adozona.hu
1992. évi II. törvény
1992. évi II. törvény
a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 114. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Az Szvt. hatálybalépésekor működő szövetkezetnek az 1991. december 31-i mérleg szerinti, a részjegytőkével és a termőfölddel csökkentett vagyonát e törvény rendelkezései és a közgyűlés határozatai szerint fel kell osztani (vagyonnevesítés), és erről az érdekelteket értesíteni kell.
A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi...
2. §
(2) A szövetkezet vagyonához tartozik az állam által 1988. december 31-ig pénzügyi támogatásként juttatott, a szövetkezet 1988. december 31-ig mérlegében állami vagyonként kimutatott vagyon is.
(3) Nem tartozik a szövetkezet vagyonához a földről szóló 1987. évi I. törvénynek az 1989. évi XXI. törvény 3. §-ával megállapított 19. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlan, ha arra a helyi önkormányzat a tulajdonszerzési szándékát az e törvény hatálybalépésétől számított egy hónapon belül bejelentette.
(4) A vagyonnevesítés (4-11. §, 25. §) adó- és illetékmentes.
(5) A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30. napjáig kell befejezni.
4. § (1) A vagyonnevesítés során nem osztható fel:
a) az általános fogyasztási szövetkezet (a továbbiakban ideértve a Hangya szövetkezetet is) vagyonának harminc százaléka;
b) a lakás-, a takarék- és az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) vagyona.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonrész az Szvt. szerinti fel nem osztható vagyonnak minősül.
(3) Az 1982. január 1. után nem átalakulás útján létrejött kisszövetkezet a vagyonnevesítés során teljes vagyonát feloszthatja.
5. § A vagyont szövetkezeti üzletrészben - a 9. § keretében részjegy formájában is - kell felosztani. A vagyonnevesítés során megállapított szövetkezeti üzletrészekre az Szvt. szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet által kiállított szövetkezeti üzletrész kívülálló személyre csak az Szvt. szerinti új (módosított) alapszabály cégbírósági elfogadását követően ruházható át.
6. § (1) Vagyonnevesítésben azt kell részesíteni,
a) aki 1991. január 1. napján tagja volt és e törvény hatálybalépésének napján is tagja a szövetkezetnek,
b) aki e törvény hatálybalépését megelőzően legalább öt évig tagja volt a szövetkezetnek, illetőleg e volt tag örökösét,
c) aki megszűnt tagsági viszonyát helyreállította (7. §), illetőleg a tagsági viszony helyreállítására jogosultnak az örökösét,
d) továbbá a 8. § (3) bekezdésében említett személyeket.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személyek, illetőleg a c) pontban említett örökösök a vagyonnevesítésre vonatkozó igényüket e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt örökösnek a bejelentéssel egyidejűleg az öröklésre való jogosultságát igazolnia kell.
7. § (1) Azok,
a) akik 1987. december 31-e után szövetkezeti tagsági viszonyukat megszüntették, vagy akiknek tagsági viszonya a szövetkezeti határozattal szűnt meg, és a szövetkezettel - a fogyasztási szövetkezetet kivéve - a 6. §-ban meghatározott időpontban munkaviszonyban állnak, továbbá
b) akiknek mezőgazdasági szövetkezetben fennállott tagsági viszonya a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg;
c) akik földjüket a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1990. évi IX. törvény alapján visszaigényelték, és tagsági viszonyuk ezzel összefüggésben szűnt meg,
a bejelentés alapján visszanyerik tagságukat. A bejelentést a szövetkezet vezetőségéhez (igazgatóságához) - jogvesztés terhével - e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül lehet megtenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés esetében a szövetkezettel (jogelődjével) 1988. január 1-je óta munkaviszonyban eltöltött időt tagsági viszonyban eltöltött időnek kell tekinteni.
(3) A tagsági viszony helyreállítása esetében a részjegy jegyzésére az Szvt. 52. §-ának (2)-(3) bekezdését kell alkalmazni.
