1668 találat a(z) számlázás cimkére
Láncértékesítés harmadik országok között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cégként olyan láncügylet részesei vagyunk, amelyben Koreából beszerzett (Vietnámban gyártott) árunkat Montenegróba értékesítjük. Az áru Koreában feladva, Montenegróba érkezik. Kollégáink között vita alakult ki arról, hogy ez a közösség területét nem érintő árutovábbítás a helyes adózás érdekében teremt-e olyan feltételt, amely szerint Koreában vagy Montenegróban be kell jelentkeznünk az adózás alá. Úgy gondoljuk, hogy közbenső cégként választhatjuk akár az eladókénti fuvarozást, ekkor a teljesítés helye Montenegró, és ott kell adóznunk, vagyis Montenegrói áfás számlát kell kiállítanunk, vagy értékesítő fuvarozóként koreai adószám kellene? A vezetőség nagyon szorgalmazza az értékesítési számla kiállítását montenegrói partnerünk felé (úgy tudjuk, az áru még a tengeren utazik), és az a külső vélemények hatására meghozott döntés, hogy a számla teljesítési ideje a fuvarozás megkezdése, az áfát exportáfaként bevallva, adómentes exportról állítjuk ki a számlát, és feltüntetjük, hogy "az áfa területi hatályán kívül esik", továbbá az "adó megfizetésére a vevő köteles". Ezzel a viszonylag egyszerű megoldással kapcsolatban is felmerültek ellentétek, mert van olyan vélemény, amely szerint ehhez szükséges a vevő (montenegrói cég) nyilatkozata, de abban sem értünk egyet, hogy ennek a nyilatkozatnak (ha kell) mit kell tartalmaznia. A mi adómentes exportértékesítésünket milyen bizonylat igazolja? Hagyományosan nem export, mert Magyarországra (és a közösségbe sem) kerül az áru.
Tárolás vagy parkolás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Földmunkagép (minikotró, lánctalpas, nem közlekedik közúton, nincs rendszáma) tárolóhelyének bérlése parkolásnak minősül-e? Csak tárolás céljára, gazdasági tevékenység nem társulna hozzá a bérlendő helyen. Az áfatörvény 86. § (2) bekezdése vonatkozik-e rá? Vagyis áfás a bérleti díj, vagy sem? A kérdést utánfutóra (rendszámos) vonatkoztatva is feltenném. Egyforma megítélés alá esik-e, vagy különbség van a kettő között? A bérleti jogviszony társas vállalkozás és magánszemély között jönne létre, gazdasági épület a bérlendő épület. A magánszemélynek kell-e számlát kiállítani, vagy elég a bérleti szerződés? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Kft. 2008-ban épített csarnokot a magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő telekre. A csarnok építésével kapcsolatban felmerülő költségek után az áfát visszaigényelte. 2019-ben a kft. eladja a csarnokot a magánszemély tulajdonosnak. Áfával vagy áfa nélkül számlázza ki a csarnok értékét a magánszemélynek? Itt alkalmazni kell a 240 hónap figyelési időszakot?
Kész a legújabb adótörvény-módosító csomag
Cikk
Új adótörvény-módosítási csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek, amelynek célja a gazdaság további fehérítése – közölte a Pénzügyminisztérium.
Belföldi vagy közösségen kívüli értékesítés?
Cikk
Nemzetközi cég az általa gyártott készterméket dán anyavállalatának számlázza. Az árut távol-keleti partnereinek közvetlenül a gyártó cég küldi ki. Az unióból az anyacég által kiállított számlával lép ki az áru. Ebben az esetben a gyártó által az anyacég felé kiállított számla megfelel a közösség területén kívüli értékesítés feltételeinek (áfabevallás 01. sor)? Változtat-e a fentieken, ha az anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Forrásadó áthárítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknek ipari berendezés bérbeadása kapcsán forrásadó-fizetési kötelezettsége keletkezett a cseh-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján. A felek a szerződésben a bérleti díjat úgy határozták meg, hogy az nem tartalmazza a forrásadót, azt a bérbevevő viseli. A forrásadót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti be a cseh adóhivatalnak. Hogyan helyes ebben az esetben a számla kiállítása, hogy az mind a szerződésnek, mind az áfatörvénynek és a kettős adóztatást elkerülő egyezménynek megfeleljen? Szükséges-e kiszámlázni a forrásadó összegét, megemelve ennek bruttósított összegével a bérleti díjat, vagy a szerződésben foglalt átvállalási megállapodás alapján tudjuk kivezetni a kötelezettséget egyéb bevételként?
Távközési szolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy partnercégünk, amelynek internetdíjat és telefondíjat számlázunk tovább. A továbbszámlázott díj egy telefonszámhoz tartozik. Kérdésem az lenne, hogy a kimenő számlát milyen áfával kell kiállítani? Egységesen 27% áfával, vagy internet esetében 5, telefon esetében 27%-kal? Köszönettel.
Selejtezési költség kiszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Csomagolóanyagot selejtezünk egyik (közösségi) partnerünk költségére. A kérdésem az lenne, hogy áfásan kell-e ilyenkor a számlát kiállítani? A leselejtezett anyagot nem szállítják el, az Magyarországon marad. Köszönöm válaszát!
Milyen tételek kerülhetnek föl a számlára?
