18 találat a(z) ingatlan értékesítés cimkére

Ingatlan értékesítés szja számításának kérdései Kérdés

Jelzálogjoggal terhelt ingatlan vételára Kérdés

Cserét pótló vétel Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy magánszemély 2017-ben adta el a lakását, akkor 1 éven belül vagy 3 éven belül kell lakóingatlant vásárolnia, hogy igénybe tudja venni a cserét pótló vétel jogintézményét? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Ingatlan értékesítése Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2005-ben egy telek és vállalkozási szerződéssel egy ingatlan került a vállalkozás tulajdonába. Az áfa visszaigénylésre került. 2007-ben az Áfa tv. 269. § 1. szerinti nyilatkozattétellel élt. Kérdés: ha 2017-ben magánszemély részére értékesíti az ingatlant, áfafizetésre kötelezett-e, van-e figyelési időszak, illetve, ha visszalép dec. 31-éig, akkor milyen áfafizetése keletkezik a magánszemély felé történő értékesítéskor? Tisztelettel.

Lakóház eladása válás után – példák az ingatlanátruházás adózására Cikk

Az ingatlanpiac élénkülésével megszaporodtak az eladással összefüggő adózási kérdések. Cikkünkben példákkal mutatunk be két esetet.

Nem lakóingatlannak minősülő ingatlan értékesítése Kérdés

Kft. a 2002. évben tárgyi eszközként beszerzett ingatlant (telek, épület) értékesíteni kívánja. Milyen szabályok vonatkoznak az értékesítésre áfa tekintetében, ha beszerzéskor a telek tárgyi mentes volt ,az épületrész áfás, melynek áfáját akkor levonásba helyezte? 2015. évben fordított adózással, továbbértékesítési céllal beszerzett nem lakóingatlannak minősülő árut át kívánja minősíteni tárgyi eszközzé. Ezen átminősítés keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget (beszerzéskor szerepeltette bevallásában)? Várom válaszukat. Erzsébet

Ingatlanértékesítés áfája Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég 2016-ban ingatlan adásvételi szerződést kötött egy üzlethelyiség megvásárlására. A szerződésben rögzítették, hogy az eladó tulajdonát képezi egy kivett étterem és iroda, raktár, udvar, gazdasági épület besorolású ingatlan, a gyakorlatban egy csarnok. AZ eladó vállalta, hogy ezen épület részeit lebontja, teljes mértékben átalakítja, melynek eredményeképpen az épületben összesen 36 db kb. 84 m2 alapterületű üzlethelyiséget alakít ki. Az átalakításra a jogerős építkezési engedély rendelkezésre állt. A felek megállapodtak, hogy ezen épületben a szerződés mellékleteként csatolt alaprajz szerint (az alaprajz tartalmazta a kivitelezési munkák ütemeit) az 1. sz. üzlethelyiséget a vevőnek eladja. A vételárból egy részletet foglaló címén, egy második részletet vételárelőleg jogcímén kellett megfizetni, amely tételekről az eladó fordított áfás számlát állított ki. Az eladó az ingatlan értékesítési és bérbeadási tevékenységét egyebekben adókötelessé tette. Az üzlethelyiség 2017. júniusban készült el, ekkor történt meg a használatbavételi engedély beszerzése. Az eladónak milyen számlát kell kibocsátania az ingatlan értékesítéséről, egyenes adózású, vagy fordított adózású számlát? A vevőnek nincs olyan jogállása, melyek alapján az áfa fizetése tőle nem követelhető. A korábban kibocsátott számlák a foglalóról és előlegről helyesen voltak kiállítva, hogy fordított adózást tüntettek fel rajta? Válaszát köszönöm.

Értékhelyesbített ingatlan értékesítése Kérdés

Építőipari cégként azt a tanácsot kaptuk, hogy ingatlanunkat (telek) értékeljük fel, mivel így az értékesítéskor kevesebbet adózunk majd utána. Erősítsenek meg abban, hogy értékesítéskor nem lesz kevesebb ezáltal a nyereség, hiszen az értékelési tartalék kerül először kivezetésre, majd a ráfordítások között ugyanúgy csak a bruttó érték szerepel majd.

Új építésű ingatlan adóalanynak Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk (belföldi áfaalany kft). most épülő lakóparkban vásárolt lakást az építtetőtől, amit majd bérbeadással kíván hasznosítani (mind a bérbeadás, mind az ingatlanértékesítési tevékenységre áfakötelességet választottunk). Az építkezés még folyamatban van, társaságunk eddig előlegszámlákat kapott 5%-os egyenes áfával terhelten. Kérdésünk, hogy ha belföldi áfaalany a vevő, akkor is helyes-e, hogy 5% egyenes áfával számláz az építtető? Ugye nem fordított áfával kellett volna számlázniuk? Válaszukat köszönöm.

Ingatlan-áfa Kérdés

Üdvözlöm. Kérdésem kicsit hektikus. Egy építési vállalkozó konzorciumban épít lakásokat. A konzorcium egyik tagja adja az építési telket, az építési vállalkozó pedig felhúzza rá saját költségén a házat. A kérdés az, hogy amikor eladja a lakásokat, akkor a konzorcium telket adó tagja felé milyen áfával számlázza ki a tulajdonképpeni telek vételárát. Az én olvasatomban ez tulajdonképpen azt a kérdést veti fel, hogy a telket akkor fizeti ki az építési vállalkozó, amikor sikerül eladnia a lakásokat. És ekkor ezt milyen áfatartalommal teheti meg? Köszönöm a választ.

