. § (4) bekezdésére alapította.
T. V.-né fellebbezésében a 9. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és cégjegyzésre jogosultkénti bejegyzését kérte. Előadása szerint a szövetkezet elnökének minősülő igazgatósági elnöknek képviselnie kell a szövetkezetet - esetleges tiszteletdíj mellett -, de nincs munkavégzési kötelezettsége és nem lehet munkadíj iránti igénye. Sem a szövetkezeti tagsági jogviszony létesítése, sem az elnöki tisztség ellátása nem minősül munkavégzéssel járó jogviszony létesítésének, így a Ktv. 72. § (3) bekezdésében írtakra tekintettel sem áll fenn összeférhetetlenség a Ktv. 21. §-ának (3) bekezdése alapján. Álláspontja szerint amennyiben az összeférhetetlenség fennállna, az abban az esetben sem érintené az Áfész elnöki tisztség betöltését, csak az érintett közszolgálati jogviszonyát.
A fellebbezés az alábbiak miatt alapos.
Az elsőfokú bíróságnak a 2/1999. (I. 28.) közgyűlési határozaton alapuló változás bejegyzési kérelem elbírálásánál a törvényességi felügyeleti kérelem benyújtására tekintettel vizsgálnia kellett a Ktv. 21. §-ának összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit. E rendelkezések vizsgálata alapján helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Ktv. összeférhetetlennek minősíti azt, hogy a köztisztviselő egyidejűleg igazgatósági elnökként a szövetkezet tisztségviselője legyen. Arra a következtetésre azonban megalapozatlanul jutott az elsőfokú bíróság, hogy az igazgatóság elnökének megválasztását erre tekintettel jogszabályba ütközőnek, s így érvénytelennek kell tekinteni.
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. (Szvt.) 35. §-ának (1) bekezdése szerint az igazgatóság elnöke a szövetkezet tisztségviselője. Az Szvt. 36. és 37. §-a felsorolja azokat a kizáró okokat és összeférhetetlenségi eseteket, melyek fennállása esetén az érintett személy a szövetkezet tisztségviselője nem lehet. Az Szvt. 41. §-ának (2) bekezdése pedig kimondja, hogy megszűnik a tisztségviselő megbízatása, ha az összeférhetetlenséget, vagy a kizáró okot a felmerüléstől számított 15 napon belül a tisztségviselő nem szünteti meg. Az Szvt. e rendelkezései azonban nem tiltják, hogy a szövetkezet igazgatóságának elnöke köztisztviselő legyen.
Ilyen tiltó rendelkezést csak a Ktv. tartalmaz és a Ktv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése mondja ki azt is, hogy az összeférhetetlenség fennállása mely jogkövetkezményeket von maga után. Mindezen jogszabályi rendelkezések összevetése alapján azt kell megállapítani, hogy az összeférhetetlenség fennállása miatt az adott esetben nem minősül érvénytelennek a szövetkezeti tisztségviselő megválasztása, és nem szűnik meg a tisztségviselő megbízatása. A köztisztviselő vonatkozásában fennálló összeférhetetlenség kizárólag a közszolgálati jogviszonyt érintheti, annak megszűnését vonhatja maga után. Az igazgatóság elnökének megválasztása nem ütközött az Szvt. szabályaiba, a Ktv. szabályai szerint fennálló összeférhetetlenség esetén pedig a köztisztviselő munkáltatójának kell eljárnia a Ktv. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint, mely eljárás eredménye a közszolgálati jogviszony megszűnése is lehet.
Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy a cégjegyzék szerint jelenleg is T. V.-né mint a szövetkezet elnöke jogosult a cég jegyzésére - 1999. január 28-án csak újra választására került sor - és újraválasztásának ténye így ismételt bejegyzést nem igényel. Ugyanakkor az elsőfokú bíróságnak 9. sorszámú végzésében dönteni kellett volna a 2/1999. számú közgyűlési határozattal megválasztott felügyelő bizottsági tagok bejegyzése tárgyában. Az elsőfokú bíróság ezt elmulasztotta, ezért döntött úgy a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Ctv. 20. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 259. § és Pp. 52. § (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú cégbíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Cgf.II.32.260/1999.sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.