Kérdés
Egy telefon-flottaszolgáltatással foglalkozó cég telefonkészülékeket is értékesít az ügyfelei részére, méghozzá részletfizetéssel. A telefonkészülékeket az átadáskor teljes egészében kiszámlázzák, de a vételárat az ügyfelek csak havonta egyenlő részletekben fizetik. Lehetséges-e az, hogy a havi telefonszámlákra áfa nélküli összegként – csak a pénzügyi rendezés egyszerűbbé tétele miatt – fölkerül a korábban megvásárolt telefonkészülék részlete? Így nem kellene külön részletfizetési értesítő alapján fizetni a telefonrészletet, hanem rákerülhetne közvetlenül a számlára. Nyilván ezt a kibocsájtó cég nem könyvelné bevételként, és a befogadó sem költségként, hanem csak a pénzügyi teljesítést segítené, hogy egy bizonylaton összesítve látja az elutalandó összeget.
Bérelt autó áfája
Kérdés
Cégünk operatív lízing keretében vesz bérbe autókat. (A szerződés lejártakor a járműveket visszaadjuk a lízingcégnek, illetve a lízingdíj tartalmazza a teljesítményadót, cégautóadót, baleseti különadót, a kötelezőt és a casco biztosítást.) Vezetünk részletes útnyilvántartást, mely alapján a magánhasználatot egy évben egyszer a dolgozó felé kiszámlázzuk. A lízingdíj áfáját teljes egészében levonjuk. Kérdésem, hogy helyes-e ez így? Ha nem, mit kellene másképp csinálni? Köszönöm szépen.
Alanyi mentes katás
Kérdés
T. Szakértő! Alanyi mentes katás repülőgép-szerelő egyéni vállalkozó Észtországba megy dolgozni és euróban fog számlázni. Uniós adószám igénylése folyamatban van. A kérdésem az, hogy van-e ezzel kapcsolatban valami külön tennivaló? Az áfával kapcsolatban utánanéztem, hogy tájékoztató jelleggel áfabevallást és az A60-ast is be kell adni. Havonta vagy negyedévente? Köszönöm. Burián Tamásné
Konferenciaszervezés
Kérdés
Társaságunk üzleti partnereinek konferenciát szervez. A konferenciára különböző tartalmú szolgáltatáscsomagokat kínálunk (például szállás, étel-ital, esti szórakoztató programok stb. is igénybe vehetőek lesznek majd, de nem kötelező jelleggel), és a felkínált csomagokból a résztvevők választanak majd az igényeiknek megfelelően. Az egyes szolgáltatásokat alvállalkozókkal szeretnénk lebonyolítani. A választott programcsomagokat kiszámlázzuk a résztvevőknek, akik között várhatóan kül- és belföldi cégek, illetve kül- és belföldi magánszemélyek is lesznek. A rendezvényen résztvevők között lesznek olyan meghívottak is, akiknek nem kerül kiszámlázásra semmi, illetve terveink szerint szponzorok is támogatni fogják a rendezvényt. Kérdéseim: A kiszámlázott szolgáltatások, illetve szolgáltatáscsomagok áfatartalmának helyes meghatározása: - Magánszemélyek esetében mindig 27 százalékos áfával kell a számlát kiállítani? (Külföldi, illetve belföldi személynél is?) - Külföldi adóalanyok esetében 27 százalékos áfával kell a számlát kiállítani (42. § szerint)? Ha nemcsak belépőt vásárol, hanem egy bővített csomagot szeretne választani (étel-ital, szállás, külföldi egyéb programok), akkor ezek tekinthetők hozzá kapcsolódó, járulékos szolgáltatásnak, vagy utóbbi esetnél már a főszabályt kell alkalmazni, miszerint az adóalany székhelye a teljesítési hely (37. § 1. bekezdés)? Van-e jelentősége az áfa szempontjából a különböző tartalmú programcsomagoknak, azaz annak, hogy például nem minden résztvevő vásárol majd azonos programcsomagot?
Használt számítógép eladása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Használtcikkek bolti kiskereskedelmével foglalkozó cég a viszonteladóként beszerzett számítógépet közösségi beszerzésként megvásárolt szoftverrel együtt adja el. Hogyan kell kiszámláznia a két tételt? A számítógépet áfa nélkül, "használtcikk-kereskedelem, különbözeti adózás" megjegyzéssel, a másikat 27 százalékos áfával? Szerepelhet-e a két tétel egy számlán? A pénztárgépbe a 0 százalékos gyűjtőkódra kell beütni a használtcikk eladási árát? Köszönettel
Családi gazdaság – saját termék gyártatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdálkodó saját maga által termelt gyümölcsből bérgyártásban ivólevet készíttet. Interneten saját magánszemélyes oldalán meghirdeti eladásra az ivólevet, a megrendelések is a saját egyéni levelezőjébe érkeznek. Kérdésem: az eljárás helyes-e, internetes kereskedelemnek minősül-e? A terméket kiszállítja, hol nyugtát, hol számlát állít ki. Ebben a formában a családi gazdálkodói tevékenységébe tartozik-e, vagy ez már vállalkozói tevékenység? A számla helyett kiszállításkor adhat-e nyugtát? Mint családi gazdálkodó, a posta költséget kiszámlázza 27% áfával, helyesen járunk-e el? Köszönettel: V. Márti
Visszáru
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szakmai állásfoglalását számlakorrekciók kapcsán. Cégünk építőanyag-kereskedéssel foglalkozik. Amennyiben vásárlójától terméket vesz vissza, és számára jóváíró számlát állít ki októberben – például egy május hónapban vásárolt anyagokból október hónapban a maradék, egész, sértetlen csomagokat visszahozza a vevő – azon milyen dátumokat kell feltüntetni, illetve az áfabevallásban mikor és milyen módon kell, hogy szerepeltessük a számlát? Kérdésem még, hogy van-e eljárási különbség az ár utólagos jóváírása, módosítása, valamint visszáru esetén? Hogyan kell eljárni helyesen sztornó, jóváíró, módosító számlázás esetén? Szakértő válaszát előre is megköszönve, tisztelettel!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
