5 találat a(z) felmentés munkavégzés alól cimkére
Jár-e szabadság rákszűrésre? Cikk
Rákszűrés után jár plusz szabadság? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása Kérdés
Tisztelt dr. Kéri Ádám! Több helyen olvasható volt a részletek megjelenése előtt, hogy azon munkavállalók esetén, akik átkerültek távmunkába március 15-e után, ez a támogatás nem lesz igényelhető. Mi ezt a feltételt nem látjuk? Például hotelek esetén, amelyek bezártak, vagyis semmilyen formában nincsen most valós munkaidő, igénybe vehető a támogatás ezen formája (járulék és szocho-kedvezmény mellett)? Kérdés itt az, hogyha 4 órás munkaszerződést fenntartják (munkaidőkereteket lezárják), akkor ha fel vannak mentve a munkavégzés alól, akkor lehet-e a támogatást igényelni? Másik kérdés, mert itt sem egyértelmű a kommunikáció, hogy mennyi is lesz ra végső nettó és mennyi lesz a munkáltató költsége. Pl. ha sima havi munkabéres (nix pótlékok, mert ebben az esetben a távolléti díj és a havi bér megegyezik) esetén 50%-ra lemegy a munkaidő, akkor a korábbi bére 50%-át a ledolgozott munkaidőre kapja meg a munkavállaló a munkáltatótól, a korábbi bére 15%-át kapja meg egyéni fejlesztési időre tekintettel a munkáltatótól (mondjuk ennek a definíciója szerintem zavaros) és a maradék 35%-ot nettó bér formájában kapja meg az államtól. Vagyis ha jól értelnezzük a munkavállalónak a nettó bére alap esetben változatlan marad (mint a 8 órás bér). A munkáltató költsége nem a felére esik le, hiszen a fejlesztési időt is a munkáltatónak kell finanszíroznia, így adott esetben a korábbi bruttó bér 65% (+SZOCHÓ+SZAKKÉPZÉSI) lesz a költsége. Jól értelmezzük a rendeletet? Köszönjük Péter
Munkavégzés alóli felmentés: szünetel a biztosítás, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni Cikk
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Felmentési idő Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltatói felmondással szüntettük meg egy munkavállalónk munkaviszonyát. A felmondás oka valós, jogszerű, az indoklás világos. Megkapott minden juttatást, ami szerződés szerint megilleti. Viszont a felmondási idő felében nem lett felmentve a munkavégzés alól, nem is akarta, hogy fel legyen mentve. Ismerem a jogszabályt, hogy a felmondási idő felében köteles a munkáltató felmenteni a munkavégzés alól. Mindenesetre ez sajnos nem történt meg. A kérdésem az lenne, hogy milyen jogkövetkezménnyel járhat ez, ha a munkavállaló 3 éven belül ezt sérelmezi? Most, amikor elment, teljesen együttműködő volt, de ki tudja...? A következő kérdésem, ha már a felmentést elmulasztottuk, hogyan tudjuk ezt munkaügyi per (kártérítési igény) nélkül korrigálni? Gondolok itt arra, hogy esetleg pénzben megváltanánk a felmentési időt, vagy önellenőrzéssel, a 1041-es bejelentés módosításával meghosszabbítható ilyen esetben a felmondási idő? Ez utóbbi miatt nem lesz szabálytalan a felmondás? Köszönettel.
Munkavállalói felmondás Kérdés
Tisztelt Adózóna! Van-e arra mód a munkavállalói felmondás esetén (itt ugye kötelező 30 nap a felmondási idő), hogy a munkáltató azt mondja, hogy eltekint a munkavégzés alól, nem kívánja, hogy ledolgozza a munkavállaló a 30 napot? Mert akkor abban az esetben azzal a nappal meg is szűnne a munkaviszonya. (Tehát nem felmentené a munkavégzés alól, mert akkor fizetné neki a távolléti díjat.) Ha igen, akkor ilyen esetben hogyan kell jogszerűen eljárni? Akkor kell közölni a munkavállalóval, hogy eltekint a további munkavégzéstől, amikor átadja a felmondását, vagy megteheti ezt pár nappal később is? Válaszukat előre is köszönöm!