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
14. §
15. §
16. §
17. §
18. §
19. §
20. §
21. §
22. §
23. §
24. §
25. §
25/A. §
25/B. §
26. §
27. §
29. §
30. §
32. §
33. §
34. §
35. §
37. §
38. §
42. §
43. §
44. §
45. §
46. §
47. §
49. §
50. §
51. §
52. §
53. §
54. §
56. §
57. §
58. §
(2) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített vagyonértékelés szabályait [39. § (1) bekezdés] rendelettel megállapítsa.
60. §
61. §
62. §
63. §
64. §
Lábjegyzet
A törvényt az Országgyűlés az 1992. január 7-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. január 20.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte az 1992. évi L. törvény 5. §-a. Hatálytalan 1992.07.03.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte az 1995. évi XCIII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1995.11.25.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2020. évi XL. törvény 14. §-a. Hatálytalan 2021.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Módosította a 2006. évi CIX. törvény 168. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.01.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hatályon kívül helyezte a 2006. évi X. törvény 112. § c) pontja. Hatálytalan 2007.07.01.
Hivatkozó joganyagok
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról
1990. évi XCI. törvény az adózás rendjéről
58/1992. (III. 26.) Korm. rendelet a mezőgazdasági szövetkezetek egyes tartozásainak megfizetéséről
44/1992. (III. 11.) Korm. rendelet a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvénnyel összefüggő jogszabályok módosításáról
34/1992. (II. 19.) Korm. rendelet a szövetkezeti vagyon egyszerűsített, eszköz szerinti értékelésének szabályairól
8/2000. (III. 31.) AB határozat a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról rendelkező 1992. évi II. törvény alkotmányellenességéne utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
8003/2001. (AEÉ. 13-14/2001.) APEH tájékoztató a 2001. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
8005/1998. (AEÉ. 1/1999.) APEH tájékoztató az 1998. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
8003/1999. (AEÉ. 1/2000.) APEH tájékoztató az 1999. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
2007. évi LXXXI. törvény a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításáról
603/B/2007. AB határozat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról
687/I/1995. AB végzés a Munka Törvénykönyvéről, valamint a szövetkezetekről szóló törvényre vonatkozó alkotmányjogi panasz tárgyában
1616/B/1991. AB végzés a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló indítvány tárgyában
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/3 «Előző Következő»BH+ 2000.2.154 A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körében hozott felszámolói intézkedés kapcsán felmerülő kifogásról a Cstv. speciális rendelkezései alapján, nem a Pp. 123. §-a szerinti peres eljárás keretében lehet és kell dönteni [1991. évi IL. tv. 46. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 123. §].
BH+ 2001.11.520 Eredeti tulajdonszerzés esetében a megszerzett tulajdonjog újonnan keletkezik, a korábbi tulajdonjog és a tulajdont korábban terhelő jogok megszűnnek. Ezért - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a korábbi és az új tulajdonos között az ingatlanra vonatkozóan elszámolási, megtérítési jogviszony nem keletkezik [Ptk. 102. § (2) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 36. § (2) bek., 1992. évi II. tv. 3. § (3) bek.].
BH 1993.1.69 A szövetkezet vagyonának felosztásakor a nyugdíjas szövetkezeti tagot is vagyonrész illeti meg, ha nyugdíjazása időpontjában - tagsági viszonya fenntartása érdekében - az alapszabály által meghatározott értékű részjegyet kapott vissza a szövetkezetnél [40/1971. (XI. 30.) Korm. r. 13. § (1) bek.].
BH 1993.2.112 A lakásfenntartó szövetkezetek tagjai által benyújtott - a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos - "panaszok" elbírálása nem tartozik a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárása körébe, az ilyen kérelmeket a cégbíróság elutasítja [1971. évi III. tv. 113. § (1) bek., 114. § a) pont, 116. § (2) bek., 1977. évi 12. tvr. 24. §, 29. §, 30. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (2) bek., 20. §].
BH 1993.2.113 A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratokat az eljárás során panaszolt határozatot hozó cégnek is kézbesíttetni tartozik, lehetőséget adva az észrevételei megtételére [Pp. 125. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 25. § (1) bek.].
