Tisztelt Szakértő! Egy 36 fős cégnek 3 részlege van. Szabályos-e az, hogy csak és kizárólag Erzsébet-utalványt adnak a dolgozóknak, és nem mindenkinek, csak 2 részlegnek? Ha igen, akkor ez esetben kell-e cafetériaszabályzat? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ha a munkáltató úgy dönt, hogy minden munkavállalónak havi 8000 forint Erzsébet-utalványt ad, kell-e cafetériaszabályzatot felmutatni a munkáltatónak? Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem véleményüket. Cafetériaszabályzat alapján béren kívüli juttatásként (egyéb személyi jellegű juttatások között könyveljük, és analitikusan nyilvántartjuk) helyben meleg étkezést biztosítunk a dolgozóknak a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott béren kívüli juttatás engedélyezett, 12 500 forint/hó/fő értékhatárig. A havonta elfogyasztott ebédek értékét felszorozzuk 1,19-szeres értékre, mely után a 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulást megfizetjük. Könyvvizsgálónk véleménye szerint helytelenül járunk el, mivel a dolgozók felé az étkezést általános forgalmi adóval növelten ki kellene számláznunk, az áfát be kellene vallani, és befizetni. Ezt követően a nettó érték 1,19-szerese után kellene a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást megfizetni. Kérdésünk az lenne, hogy a cafetériaszabályzatban rögzített, helyben biztosított, a törvényi értékhatárnak megfelelő meleg étkeztetést valóban kellene-e általános forgalmi adóval növelten számlázni, az áfát bevallani, és megfizetni? Köszönettel: Szabó Anita
Tisztelt Szakértő! Korábbi, azonos című kérdésére adott válaszára reagálva: intézmény a megállapított béren kívüli juttatások után eleget tett mind az szja-, mind az ehofizetési kötelezettségének. A kérdés arra irányult, hogy milyen büntetésben részesülhet, ha a cafetériakereteket a munkavállalók részére teljesítményalapúan állapította meg, szabályzat nélkül? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. §-a értelmében az eltérő mértékű cafetéria kifizetésének feltétele egy szabályzat megléte. Amennyiben egy vállalkozás 2010-2015. között szabályzat nélkül, teljesítményalapúan (ami szintén szabálytalan) állapította meg a béren kívüli juttatás mértékét, milyen büntetésre számíthat egy ellenőrzés során? Kizárólag mulasztási bírsággal sújtható? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték