1 találat a(z) jelzálóghitel cimkére
Ingatlan bekerülési értéke
Kérdés
Könyvelek egy kft.-t, amely vásárolt egy ingatlant 2012-ben 7 millió 300 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke kb. 50 millió forint volt, de a vételár azért volt ennyire alacsony, mert az ingatlan jelzáloggal terhelt volt. A jelzálog akkori értéke 35 millió forint volt. Az eladó magánszemély egészen 2016-ig fizette a jelzáloghitel-kötelezettségét, de ekkor fizetési nehézségek miatt nem tudott tovább törleszteni. A bank többszöri felszólítás után felmondta a jelzáloghitel-szerződést, és értékesíteni kívánta az ingatlant. A kft. időközben az ingatlant társasházzá alakította, felújította, és beruházott kb. 24 millió forintot, annak reményében, hogy a kialakított három társasházi albetétet haszonnal tudja értékesíteni. Annak érdekében, hogy a bank ne értékesítse az ingatlant, a társaság kifizette a magánszemély adós helyett a fennálló mintegy 30 millió forint jelzáloghitel-tartozást. Az első társasházi albetétet 2016. decemberben értékesítette a társaság, 20,5 millió forint plusz áfa értékben. A második és a harmadik albetét értékesítését követően még így is nyereséges lesz a befektetés a kft. számára, és a vételár, plusz a megfizetett jelzálog értéke sem haladja meg az ingatlan piaci értékét. Kérdéseim: 1. A magánszemély helyett kifizetett jelzáloghitel-tartozás a kft.-ben könyvelhető-e az ingatlan bekerülési értékeként? Amennyiben nem, akkor milyen módon kell könyvelni? 2. A magánszemély szempontjából a helyette megfizetett tartozás jövedelemnek minősül. A 15 százalékos szja-kötelezettség mellett kell más közterhet fizetnie?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