BH 1993.3.189 Szövetkezetből való kiválás esetén a kivált tagok által alapított új szövetkezet nem jogutóda az anyaszövetkezetnek. A cégbíróság az újonnan alakult szövetkezet bejegyzésekor a kiválás törvényességét nem vizsgálhatja, csak azt, hogy az új szövetkezet alapítása megfelel-e az előírásoknak [1971. évi III. tv. 47. § (1)-(2) bek., 1971. évi 32. tvr. 10. § (1)-(2) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. §, 13/1989. (XII. 16.) IM r.].
BH 1993.6.361 A vagyonnevesítésre vonatkozó közgyűlési határozat felülvizsgálatára a Pp. általános szabályait kell alkalmazni [1988. évi VI. tv. 3. §, 1992. évi II. tv. 11. § (4) bek., 1992. évi I. tv. 13. §, Pp. 22. §, 45. §].
BH 1993.8.520 Termelőszövetkezetek szétválása esetén a jogutód szövetkezet(ek) cégbejegyzésére csak a jogelőd termelőszövetkezetek megszűnésének bejegyzésével egy időben kerülhet sor, vagy azt követően történhet meg [1967. évi III. tv. 129. § (1) bek., 7/1977. (III. 12.) MT r. 141. § (1)-(2) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 17. §., 23. §].
BH 1993.10.652 A termelőszövetkezet tagjával kötött munkamegállapodást a törvényben meghatározott feltételek meglétekor is csak abban az esetben mondhatja fel, ha a tárgyévben a férfi 1500 órát, a nő 1000 órát a közös munkában már részt vett [1967. évi III. tv. 58 §, 45/1988. (VI. 10.) MT r. 20. §].*
BH 1994.1.55 A munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni. Ha a munkaviszony jellegű jogviszonyban álló munkavállaló az eredeti munkakörébe tartozó munka végzését megtagadja és utóbb megszünteti a munkáltatóval fennálló jogviszonyát, sem munkabérre, sem végkielégítésre nem tarthat igényt [1967. évi II. tv. 33. §, 34. § (1) bek.].
BH 1994.1.58 I. A tagnak a szövetkezetből történő kiválása esetén a munkaviszony jellegű jogviszonya sem maradhat fenn, és a tagsági viszony megszűnésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva és annak a ténynek következtében, hogy a szövetkezetből kivált, a munkaviszony jellegű jogviszonya is megszűnik (1992. évi I. tv. 63. §). II. A szövetkezetből való kiválás nem minősülhet a Munka Törvénykönyvében meghatározott rendkívüli felmondási okként [1992. évi XXII. tv. 96. §].
BH 1994.3.167 A szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyára is alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének azt a szabályát, amely szerint a munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, és a dolgozó részére a munkáltató működési körében felmerült okból kieső munkaidőre a munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott mértékű térítés jár [1992. évi I. tv. 65. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 55. §, Mt. 102. §].
BH 1994.4.228 Az ipari szövetkezetekre vonatkozó, korábban érvényben volt jogszabályok nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy a tagjai a kéthavi munkadíjukon felül nagyobb értékű részjegyet is jegyezhessenek, feltéve hogy ezt belső szabályzat nem zárta ki [1971. évi 32. tvr. 15. §, 18/A. §, 40/1971. (XI. 30.) Korm. r. 17/A. § (2) bek.*].
BH 1994.6.352 A szövetkezetből kiválni szándékozó tag tagsági viszonya abban az időpontban szűnik meg, amikor a vagyonrészének kiadása megtörtént. Ehhez képest a tagsági viszonyán alapuló munkaviszony jellegű jogviszonya is eddig az időpontig tart. A szövetkezetet ennélfogva foglalkoztatási kötelezettség terheli a tagsági viszony megszűnéséig. E kötelezettség elmulasztása esetén a tagot az állásidőre megállapított díjazás illeti meg [1992. évi II. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1), (3) bek., Mt. 150. § (1) bek.).
