Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    8003/2001. (AEÉ. 13-14/2001.) APEH tájékoztató

    8003/2001. (AEÉ. 13-14/2001.) APEH tájékoztató

    a 2001. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Kibocsátó(k):
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A 2001. január 1-től alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, többszörösen módosított és kiegészített 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza.
    A legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül a következők:
    - A jövedelem megszerzésének időpontja 2...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    8003/2001. (AEÉ. 13-14/2001.) APEH tájékoztató
    a 2001. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
    A 2001. január 1-től alkalmazandó - a személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, többszörösen módosított és kiegészített 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza.
    A legfontosabb változások a teljesség igénye nélkül a következők:
    - A jövedelem megszerzésének időpontja 2001. január 1-től egységes mind a kifizető mind a munkáltató esetében. Ez azt jelenti, ha a kifizető a magánszemélyt megillető, az adóelőleggel csökkentett összeget átutalással vagy postai úton küldi el, a jövedelmet az átutalás, illetőleg a postára adás napjával kell megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély azt az adóbevallása benyújtásáig vagy az adóbevallást helyettesítő nyilatkozata megtételéig ténylegesen megkapta.
    - A magánszemély és a kifizető adóelőleg-megfizetési szabályai részben megváltoztak. Abban az esetben, ha a magánszemély, összevont adóalapba tartozó jövedelméből bármely ok miatt nem történt adóelőleg levonás, illetve, ha ilyen jövedelmet nem pénzben kap, maga köteles negyedévenként a kifizetőkre vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok szerint az adóelőleget megfizetni.
    Eltérő szabályt kell alkalmazni arra az esetre, amikor a nem pénzben juttatott (összevont adóalapba tarozó) jövedelem olyan kifizetőtől származik, amely a munkáltatóra, a bér kifizetőjére vonatkozó szabályokat alkalmazza az adóelőleg levonására. Ez esetben a nem pénzben juttatott jövedelemre is ezen szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a nem pénzbeli jövedelem kiszámított adóelőlegét az adóévben esedékes kifizetések adóelőlegéhez hozzáadva kell levonni. A levonás nem lehet több, mint az éppen esedékes kifizetés 50%-a. A levonást addig kell folytatni, míg az az adóévben lehetséges.
    - Nem minősül kifizetőnek!
    A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén nem minősülnek kifizetőnek.
    - Az üzemanyag-megtakarítás fogalma változott (M30/2. sor)
    Üzemanyag megtakarítás címén kifizetett összeget ez évtől annál a magánszemélynél nem kell a jövedelem megállapításánál figyelembe venni - az egyéb feltételek megléte esetén -, aki azt a gépjármű vezetőjeként kapja.
    További lényeges változás, hogy a menetlevéllel, fuvarlevéllel igazolt kilométer távolság mellett csak a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma és a APEH által közzétett üzemanyagárral számított összeget lehet az összehasonlításnál alapul venni (vagyis az átalány alkalmazása esetén függetlenül attól, hogy a gépjármű vezetője kapja az összeget, adóköteles jövedelemként kell azt számításba venni).
    Az M30-as 2. soránál leírtak szerinti különbözetet nem kell jövedelemként a gépjármű vezetőjénél számításba venni.
    Ha magasabb összeg kerül kifizetésre vagy az üzemanyag megtakarítás nem a gépjármű vezetőjének kerül kifizetésre, úgy azt bérjövedelemként kell számításba venni, ha munkaviszonyban állónak fizetik ki.
    - A nem önálló tevékenység körébe tartozó tevékenységek köre bővült (M30/5. sor).
    A korábban hatályos szabályozás alkalmazásában nem minősült munkaviszonynak a külföldi állam joga szerinti munkaviszony. Ebből következően a külföldi cégek Magyarországon dolgozó alkalmazottai önálló tevékenységet folytatónak minősültek.
    Az egyenlő elbánás elvének érvényesülése érdekében az ez évtől hatályos Szja törvény a nem önálló tevékenység körébe sorolja a nemzetközi szerződés alá tartozó esetben a nem önálló munkát, egyezmény hiányában pedig az adott állam joga szerinti munkaviszonyt.
    Ugyanakkor a munkaviszony fogalma nem változott!! Ebből következően a munkadíjként kifizetett teljes összeg, valamint a költségtérítés címén kapott összeg nem önálló tevékenységből származónak minősül (M30-as és M29-es 5. sora). A költségtérítésre az M30-as és az M29-es 6. soránál leírtak vonatkoznak.
    - Új-régi fogalom a szociális gondozói díj, tartalmának pontos meghatározásával helyére kerül a szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem (M30/14. sor).
    Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, összhangban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelettel is, a szociális gondozói díj fogalmát önállóan határozza meg a törvény 2001 január 1-jétől. Az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel tekintendő szociális gondozói díjnak, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.
    Ezzel egyidejűleg 36 000 forintról felemelték a nyugdíjjal azonosan adózó összeghatárt 48 000 forintra. Az ezt meghaladó térítésből sem érvényesíthető költség, a 48 000 forint feletti rész egésze egyéb összevonandó jövedelemként adóköteles.
    - Az ingatlan bérbeadás szabályainak alkalmazása 2001-ben.
    A 2000. január 1-től hatályos szabályok szerint a magánszemélynek lehetősége van év végén eldönteni, hogy külön adózó jövedelemként adózik az ingatlan bérbeadása után (ide nem értve a termőföld bérbeadását, hiszen arra külön szabályok vonatkoznak), vagy a többi jövedelmével összevonva adózik e tevékenységéből származó jövedelme után.
    A két szabály közötti eltérés, hogy külön adózó jövedelemként a bevétel egésze jövedelem (a költségtérítés is a bevétel része) és ez után 20 %-os kulccsal kell az adót megfizetni. Ha a jövedelem összevonását választja adózó, úgy a bevételeivel szemben költségelszámolást alkalmazhat, de a számított jövedelem hozzáadódik a többi összevonás alá eső jövedelméhez, így elképzelhető, hogy magasabb adókulcsot kell alkalmaznia az adókötelezettség megállapításakor. Ez utóbbi esetben négy adóéven keresztül az összevonást kell alkalmaznia a magánszemélynek.
    Amire a kifizetőnek figyelnie kell az az, hogy az adóévben az adó levonására vonatkozó szabályok változatlanok, vagyis a bevétel egészét kell jövedelemnek tekinteni (melynek része a költségtérítés is), és kifizetéskor 20%-os kulccsal kell az adót levonni. A kifizetésről ennek megfelelően kell az igazolást kiállítani, illetőleg azt a munkáltatói igazoláson (M30/2001.) a külön adózó jövedelmek között kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a magánszemély a 0153-as bevallásában milyen adózási módot választ majd.
    Az NY29-es nyomtatványon van lehetősége a magánszemélynek az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmére adózási módot "választani". A választás tekintettel arra, hogy fő szabályként ezen jövedelem a külön adózó jövedelmek közé tartozik, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések választását jelenti.
    Abban az esetben, ha a magánszemély a 2000. évben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmére az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta (akár a 0053-as bevallásában, akár az NY29/2000-es nyilatkozata szerint a munkáltatói adó megállapítás során), úgy erről kell nyilatkoznia, hiszen az előző évi választása legalább négy adóévre szól. Amennyiben a munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak, úgy külön adózó jövedelemként, illetve, ha a magánszemély összevonás alá eső jövedelemként kíván adózni e jövedelme után és a 10%-os költséghányadot kéri alkalmazni, az önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell az ingatlan bérbeadást az M29/2001-es elszámolásban figyelembe venni. (Ez utóbbi esetben az NY29/2001-es lapon erről a választásáról a 601. vagy 602 sorban nyilatkoznia kell).
    Az év közben 20%-os kulccsal levont adót, ha külön adózó jövedelemként adózik a magánszemély, levont forrásadóként, míg ha összevonás alá eső jövedelemként adózik a magánszemély, levont adóelőlegként kell elszámolni.
    Az adatszolgáltatás (K30/2001.) kiterjed erre a jövedelemtípusra is önálló adatként tekintettel arra, hogy a magánszemély választási lehetőségével élve, összevonás alá eső jövedelemként is bevallhatja az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét.
    - Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt jövedelmek adózási szabályai 2001. január 1-jétől részben megváltoztak. Egyéb jövedelem továbbra is a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány.
    A magánszemély adókötelezettségét továbbra sem érinti a munkáltatói hozzájárulás (nem bevétel és nem jár a kedvezmény).
    A tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerinti saját befizetése adókedvezményre jogosít (nem bevétel, hiszen adózott jövedelemből kerül befizetésre).
    A törvény módosítása következtében ez évtől az önkéntes és kölcsönös biztosítópénztár fedezeti alapjának befektetéséből származó hozama, továbbá az értékelési különbözet a magánszemély tag egyéni számláján történő jóváírásakor sem befolyásolja a magánszemély adókötelezettségét (ez utóbbi ugyanis adómentes jövedelem).
    A magánszemély egyéni számláján jóváírt minden más jóváírás ez évtől egyéb jövedelem címén adóköteles (bevétel és adókedvezmény jár)
    A magánszemély egyéni számláján jóváírt összegek (az említett kivételekkel) 30%-a érvényesíthető kedvezmény címén. (A kedvezmény összegének felső határa nem változott, legfeljebb 100 illetve 130 ezer forintig lehet ezen a címen kedvezményt érvényesíteni).
    A magánszemély megbízása alapján a munkáltató által a 2001. december havi bérből levont tagdíj kedvezménye akkor vehető figyelembe a 2001. évi adókötelezettség megállapítása során, ha a tagdíj átutalása az önkéntes pénztárba még 2001. december 31-éig megtörténik. Ezt a határidőt kell figyelni a munkáltató által a pénztárnak befizetett adomány esetében is. Az igazolásban és az elszámolásban nem lehet a munkáltatói hozzájárulást feltüntetni sem jövedelemként, és kedvezmény sem jár ez után.
    Továbbra is az önkéntes pénztár által kiadott igazolás a feltétele az adókedvezmény érvényesítésének, illetőleg a jövedelemként figyelembe vehető összeget is ez tartalmazza.
    Az adóelőleg levonási szabályok változása miatt, nevesítetten mondja ki a törvény, hogy a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles összegek után nem kell adóelőleget fizetni.
    - Az árfolyamnyereség szabályai pontosításra kerültek. Így az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételt a megszerzésre fordított összeggel, értékkel, valamint a járulékos ügyleti költséggel lehet csökkenteni. Azértékpapír megszerzésére fordított összegnek az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatban - számlában, elismervényben, alapító okiratban, stb. - feltüntetett értéket kell tekinteni.
    Nincs megszerzésre fordított összeg öröklés és ajándékozás esetén. Ilyenkor ugyanis a szerzés adómentes jogcímen történik. A tőkeszámlán tartott igazolt befektetésének árfolyamnyeresége 2001. január 1-jétől az általános szabályok szerint adóköteles 20%-os kulccsal (2000. december 31-éig 0%-os volt az adó mértéke).
    - A nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíj- pénztári tagdíj kedvezményének alapjaként - értelemszerűen a járulékfizetés egyéni felső korlátjára figyelemmel - mindazokat az összegeket figyelembe kell venni, amelyek az adókötelezettség szempontjából a 2001. évi bevallásban (munkáltatói elszámolásban) elszámolásra kerülő jövedelmek után kerültek levonásra.
    A kedvezmény összege nem változott (25%). Amennyiben magánnyugdíj-pénztár tagja a magánszemély és - megállapodás alapján - kiegészíti a kötelezően fizetendő 6%-os tagdíját, úgy e kiegészítés 30%-át érvényesítheti a pénztár igazolása alapján a 2001. évben adókedvezményként. Itt is figyelni kell arra, ha a munkáltató közreműködésével történik a tagdíj kiegészítése (a bérjövedelemből levonja), úgy annak átutalása 2001. december 31-éig megtörténjen.
    Továbbra sem jár kedvezmény arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be, hiszen ez az összeg nem része az adóalapnak.
    - A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye 2002. január 1-jétől átalakul (M29/47. sor)
    2001. évben adókedvezmény a jelenleg hatályos rendelkezések szerint érvényesíthető, vagyis a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg 20%-a a kedvezmény. A kedvezményt a hitelszerződésben adósként megnevezett magánszemély veheti igénybe, ha többen vannak, megosztva is. Az adókedvezmény szerződésenként együttesen sem haladhatja meg a 35 ezer forintot, akkor sem, ha az adott hitelszerződésben több adóst jelöltek meg.
    2002.évben ha a magánszemély lakáscélú felhasználásra 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerződés alapján hitelt vett fel, akkor a hitel adósaként 2002-ben az igazoltan megfizetett tőke, kamat és járulékos költség 40%-át adókedvezményként érvényesítheti. Az adóévben ezen a címen legfeljebb az adóévben 240 000 forintot vonhat le a magánszemély.
    A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 240 000 forint akkor, ha a lakáscélú hitelt
    - belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
    - belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
    - belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez vette fel a magánszemély;
    - a magánszemélyek jövedelemadójáról, vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a hitelszerződés megkötésének napján hatályos, az előzőekben nem szereplő lakáscélú felhasználásra vette fel a magánszemély.
    A meglévő ingatlan alapterületének növelése abban az esetben jogosítja az adóst a kedvezmény érvényesítésére, ha a növelés legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
    Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék-pénztártól felvett hitelre csak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel nem jogosítja a magánszemélyt kedvezményre, ha a munkáltatót a személyi jövedelemadó törvény szerint nem terheli adófizetési kötelezettség (Pl. nem kell a kamatkülönbözet utáni adót megfizetnie).
    Abban az esetben, ha a hitelintézettel 1993. december 31-e után megkötött lakáscélú hitelszerződést
    - belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvételi vagy más visszterhes (pl. tartási) szerződés keretében történő megszerzéséhez;
    - belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez;
    - belföldön fekvő lakás alapterületének növeléséhez
    vette fel a magánszemély, már 2001. évben is érvényesítheti a 2002. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerinti 40%-os, legfeljebb éves szinten 240 000 forintig terjedő kedvezményt.
    Új lakásnak minősül a kedvezmény visszamenőleges érvényesítése szempontjából az a lakás, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával kerül sor, feltéve, hogy a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély előtt, azt más magánszemély lakcímként már nem jelentette be.
    A 2001. évre visszamenőlegesen érvényesíthető lakáscélú hitel kedvezményét is megoszthatják az adóstársak egymás között, az adókedvezmény összege azonban együttesen sem haladhatja meg a korlátként meghatározott 240 000 forintot. E megosztás feltétele, hogyaz adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint a lakás, lakótelek helyrajzi számát a magánszemély az adóbevallásában, illetőleg munkáltatói elszámolás esetén a nyilatkozatában (NY29/137-142. sorok) feltünteti. Ezen adatok kerülnek az M29/2-es elszámolási lapra.
    A kedvezmény megosztása miatt sem a bevallást nem lehet késedelmesen benyújtani, sem a munkáltatói elszámolást késedelmesen elkészíteni. Abban az esetben, ha az adóstársra vonatkozó bevallás benyújtási határidőre a még levonható összeg nem ismert, akkor önellenőrzéssel lehet a kedvezmény fennmaradó összegével az összevont adóalap utáni adót csökkenteni.
    - A családi kedvezmény feltételei, érvényesítése, összege átalakult A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,
    - akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, illetve
    - aki a várandósság időszakában van a magzat (ikermagzat) fogantatásának 91. napjától megszületéséig,
    - aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult,
    - aki rokkantsági járadékban részesül.
    A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult, valamint a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a nevelési ellátásra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.
    Ha a dolgozó jogosult ugyan a nevelési ellátásra, de nem élt e folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.
    Egy eltartott esetén havi 3 000 forint (éves szinten 36 000 forint), két eltartott esetén havi 4000 forint (éves szinten kedvezményezett eltartottanként 48 000 forint), három vagy több eltartott esetén havi 10 000 forint (éves szinten kedvezményezett eltartottanként 120 000 forint) kedvezmény érvényesíthető.
    Az M30-as igazolásban azt az összeget kell igazolni, melyet az adóelőleg levonásánál érvényesített a munkáltató.
    A saját jogán nevelési ellátásra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély a munkáltatójának, akkor, az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.
    Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel szintén nem érvényesíthet családi kedvezményt.
    Az adó megállapítása során az 57. sor "c" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
    A kedvezményt annál a házastársnál kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén az NY29/2001-es nyilatkozatában a 187. sorban kéri. Így az a házastárs érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét, vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Ebben az esetben a családi kedvezmény nem érvényesített részét (104. sor "c" oszlopa) annak a munkáltatónak kell igazolnia, aki (amely) részére a dolgozó a kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozott.
    A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a nevelési ellátásra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa - amennyiben egyébként ő is jogosult a nevelési ellátásra - érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0153-as adóbevallásában, illetve a munkáltatói elszámolásában. Erre csak akkor van lehetősége a magánszemélynek, ha a benyújtott NY29-es nyilatkozat 185. sorában nyilatkozik arról, hogy a családi kedvezményt megosztja az egyébként jogosult házastársával. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a házastárs nevét, adóazonosító jelét, valamint aláírását.
    Ezt a nyilatkozatot célszerű kitöltenie a magánszemélynek, hiszen nem biztos, hogy a nyilatkozat megtétele időpontjában pontosan tudja szükségese-e a megosztásról nyilatkozatot adnia vagy sem. Ehhez kapcsolódóan, az elszámolás részét képező M29/2/2001-es táblán is célszerű ezt feltüntetni, függetlenül attól, hogy az elszámolás során a családi kedvezmény teljes összege került figyelembe vételre. Ebben az esetben a nevelési ellátásra jogosult magánszemély M29/2001. számú elszámolásának 104. sorában feltüntetett összeget érvényesítheti a házastárs munkáltatója, illetve a házastárs a 0153-as adóbevallásában.
    Új szabály, hogy nem csak a családi kedvezmény megosztásakor, hanem a családi kedvezmény érvényesítésekor is fel kell tüntetni az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál a munkáltatói elszámolás részét képező M29/3/2001-es tábla.
    Abban az esetben, ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2001. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs az általa igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről adott írásbeli nyilatkozatát a házastárs munkáltatójának adja át.
    Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
    A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói elszámoláson (M29/3/2001-es tábla). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, úgy abban kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.)
    A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén is meg lehet osztani a kedvezményt, de elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
    - A hallgatói hitel törlesztési kötelezettség teljesítésének legkorábbi időpontja 2003. január 1. (119/2001. (VI. 30.) Korm. rend.). Ebből következően 2001. évre nézve a kifizetőnek (munkáltatónak) nincsenek feladatai.
    - A kifizető által átvállalt kötelezettség adózási szabályai kiegészültek (M30/20. sor).
    Az eddigi szabályok szerint és most is fő szabályként, az egyéb összevonás alá eső jövedelmek között kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás összegét is.
    Nem kell feltüntetni a magánszemélytől az Art. rendelkezései szerint átvállalt adótartozás összegét, ha a munkáltató (társaság) az átvállalt, megfizetett adó összegét természetbeni juttatásnak tekinti és az erre vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét (44% szja).
    - A külföldi kiküldetés esetén alkalmazott átmeneti szabályt, 2001-ben a költségvetési forrásból származó kifizetések esetén lehet alkalmazni. Ezen jövedelmek esetében a 2001. évben is a bevétel 50%-a levonható.
    Nem számolhat el a munkáltató (a társaság):
    - Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása [2001. évi LXXXIV. tv. 24. § (2) bekezdés] lehetővé teszi az NY63/2001-es számú nyilatkozat benyújtását a munkáltatónak, s ezzel egyidejűleg előírja a munkáltató kötelezettségeként az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség megállapítását, elszámolását a magánszeméllyel. Nem számolhat el a munkáltató azzal a munkavállalójával, aki mezőgazdasági őstermelésből származó bevétele után egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett és nem adja át a munkáltatója rézére az NY63/2001-es nyilatkozatát. Az egészségügyi hozzájárulás elszámolását az (M63/2001-es) önálló tájékoztató ismerteti.
    - A magánszemély javára az egyéniszámláján az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár olyan jövedelmet is jóváírhat, mely egyéb jövedelemként adóköteles, de nem a munkáltatójától, társaságától származó támogatói adomány. Ekkor kifizetőnek a pénztár tekintendő és így a munkáltatói elszámolás kizárt. A pénztár igazolásának külön jogcímként ezt is tartalmaznia kell.
    - Ha a dolgozónak lakáscélú kedvezményt vagy élet- és nyugdíjbiztosítás után érvényesített kedvezményt kell visszafizetnie, és ezt a 2001-ről benyújtandó adóbevallásában teszi meg és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ha év közben megtette a bejelentést és vissza is fizette a kedvezményt, ez nem kizáró ok az elszámolásra.
    A munkáltatói adómegállapításának nyomtatványai kisebb változáson mentek át.
    1. A 2001. évtől megszűnt az összevont adóalapot terhelő adóból érvényesíthető élet- és nyugdíjbiztosítás díja, valamint a közcélú adományként befizetett összeg után érvényesíthető kedvezmény "külső" korlátja. Ezért a kedvezmények számításához szükséges táblák alkalmazása megszűnt, a kedvezmények az M29-es táblára kerültek (M29/52-54. sor).
    2. Az NY29/2001-es Nyilatkozat nyomtatvány tartalma kiegészül a családi kedvezményhez, valamint a lakáscélú hitel kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozatokkal. Ennek megfelelően az M29/2001-es elszámolás részeként új (a nyilatkozatokat tartalmazó) tábla került bevezetésre, és az elszámolás nyomtatványáról (M29) "száműzésre" került pl. a televízió üzemeltetéséről teendő nyilatkozat.
    Az adatszolgáltatás kiegészül a K33/2001. számú nyomtatvánnyal.
    Ez évtől a társasházat magánszemélynek kell tekinteni a részére külön adózó jövedelem címén teljesített kifizetések esetén. Nem befolyásolja az előzőeket az, ha a tulajdonostársak között nem csak magánszemélyek vannak. Az adózás rendjéről szóló törvény adatszolgáltatási előírásaitól függetlenül, a társasház részére teljesített minden adóköteles kifizetésről teljesíteni kell az adatszolgáltatást.
    Kisebb átalakuláson ment át a K31-es és K32-es tábla, az előző évi bevezetését követően szerzett tapasztalatok alapján.
