19 találat a(z) kompenzálás cimkére

2018.05.19.

Kompenzálás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik üzleti partnerünk saját elhatározásból vezeti össze a vevő-szállító számlákat, kompenzálás helyett. Erről nem értesít bennünket. Ez folyószámla egyeztetéskor derült ki, mikor hosszú időn keresztül nem utalták a tartozásukat. Kértem kompenzáló levelet, de eddig még nem kaptam, a tartozásuk rendezéséről azóta sem nyilatkoztak. Mi a kompenzálás lehetőségének törvényes módja? Szeretnék törvényi hivatkozást küldeni az üzleti partnerünknek ezzel kapcsolatosan. Köszönöm válaszát!

2017.10.04.

Végelszámolás, felszámolás Kérdés

Adott egy gyermek háziorvosi bt. praxisjoggal, tárgyi adómentes tevékenység valamint magánrendelés. A bt. beltagja nyugdíjazása miatt megszüntetné a bt.-t. A magánrendelésére kialakított rendelő idegen ingatlanon végzett beruházásként van a nyilvántartásban, melynek nettó értéke 14,6 millió Ft. Osztalék előírása/fel nem vett, leadózott 11 260 ezer Ft. Kérdésem: a fenti két tétel kompenzálható-e? Az ingatlan így magántulajdonba kerülhet-e? Milyen adó-, járulék-, illetékvonzata van az esetleges tulajdonszerzésnek?

2017.04.12.

Tartozásátvállalás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez szeretném szíves állásfoglalását kérni: cégcsoporton belül az anyavállalatnak van szállítói tartozása egyik leánycége felé, ugyanakkor a leánycégnek van külsős szállítói tartozása, melyet három oldalú megállapodásban az anyacég tartozásátvállalással átvállal és részben elkezdi a tartozásokat kifizetni, ugyanakkor a leánycége felé nem fizeti ki a tartozást, tehát az átvállalt tartozást az anyacég ráfordításként elszámolja, társasági adóalapot növelni kell vele, a leánycég felé a tartozása továbbra is fennáll. A leánycég az anyacég által átvállalt külsős tartozást bevételként elszámolja, társasági adót csökkent vele és továbbra is kimutatja az anyacég részére nyújtott szolgáltatást kintlévőségként. Kérdésem, hogy ilyen esetben nem lehet kompenzálásról beszélni, illetve áfafizetési kötelezettség nem keletkezik? Valóban a külsős szállítónak fizetett az anyacég, de a leánycég felé fennálló kötelezettsége is létezik.Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

2017.01.03.

Idegen pénzeszköz kezelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk franchise kapcsolatban áll egy nagyobb szolgáltatóval, melynek keretében üzleteinkben jutalék ellenében az ő szolgáltatásaikat és termékeiket értékesítjük. Az értékesítés volumenének függvényében minden hó végén jutalékban részesülünk, melyről számlát állítunk ki. Az üzletekben az ügyfelek által készpénzben fizetett díjakat mi beszedjük, majd továbbutaljuk partnerünknek. Az lenne a kérdésem, hogy ezt a pénztömeget hogyan kezelhetjük helyesen a könyvelésünkben? Idáig egy 3813-as pénztár-alszámlát hoztunk létre, melyre egy 47-es főkönyvi számmal szemben könyveltük a napi bevételeket. Amikor a bankba befizetjük a pénzt, a 3891-es számla segítségével vezettük át a 3813-asból a 3841-re, majd az elutalt összeget T47 K3841 számokkal könyveltük le. Gyakran előfordul, hogy a jutalék számlát nem átutalással rendezik, hanem bekompenzáljuk, ebben az esetben a 311-et a 47-el vezetjük össze, a kompenzáció összegét pedig a 3813-as alpénztárból a 3811-es normál házipénztárba vezetük át. 2017-től kivaalany lesz a vállalkozás, ezért nagyon fontos lenne, hogy a házipénztártól a fenti idegen pénzeszköz egyértelműen elhatároldódjon. Kérdésem, hogy idáig helyesen jártunk-e el, illetve milyen megoldás lenne megfelelő? Segítségé nagyon szépen köszönjük!