BH 1994.11.612 I. Az állami gazdaságok állami vállalatnak minősülnek, ezekre tehát az 1977. évi VI. tv. rendelkezései az irányadók. Az 1991. évi XXV. törvény alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági szakágazatba tartozó - állami gazdaság által alapított - leányvállalat is állami gazdaság. II. A kárrendezési hivatal csak értesíteni tartozik az érintett gazdálkodó szervezeteket arról, hogy a használatukban, tulajdonukban lévő - és a kárpótlási törvény hatálya alá tartozó módon megszerzett - termőföld milyen aranykorona men
BH 1994.12.676 I. Szövetkezet közgyűlési határozatának felülvizsgálatára nyitva álló perlési határidő számítása a kívülállónak minősülő, de vagyonnevesítésre alanyi jogon igényt támasztó személy esetében [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. §, 55. § (2) bek., 1992. évi II. tv. 2. §, 5. §, 6. § (1) bek. b) pont, 11. § (3)-(4) bek.]. II. A vagyonnevesítés kapcsán hozott határozatok ellen igénybe vehető per illetékmentes [1992. évi II. tv. 3. § (4) bek., 4-11. §, 25. §, 1990. évi XCIII. tv. 4. § (1) bek., 80. § (1) bek. i) pont].
BH 1994.12.677 Jogszabályba ütközik a tagot megillető üzletrésznek a tag korkedvezményes nyugdíja címén a termelőszövetkezet által kifizetendő összeggel való csökkentésére irányuló megállapodás [Ptk. 210. § (1) és (4) bek., 228. § (3) bek., 1992. évi II. tv. (Ámt.) 39. § (4)-(5) bek., 40. § (3) bek., 5/1990. (I. 18.) MT r. l. § (4) bek.].
BH 1994.12.705 A termelőszövetkezet tagja munkaviszony jellegű jogviszonyának felmondása esetén e jogviszonya a felmondási idő mértéke és a végkielégítés szempontjából csak 1992. január 20-tól vehető figyelembe, az ezt megelőzően tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban töltött idő nem vehető figyelembe [1992. évi XXII. tv. 92. §, 95. § (3) bek., 1992. évi I. tv. 63. és 65. §, 1992. évi II. tv. 55. §].
BH 1995.4.244 A mezőgazdasági termelőszövetkezetnek a vagyonnevesítés tárgyában hozott határozatát a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörében nem vizsgálhatja felül; az ilyen határozatot keresettel a helyi bíróság előtt lehet megtámadni [1989. évi 23. tvr. 18/A. § (2) bek., 1992. évi I. tv. 13. § (1) és (3) bek., 1992. évi II. tv. 11. § (4) bek., Pp. 22. § (1) bek.].
BH 1995.5.284 Szövetkezeti vagyonnevesítés során hozott közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát az a tag is kérheti, akinek tagsági viszonya a sérelmezett határozat meghozatala előtt megszűnt [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. §, 1992. évi II. tv. 3. §, 11. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 44. § (1) bek.]. II. Nem állapítható meg a közgyűlési határozat jogszabálysértő volta, ha a kereset alapja a közgyűlés mérlegelési körébe tartozó vagyon nevesítési elvek támadása [1992. évi II. tv. 3. § (1) bek., 10. § (1) bek.].
BH 1995.6.364 Szövetkezetből való kiválás esetén a vagyonrész kiadása iránti követelés elbírálása nem a cégbíróság törvényességi felügyeletének körébe, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi II. tv. 33. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. §].
BH 1995.7.438 Ha a munkáltató jogelődje kisszövetkezet volt, és abban a munkavállaló a tagsági viszonyának fennállása alatt munkamegállapodás alapján végzett munkát, ezt az időszakot - a munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén - a végkielégítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni [1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi I. tv. 65. §, 1992. évi XXII. tv. 95. §, 1971. évi 32. tvr. 21. §, 22. §*].
BH 1995.8.477 Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdő időpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetőség* [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.].
BH 1995.10.599 Vagyonnevesítéssel kapcsolatos közgyűlési határozat "értelmezésére" is csak 2/3-os többségi részarányú közgyűlési határozattal kerülhet sor [1992. évi I. tv. 13. § (2) bek., 22. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 11. § (4) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 20. § (1) bek. c) pont].
BH 1995.12.726 Azokra a szövetkezeti vagyontárgyakra, amelyekre nézve a vagyonnevesítés során hatályos közgyűlési határozat nem születik, árverést - mégpedig először zártkörű árverést - kell tartani. Az esetleges árverési kifogás elbírálása nem a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi II. tv. 3. § (1) bek., 11. § (4) bek., 21. § (4)-(7) bek., 41. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. §].