    Ennek megfelelően a 2001K31-es tábla, mely a kifizető adatszolgáltatását tartalmazza a magánszemélytől 2001. évben levont járulékokról a következőket tartalmazza a magánszemély azonosító adatain kívül:
    1. a járulékköteles jövedelem teljes összege;
    2. a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem;
    3. a levont nyugdíjjárulék összege (8 vagy 2%);
    4. a gyes, gyed, ápolási díj, munkanélküli ellátás összege;
    5. a 4. pont alatti juttatásokból levont nyugdíjjárulék összege;
    6. a járulék levonás elmaradásának oka;
    7. az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem;
    8. a levont egészségbiztosítási járulék összege (3%);
    9. az utólagosan, illetve előre elszámolt nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem;
    10. a 9. sor szerinti jövedelemből levont nyugdíjjárulék összege;
    11. az utólagosan, illetve előre elszámolt egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem;
    12. a 11. sor szerinti jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék.
    A 2001K32-es tábla, a munkáltató adatszolgáltatását tartalmazza a magánszemélyektől a 2001. évben levont járulékokról. Az előző 1-12. pontban felsoroltakon kívül fel kell tüntetni benne:
    13. a nyugdíjjárulék fizetés éves határát;
    14. a kieső időt (a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszak napjainak számát);
    15. a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagságának tényét.
    I.
    A kifizető feladatai
    1. A kifizető fogalma
    Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
    Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
    A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta.
    Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.
    Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).
    Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.
    A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
    Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
    Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
    A járulék tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató minősül kifizetőnek. (Ebből a szempontból járulék: a nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a baleseti járulék, valamint a társadalombiztosítás ellátásának fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések.)
    2. Nem minősül kifizetőnek
    A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén nem minősülnek kifizetőnek.
    3. A kifizető kötelezettsége
    A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adóelőleg, illetőleg adó összege.
    Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követően január 31-éig. Ilyenkor, az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés, összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni. Fontos azonban, hogy ezt az összevont igazolást csak akkor lehet az M30-as nyomtatványon megadni, ha a kifizető a magánszemély munkáltatója és a munkaviszonyból származó jövedelmét (is) igazolja.
    Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározott, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha annak adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, a nyomtatványt magát és elnevezését azonban nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körű.
    II.
    A munkáltató feladatai
    A munkáltató fogalmának meghatározása
    Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
    - a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
    - olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
    A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
    - bedolgozói jogviszonyban,
    - munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve a kisszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet is),
    - gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban vagy szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
    A költségvetési szervek összevont bérszámfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon elszámolási körbe tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelmet.
    Az előzőek alapján a Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a TÁH bérszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon TÁH elszámolási körébe tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.
    Az NY29/2001-es, NY63/2001-es és az NY30/2001-es nyilatkozat
    (1. és 2. számú melléklet)
    A magánszemély 2002. január 15-éig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának, társaságának arról, hogy adóbevallást nyújt be (NY30/2001.), vagy arról, hogy az adót a munkáltató, társaság állapítsa meg és számolja el (NY29/2001).
    Amennyiben a magánszemély a munkáltatói (társasági) adómegállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot (NY29/2001), ezen nyilatkozik a televízió készülék üzemeltetéséről, a családi kedvezményhez kapcsolódóan annak érvényesítésétől, esetleges megosztásáról, magzat esetén a várandósság tényéről is, a lakáscélú hitel törlesztés kedvezményének megosztásáról, illetőleg az ingatlan bérbeadásából származó bevételével kapcsolatos adózási mód választásáról. (A nyilatkozatok tartalma az 1-2. számú mellékletben található.)
    NY29/2001-es, NY29/2001-A nyilatkozat
    (1., 1/a. sz. melléklet)
    Nyilatkozat a televíziókészülék üzemeltetéséről
    111-115. sorok: A közszolgálati televízió működésének költségeihez a televíziókészüléket üzemeltető háztartásoknak is hozzá kell járulniuk üzemeltetési díj fizetésével.
    Az üzemeltetési díj 1998. január 1-jétől adónak minősül, melyet az ezzel megbízott szed be. A díjfizetési kötelezettség bejelentését az önkormányzat ellenőrzi. A bejelentés elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg.
    Amennyiben egy háztartásban több készüléket is üzemeltetnek, az üzembenntartási díjat akkor is csak egy készülék után kell megfizetnie az üzemeltetőnek.
    Amennyiben, több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettség alá tartozó televíziókészülék, a magánszemélyeknek írásban meg kell állapodniuk arról, hogy az üzemeltetési díj fizetését ki vállalja magára.
    Célszerű a megállapodást a magánszemélynek megőriznie. A magánszemélynek a televíziókészülék üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozatát a 111-115. sorok megfelelő kódkocká(i)ban kell X-el jelölnie. (Amennyiben üzemeltetésről nyilatkozik a magánszemély, úgy a további kódkockák valamelyikét is ki kell töltenie.) Az M29/2/2001. számú elszámolás átvételekor a magánszemély aláírásával ismeri el, hogy a televízió készülék üzemeltetéséről tett írásbeli nyilatkozatával egyező az elszámoláson szereplő nyilatkozat.
    Tájékoztatásul! Mentes az üzembenntartási díj fizetése alól:
    - az egyedül élő hetven éven felüli személy,
    - az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
    - az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
    - a hadirokkant és hadiözvegy,
    - a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli rokkant.
    Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről
    187. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély adóját a munkáltatója állapítja meg, a munkáltatónak tudnia kell, hogy a házastársak közül ki akarja év végén érvényesíteni a családi kedvezményt, függetlenül attól, hogy az adóév során kinél vették figyelembe az adóelőleg levonása során. A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ezért, ha év közben valaki az erre jogosultak közül az adóelőleg levonásánál érvényesítette a kedvezményt, az év végén is csak ez a magánszemély kérheti a kedvezmény érvényesítését, míg házastársa csak a megosztást kérheti.
    Ezért annak a magánszemélynek, aki az adóév végén családi kedvezményt kíván érvényesíteni, erről nyilatkoznia kell, vagyis a megadott kódkockában X-el kell ezt jelölnie.
    Nyilatkozat a várandósság tényéről
    184. sor: A családi adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltüntesse a munkáltatói elszámolásban. Abban az esetben, ha még nem született meg a baba (magzat), az előbbieket a várandósság tényéről adott nyilatkozat helyettesíti.
    A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak kell tekinteni a magzatot (ikermagzatot) a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától megszületéséig.
    A családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak a várandósság időszakában azt a hónapot kell tekinteni, amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll. Az a hónap, melyben a gyermek megszületésével megnyílik a jogosultság a nevelési ellátásra, nem ebbe az időszakba számít bele.
    A családi kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történik annak figyelembe vétele, így előfordulhat az az eset, hogy a várandós nővel közös háztartásban élő házastársa munkáltatói elszámolásánál kerül kitöltésre a várandósság tényéről szóló nyilatkozat. A leírtak miatt a várandósság idejére vonatkozó részt is ki kell töltenie a magánszemélynek, azaz azon hónapokat kell figyelembe vennie, melyekre nézve a 2001. évben a magzat után jogosult a családi kedvezményre.
    A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azokat az időpontokat, melyekre nézve a családi kedvezményt érvényesíteni kívánja a dolgozó, valamint a magzatok számát is, ha iker terhességről van szó és tudomással bír erről a tényről.
    Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról
    185-186. sor: Ha a magánszemély adóját a munkáltatója (társasága) állapítja meg, ezen nyilatkozat a feltétele annak, hogy a családi kedvezményt megoszthassa a házastársával. A megadott kódkockában X-el kell jelölni, ha a családi kedvezmény összegét a házastársak megosztják egymás között. Ebben az esetben a nyilatkozatot a dolgozó házastársának is alá kell írnia, továbbá fel kell tüntetnie a házastárs nevét és a házastárs adóazonosító jelét is.
    Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásához
    137-142. sorok: A lakáscélú hiteltörlesztés 40%-os kedvezményének (M29/47. sor) megosztása csak akkor lehetséges, ha a magánszemély közli a hitelintézettel megkötött szerződés szerinti adóstársának nevét és adóazonosító jelét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a lakótelek, illetőleg a lakás helyrajzi számát is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói adómegállapítás során erre nézve is nyilatkoznia kell a magánszemélynek.
    Nyilatkozat adózási mód választásáról
    601. sor: Abban az esetben, ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társaságától) származott 2000-ben ingatlan bérbeadásából bevétele, választási lehetőséggel élhetett arra nézve, hogy ezen jövedelme után az összevont adóalap részeként adózzon. Az elszámolás során akkor érvényesíthette ezt a döntését a munkáltatói elszámolásban, ha az NY29/2000-es nyilatkozatán ezt kérte. Ezzel tudomásul vette, hogy választása négy adóévre szól, vagyis 2004. évvel bezárólag (így 2001-ben is) ennek megfelelően kell adóznia az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után. (Ha a 0053-as bevallásában számolta ily módon a jövedelmét, akkor is a fentieket kell alkalmaznia.) Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kellett figyelembe venni.
    A magánszemély a megadott kódkockában korábbi választását a 2004. év feltüntetésével jelöli.
    602. sor: Ha a magánszemélynek a munkáltatójától (társaságától) származik 2001-ben ingatlan bérbeadásából bevétele, vagy a korábbi évben külön adózó jövedelemként adózott e bevétele után, választási lehetőséggel élhet arra nézve, hogy ezen jövedelme után az összevont adóalap részeként adózik. Ahhoz, hogy az elszámolás során érvényesíthesse ezt a döntését, nyilatkoznia kell választásáról. Nyilatkozat hiányában az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmét külön adózó jövedelemként kell figyelembe venni.
    A magánszemély a megadott kódkockában X-el jelöli választását.
    A választás legalább négy adóévre szól, így a munkáltatónak (társaságnak) a következő években ennek megfelelően kell eljárnia.
    NY63/2001-es nyilatkozat (1/b. sz. melléklet)
    Nyilatkozat a mezőgazdasági kistermelő részére a 2001. évi 2 000 000 forint alatti bevételéről a 2001. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató által történő megállapításhoz (1/b melléklet)
    Ha a munkavállaló őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, tételes költség elszámolási módot alkalmazó mezőgazdasági kistermelő és az ebből származó éves bevétele a 2 millió forintot nem haladta meg és rendelkezik a bevételének 20 százalékát kitevő, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokról számlával, bevallás helyett ezt a nyilatkozatot töltheti ki.
    Ha a munkavállaló közös őstermelői igazolványba bejegyzett kistermelő és a közösen megszerzett bevételből a munkavállalóra jutó rész nem több 2 millió forintnál, akkor is jogosult a nyilatkozattételre, feltéve, hogy az összes bevétel 20 százalékát kitevő kiadásról van számlája. Ebben az esetben is feltétel a tételes költség-elszámolási mód alkalmazása.
    Amennyiben a munkavállaló mezőgazdasági kistermelésből származó bevétele a 250 ezer forintot nem éri el, úgy ezt a nyilatkozatot nem kell kitöltenie.
    Amennyiben a munkavállalótól, mezőgazdasági kistermelői mivoltában a felvásárló adóelőleget vont le, vagy saját maga fizetett adóelőleget, akkor a nyilatkozat helyett célszerű a személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, mert ezen a módon a levont, befizetett személyi jövedelemadó előleget visszaigényelheti az adóhatóságtól. Ebben az esetben sem kell jövedelmet bevallania, nyilatkozatát a személyi jövedelemadó bevallás erre szolgáló részén kell megtennie.
    Amennyiben a magánszemély munkaviszonyban állt 2001. december 31-én és a mezőgazdasági kistermelői bevételén kívül más olyan bevétele nem volt, amely a munkáltató év végi elszámolását kizárná -, ezt a nyilatkozatot az NY63/2001-es nyomtatvány 631. sorában teheti meg.
    Ha a munkavállalónak (mezőgazdasági kistermelőnek) a 0107-es bevallást nem kell kitöltenie és beküldenie azért, mert az abban szereplő valamennyi adat 0 lenne, akkor azt a 632. sorban az "X" beírásával kell jelölni. Ez a nyilatkozat a bevallással egyenértékű. Amennyiben a 0107-es bevallást nem küldi be a lakóhelye szerint illetékes adóhatósághoz és az "X" beírását is elmulasztja az NY63/2001-es számú a nyomtatványon a magánszemély, akkor a bevallásadási kötelezettségének nem tesz eleget és mulasztási bírsággal sújtható.
    Abban az esetben, ha a munkavállaló mezőgazdasági kistermelőként 2002. évre átalány szerinti adózást kíván választani, úgy a 633. sorban nyilatkoznia kell erről "X" beírásával.
    Tájékoztatásul, az átalányadózás szerint csak a mezőgazdasági kistermelő adózhat (a döntéshez részletesen a 0153-09-es lap kitöltési útmutatója nyújthat segítséget).
    Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi törvény előírása szerint a tételes költségelszámolást alkalmazó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot adó mezőgazdasági kistermelő az e tevékenységéből elért bevétele 5%-ának 15 %-át egészségügyi hozzájárulásként kötelezett megfizetni.
    639. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély az adóév folyamán nem fizetett 15%-os egészségügyi hozzájárulás címen előleget, az erre vonatkozó négyzetben "X"-el jelöli az erre vonatkozó nyilatkozatát.
    640. sor: Ha a magánszemély a 2001. évi 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségére év közben fizetett előleget, úgy a befizetett összeget kell összesítve az erre szolgáló helyen feltüntetnie.
    641. sor: Abban az esetben, ha a 640. sorban összeget tüntetett fel a magánszemély, itt kell nyilatkoznia arról, hogy hány darab befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényét csatolja a munkáltatója részére.
    1. A jövedelem igazolása
    Az adóbevalláshoz szükséges munkáltatói igazolást a következők szerint kell kiállítani.
    Azoknak a magánszemélyeknek, akik - az NY30/2001-es nyilatkozatuk alapján - adóbevallást tesznek, az előzőekben meghatározott munkáltató 2002. január 31-éig jövedelemigazolást ad. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató január 15-éig minden dolgozójának kiadja az igazolást, és annak másolati példányán kérje a dolgozó nyilatkozatát. Ez esetben a nyilatkozat 1. és 2. számú melléklet szerinti tartalmára is figyelemmel kell lenni. (A nyilatkozat átvételét ilyenkor is igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő - jövedelmeket is.
    Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé arról kell nyilatkoznia, hogy adóbevallás adására kötelezett, így valamennyi munkáltatónak ki kell adnia részére az igazolást.
    A munkáltató annak a magánszemélynek adhat igazolást, aki 2001. december 31-én munkaviszonyban állt nála. Az igazolást akkor is ki kell adnia, ha a magánszemély munkaviszonyát 2001. december 31-ét követően megszüntette.
    Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonya 2001-ben szűnt meg és december 31-én még nem álltak új munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk, éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg. Ilyenkor jövedelmük igazolására a kilépéskor kapott Adatlap (a 2001. évben használható adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2001. évi 1. számában jelent meg) szolgál. Ez vonatkozik például azokra a magánszemélyekre is, akik 2001. december 31-én nem álltak munkaviszonyban, de
    - adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesültek (ún. passzív táppénzes állomány),
    - az év folyamán munkanélküli ellátásban részesültek,
    - év közben nyugdíjba mentek.
    Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 2001-ben kifizetett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott - külön adózó jövedelmeket is.
    Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott - formai és tartalmi feltételeinek. Ezért a munkáltató által kiadott igazoláson nem mellőzhető a cégszerű aláírás.
    Az igazolást az M30/2001-es nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 0153. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
    A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek a nyilatkozattételhez, illetőleg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék.
    Kitöltési útmutató az M30/2001. és az M30/2001-A jelű nyomtatványhoz
    (3. sz. melléklet)
    A nyomtatvány Internetes megjelenítése szükségessé tette az A/4-es formátum alkalmazását, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M30/2001-A) az elszámolás második lapja is. Természetesen a két lap csak együtt fogadható el abban az esetben, ha az Internetről történik annak letöltése. A megvásárolható nyomtatvány A/3-as formátumban, ugyanezen adattartalommal készült.
    A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait is teljes körűen kell feltüntetni, az adóazonosító jellel együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell tenni.
    Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
    A munkaviszonyból származó bérjövedelem
    1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére adatot szolgáltatott.
    Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
    A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
    E szerint bérnek minősül a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem.
    Nem bér a nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munkáért, nemzetközi szerződés hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyra tekintettel fizetett összeg, továbbá a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díja, a munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizetett végkielégítés. Ezeket a jövedelmeket az igazolás 5. sorában, a más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek között kell feltüntetni, végkielégítés esetében a 7. sornál részletezettek szerint kell eljárni.
    A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás - táppénz, gyermekgondozási díj - ugyancsak bérjövedelemnek minősül.
    A munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt (ilyen lehet a 13. havi illetmény) és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást - feltéve, hogy azt a munkáltató fizette ki - 2001. december 31-én megszerzettnek kell tekinteni, ha annak kifizetésére (átutalására) 2002. január 15-éig sor került.
    A társaság a tagi jövedelmekre az előzőekben ismertetett szabályt nem alkalmazhatja.
    A munkaviszonyból származó bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetésekkel járó jutalom összegét is.
    Ez a sor tartalmazza a munkáltató által pénzben kifizetett adóköteles étkezési hozzájárulás összegét is. A természetben nyújtott étkeztetés adóköteles összegét itt nem kell szerepeltetni, mert az után az adót (44 %) a munkáltató fizette meg.
    Itt kell igazolni a munkáltató által a magánszemélynek megtérített albérlet (szállás) díját, a természetbeni juttatás pénzben történő megváltásaként kifizetett összeget is. Ilyen különösen a ruházati, az üdülési hozzájárulás. A természetben nyújtott üdülés adóköteles részét nem kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az után az adót a munkáltató fizette meg.
    Amennyiben amunkáltató pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
    Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló és a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be ésazt mintegy bérként számfejtik. (Amennyiben ezen összegeket nem közvetlenül a munkáltató osztja el, akkor az egyéb jövedelmek között a 20. sorban kell ezen összegeket a magánszemélynek bevallania. Értelemszerűen ezt az igazolás nem tartalmazza.)
    A természetben adott munkabér munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti összegét is itt kell igazolni. Természetbeni munkabérnek minősül, a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként a természetben adott juttatás.
    Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
    2. sor: Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében adnak.
    Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség-elszámolási lehetőséget biztosít.
    A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolása általában bizonylat alapján (tételes költségelszámolás) történhet, erre csak a magánszemélynek van lehetősége az adóbevallásában.
    Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy törvényben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "a" oszlopában a költségtérítés ősszegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét kell feltüntetni.
    Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét is a "b" oszlopban kell feltüntetni.
    Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását közvetlenül a munkáltató nevére kiállított bizonylattal kellett igazolnia a magánszemélynek a munkáltatója felé, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
    A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson nem kell feltüntetni a saját gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a lakás és munkahely közötti oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 3 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítés a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül, így azt az 1. sorban kell feltüntetni.
    Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél], fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértekkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg. Ha nem a gépjármű vezetőjének, vagy az előzőeknél magasabb összeg kerül üzemanyag megtakarítás címén kifizetésre, az az 1. sor szerinti bérjövedelemnek minősül.
    Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
    Külön hangsúlyozni kell, hogy a két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározottakat: a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés (ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyagfogyasztási norma, üzemanyagár, a személygépjármű típusát, rendszámát stb.). Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya estén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mellyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet.
    Nem kell igazolni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, az "a" oszlopban a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni. A dolgozót célszerű tájékoztatni arról, ha számlák alapján ennél több költséget kíván elszámolni, akkor azt csak önadózóként, adóbevallás benyújtásával teheti meg.
    Az APEH által 2001-ben közzétett üzemanyagárak a következők:

    I.

    II.

    III.

    IV.

    Üzemanyag fajtája

    Ft/l

    Ft/l

    Ft/l

    Ft/l

    negyedév

    ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin

    229

    233

    242

    232

    ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin

    239

    243

    252

    242

    Keverék

    229

    232

    241

    231

    Gázolaj

    233

    217

    217

    210

    A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni. Az "a" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből.
    Külszolgálatért kapott összeg
    3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 10 USA dollárnak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik és külföldi tartózkodásuk nem minősül a saját jogukon külföldi kiküldetésnek - további 3 USA dollár számolható el naponta és fejenként a hozzátartozókra tekintettel. A napok számításánál a törtnapokat úgy kell figyelembe vermi, hogy össze kell adni ezeken a napokon külföldön töltött órák számát (a légi és vízi utazás időtartamát, illetőleg előtte és utána egy-egy órát is számítva), majd napi 24 órával számolva meg kell határozni az egész napok számát. Ha a "maradék" órák száma eléri a 8 órát, az is egész napnak számít, ha kevesebb, a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
    A törtnapok számításánál a következő számítási mód is választható, ha annak alkalmazási feltételei fennállnak: az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő külszolgálatok esetén a tényleges időtartam meghatározására választható a "maradék" órák egybeszámítása. Ez esetben légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és indulás előtti egy-egy órát akkor lehet figyelembe venni, ha az érkezés és az újabb indulás időpontja között legalább két óra eltelik.
    Amennyiben az együttesen számított utak között eltelt idő nem több mint két óra, úgy ez az időtartam is külszolgálatnak minősül.
    A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
    A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége.
    Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.
    A költségvetési forrásból finanszírozott külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy 2001-ben az e címen megszerzett bevételből levonható a bevétel 50 %-a.
    A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "a" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b" oszlopba kell beírni.
    Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30 %-os korlátot nem kell alkalmazni és a 10 USA dollár helyett a kapott összegből napi 25 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármű üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történő megtérítése nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít).
    Az igazolás "a" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni.
    Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a külföldi kiküldetésért kapott összeg sorában kell szerepeltetni.
    A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt hanem a 171. sorban kell feltüntetni.
    Amennyiben a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 172. sorban kell feltüntetni.
    Más bérjövedelem
    4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3.§-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (a nyugdíj és a vele azonosan adózó jövedelmek kivételével), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli ellátásokat (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési, képzési támogatás), a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét és a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítést (keresetpótló járadékot), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, ha azok kifizetéséről a munkáltató hiteles adattal rendelkezik. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás, más bérjövedelemnek tekintendő.
    Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
    5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.) Továbbá itt kell feltüntetni az egyéni vállalkozó által foglalkoztatott segítő családtag tevékenységének ellenértékeként kifizetett összeget.
    Ez évtől kezdődően nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett összeget, amely tevékenységre nemzetközi szerződést kell alkalmazni és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet, továbbá az olyan állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet is, amellyel nincs nemzetközi szerződése a Magyar Köztársaságnak.
    A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés nem számít bérnek, ezért azt is itt az egyéb, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell igazolni, a 7. sornál leírtak figyelembevételével.
    A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
    A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg. (Nem tartozik ide, mert adómentes a kifizető által kötött kockázati "halál esetére szóló" életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és részleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában juttatott jövedelem.)
    Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló csupán a biztosítottja, de a munkáltató a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a munkáltatónak fizeti ki a szolgáltatást.
    Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak kifizetett összeget a munkáltató továbbadja a biztosított dolgozónak, a dolgozónál olyan jogcímen keletkezik adóköteles jövedelem, amilyen jogcímen történt a kifizetés.
    Más az eset akkor, ha a munkáltató a biztosítóval kötött szerződést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává. Ebben az esetben a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) abban az évben (illetve attól az évtől), amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Ilyenkor a szerződés módosításának évében fizetett díj után a dolgozó érvényesítheti az ezen a címen járó adókedvezményt, kivéve, ha a magánszemély adómentes díjú biztosítási szerződés szerződőjeként a kifizető (munkáltató) helyébe lépett. Ebben az esetben, ha a magánszemély a biztosítási esemény bekövetkezte nélkül (idő előtt) megszünteti a biztosítást, a biztosító által visszafizetett összeg a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelme lesz és adókedvezményt nem érvényesíthet.
    Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére, a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelmet akkor, ha annak összegét a társaság a költségei között számolta el. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. (A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után a 44%-os személyi jövedelemadót a társaságnak kell megfizetnie, ezért ezt a jövedelmet nem kell az igazoláson feltüntetni.)
    A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértékét nem itt, hanem az önálló tevékenységekre biztosított megfelelő sorban kell igazolni. Ez esetben a tevékenységgel kapcsolatos költségeket a magánszemély elszámolhatja, feltéve, hogy a társaság e költségeket nem érvényesíti a társaság eredményének megállapítása során.
    Amennyiben a tag a társaságával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet, mint munkaviszonyból származó bérjövedelmet az 1. sorban kell igazolni.
    A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között a 6. sorban kell feltüntetni.
    Más, nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
    6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "a" oszlopa.
    A kiküldetési rendelvény alapján csak a munkaviszonyban álló magánszemély esetén értelmezhető a bizonylat nélkül történő költségelszámolás.
    A költségtérítéssel szemben csak olyan a költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
    A 2001-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2001. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része
    7. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2001-ben megszűnt és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 2001. évre jutó részét kell figyelembe venni e sor összegében.
    Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély és továbbszolgálói jutalom.
    A 2001-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés.
    Ebbe a sorba - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát is be kell írni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a 101. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
    Ha a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor).
    Szellemi tevékenység bevétele
    11. sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társaság) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint szabadalmi oltalom tárgya (találmány) vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
    Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a más önálló tevékenységből származó jövedelem 12. sorában kell igazolni.
    Más, önálló tevékenységből származó bevétel
    12. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek igazolására.
    Az igazolás ezen sora a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Nem tartalmazhatja ez az összeg azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét sem. Erről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (vételi jegyet) átadni.
    Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott a munkáltatójától (társaságától). Az egyéni vállalkozónak történő kifizetésről sem igazolásadási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a kifizetőt (munkáltatót).
    Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része.
    Itt kell feltüntetni például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
    Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem un. külön adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 168. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. (Ezt akkor is a 168. sorban kell igazolni, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a benyújtandó adóbevallásában az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után.) Abban az esetben, ha a magánszemély 2000-ben összevonás alá eső jövedelemként adózott (M29/2000) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után, ebben a sorban kell igazolni az ingatlan bérbeadásáért a magánszemélynek fizetett bruttó összeget.
    Az egy szerződésből származó 5000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. Ekkor a kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi, egyéb) megfelelő sorban kell feltüntetni.
    Szociális gondozói díj (Szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem)
    14. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően, nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszonyban folytatott lelki segélyszolgálatért kifizetett - költségtérítést nem tartalmazó - összeget, de legfeljebb évi 48 ezer forintot, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől származott. A 48 ezer forintot meghaladó rész a magánszemély egyéb jogcímen megszerzett jövedelme, melyet nem itt, hanem az egyéb jogcímen kapott jövedelem 20. sorában kell igazolni.
    Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (gyes, ösztöndíj, hallgatói munkadíj stb.)
    15. sor:
    - Nyugdíjnak minősülő, külön sorban nem nevesített jövedelmek
    Ebben a sorban kell igazolni azokat a nyugdíjnak minősülő jövedelmeket, amelyeket a munkáltató fizetett ki. Ilyen különösen a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka.
    - Gyermekgondozási segély
    Ha a gyes összegét a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a munkáltatónak adatot szolgáltatott a kifizetésről, akkor azt is ebben a sorban kell szerepeltetni.
    Ebben a sorban kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj és a családok támogatásáról szóló törvény alapján fizetett gyermeknevelési támogatás összegét.
    Ez a sor szolgál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján kifizetett nevelőszülői díj összegének feltüntetésére is.
    - Ösztöndíj
    A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 24. pontja határozza meg az ösztöndíj fogalmát. E szerint ennek minősül az a tanulói, hallgatói juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat folyósít a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott [144/1996. (IX. 17.) Kormányrendelet] feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatást, valamint lakhatási támogatást is.
    Ösztöndíjnak minősül az a sportolói juttatás (akkor is, ha természetben nyújtják), amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Wesselényi Miklós közalapítvány nyújt.
    Az ún. tanulmányi szerződések alapján kifizetett ösztöndíjak, költségtérítések igazolására az egyéb jogcímen kapott jövedelem 20. sora szolgál.
    - Hallgatói munkadíj
    A hallgatói munkadíj fogalmát a személyi jövedelemadó törvény 3. § 62. pontja határozza meg. Ez alapján a felsőoktatási törvényben felsorolt felsőoktatási intézményben, hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatónál a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt végzett munkájáért az előbbiekben említett intézménytől kapott bevétel. Ezen a jogcímen kapott bevételnek az évi 140 ezer forintot meg nem haladó része tartozik ide, feltéve, hogy a díjazás alapjául szolgáló munkavégzés az erről szóló kormányrendelet szerinti munkalehetőség keretében abban az intézményben történt, amellyel a hallgató hallgatói jogviszonyban áll(t). A 140 ezer forintot meghaladó összeg egyéb jövedelemnek minősül és az igazolás 20. sorába írandó. Az igazolásban akkor szerepeltethető a hallgatói munkadíj, ha azt a jelenlegi (vagy volt) munkáltatójától kapta. Volt munkáltató esetén az igazolás feltétele, hogy a kapott Adatlapon a hallgatói munkadíjat feltüntették.
    Külföldi kiküldetésért kapott összeg
    19. sor: Ebben a sorban a társaság által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni. Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
    Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
    A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az "a" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni.
    Egyéb jogcímen kapott jövedelem
    20. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (1-19. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek körébe. Ezekkel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
    Ebben a sorban kell feltüntetni például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
    Amennyiben a munkavállaló vagy társasági tag magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától vagy a társaságától ösztöndijat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, és ez után nem vehető igénybe adó levonás.
    Ez a sor szolgál a nem munkáltató által kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ha a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a kifizető, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adóköteles biztosítással kapcsolatos részletes ismertetés a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél az 5. sornál található.
    Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás összegét is.
    Nem kell feltüntetni a magánszemélytől az Art. rendelkezései szerint átvállalt adótartozás összegét, ha a munkáltató (társaság) az átvállalt, megfizetett adó összegét természetbeni juttatásnak tekinti és az erre vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adókötelezettségét (44% szja).
    Itt kell feltüntetni a kifizető által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.
    Ilyen a magánszemély által a kifizetőnek adott kölcsön kamatából, valamint értékpapír zárt kibocsátású szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatából (ideértve a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is) az a rész, amely meghaladja a felszámítás időszakában - 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetén a szerződéskötés időpontjában, valamint 1996. december 31-ét követően vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában - érvényes jegybanki alapkamat 5 %-ával növelt mértékével meghatározott összeget. Ide az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kamatrész összege kerül.
    Az előzőekben említett általános korláton belüli kamat összege is egyéb jövedelemnek számít akkor, ha a kamatot folyósító kifizetőnél a 2001. évben a magánszemélyeknek kamat címén kifizetett összeg együttesen a 200 ezer forintot meghaladja. Egyéb jövedelemnek számít - az 1996-2001. években létrejött kölcsönszerződések esetén - a magánszemélynek évi 10 ezer forintot meghaladó összegben fizetett előzőek szerinti kamatjövedelméből a 10 ezer forinton felüli rész.
    Az átalakulási szabályok alapján létrejött szövetkezeteknél a tagi kölcsönökre fizetett kamat esetében a 200 ezer és 10 ezer forinthoz kapcsolódó korlátokat nem kell alkalmazni (ilyen a tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata), ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéken felül nem ad.
    Amennyiben a kifizető a magánszemélytől a szokásos piaci értéket meghaladó áron vásárol értékpapírt, akkor a szokásos piaci érték és a vételár közötti különbözet a magánszemélynél nem árfolyamnyereség, hanem összevonás alá eső egyéb jövedelem, és ebben a sorban kell szerepeltetni.
    Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltató (társaság) által befizetett adomány az igazolásban nem szerepeltethető. (Ebből az összegből adóelőleget sem lehetett levonnia a munkáltatónak.)
    Ez a sor szolgál a jog visszterhes alapítása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó részének feltüntetésére.
    Itt kell szerepeltetni azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély a jog gyakorlása által szerez meg. Ilyen az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának érvényesítése által megszerzett vagyoni érték. Jegyzési, vételi jog gyakorlása esetén a jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély az értékpapír feletti rendelkezési jogát megszerzi. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget. Ebből a szempontból nem minősül a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az az eset, amikor - előzetes eladási kötelezettség nélkül - értékpapír formájában természetbeni juttatást ad a kifizető.
    Az eladási jog gyakorlása esetén a jövedelem megszerzésének időpontja a bevétel megszerzésének napja. Jövedelemként az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjában érvényesülő szokásos piaci értékét és a magánszemély által a jog megszerzéséért adott ellenértéket meghaladó részt kell figyelembe venni. Ez esetben az értékpapír szokásos piaci értékének az a része, mely meghaladja a szerzési értéket, árfolyamnyereségként adóköteles és nem itt, hanem a 160. sorban kell igazolni.
    Nem keletkezik jövedelem és így igazolni sem kell a jegyzési, vételi jog gyakorlása által szerzett vagyoni értéket, ha a jog megszerzése bárki által azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
    A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
    171. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után az adófizetési kötelezettség a vonatkozó kettős adózást kizáró egyezmény rendelkezései értelmében külföldön jelentkezik, és a magyarországi adó mértékének megállapításánál a beszámítási lehetőséget az egyezmény biztosítja. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
    Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
    172. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak kettős adózást kizáró egyezménye nincs. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
    Elkülönülten adózó jövedelmek
    Életjáradékból származó jövedelem
    157. sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.
    Belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének elidegenítéséből származó jövedelem
    159. sor: Ebben a sorban akkor szerepelhet adat, ha a munkáltató egyben értékpapír forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság is, és közreműködött a munkavállaló tulajdonát képező, belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényének vételében és eladásában a munkáltató brókercég. Ha a munkáltató nem jogosult értékpapír forgalmazási tevékenység folytatására, akkor az általa kifizetett árfolyamnyereség összegét nem itt, hanem a következő sorban kell szerepeltetni.
    Árfolyamnyereség
    160. sor: Az értékpapír eladásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor. Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. Jövedelemként az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek a szerzésre fordított összeget (értéket) meghaladó részét kell figyelembe venni, melyet csökkenteni kell a járulékos ügyleti költségekkel. Ebből a szempontból járulékos ügyleti költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás. Megszerzésre fordított összegként a megszerzést igazoló bizonylatban (számlában, elismervényben, alapító okiratban, stb.) feltüntetett értéket kell tekinteni. A megszerzésre fordított összegbe kell beszámítani az értékpapír vételekor megfizetett járulékos ügyleti költséget is. Ilyen lehet a közvetítési jutalék, díj stb.
    Ugyancsak megszerzésre fordított összegként kell figyelembe venni azt az értékrészt is, amely az szja törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősült. Ilyen az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély, az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi, illetőleg eladási jogának gyakorlása által szerzett meg (20. sor egyéb jogcímen kapott jövedelemnél leírtak figyelembe vételével). Öröklés, valamint ajándékozás esetén az értékpapír megszerzésére fordított összeg nulla.
    Kárpótlási jegy esetében megszerzésre fordított összegként a címletérték kamattal növelt értékét csak az eredeti jogosultnál lehet figyelembe venni. Nem eredeti jogosultnál a kárpótlási jegy tényleges vételára számít szerzéskori értéknek.
    Amennyiben a vásárolt értékpapír szerzéskori értéke az előzőekben foglaltak alapján nem állapítható meg, úgy jövedelemként az eladási ár 25%-át kell figyelembe venni.
    Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. Az értékpapír szokásos piaci értéke értékpapír-forgalmazásitevékenységet folytató társaság(ok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása. Ha tőzsdére bevezetett értékpapírról van szó, úgy az előzőekben leírtakhoz nem sorolható ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam) tekintendő az értékpapír szokásos piaci értékének.
    Abban az esetben, ha értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, de tőzsdére be nem vezetett értékpapírról van szó, a nem nyilvános ügyletben szokásos piaci értékként, az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyikét kell figyelembe venni. Azon ügyleteknél, amelyeknél az előzőekben leírtak egyike sem alkalmazható, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított értéket kell szokásos piaci értéknek tekinteni feltéve, hogy az adózó bizonyítja, ezen érték megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által elismert vagyoni értéknek.
    A dolgozói részvény, dolgozói üzletrész esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) részét képezi az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezménynek megfelelő érték.
    Amennyiben a munkáltató az értékpapírt természetbeni juttatásként adta, úgy szerzési érték a dolgozó által megfizetett összeg és a természetbeni juttatás értéke együttesen.
    Ha a munkáltató (kifizető) az értékpapír forgalmazásával nem üzletszerűen foglalkozik és a dolgozójától, tagjától annak értékpapírját a szokásos piaci értéket meghaladó összegben vásárolta meg, akkor a szokásos piaci érték és a vételár különbözete az összevonás alá eső jövedelem része és nem itt, hanem az igazolás egyéb jogcímen kapott jövedelem 20. sorában kell feltüntetni. Akkor is az előzőek szerint kell eljárni, ha a munkáltató (kifizető) az ügyletet olyan társaság közreműködésével bonyolítja le, amely értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozik és az ügy irataiból (vonatkozó szerződések egyéb dokumentumok alapján) megállapítható, hogy a tényleges cél az adószabályok előnyeinek a növelése volt.
    Értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató (végző) társaságnak az értékpapír-bizományos értékpapír-kereskedő és értékpapír befektetési társaság, azaz befektetési vállalkozás minősül.
    Ha az 1995. december 31-éig az általa juttatott ingyenes értékpapírt a munkáltató (kifizető) 2001-ben visszavásárolta, az elidegenítésből származó jövedelmet nem itt, hanem az igazolás (vállalkozásból kivont jövedelem) 157. sorában kell feltüntetnie.
    Osztalék
    161.-164. sor: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem igazolására.
    A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (idetartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az igazolás 20. sorában kell feltüntetni.
    A 2001-ben megállapított osztalék után a következők szerint kell az adómérték megállapításánál eljárni. Először az osztalékra jogosult magánszemélyre vonatkozóan meg kell állapítani a vagyoni betétje arányában a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéjének a 2001. év január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzatával meghatározott részét. Az ezt meg nem haladó osztalék után 20% az adó. Az előzőek szerint meghatározott összeget meghaladó osztalék rész után az adó 35 %.
    A jegyzett tőke emelésével a társas vállalkozás - kft, Rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része is osztaléknak minősül, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. Ezen, osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke 20 %. Osztaléknak kell tekinteni a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részét, amelyet a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából juttat. Ebben az esetben az osztaléknak minősülő jövedelem után az adó 35 %.
    A kifizetett osztalék adóját az osztalék-megállapítás évében érvényes adómértékek szerint kell meghatározni.
    A 2000-ben kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2001. évről benyújtandó adóbevallásban szerepeltetni kell.
    Osztalék 10%-os adóval terhelt összege
    161. sor: Ebben a sorban azt az osztalékjövedelmet kell feltüntetni, amelyről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető, de a magánszemély részére csak 2001-ben került kifizetésre, feltéve, hogy az osztalék fizetéséről szóló döntés évében 10 %-os adókötelezettséget írt elő az akkor hatályos törvényi rendelkezés.
    Ha a 2001. évben kifizetett osztalékot 1997. január 1-jét megelőzően állapították meg, 10 % az adó.
    Osztalék 20%-os adóval terhelt összege
    162. sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely 2001. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2000. évi adózott eredmény, illetve eredménytartalék terhére, és nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke és a 2001. január elsején érvényes jegybanki alapkamat (11%) kétszeresének szorzatát. Ennél a mértéknél több osztalék kifizetése esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem a 164. sorban kell szerepeltetni.
    Ez a sor tartalmazza a társas vállalkozás - kft, Rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján keletkezett osztaléknak minősülő jövedelem összegét, ha a névérték felemelése nem a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezeti jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt. Amennyiben az előzőekben felsorolt átalakulás keretében történt a jegyzett tőke felemelése, úgy az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem lesz elidegenítéskor adóköteles. Az ilyen átalakulás esetén a juttatott összeget az igazolásban nem kell szerepeltetni.
    Ebben a sorban kell igazolni az olyan osztalékot is, amelynek kifizetéséről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető, de a magánszemély azt csak 2001-ben vette fel, és az osztalékfizetésről szóló döntés évében ez a jövedelem az akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint 20%-os adókötelezettség alá esett.
    Itt kell feltüntetni a 2001. évben kifizetett osztalék azon részét is, melyről az 1997. évi eredményfelosztás során 1998-ban döntött a kifizető, s a döntés évében az osztalék (osztalékrész) 20 %-os adót viselt.
    A 2000. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2001. évben az első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 20%-os adót viselt.
    A 2001. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 103. sorában kell szerepeltetni.
    Osztalék 27 %-os adóval terhelt összege
    163. sor: Ebben a sorban azon osztalékjövedelmet kell feltüntetni, melynek kifizetéséről a korábbi évek adózott eredménye, illetve eredménytartaléka terhére 1998-ban döntött a kifizető, de a kifizetésre csak 2001. évben került sor, és a döntés évében az osztalék (osztalékrész) 27 %-os adót viselt.
    Osztalék 35%-os adóval terhelt összege
    164. sor: Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg a 2000. évi eredmény felosztása során megállapított osztalék címén 2001-ben kifizetett összegből az a rész, amely meghaladja a 20%-os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 162. sornál leírtakat is.)
    Ez a sor szolgál a 2000. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2001. év első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részének feltüntetésére, ha az 35%-os adót viselt.
    Abban az esetben, ha a magánszemély részére a társaság a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában juttat vagyoni értéket, a vagyoni értéknek azon része után, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, szintén 35 % az osztalékadó. Nem kell ezt az adót megfizetni, és az igazolásban szerepeltetni sem a juttatott jövedelem összegét, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény után.
    Vállalkozásból kivont jövedelem
    166. sor: A dolgozótól (vissza)vásárolt ún. ingyenes értékpapírból származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor. Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az 1996. január 1-jét megelőzően ellenérték nélkül juttatott (ingyenes) értékpapír elidegenítéséért kifizetett összeg. Dolgozói részvény esetében jövedelem a dolgozói részvény bevételének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett része. Ha azonban a privatizáció keretében jutott a magánszemély törvényben meghatározott kedvezményhez értékpapír formájában, akkor ezen értékpapír névértéke számít szerzéskori értéknek. Adózatlan befektetésnek kell tekintetni az MRP keretében szerzett részvény (üzletrész) szerzéskori értékéből azt az összeget, melyet az MRP résztvevőjének az egyéni részvény (üzletrész) számláján a saját befizetésen felül jóváírtak.
    Itt kell igazolni a társas vállalkozás - kft, Rt - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján keletkezett jövedelem azon részét, melyet a 162. sornál leírtak szerinti átalakulás során juttattak a magánszemély részére és a magánszemély az értékpapírját 2001-ben, elidegenítette.
    Az 1996. év előtt hatályos 1991. évi XC. törvény 3/A.§-ában meghatározott, az 1992. évi II. törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek juttatott szövetkezeti üzletrészt, részjegyet az átalakulás befejezésekor lezárt névérték, az 1992. december 31. előtt kihirdetett jogszabályok alapján ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéket pedig a névérték ősszegéig ellenérték fejében megszerzett értékpapírnak kell tekinteni. Az ilyen üzletrész, részjegy visszavásárlásából származó jövedelmet - a kifizetett összegből a névértéket meghaladó részt - nem itt, hanem a 160. sorban kell igazolni, mivel az árfolyamnyereségnek minősül.
    Jövedelemként a magánszemély által megfizetett összeggel csökkentett ellenértéket kell figyelembe venni.
    A privatizációs lízing jövedelme
    167. sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2001-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
    A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
    Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!
    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel)
    168. sor: Ez a sor szolgál az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére, függetlenül attól, hogy a magánszemély melyik adózási módot választja az adóév végén. (Abban az esetben, ha a magánszemély 2000-ben összevonás alá eső jövedelemként adózott az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után, úgy a 12. sorban kell igazolni az ingatlan bérbeadásért kifizetett bruttó összeget.)
    Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is.
    A jövedelmet 20 %-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (s az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendégfogadás esetén írásban nyilatkozott arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 400 ezer forintot, szintén nem terhelte a kifizetőt adólevonási kötelezettség. Ez utóbbi esetben a falusi vendégfogadás adóköteles bevételéből csak a szállásadás bevételére kell az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szabályait alkalmazni.
    Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.
    Egyéb forrásadós jövedelmek
    169. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (157 -168. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor "a" oszlopa a jövedelemforrás megnevezésére szolgál.
    Levont adóelőleg (adó)
    A levont adóelőleg összege
    82. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál e sor "b" oszlopa.
    Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni a 2001-ben kifizetett végkielégítés után levont 20%-os adóelőleg összegéből a 2001-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét. Ezt az összeget az "a" oszlopba kell beírni.
    A levont forrásadó összege
    83. sor: Ez a sor szolgál az elkülönülten adózó (157-168. sorokban feltüntetett) jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolására.
    Ebben a sorban kell feltüntetni azt az összeget, amely a 2000. évben kifizetett osztalékelőleg osztalékká vált részének megállapított adójából ténylegesen beszedésre (levonásra, illetőleg a magánszemély által a kifizető felé befizetésre) került.
    Értelemszerűen ez az összeg tartalmazza a 2000. évben kifizetett osztalékelőlegből levont adónak azt a részét (vagy egészét) is, amelyet az osztalékká vált rész adójának elszámolása során figyelembe kellett venni.
    Nem kell szerepeltetni az igazolásban az 5000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély nyilatkozata szerint a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 40 %-os kulccsal számított adót. Az így levont adót sem kell ebben a sorban feltüntetni.
    A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények
    Bár a nyomtatvány minden sora tartalmazza a figyelmeztetést arra nézve, hogy az igazolásban szereplő összeg nem feltétlenül lesz azonos a 0153-as bevallásban érvényesíthető összeggel, de célszerű erre külön is felhívni a dolgozó figyelmét.
    Adójóváírás
    34. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján figyelembe vett 10 %-os mértékű adójóváírás összegét.
    Az adójóváírás jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 3000 forint lehet, azaz nem haladhatja meg az évi 36 000 forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben.
    Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
    Abban az esetben, ha a magánszemély bevallásköteles éves összes jövedelme az 1 050 000 forintot (a jogosultsági határt) meghaladja, de az 1 250 000 forintot nem éri el, ezt a kedvezményt csak korlátozottan érvényesítheti. Ez azt jelenti, ha a magánszemély munkáltatótól szerzett összevonás alá eső, valamint külön adózó jövedelmei összesen meghaladják az 1 050 000 forintot, de az 1 250 000 forintot nem érik el, úgy az egyébként járó adójóváírás összegét csökkenteni kell a jogosultsági határ feletti jövedelem 18%-ával.
    A számítás során az 1050 000 forinton felüli összeg 18 %-ával mindig csak a jogosultsági hónapok szerinti maximum összeg csökkenthető. Optimális esetben (12 jogosultsági hónap és 3 ezer forint jóváírás havonta) 1 250 000 forint bevallásköteles összes jövedelemnél "elfogy" ez a kedvezmény.
    Ha a magánszemély az adóév folyamán nem nyilatkozott írásban arról, hogy a munkáltató ne vegye figyelembe az adókedvezményt az adóelőleg levonása során és a munkáltató azt figyelembe vette, az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 0153-as bevallásában a magánszemély érvényesítheti-e ezen kedvezményt. Erre célszerű külön is felhívni a magánszemély figyelmét.
    Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2001. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2000-ben megkapta, úgy a 2001. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2001-ben is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedett, akkor a kapott bérjövedelem összege 10%-ának kiszámítása után a jogosultsági hónapok száma 2001. évben az áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető. Természetesen ilyen esetben is érvényesül az a szabály, mely szerint legfeljebb az adóévben kapott bérjövedelem 10 %-a vehető figyelembe adójóváírásként.
    A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egyösszegben kifizetett bére után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.
    A végkielégítés után nem jár adójóváírás.
    Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj engedménye
    35. sor: Ebben a sorban igazolja a munkáltató az adóév során az adóelőleg levonásánál a kötelezően fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj után figyelembe vett 25 %-os engedmény összegét ("b" oszlop).
    A 2001. évi engedmény alapjaként mindazokat az összegeket figyelembe kell venni, amelyek az adókötelezettség szempontjából a 2001. évi bevallásban elszámolásra kerülő jövedelmek után kerültek levonásra.
    Nem mentesíti a munkáltatót az M 30/2001-és nyomtatvány 35. sorának kitöltése az alól a kötelezettsége alól, hogy 2002. január 31-éig a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartása adataival egyező külön igazolást is át kell adnia a magánszemélynek. Az igazolás a 2001. évben levont járulékok ősszegét és az azok alapjául szolgáló jövedelmet tartalmazza, továbbá ezen igazolás tartalmazza a 2001. évben, az adóbevallásban ténylegesen igénybe vehető kedvezmény alapját, amely azonban (például, ha év közben több munkáltatóval létesített a magánszemély munkaviszonyt) eltérhet a 35. sor "b" oszlopában szereplő összegtől.