Ingatlanértékesítés 5%-os áfakulccsal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját telket vásárolt, majd a telken külső vállalkozók megbízásával, saját maga által vásárolt építési anyagokból – e-építési napló vezetése mellett – társasházat épít. Kérdésem: a lakások alapterületére vonatkozó feltételek megléte esetén értékesítheti-e az ingatlanokat 5%-os áfakulcs alkalmazásával? Érvényesül-e ebben az esetben az Áfa tv. 10. § d), azaz – mivel az ingatlan tulajdonosa és értékesítője is ugyanaz a gazdasági társaság, termékértékesítés történik-e, vagy mindenképpen szükséges, hogy legyen egy konkrét megbízó, aki a gazdasági társaságot – mint generálkivitelezőt – megbízza az ingatlan megépítésével? Válaszukat köszönöm.

Ingatlan-értékesítés Kérdés

A 2014-ben tulajdonomba került ingatlant 2016. 11. 04-én értékesítettem (nem tudom, hogy a földhivatal bejegyezte-e még 2016-ban – van ennek jelentősége, mert az adásvétel 11. 04-ei volt? és ha 2017-ben jegyezte be?) 14 millió Ft-ért, melynek szerzéskori értéke 8 millió Ft volt. Ebben az esetben a bevétel 14 millió Ft, a költség 8 millió Ft, a jövedelem 90% – 5 400 000 Ft, melynek 15%-a az adó, vagyis 810 ezer Ft. Jól gondolom? Ha a földhivatali bejegyzés nem 2016, akkor a 2017. évben kell bevallani?

Fordított adózású ingatlanértékesítés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi ingatlan értékesítője adókötelezettséget választott ingatlan-értékesítéseire. A vevő adóalany három részletben egyenlíti ki a vételárat, ezt követően kerül sor a birtokba adásra. Fordított adózás alkalmazása mellett az áfa tv. 59. § nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget. Előlegszámlát viszont ki kell állítania az eladónak a vételárrészek átvételének napján, mert a 159. és a 165. §-okban nem szerepel mentesítés erre az esetre. Helyes az az értelmezés, hogy három előlegszámlát kell kiállítani, mely nem tartalmaz adót, de a vevőnek sem kell rá felszámolnia? A birtokba adás napjára mint teljesítési időpontra pedig az eladó végszámlát állít ki nulla fizetendő összeggel, az előlegek beszámításával. A vevő viszont a fordított adózás speciális szabályozása következtében nem ezt a teljesítési dátumot veszi figyelembe az áfaelszámolásánál a 60. § értelmében, hanem a számla kézhezvétel, az ellenérték megtérítése vagy a teljesítést követő hó 15-ike közül a legkorábbi időpontot, tehát jelen esetben a harmadik részlet megfizetésének napját. Ez is a vevő, nem az eladó szempontjából kezelendő, mert akkor minősül kiegyenlítettnek, amikor a vevő átveszi, számláján jóváírják stb. Helyes ez az értelmezése a szabályoknak? Köszönöm előre is a válaszát!

Építési telek minősítése Kérdés

Tisztelt Szakértők! A következő témában szeretném segítségüket kérni: építőipari kivitelezéssel foglalkozó társaság egy magánszeméllyel közösen osztatlan közös tulajdonú ingatlant vásárolt. Az ingatlan tulajdoni lap szerinti megnevezése: lakóház, udvar, egyéb épület. A tulajdonosok használati megállapodása szerint az ingatlan ½ részét a lakóházzal és egyéb épülettel a magányszemély lakja és használja, a társaság által tulajdonolt ½ részen nincs felépítmény, üres telekrészt használ. A társaság szeretné értékesíteni az ½ rész ingatlanát magánszemély részére. Az ingatlan összközműves. A kérdésem az, hogy mivel üres telekrészt értékesít, építési teleknek minősül-e és így 27%-os áfával növelten kell-e értékesíteni; és ha építési teleknek minősül, akkor megilleti-e a magánszemély vevőt az illetéktörvény 26. § (1) bek. a) pontja szerinti, 4 éven belüli lakóház felépítése esetén járó illetékmentesség. Válaszukat köszönöm.

Lakóingatlan értékesítésével szerzett bevételből levonható költségek Kérdés

Tisztelt Szakértő! Lakóingatlan értékesítésekor jövedelemadó alapjának számításakor, a hatályos szja-törvény alapján a bevételből a szerzéssel, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségek levonhatók. Segítségét kérném, hogy szerzéssel kapcsolatosan felmerült költségek közül alábbiak levonhatók-e? – megfizetett vagyonszerzési illeték, – közjegyzői díj, – ügyvédi díj, – értékbecslési díj, – lakáshitel folyósítási díja, – földhivatali bejegyzés díja Értékesítéssel kapcsolatos költség címén levonható-e:az energiatanúsítvány számlával igazolt ellenértéke? Válaszát köszönöm!