    (A munkáltató a tárgyhavi jövedelem-kifizetéssel egyidejűleg köteles az adóév folyamán a magánszemélyt írásban tájékoztatni az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint a tagdíj összegéről.)
    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
    41. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 1500 forint (éves szinten legfeljebb 18 000 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyos fogyatékosnak az tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.
    Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a
    42. sor: Ez a sor tartalmazza a munkavállaló tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba az év során befizetett összeg 30%-át.
    A magánszemély megbízása alapján a munkáltató által a 2001. december havi bérből levont tagdíj kedvezménye akkor vehető a 2001. évben figyelembe, ha ennek a pénztárba történő átutalása 2001. december 31-éig megtörtént.
    A kedvezmény összege nem haladhatja meg a 100 000 forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 42. sor összege a 130 000 forintot is elérheti. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható.
    A munkáltatói hozzájárulást a magánszemélynél nem kell jövedelemként figyelembe venni, így adókedvezmény sem érvényesíthető ezen ősszeg után. A munkáltató által a pénztár felé befizetett adomány az igazolás 20. sorában sem szerepelhet, a hozzá kapcsolódó kedvezményt sem lehet feltüntetni. Ezen adomány összegét az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár igazolja.
    Ha a munkáltató által a pénztár felé befizetett adomány a pénztár szolgáltatási számlájára kerül, ezen összeg, mint természetbeni juttatás lesz adóköteles. Ez akkor fordulhat elő, ha a dolgozó már nyugdíjas és az önkéntes biztosító pénztár szolgáltatást nyújt részére.
    Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
    45. sor: Abban az esetben, ha a magánszemély a magán-nyugdíjpénztári saját tagdíját kiegészíti, és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 30%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie ezen kedvezmény összegét.
    Nem jár kedvezmény arra a tagdíj-kiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
    Amennyiben a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetést (45. sor) a magánszemély megbízása alapján a munkáltató, a bér kifizetője vonta le a 2001. december havi bérből és utalta át a magán-nyugdíjpénztárba akkor az így teljesített befizetések (átutalások) a 2001. adóévben befizetett összegnek akkor tekintendők, ha azok átutalása 2001. december 31-éig megtörtént.
    Családi kedvezmény eltartottak után
    57. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelőlegnél figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,
    - akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, illetve
    - aki a várandósság időszakában van a magzat (ikermagzat) fogantatásának 91. napjától megszületéséig,
    - aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult,
    - aki rokkantsági járadékban részesül.
    Ha a dolgozó jogosult ugyan a nevelési ellátásra, de nem élt e folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.
    Egy eltartott esetén havi 3 000 forint (éves szinten 36 000 forint), két eltartott esetén havi 4 000 forint (éves szinten kedvezményezett eltartottanként 48 000 forint), három vagy több eltartott esetén havi 10 000 forint (éves szinten kedvezményezett eltartottanként 120 000 forint) kedvezmény érvényesíthető a kedvezményezett eltartottak után.
    Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál érvényesített a munkáltató.
    A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult, a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a nevelési ellátásra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint), egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.
    A saját jogán nevelési ellátásra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében tehát a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély a munkáltatójának, akkor, az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.
    Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a nevelési ellátást mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a nevelési ellátást az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel szintén nem érvényesíthet családi kedvezményt.
    Tájékoztató adatok
    A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része
    101. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg ősszegét és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
    Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szűnt meg a 2001. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 2000-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, kivéve a tőrvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét, melyet a 2001. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.
    Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
    102. sor: Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.
    A 2001-ben felvett osztalékelőleg
    103. sor: A "b" oszlopban kell szerepeltetni a 2001. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a kifizető által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeget. Az abból levont 20%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.
    Külföldön megfizetett (171. és 172. sorokhoz kapcsolódó) jövedelemadó
    174. sor: Ez a sor a külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (tájékoztató adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
    A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2001. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó USA dollárban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
    2. A személyi jövedelemadó megállapítása és elszámolása
    A munkáltató annak a magánszemélynek az adóját állapítja meg és számolja el, aki nála 2001. december 31-én munkaviszonyban állt, és 2002. január 15-éig nyilatkozik arról, hogy nem kíván adóbevallást adni.
    A nyilatkozat alapján a munkáltató köteles elszámolni dolgozójával, ha a következő feltételek teljesülnek.
    - Kizárólag egy munkaviszonyból (bedolgozói jogviszonyból, munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyból, kizárólag ugyanazon társas vállalkozásban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból) származó - adómentességet nem élvező - jövedelme van a magánszemélynek. (A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdő-birtokossági társulat és az MRP szervezet.).
    - Kizárólag egy munkáltatótól, de több jogviszonyból származó (kivéve a mezőgazdasági őstermelésből), olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme van a magánszemélynek, amellyel szemben tételesen igazolt költségeket nem kíván elszámolni. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek nem zárják ki a munkáltató elszámolási kötelezettségét. A kiküldetési rendelvény alapján kifizetett, a bizonylat nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó gépjármű-költségtérítés (ezt az elszámolásban szerepeltetni nem kell) kivételével a gépjármű-költségtérítéssel szemben minden költséget (ide értve az üzemanyagköltséget is) csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. A munkáltató nem számolhat el azzal a dolgozójával, aki bármilyen gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el.
    - A magánszemélynek a nyugdíja, az adóköteles társadalombiztosítási ellátása, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére fizetett illetménye, továbbá a jogszabály alapján folyósított munkanélküli ellátása mellett kizárólag egy munkáltatótól származó, az elszámolást ki nem záró jövedelme van.
    - Az év során a magánszemélynek kizárólag egymást követően (tehát nem egyidejűleg) több munkáltatónál létesített munkaviszonyból származott az előzőekben felsorolt jövedelme, feltéve, hogy az erről szóló igazolást (Adatlapot) minden alkalommal átadta a következő munkáltatójának.
    - A költségvetési szervek összevont bérszámfejtési körébe (TÁH) tartozó kifizető elszámolhat a munkavállalóval akkor is, ha ugyanazon elszámolási körbe tartozó más kifizetőtől egyéb jövedelmet szerez a dolgozó.
    Az előzőekben felsorolt előírásokon túl a munkáltatói adóelszámolásnak további feltétele, hogy a magánszemély
    - az év utolsó napján munkaviszonyban állt;
    - a 2001. évben befektetési adóhitel címén adókedvezményt nem vesz igénybe és fennálló adóhitele sincs;
    - árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától (társaságától) származott, ez utóbbi esetben a magánszemély nem kíván ezen jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást alkalmazni és az adózási mód választásáról kitöltötte az NY29-es nyilatkozatát;
    - osztalékból származó jövedelme kizárólag munkáltatójától (társaságától) származott (és a munkáltató nem alkalmaz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerinti adókulcsot), illetve ha más kifizető(k)től szerzett ilyen címen jövedelmet, de ez utóbbi esetben ez összesen 10 ezer forintot meg nem haladó összegű és az adót, a másik kifizető levonta;
    - vagyonátruházásból származó bevételéből jövedelme nem keletkezik;
    - nem kívánja az adóelszámolás során visszaigényelni a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot;
    - nem egyéni vállalkozó;
    - önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a támogatói adományból jóváírt összeget kizárólag a munkáltatója (társasága) fizette be és a pénztár nem írt jóvá olyan más jövedelmet a magánszemély egyéni számláján, mely egyéb jövedelemként adóköteles, mert ez esetben ez a jóváírás más kifizetőtől származik;
    - nem kell 2001-ben visszafizetnie a 2000. év előtt igénybe vett adókedvezményt;
    - nem kötelezett az adóelőleg fizetésére vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet, vagy adóelőleg különbözet miatt 12 %-os adó fizetésére;
    - nem jutott mezőgazdasági őstermelésből bevallásköteles jövedelemhez. Elszámolhat viszont a munkáltató azzal a mezőgazdasági kistermelővel, akinek az ebből a forrásból származó bevétele (ideértve a más kifizetőtől kapott bevételt is) az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, vagy akkor is, ha meghaladja ugyan, de kistermelői bevételéről a munkáltató részére az NY63-as számú nyilatkozatot átadja és hitelt érdemlően igazolja, ha az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény előírásai szerint elért bevétele 5%-ának 15%-át egészségügyi hozzájárulásként megfizette. NY63-as nyilatkozatot az a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő adhat, akinek e tevékenységéből származó bevétele évi 250 ezer forint feletti, de a 2 millió forintot nem haladta meg és rendelkezik a bevételének legalább 20%-át kitevő értékben, a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokat igazoló, nevére szóló számlákkal. Ez esetben a munkáltatónak kell a magánszemély 2001. évi egészségügyi hozzájárulását megállapítani a nyilatkozott bevétele alapján.
    A munkáltató az előzőekben felsorolt feltételek fennállását az egészségügyi hozzájárulás előlegének megfizetését kivéve, nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívni a dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
    Az adómentes bevételek (azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania és az összjövedelemhez nem kell hozzászámítania) nem érintik a munkáltató adó megállapítási, - elszámolási kötelezettségét. (Így például a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele kevesebb évi 250 ezer forintnál.)
    A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia és nem keletkezik munkáltatói (társasági) elszámolási kötelezettség, ha 2001-ben csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme volt és/vagy olyan jövedelme volt, melyet nem kell bevallani és/vagy a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme volt feltéve, hogy az osztalékból a társaság az adót levonta. Amennyiben az előzőekben említettek mellett a magánszemélynek kizárólag a magánnyugdíj-pénztár szolgáltatásaként volt jövedelme és nyilatkozatot adott a magánnyugdíj-pénztárnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettsége nem lesz, akkor szintén nem keletkezik elszámolási kötelezettsége a munkáltatónak (társaságnak).
    Nem kizáró ok a munkáltatói elszámolásnál, ha az alkalmazott a korábbi munkáltatójától olyan végkielégítést kapott, melyet az adóévek között meg kell osztania. Ennek feltétele, hogy az 1999-2000. években kapott, megosztási kötelezettség alá eső végkielégítés 2001. évi jövedelem számításánál figyelembe veendő részének megállapításához szükséges igazolások, adatok a munkáltató birtokában legyenek (azokat átadja a magánszemély).
    Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkáltatójának átadta.
    Nem számolhat el a munkáltató azzal a dolgozójával, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel (illetőleg nem magyar állampolgárságú dolgozó esetében adóazonosító jel hiányában útlevélszámmal), továbbá akinek más forrásból is származott adóköteles jövedelme. Ilyen eset lehet, ha a dolgozó az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költség-hozzájárulást, függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta e juttatást, és mely forrásból biztosították annak fedezetét. Ide sorolható, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a dolgozó pénztárnál vezetett egyéni számláján a pénztári alapok közötti átcsoportosításból írt jóvá összeget, kivéve, ha az összeg forrása a fedezeti alapból történő befektetés hozama vagy az értékelési különbözet (ez utóbbiak ugyanis adómentes jövedelmek). Előzőek alól kivételt képez, amikor más kifizetőtől szerez a magánszemély összesen 10 ezer forintot meg nem haladó osztalékjövedelmet, és az ezt terhelő adót a kifizető levonta, illetve, egyes külön adózó jövedelmei közül azon jövedelmek, amelyeknek az adókulcsa 0%. Abban az esetben, ha az osztalék után a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti adókulccsal állapította meg a munkáltató az adó mértékét, úgy a magánszemély év végi adóját nem állapíthatja meg, a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
    A 2002. január 1-je utáni munkahely változtatás esetén a dolgozóval az a munkáltató számol el, amelyhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta. Ha a magánszemély az új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak a 2001. évi jövedelemigazolását, amelynél 2001. december 31-én munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 2001. január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de 2002. január 15-éig nem létesít új munkaviszonyt és korábbi munkáltatójának sem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell adnia. Így kell eljárnia akkor is, ha a magánszemély ugyan új munkaviszonyt létesített 2002. január 1-je után, de egyik munkáltatójának sem adott az elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
    A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonya nem szűnik meg, ezért minden munkáltató köteles a bevonult sorkatonával elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak. A sorkatona is 2002. január 15-éig közli a munkáltatójával, hogy adóbevallást kíván-e benyújtani vagy kéri az elszámolást. (Ha a sorkatona az adóbevallást választja, akkor közölnie kell a munkáltatójával azt a postai címet is, ahová a jövedelemigazolás megküldését kéri. A munkáltató a I/1. pontban ismertetett igazolást 2002. január 31-éig küldi meg a sorkatona által megjelölt címre. Az adóbevallást a sorkatonának az állandó lakóhelye szerinti APEH igazgatósághoz kell benyújtania.) Ugyanez a szabály vonatkozik a gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemélyre is.
    A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2002. február 20-áig kell a munkáltató részére átadni. (Ilyenkor a sorkatonának meg kell jelölnie az értesítési címét.)
    A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az elévülési idő végéig megőrizni.
    Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos részletes tudnivalók a III. fejezetben találhatók.
    A 2001. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelem-adó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2002. március 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át - például március 1. és március 15-e között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vett részét a házastárs adóbevallásában (munkáltatói elszámolásában) érvényesíthesse a március 20-ai határidőig.
    Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóhatósága dönt.
    Az elszámoláshoz a 4-7. számú mellékletek szerinti M29/2001., M29/2001-A, M29/1/2001., M29/2/2001., M29/2/2001-A és M29/3/2001. számú nyomtatványminták készültek.
    Az elszámolást az említett nyomtatványokon, vagy azok jól olvasható fénymásolt példányain vagy az Internet APEH honlapjáról letöltött űrlapkitöltő-ellenőrző program segítségével előállított nyomtatványokon kell elkészíteni. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.
    Kitöltési útmutató
    az M29/2001. és az M29/2001-A számú nyomtatványhoz
    (4. sz. melléklet)
    A nyomtatvány Internetes megjelenítése szükségessé tette az A/4-es formátum alkalmazását, ezért kapott "technikai azonosító számot" (M29/2001-A) az elszámolás második lapja is. Természetesen a két lap csak együtt fogadható el abban az esetben, ha az Internetről történik annak letöltése. A megvásárolható nyomtatvány A/3-as formátumban, ugyanezen adattartalommal készült.
    A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell írni.
    Az M29/2001-es nyomtatványon fel kell tüntetni azon táblák számát, amelyek a munkáltatói elszámolás részeként felhasználásra kerültek, valamint az erre szolgáló kódkockában "1"-es vagy "2"-es számmal kell jelölni a magánszemély által az erre szolgáló borítékban elhelyezett rendelkező nyilatkozatok számát is.
    A 2001. évi elszámolás részeként felhasználható táblák lehetnek:
    M29/1/2001. A 2001. évi személyi jövedelemadó megállapításának kiegészítő táblája, amely a külföldön is adóköteles jövedelmek részletezését, valamint az elkülönülten adózó jövedelmeket és ezek adóját tartalmazza.
    M29/2/2001-M29/2/2001-A A munkáltatói elszámolás részét képező, a dolgozó által adott nyilatkozatokat tartalmazza. Ezek a televízió készülék üzemeltetéséről, a családi kedvezményhez kapcsolódóan a családi kedvezmény érvényesítéséről, a várandósság tényéről és a családi kedvezmény, valamint a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásáról, bérbeadás esetén az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatok.
    M29/3/2001. A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az eltartottak adatait tartalmazó tábla.
    A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalókat később ismertetjük.
    Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek
    A munkaviszonyból származó bérjövedelem (érdekképviseleti tagdíj nélkül)
    1. sor: Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás 1. sorában szereplő jövedelemmel, kivéve, ha a munkavállaló a 2001-es adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett, és az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak. Ilyen esetben a munkavállaló kérésére a munkáltatónak bérjövedelemként kell figyelembe vennie az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító (megyei- illetve fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége, vagy megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője) által igazolt ellátási alap összegét.
    Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a köztestület számára fizetett tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha önálló tevékenységből származó bevétellel is rendelkezik a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
    Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
    2. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetés az igazolás 2. soránál található. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget az "a" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni. Ezt azonban a munkáltató csak akkor teheti meg, ha a költségtérítésből szabályosan vonta le az adóelőleget. Ha ugyanis a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozata alapján nem történt adóelőleg levonás, a munkáltató akkor sem számolhat el a munkavállalóval, ha utóbb a dolgozó mégsem kívánja a költségeit igazolni. (Ekkor már a 12%-os külön adót csak önadózással, az adóbevallásában rendezheti.) A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "c" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően).
    Külszolgálatért kapott jövedelem
    3. sor: Ebben a sorban az igazolás 3. sorában ismertetett bevételt ("b" oszlop), a bizonylat nélkül elszámolható költséget ("a" oszlop) és a jövedelmet ("c" oszlop) kell feltüntetni.
    Más bérjövedelem
    4. sor: Ebben a sorban az igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki, és arról a társadalombiztosítási szervezet a munkáltató (társaság) felé adatot nem szolgáltatott, de a magánszemély az erről szóló igazolást a munkáltatójának átadta.
    Más, nem önálló tevékenységekből származó jövedelem
    5. sor: Ebben a sorban az igazolás 5. sorában szereplő jövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató (társaság) fizette ki.
    Más, nem önálló tevékenység költségtérítése
    6. sor: Ez a sor szolgál a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt az "a" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni. Egyebekben ugyanazok érvényesek, mint a 2. sornál leírtak.
    A 2001-ben kapott,törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2001. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része
    7. sor: Ez a sor szolgál az 2001-ben kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének feltüntetésére, melyet 2001. évi jövedelemként kell figyelembe venni. Az e feletti részt a 101. sorban kell feltüntetni.
    A munkaviszony megszűnésének napja nem azonos az utolsó munkában töltött nappal!
    A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt, illetőleg a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között az 5. sorban kell szerepeltetni.
    A 2001. év előtt kapott törvényben meghatározott ésaz állami végkielégítésnek a 2001. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része
    8. sor: Abban az esetben, ha a dolgozó előző munkaviszonya megszűnése miatt 1999-2000. évben részesült törvényben meghatározott, illetőleg állami végkielégítésben, és annak összegét az ezekről az évekről benyújtott adóbevallásában megosztotta, a még el nem számolt hónapokra jutó részt a 2001. évben a munkáltató figyelembe veszi. Ennek feltétele, hogy a dolgozó a megosztási kötelezettség alá tartozó, korábbi adóév(ek)ben kapott végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat a munkáltatójának átadja.
    Ebben a sorban a munkáltatónak az egy hónapra jutó részt annyiszor kell figyelembe vennie (legfeljebb 12-szer), ahány hónap még nem került elszámolásra.
    Abban az esetben, ha az 1999. évben kapott végkielégítés összegéből az 1999. és 2000. évben jövedelemként számításba vett rész után fennmaradó összeg több mint az 1 havi összeg 12 -szerese, úgy 2001-ben a teljes, még jövedelemként be nem vallott részt kell itt a "c" oszlopban feltüntetni, az "a" oszlopba, a figyelembe vett hónapok számát kell beírni. A figyelembe vett összeghez tartozó levont adóelőleg összegét a 84. sorban kell feltüntetni.
    Szellemi tevékenység jövedelme
    11. sor: Ez a sor szolgál az igazolás 11. sorában meghatározott szellemi tevékenységből származó jövedelem feltüntetésére. A "b" oszlopba a bruttó összeget, a "c" oszlopba ennek 90%-át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Ha az adóelőleg levonása nem ennek megfelelően történt, az kizárja a munkáltató elszámolási lehetőségét. (Lásd a 2. sornál leírtakat.)
    Más önálló tevékenységből származó jövedelmek
    12. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "c" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet a köztestület számára fizetett tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható ezen tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
    Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató (társaság) felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90 %-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.
    Nyugdíj
    13. sor: A nyugdíj összegét a nyugdíjfolyósító szervezet igazolása, illetőleg évközi változás esetén a magánszemély nyilatkozata alapján kell az elszámolás "b" oszlopában feltüntetni.
    Itt kell szerepeltetni azokat a jövedelmeket is, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjnak minősülnek, de azokat nem a nyugdíjfolyósító szervezet fizette ki.
    Azadóköteles baleseti járadék nem minősül nyugdíjnak, azt mint adóköteles társadalombiztosítási ellátást, egyéb bérjövedelemként a 4. sorban kell szerepeltetni.
    Szociális gondozói díj (Szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem)
    14.sor: Az igazolás 14. sorának "b" oszlopában szereplő összeget (legfeljebb 48 000 forint) kell e sor "b" oszlopában feltüntetni, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől származott, de nem a munkaviszonyban folytatott tevékenységre tekintettel fizették ki. Ez a bevétel költségtérítést nem tartalmazhat.
    Egyéb,nyugdíjjal azonosanadózó jövedelmek
    15. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 15. sorában szereplő összeget.
    Gyes
    A munkáltató által, valamint a társadalombiztosítási szervezet által kifizetett és igazolt gyermekgondozási segély összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopába beírni.
    Ösztöndíj
    Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 15. sorában megjelölt ösztöndíjat.
    Hallgatói munkadíj
    A munkáltató által kifizetett ilyen összeg, illetőleg az ezen a címen kapott, a kifizetésről szóló igazolás alapján vehető figyelembe e sor "b" oszlopában az igazolás 15. sorában szereplő összeg.
    A 13-15.sorokba írt összegek együttesen
    16. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopában kell összesíteni a 13-15. sorokban szereplő jövedelmeket.
    Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
    19. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt - az igazolás 3. soránál leírtak szerint kell megállapítani - az "a" oszlopban, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "c" oszlopban kell feltüntetni.
    Egyéb jogcímen kapott jövedelem
    20. sor: Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 20. soránál leírtakat).
    Összes belföldön adóköteles jövedelem
    21. sor: Ez a sor tartalmazza a Magyarországon adóköteles, összevont - adóalapba tartozó - jövedelmek együttes összegét (1-20. sorok "c" oszlopainak együttes összege).
    Összes külföldön (is) adóköteles jövedelem
    22. sor: Ebben a sorban a külföldön is adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelmek együttes összegét kell szerepeltetni (M/29/1/2001. sz. tábla 173. sor "b" oszlopa). A külföldön is adóköteles jövedelmek részletezését az M29/1/2001. sz. tábla 171. és 172. sorai tartalmazzák. A 22. sor "a" oszlopába az M29/1/2001. sz. tábla 173. sora "a" oszlopában feltüntetett bérnek minősülő részt kell beírni.
    Összevont adóalap összege
    23. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 21. és 22.sorok együttes összegét kell beírni. Az "a" oszlopban az 1-4. sor "c" oszlopába valamint a 22. sor "a" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
    A számított adó meghatározása
    A számított adó
    31. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 23. sorban szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
    Az összevont adóalap adójának meghatározásához a számított adóból levonható összegek
    A külföldön megfizetett adó beszámítása
    33. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopában kell a külföldön igazoltan megfizetett, vagy az átlagos adókulccsal kiszámított adó összegét feltüntetni. Az "a" oszlopba az átlagos adókulcsot százalékban kell beírni. A külföldön megfizetett adó kedvezményének összegét a következők szerint kell kiszámítani.
    A számított adót (31. sor) el kell osztani az összevont adóalappal (23. sor). Az osztás eredményeként kapott hányadost három tizedesre kerekítve kell meghatározni, a kerekítés általános szabályai szerint (Pl.: 0,384869 kerekítve 0,385%). Ebből a százalékos kulcs 38,5 %.
    Az átlagos adókulccsal meg kell szorozni a külföldön adózott jövedelmet, és az így kiszámított összeget kell e sorban a "b" oszlopban, mint levonandó összeget szerepeltetni.
    Amennyiben a jövedelem olyan országból származik, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye (M29/1/2001. sz. kiegészítő tábla 172. sor), a levonás nem haladhatja meg sem a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének (M29/1/2001.sz. kiegészítő tábla 174. sor "b" oszlop), sem a számított adónak (31. sor "c") a 90 %-át. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kiszámított (levonandó) összeg meghaladja a külföldön megfizetett adó összegét (174. sor), akkor a 33. sorban a 174. sor 90 %-át kell figyelembe venni. Ha a külföldön megfizetett adó 90 %-a több, mint a számított adó 90 %-a, akkor ebbe a sorba a számított adó 90 %-át kell beírni. Ha az M29/1/2001. sz. kiegészítő tábla 171. sorában feltüntetett jövedelem olyan országban adóköteles, amellyel van a kettős adózást kizáró egyezményünk, és az egyezmény nem a külföldön megfizetett adó beszámítását teszi lehetővé, akkor nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély ténylegesen mennyi adót fizetett külföldön, az átlagos adókulccsal meghatározott összeg teljes egészében levonható a számított adóból. Ez esetben azonban az M29/1/2001. sz. kiegészítő tábla 174. sorában a külföldön megfizetett adó összegét nem kell szerepeltetni.
    A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
    Amennyiben nemzetközi egyezmény egy adott jövedelem adóztatására (adóztathatóságára, a beszámítására stb.) a személyi jövedelemadó szabályaitól eltérően rendelkezik, a nemzetközi egyezményben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek kizárólag olyan jövedelme van, amely kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján külföldön adóköteles, úgy adóbevallás adására nem kötelezett, vagyis a munkáltatónak sem kell az elszámolást elvégeznie. Ez esetben azonban, függetlenül attól, hogy a magánszemély az elszámolásra tett nyilatkozatot, az M30/2001. számú igazolást ki kell adni részére és az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni, melynek kitöltése során az "e" és az "f" oszlopokban adat nem szerepelhet, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.
    Adójóváírás
    34. sor: A bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély számított adójának összegét csökkenti az adóévben megszerzett bér (23. sor "a" oszlop) 10 %-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint, azaz legfeljebb 36 000 forint feltéve, hogy a magánszemély éves - az elszámolásban szereplő - összes jövedelme a jogosultsági határt (az 1 050 000) forintot nem haladja meg.
    Ha a magánszemély 2001. évi összes jövedelme, vagyis az összevont adóalap összege (23. sor "c" oszlop), valamint az elkülönülten adózó jövedelmei (M29/1/2001-es tábla 170. sor "a" oszlopa) együttesen meghaladják az 1 050 000 forintot, de nem érik el az 1 250 000 forintot, ezen a jogcímen az adójóváírás az igazolás 34. soránál leírtak szerint érvényesíthető. Amennyiben a magánszemély összes jövedelme meghaladja az előbbi mértéket, függetlenül az adóelőleg számításánál figyelembe vett összegtől, adójóváírás címén levonást nem vehet figyelembe sem a munkáltató, sem a dolgozó.
    Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.
    Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék ésmagánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a
    35. sor: Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál a 2001. évben az elszámolásban figyelembe vett jövedelem után nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj utáni kedvezmény feltüntetésére, amely a levont járulék 25%-a.
    A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek (a 16. sorba írt összeg) adója
    36. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 16. sorában feltüntetett jövedelem után a 30. § szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
    A 33-36. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen
    38. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 33-36. sorokban szereplő tételek együttes összegét.
    Az összevont adóalap adója
    39. sor: Ennek a sornak a "c" oszlopába a 31. sor összegéből a 38. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
    (M29/2001-A. számú nyomtatvány)
    Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
    41. sor: A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 1500 forint összegű adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
    Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. E sor "c" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 18 000 forint lehet.
    Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a
    42. sor: A magánszemély tag tagdíjbefizetése, vagy javára a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett - a magánszemély egyéni számláján jóváírt - adomány 30%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összegét a pénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "c" oszlopban kell feltüntetni.
    Ha pénztár igazolásán más egyéb jövedelemnek minősülő jóváírás is szerepel, mely a magánszemélyt adókedvezményre jogosítja, úgy a magánszemély adóbevallás benyújtására kötelezett.
    Az igénybe vehető összeg több pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható. A figyelembe vehető adókedvezmény ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt összeg 30%-át).
    Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltatói tagként fizetett munkáltatói hozzájárulásból az az összeg nem része a magánszemély jövedelmének, amely nem haladja meg havonta az átutalás hónapjának első napján érvényes minimálbért. Az ezt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a munkáltató fizeti meg a 44%-os személyi jövedelemadót. Ebből következően az elszámolásban ezen összeg után kedvezményt sem lehet feltüntetni. Előzőek szempontjából munkáltatónak azt kell tekinteni, aki (amely) az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett kifizetőnek minősül, függetlenül attól, hogy a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie.
    Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a
    43. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a társadalombiztosítási szervezet által kiállított - igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
    A befizetés 25%-át kell a "c" oszlopban feltüntetni.
    Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a
    44. sor: Ha a magánszemély a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíj-pénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25 %-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "c" oszlopába kell beírni.
    A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
    Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a
    45. sor: Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő 6 %-os tagdíját - megállapodás alapján - kiegészíti, a magánnyugdíj-pénztár igazolása alapján ezen összeg 30 %-át adókedvezményként érvényesítheti.
    Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíj-kiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
    Szellemi tevékenység adókedvezménye
    46. sor: Ebbe a sorba a magánszemély 11. sorban feltüntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 ezer forintnál.
    Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
    47. sor: Ebben a sorban a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg kedvezményét kell szerepeltetni. Ezen a címen adókedvezményt a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre csak akkor lehet érvényesíteni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül. A munkáltató által pénzintézeten keresztül adott lakáscélú hitel nem jogosít kedvezményre.
    A kedvezmény mértéke és a levonható összeg nagysága 2001. évben attól függ, hogy a hitelt milyen lakóingatlan megszerzéséhez, építéséhez, bővítéséhez használta fel a dolgozó.
    Csak egyféle kedvezmény érvényesíthető, vagyis a hatályos rendelkezések szerinti 20%-os kedvezmény nem vehető figyelembe, ha (akár több szerződés esetén) 40%-os kedvezményt kíván érvényesíteni a magánszemély az adóévre.
    A lakáscélú hitel kedvezményét az adóstársak egymás között megoszthatják, az adókedvezmény összege azonban együttesen sem haladhatja meg a 240 000, illetőleg a 35 000 forintot. A 40 %-os kedvezmény megosztásának feltétele, hogy az adóstárs nevét, adóazonosító jelét, valamint a lakás, lakótelek helyrajzi számát a magánszemély az NY29-es nyilatkozatában feltüntesse.
    Abban az esetben, ha a hitelintézet által kiadott igazolásból nem állapítható meg, milyen mértékű kedvezményre jogosult a magánszemély, úgy erre nézve nyilatkoztatni kell és ezt a nyilatkozatot a munkáltatónak célszerű megőriznie. (A bevezetőben található meg a kedvezményhez kapcsolódó részletes ismertetés.)
    Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény
    48. sor: Ebben a sorban a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás szerint az adóévben befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegének a 30%-át kell szerepeltetni, mely nem haladhatja meg hallgatónként és tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
    A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a 0153-as személyi jövedelemadó bevallás útmutatójában is megtalálható), hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni. A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell.
    Az 1998. évtől kezdődően lehetőség van az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek befizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe.
    A lakáscélú megtakarítás 20%-a, legfeljebb 12 000 forint
    50. sor: Az adókedvezmény szempontjából legfeljebb 60 000 forint lakáscélú megtakarítás 20%-át lehet figyelembe venni az illetékes pénzintézet által kiállított igazolás alapján, feltéve, hogy az erre irányuló szerződést 1997. január 1-jét megelőzően kötötték. Ez a kedvezmény ebben az évben érvényesíthető utolsó alkalommal.
    A nem pénztártagönkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30 %-a
    51. sor: A magánszemély az összevont adóalap adóját csökkentheti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogató adományának 30 %-ával. E sor "c" oszlopában kell a kedvezményt a pénztár igazolása alapján feltüntetni.
    Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20%-a
    52. sor: Ez a sor szolgál a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása szerint - a 2001. évben befizetett összeg(ek) 20%-ának feltüntetésére. Az adókedvezmény együttes összege több kedvezményre jogosító biztosítási szerződés esetén sem haladhatja meg az 50 ezer forintot.
    Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
    A közcélú adományként befizetett összeg kedvezménye (53. és54. sorok)
    Ezekben a sorokban a közcélú adományként befizetett összeg kedvezményét kell feltüntetni.
    Az igazolások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
    Ezek a sorok szolgálnak a közcélú adományok után igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére.
    1998. január 1-jétől közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára (pénzben) juttatott összeg. Ez évtől közcélú adomány az 1997. évi CXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház számára az ugyanezen törvényben meghatározott tevékenység támogatása is.
    A közhasznú szervezet, a közérdekű kötelezettségvállalás, illetőleg az egyház esetében a befizetett összeg 30 %-a az adókedvezmény, de legfeljebb 50 ezer forint érvényesíthető (53. sor "c" oszlopa).
    Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy szintén a befizetett összeg 30 %-a vehető figyelembe adókedvezményként. Ez az összeg nem lehet magasabb, mint 100 ezer forint 54. sor "c" oszlopa.
    Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben is legfeljebb az előzőek szerint érvényesíthető ezen a címen adókedvezmény,
    A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második évétől kezdve.
    A közhasznú szervezetekről szóló módosított törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek.
    A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente minimum egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie.
    Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett összeg 30 %-án túl, a már említett korlátig az adóévben befizetett összeg további 5 %-a érvényesíthető adókedvezményként a második és az azt követő években.
    A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik vagy az jogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
    Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
    Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998., 1999 és/vagy 2000. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott (azonos vagy növekvő összegben), a számításnál a következők szerint kell eljárni. Először az alapkedvezményt kell kiszámítani, majd ezt követően a tartós adomány összegét.
    Közérdekű kötelezettségvállalás, az egyház és a közhasznú szervezet részére befizetett összeg (adomány) együttes összege utáni kedvezmény nem lehet több, mint 50 ezer forint. Ha az összeg ezt meghaladja, úgy az 53. sor "c" oszlopba 50 ezer forintot kell beírni.
    Az 53. sor "b" oszlopában a kedvezményre jogosító összegből ("c" oszlop) a tartós adomány kedvezményére eső részt kell feltüntetni. Ha a "c" oszlopban 50 ezer forintot lehet feltüntetni a tartós adomány figyelmen kívül hagyásával, úgy a "b" oszlopba 0 forintot célszerű beírni - az általános résznél leírtak miatt.
    Az54. sor szolgál a kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény érvényesítésére.
    A kiemelkedően közhasznú szervezet részére befizetett összeg utáni kedvezmény nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Ha a számított összeg több, úgy a "c" oszlopba 100 ezer forintot kell beírni.
    Az 54.sor "b" oszlopába a "c" oszlop összegéből a tartós adomány kedvezményére eső részt kell beírni.
    Családi kedvezmény
    57.sor: Ezen sor "c" oszlopában kell a családi kedvezmény összegét szerepeltetni.
    A kedvezményt annál a házastársnál kell figyelembe venni, aki ezt az adóév végén az NY29/2001-es nyilatkozatában kéri. Így az a házastárs érvényesítheti elsődlegesen a családi kedvezmény egészét, vagy egy részét, aki erről adott nyilatkozatot. Ebben az esetben a családi kedvezmény nem érvényesített részét (104. sor "c" oszlopa) annak a munkáltatónak kell igazolnia, aki (amely) részére a dolgozó a kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozott. A családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a nevelési ellátásra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastársa - amennyiben egyébként ő is jogosult a nevelési ellátásra - érvényesítheti az adóévről benyújtandó 0153-as adóbevallásában, illetve a munkáltatói elszámolásában. Ebben az esetben a nevelési ellátásra jogosult magánszemély M29/2001. számú elszámolásának 104. sorában feltüntetett összeget érvényesítheti a házastárs munkáltatója, illetve a házastárs a 0153-as adóbevallásában.
    A családi kedvezmény érvényesítésének további feltétele, hogy a magánszemély feltüntesse az eltartottak természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál az M29/3/2001-es tábla.
    Abban az esetben, ha a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély 2001. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg, az önadózó házastárs az általa igénybe nem vett családi kedvezmény összegéről adott írásbeli nyilatkozatát a házastárs munkáltatójának adja át.
    Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
    A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül - döntésük szerint - egy jogosult érvényesíteni a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói elszámoláson (M29/3/2001-es tábla). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, úgy abban kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.). A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és rokkantsági járadékban részesülő esetén a kedvezményt is meg lehet osztani, de elsősorban annál kell figyelembe venni, akinél az adóelőleg levonása során érvényesítették. Ha év közben az arra jogosultak közül senki nem érvényesített ezen a címen kedvezményt, úgy az adóév végén dönthetnek arról, ki éljen az érvényesítés lehetőségével és ki a megosztással.
    Összes adókedvezmény
    58. sor: Ez a sor szolgál az igénybe vett adókedvezmények (41-57. sorok "c" oszlopai) együttes összegének feltüntetésére.
    Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
    59. sor: Ebben a sorban a 39. sor összegéből az 58. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben az 58. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több, mint a 39. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményeket, legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.
    Külön adózó jövedelmek adója
    61. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az M29/1/2001. sz. kiegészítő tábla 157-168. sorainak figyelembevételével kiszámított adó összegét, melyet a 170. sor "b" oszlopa tartalmaz.
    A 2001. évi adófizetési kötelezettség
    A 2001. évi adó összege
    81. sor: Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 2001. évi összevont adóalapja adójának (59. sor) és külön adózó jövedelme adójának (61. sor) együttes összegét feltüntetni.
    A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
    82-89. sorok: A 82. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 82. sorával egyező összeget kell beírni. Továbbá itt kell feltüntetni adóelőlegként az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállaló részére a kiállító által igazolt bérjövedelem 20 %-át is.
    A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (82. sor "b" oszlop), levont forrásadó (83. sor "b" oszlop) és a korábbi végkielégítésnek a 2001. évben esedékessé vált, figyelembe vehető, levont adóelőleg (84. sor "b" oszlop) együttes összegével (85. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az adótartozást a 88. sorba, a visszajáró adóelőleget a 89. sorba kell beírni.
    Tájékoztató adatok
    A 2001-ben kapott törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következő évre átvitt része
    101. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az igazolás 101. soránál leírtak szerint a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés - a megosztási kötelezettség miatt - következő évre átvitt részét.
    Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
    102. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
    A 2001-ben felvett osztalékelőleg és adója
    103. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni a 2001. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 20%-os adó összegét kell beírni.
    A családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész
    104. sor: Ez a sor szolgál a családi kedvezmény év végén nem érvényesített részének feltüntetésére. (Részletesen: az M30/2001. és M29/2001. sz. nyomtatványok kitöltési útmutatójának 57. soránál leírtak.) Ehhez a sorhoz kapcsolódik az M29/4/2001-es tábla (8. sz. melléklet) is.
    Az M/29/1/2001-es(5. sz. melléklet) kiegészítő tábla
    A kiegészítő táblát csak akkor kell az elszámoláshoz csatolni, ha a magánszemélynek volt 2001-ben a munkáltatótól származó elkülönülten adózó jövedelme és/vagy külföldön is adóköteles jövedelme.
    A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. Fel kell tüntetni az M29/2001. számú lap sorszámát is
    A munkáltatótól (társaságtól) származó elkülönülten adózó jövedelmek és ezek adója
    Életjáradéki szerződésből származó jövedelem
    157.sor: Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35 %-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a sorban feltüntetni. Amennyiben a kifizető ezen jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
    Az árfolyamnyereség és adója
    160. sor: Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságtól) származó árfolyamnyereségnek és 20%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell szerepeltetni.
    A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 160. sorához írt tájékoztatót elolvasni.
    Az osztalék és adója 10%-kal
    161. sor: Ebben a sorban a 10%-os adómérték alá tartozó osztalékot ("a" oszlop) és annak adóját ("b" oszlop) kell feltüntetni.
    Az osztalék és adója 20 %-kal
    162. sor: Ez a sor szolgál a 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell feltüntetni.
    Az osztalék és adója 27%-kal
    163. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a 27%-os adómértékkel kifizetett osztalék összegét az "a" oszlopban, és az adó összegét a "b" oszlopban.
    Az osztalék és adója 35%-kal
    164. sor: Ez a sor szolgál a 35 %-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét a "b" oszlopban kell feltüntetni.
    Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
    166. sor: Ez a sor szolgál az MRP keretében szerzett és a korábbi jogszabályok alapján ingyenesnek minősülő értékpapírból származó, valamint a vállalkozásból kivont jövedelem és a 20%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű az M30/2001. számú nyomtatvány 166. sorához írt tájékoztatót is elolvasni.
    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
    168. sor: Ebben a sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet és 20 %-os adóját, amennyiben az a munkáltatótól (társaságtól) származik, és a dolgozó nem nyilatkozik arról, hogy az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti adózást választja a 2001. évre. Ha ugyanis a magánszemély szándéka szerint, a tételes költségelszámolást választja, adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha a 10%-os költséghányadot kéri figyelembe venni a dolgozó a jövedelme megállapításánál, akkor a 12. sorban leírtak szerint kell eljárni. Ilyenkor a levont adót adóelőlegként kell számításba venni és a 82. sorban kell szerepeltetni.
    Abban az esetben, ha a magánszemély NY29/2001-es nyilatkozata (esetleg a munkáltató részére adott NY29/2000-es nyilatkozata) szerint 2000-ben ezen jövedelme után az önálló tevékenységre vonatkozó adózást választotta, úgy szintén a 12. sornál leírtakat kell alkalmaznia a kifizetőnek.
    Külön adózó jövedelmek adója
    170.sor: Ennek a sornak az "a" oszlopában összegezni kell a külön adózó jövedelmeket. Ezen sor "a" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (M29/2001-es lap 23. sor "c" oszlop), s ha ezen jövedelmek együttesen meghaladják a jogosultsági határt (az 1 250 000 forintot), az adójóváírás nem érvényesíthető. A "b" oszlopban kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 157-168. sorok adóösszegei együtt.)
    Ez utóbbi összeget kell az M29/2001. sz. lap 61. sor "c" oszlopába beírni.
    Külföldön is adóköteles jövedelmek részletezése
    A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
    171. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján megszerzett, olyan külföldön adóköteles jövedelmet, melynek beszámítását, a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Az "a" oszlopban a bér összegét kell szerepeltetni.
    A kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
    172. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, olyan külföldi államban adóköteles jövedelmet, mely országgal Magyarországnak a kettős adózást kizáró egyezménye nincs. Az "a" oszlopban a bér összegét kell szerepeltetni.
    Összes külföldön adózott jövedelem
    173. sor: Ez a sor szolgál a külföldön adózott, a munkáltatótól (társaságtól) származó jövedelmek összesítésére ("b" oszlop). Külön az "a" oszlopban kell összesíteni a 171-172. sorok "a" oszlopában szereplő bér összegeit. Ezeket az összegeket kell az M29/2001. sz. lap 22. sorába átvezetni.
    A 173. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó
    174. sor: Ez a sor a külföldön megfizetett adó beírására szolgál. Az ezzel összefüggő részletes tájékoztatás az elszámolás 33. soránál a külföldön megfizetett adó kedvezményének leírásánál található. Ha a 171. sorban olyan jövedelme is volt, amelyre vonatkozóan a kettős adóztatást kizáró egyezmény csak a jövedelem beszámítását teszi lehetővé, akkor a külföldön megfizetett adót nem kell ebben a sorban feltüntetni.
    Az M29/2/2001-es és M29/2/2001-A tábla kitöltése (6. és 6/a. sz. melléklet)
    Ez a tábla az M29/2001-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a magánszemély televízió készülék üzemeltetéséről, családi kedvezmény érvényesítéséről, várandósság tényéről és a családi kedvezmény megosztásáról, a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásához, az adózási mód választásáról, tett nyilatkozatait tartalmazza (NY29/2001-NY29/2001-A).
    A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2001-es lap sorszámát.
    A táblát a magánszemély által az NY29/2001-es nyilatkozata alapján kell kitölteni. A táblában alkalmazott sorszámok a 0153-as bevallás sorszámaival egyeznek meg.
    A nyilatkozatokkal kapcsolatos részletes útmutatás a II. fejezetben az NY29/2001-es nyilatkozatnál található.
    A Televíziókészülék üzemeltetéséről adott nyilatkozat esetén a 111. sort kivéve, bármely választás esetén két "X"-nek kell szerepelnie a táblában.
    A családi kedvezmény érvényesítéséről (187. sor), a várandósság tényéről (184. sor) és a családi kedvezmény megosztásáról tett nyilatkozat (185-186. sor) esetén az erre szolgáló négyzetbe "1"-est kell beírni. Ha nem tesz ilyen nyilatkozatot a dolgozó (az NY29/201-es táblán az erre szolgáló négyzet üres), úgy a tábla ezen része kitöltetlen marad.
    A családi kedvezmény megosztásáról tett együttes nyilatkozat (NY29/2001.) esetén, ha az elszámolás során a dolgozó az egész családi kedvezményt érvényesítette, a házastárs nevét és adóazonosító jelét ezen a lapon akkor is fel kell tüntetni.
    A lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztására tett nyilatkozatot (137-142. sorok) - a benyújtott igazolás alapján érvényesíthető összeg egy részének érvényesítését kérve - akkor fogadhatja el a munkáltató, ha az adóstárs neve és adóazonosító jele kitöltött, továbbá a dolgozó feltüntette a lakáscélú hitel felvételéhez kapcsolódó lakótelek, lakás helyrajzi számát.
    Az adózási módról tett nyilatkozat (601., illetve 602. sor) esetén az évszámot, illetőleg az "X"-et kell beírni, a magánszemély nyilatkozata alapján.
    A M29/3/2001-es tábla (7. sz. melléklet) kitöltése
    Ez a tábla az M29/2001-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
    A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M29/2001-es lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblából hány lapot kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. E tábla kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
    Amennyiben családi kedvezményt érvényesít a magánszemély, vagy a családi kedvezmény egy részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársával megosztja, ki kell tölteni az M29/4/2001-es táblát. Ha év közben a közösen tett nyilatkozatok alapján a házastárs adóelőlegénél vették figyelembe a családi kedvezményt, akkor ez utóbbi házastársnál kell az előzőekben leírtakat alkalmazni. Ennek feltétele, hogy mindkét magánszemély kitöltse az M29/3/2001-es lapot (vagy a személyi jövedelemadó bevallás részét képező lapot) feltüntetve azon az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha az eltartott rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel kitöltésén túl más adatot nem kell feltüntetni. A táblán fel kell tüntetni a kedvezményezett eltartottakat, valamint azon eltartottakat is, akiket a nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából figyelembe vettek. Az eltartott kódkockájába a kedvezményezett eltartott adatai mellett "1"-est, az eltartott adatainál "2"-est kel beírni.
    A saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül az érvényesítheti elsődlegesen az adókedvezményt, akinél az adóelőleg levonásánál figyelembe vették. A részletes szabályok a 41. sornál találhatók. További feltétel, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
    Ebben az esetben a kedvezményezett eltartott kódkockájába "3"-ast kell írni.
    Az M29/4/2001-es tábla (8. sz. melléklet) kitöltése
    A családi kedvezmény magánszemély által nem érvényesített részét a munkáltatói elszámolás (M29/2001. sz. lap. 104. sor "c" oszlop) tartalmazza. Ennek alapján érvényesítheti a házastárs az adóbevallásában (munkáltatói elszámolásban), illetőleg önellenőrzéssel a családi kedvezmény különbözetét. Erről az M29/4/200l-es lapon igazolást kell kiállítani. Abban az esetben, ha a magánszemély adóbevallást nyújt be, írásos nyilatkozatot készít a családi kedvezmény általa igénybe nem vett részéről és ezt házastársa, illetőleg a házastárs munkáltatója részére adja át. (Ez a nyilatkozat nem pótolja az NY29/2001-es Nyilatkozat kitöltését a kedvezmény megosztásáról.)
    Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a Területi Államháztartási Hivatal folyósította 2001-ben a nevelési ellátást. Amennyiben a TÁH nem ad a magánszemélynek a 2001. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, a munkáltatói adó-megállapítás során elfogadható a 9-es számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
    Ugyanez a nyilatkozat szolgál a saját jogán nevelési ellátásra jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszeméllyel közös háztartásban élő magánszemély részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt.
    3. A személyi jövedelemadó különbözetének elszámolása
    A munkáltató az adót és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2002. április 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. Így kell eljárni például, ha az év végi adóelszámolás során helyesbíteni szükséges az adóévben az adóelőleg levonása során figyelembe vett adójóváírás összegét a korlátra tekintettel. A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2001. április 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
    Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot (T29/2001-es tábla 10. sz.melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása előtt munkahelyet változtatott.
    Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás összegéről értesíteni az illetékes APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemély 2002. január 1. napja után munkahelyet változtatott vagy munkaviszonya megszűnt, de nyilatkozatát ahhoz a munkáltatójához nyújtotta be, amellyel 2001. december 31-én munkaviszonyban állt.
    A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató saját adóbevallásában szerepelteti. Ha a magánszemély részére visszafizetendő összeg az adott hónapban magasabb, mint az abban a hónapban a munkáltató által levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet a munkáltatónak a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha ez sem nyújt kellő fedezetet a munkáltatónak, a különbözetet arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette. Az összeget az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt szabályok szerint a területileg illetékes adóhatósághoz benyújtott, az adott évre vonatkozó átvezetési kérelemmel (00170. sz. nyomtatványon) kell igényelni.
    III.
    Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolások
    Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2002. január 31-éig kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
    Ilyenek:
    - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetéssel,
    - a magánnyugdíj-pénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeggel,
    - a megállapodás alapján - nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeggel,
    - a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magán-nyugdíjpénztári befizetéssel,
    - felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíjával,
    - lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitellel,
    - súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezménnyel,
    - közcélú adományok kedvezményével,
    - biztosítások kedvezményével
    kapcsolatban kapott, adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolások.
    Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója.
    Az igazolások tartalmazzák:
    - a magánszemély nevét, személyi adóazonosító jelét és lakcímét,
    - a 2001. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét,
    - az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adó azonosító), cégszerű aláírását.
    A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt.
    Tartalmaznia kell az igazolásnak a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot. Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét is.
    Közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására az alábbi egyházak jogosultak:
    1. Az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország
    2. Evangéliumi Pünkösdi Közösség
    3.Budai Szerb Ortodox Egyházmegye
    4. Hetednapi Adventista Egyház
    5. Isten Egyháza
    6. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus
    7. Krisztusban Hívó Nazarénus Gyülekezet
    8. Magyar Iszlám Közösség
    9. Magyar Katolikus Egyház
    10. Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség
    11. Magyarországi Baptista Egyház
    12. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház
    13. Magyarországi Evangélikus Egyház
    14. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
    15. Magyarországi Jehova Tanúi
    16. Magyarországi Metodista Egyház
    17. Magyarországi Református Egyház
    18. Magyarországi Román Ortodox Egyház
    19. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet
    20. Magyarországi Unitárius Egyház
    21. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
    22. Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)
    Az igazolást annak a szervezetnek kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.
    A szellemi tevékenység minősítése a kifizető feladata, a kifizetésről szóló igazoláson kell ezt a tényt megjelölni.
    IV.
    Az adatszolgáltatással kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatok
    Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifizetéséről, az úgynevezett tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez kiadott "igazolásról". A 2001. évtől kezdődően a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a társasházaknak kifizetett külön adózó jövedelmekre is. (Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetés e fejezet 4. pontja alatt található). Nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt az ingó- és ingatlan értékesítés során a magánszemélynek juttatott ellenértékről (kivéve a társasházat). E szabály alól kivétel az árverés és aukció során fizetett ellenérték, mert ilyen esetben fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség.
    Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre (kifizető fogalma I. fejezet), illetve munkáltatóra (munkáltató fogalma II. fejezet).
    A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta.
    A kifizető (a munkáltató) adózónként szolgáltat adatot az általa kifizetett teljes összegről. Ebből következően nem elfogadható ugyanazon kifizető által több, külön adatszolgáltatás ugyanarra a magánszemélyre, azonos adóévre vonatkozóan. Ez vonatkozik a több, nagyobb részleggel rendelkező kifizetők adatszolgáltatására is.
    A kifizető a munkavállalójának, tagjának a munkaviszonyából, tagsági viszonyából származó kifizetés kivételével a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet az adatszolgáltatási kötelezettségének, ilyenkor az adatszolgáltató lapon fel kell tüntetni az évközi adatszolgáltatást (EA).
    A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők az előírt adatszolgáltatást - amennyiben annak feltételei biztosítottak - részlegekre bontva is beküldhetik a részlegek telephelye szerinti APEH igazgatósághoz. Az adatszolgáltatás során figyelemmel kell lenni arra, hogy egy magánszemélyre több részleg, stb. esetén is csak egy adatszolgáltatás teljesíthető. Például munkaviszony esetén az kötelezett az adatszolgáltatásra, aki az M30-as igazolást a magánszemély részére kiadta. Ez esetben az adatkísérő lapon az adatszolgáltató nevét ki kell egészíteni a telephely (részleg) nevével is.
    Az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya illetékességi körébe vont kifizetők az adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
    Az adatszolgáltatást kizárólag a 2001K30-as, 2001K31-es 2001K33-as, 200lK53-as és a 2001K43-as számú (papíralapú) nyomtatványon, (az A/2001-es számú adatkísérő lap csatolása mellett - 17. számú melléklet) vagy mágneses adathordozón (az A/2001/M-es számú adatkísérő lap csatolása mellet - 18. számú melléklet) kell teljesíteni. Mágneses adathordozón (floppy, CD) történő adatszolgáltatás esetén annak tartalmát és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni. Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásává] teljesíthető. Ennek a tájékoztató részeként megjelenő mágneses fájl leírás alkalmazása felel meg.
    Az adóhatóság a nyomtatványokat abban az esetben is elfogadja, ha azt a kifizető, a munkáltató az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) - szoftverek ág - letöltött programmal tölti ki, azt a kinyomtatást követően cégszerűen aláírja. A nyomtatványok, valamint a kitöltő és ellenőrző program várhatóan 2002. január elejétől tölthető le az APEH honlapjáról.
    A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/2001-es, az M29/2001-A, az M29/1/2001-es, M29/2/2001-es, M29/2/2001-A és M29/3/2001-es számú eredeti nyomtatványok vagy azok jól olvasható másolatainak vagy az Internetről letöltött nyomtatványok beküldésével (az A/M29/2001-es számú adatkísérő lap csatolása mellett - 19. számú melléklet), vagy az azok adattartamával egyező mágneses adathordozó - 1,44 Mbyte floppy, CD - átadásával tehetnek eleget (az A/2001/M-es számú adatkísérő lap csatolása mellett - 18. számú melléklet). A 2001. évben levont járulékokról a 2001K32-es számú nyomtatvány csatolásával (az A/2001-es számú adatkísérő lap csatolása mellett - 17. számú melléklet) vagy a nyomtatvány adattartamával egyező mágneses adathordozó - 1,44 Mbyte floppy, CD - átadásával tehetnek eleget (az A/2001/M-es számú adatkísérő lap csatolása mellett - 18. számú melléklet). Amennyiben az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik, úgy valamennyi kötelezettségnek így kell eleget tenni.
    Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon 2002. március 31-ét, mágneses adathordozón 2002. április 20-át követő legközelebbi munkanap, vagyis 2002. április 2-a, illetőleg április 22-e. Ha az adatszolgáltató 2002. január 1. és március 31. között megszűnik, adatszolgáltatását a bevallással egyidejűleg, de legkésőbb az előző határidőig kell benyújtania. Átalakulás esetés a jogutód kötelezettsége teljesíteni a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Tekintve, hogy a törvényi rendelkezéssel összhangban van és a kifizetői adatszolgáltatás adóhatósági feldolgozását sem akadályozza, így elfogadható, ha jogutódlással történő évközi megszűnés esetén a jogutód az adóévet követően benyújtott adatszolgáltatásában "saját" kifizetésként szerepelteti a jogelőd által teljesített adóévi kifizetéseket.
    Az adatszolgáltatáshoz az adatkísérő lapot is mellékelni kell (17., 18. és 19. számú melléklet), amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál. Az adatszolgáltatást egy példányban kell benyújtani, az M29/2001-es (Internetről való letöltés esetén M29/2001-A), M29/1/2001-es, M29/2/200l-es, M29/2/2001-A és M29/3/2001-es, számú elszámolási lapok másolataival együtt, melyeket a munkáltató (társaság) valamennyi magánszemély vonatkozásában egyszerre ad át az adóhatóságnak. Ugyanezen időpontban adja át a munkáltató (társaság) az 1-1%-os rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékokat is. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékok számát az adatszolgáltatás formájától függően kell az A/2001/M-és és az A/M29/2001-es adatkísérő lapon feltüntetni.
    Az M29/4/2001-es lap nem része az adatszolgáltatásnak!
    Az adatszolgáltatást személyesen vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. A nyomtatványok átvételének igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
    Az adatszolgáltató feladata, hogy az adatszolgáltatás hiányosságaiból, pontatlanságából eredő hibákat az adóhatóság által megjelölt helyen és határidőre kijavítsa. Az adatszolgáltató késedelmes vagy nagyszámú hibával benyújtott adatszolgáltatása esetén az illetékes adóhatóság az átvételi időszakban is azonnali helyszíni vizsgálatot indíthat.
    Az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítéséért, a hibás, hiányos vagy valótlan adatok feltüntetéséért, az ellenőrzés során feltárt hibák határidőre történő kijavításának elmulasztásáért az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. 1999. január 1-jétől az adóazonosító jel nélküli (hiányos) adatszolgáltatás is mulasztási bírságot vonhat maga után.
    Az adatszolgáltatási kötelezettség késedelmes telesítése esetén a magánszemély 50 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
    Abban az esetben, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget nem teljesítette adózó, úgy magánszemély esetén 100 ezer, más adózó esetén 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg - határidő kitűzésével - az adózót az adatszolgáltatás teljesítésére hívja fel.
    Az előző mulasztási bírság szabható ki akkor is, ha az adatszolgáltatás hibás, hiányos, vagy valótlan adatokat tartalmaz.
    A munkáltatók az adatszolgáltatással egyidejűleg kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait, melyekben rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1-1 %-áról. A magánszemély rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait legkésőbb 2001. március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át.
    A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot, annak ragasztási felületére átnyúló aláírással, sértetlen állapotban az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes adóhatóság részére.
    A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
    A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a kísérőjegyzéken az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
    Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
    1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 2001. évi jövedelmeiről
    (2001K30-as számú nyomtatvány 11. sz. melléklet)
    Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a magánszemélyeknek történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed, kivéve azokat, amelyeket az M29/2001-es (Internetről való letöltés esetén M29/2001-A, M29/2/2001-A is), az M291/1/2001-es M29/2/2001-es és M29/3/2001-es számú nyomtatványon tüntet fel a munkáltató (társaság).
    A 2001K30-as számú nyomtatvány szolgál továbbá a jogszabály által előírt központi kifizetőhely (pl. Képzőművészeti Alap) által megbízás alapján történt kifizetések bejelentésére, valamint a társadalombiztosítási szervezetek olyan kifizetéseinek bejelentésére, amelyeket azon magánszemélyeknek teljesítettek, akiknek nem volt munkáltatójuk.
    Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége vagy az alkalmi munkavállalói (AM) könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat (jegyzője) mindazon munkavállalókról, akiknek igazolást adott ki. Adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról ("j" oszlop), a bérjövedelmeként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről ("a" oszlop), valamint az adóelőleg összegéről ("d" oszlop), mely az ellátási alap 20 %-a. (Az "a" és "c" oszlopnak ebben az esetben azonos összeget kell tartalmaznia.)
    Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az adatszolgáltatást a kiadott AM könyvről a 2001K54-es számú nyomtatványon kell teljesíteni. Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, külön kell teljesíteni az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatvány részletes kitöltési útmutatója szerint.
    Ezen a nyomtatványon lehet a 2002. évben az évközi adatszolgáltatást is teljesíteni.
    Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az olyan magánszemély munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelméről is, akinek az adatszolgáltatóval kötött munkaviszonya (tagi jogviszonya) év közben megszűnt. E magánszemélyekre vonatkozóan a 2001K30-as számú nyomtatványon kell a munkaviszony megszűnése után történt kifizetésekről is adatot közölni.
    Csak a "saját" kifizetés szerepeltethető a nyomtatványon, a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelnie az általa folyósított társadalombiztosítási összeget. Abban az estben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, de a társadalombiztosítási szerv a társadalombiztosítási ellátás kifizetésékor, a kifizetést követő 15 napon belül a munkáltatót tájékoztatja a kifizetett ellátásról és a levont adóelőlegről, ezen kifizetéseket is saját kifizetésként kell kezelni.
    Ezen a nyomtatványon kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles. Ilyen esetben a nyomtatvány "c-d" oszlopaiban adat nem szerepel, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.
    Nem szerepelhet ezen a nyomtatványon a mezőgazdasági őstermelők részére a mezőgazdasági őstermelés ellenértékeként kifizetett összeg sem. Ennek közlésére a 2001K43-as számú nyomtatvány szolgál (lásd az 5. pontnál leírtakat). Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő részére más jogcímen (is) történt kifizetés, akkor ez utóbbiról a 2001K30-as számú nyomtatványon kell adatot szolgáltatni.
    A társasházaknak kifizetett adóköteles jövedelmekről teljesítendő adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2001K33-as számú nyomtatványon kell teljesíteni.
    Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség az egyéni vállalkozók részére e tevékenységük ellenértéke címén történt kifizetésekre.
    A kitöltendő adatok
    Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
    Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
    Évközi adatszolgáltatás esetén az erre szolgáló négyzetekben "EA" jelölést kell alkalmazni.
    Ezen a nyomtatványon, de külön lapon kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel rendelkező, vagy az adószámmal rendelkező magánszemélyek, valamint az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekről.
    Az adott lapon csak vagy adóazonosító jellel, vagy adószámmal, vagy útlevéllel rendelkező magánszemélyek adatai szerepeltethetők. A lapszám folyamatosan növekvő akkor is, ha az előbbiek szerint az adatközlés változik.
    Az osztott sorba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagy betűkkel feltüntetni, továbbá az adóazonosító jelét (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot), vagy külföldi magánszemélynél adóazonosító jel hiányában az útlevél számát kell szerepeltetni.
    Az adatszolgáltatás hibátlan teljesítését az M30-as nyomtatvány, valamint a 0153-as adóbevallás kitöltési útmutatója segíti.
    Az adatközlő lap "a" oszlopában a magánszemély részére történt bérnek minősülő bruttó kifizetés összegét kell feltüntetni. (M30/1-4. sorok)
    Az "a" oszlopnak tartalmaznia kell a munkáltató által levont érdekképviseleti tagdíjat, amennyiben azt az igazolás 1. sorában (munkaviszonyból származó bérjövedelem) csökkentő összegként figyelembe vette. (M30/102. sor)
    A "b" oszlopban a bérnek nem minősülő összevonás alá eső kifizetés bruttó összegét kell szerepeltetni (M30/5-7. és 11-20. sorok). Ilyen jogcím lehet a gépbérlet, magánóraadás, újítás, gazdasági társaságban választott könyvvizsgálóként végzett munka tiszteletdíja. Ugyancsak ebben az oszlopban kell a 2001. évben kifizetett végkielégítés teljes összegét feltüntetni, függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének egy részét a következő évre (évekre) kell átvinni. (M30/7. "b" oszlop és 101. sor "b" oszlop összege)
    A nyomtatvány "c" oszlopa szolgál az "a" és "b" oszlopokban feltüntetett bevételekből levont adóelőleg alapjául szolgáló összeg feltüntetésére.
    A levont adóelőleget a "d" oszlopba kell beírni. (M30/82). Ebben az oszlopban kell feltüntetni a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegéből a 2001. évben levont adóelőleg teljes összegét a megosztási szabálytól függetlenül. (M30/82. sor "a" oszlop és 101. sor "a" oszlop összege).
    Az "e" oszlopban az osztalékból (M30/161-164. sor "b" oszlop összegei), az "f" oszlopban az árfolyamnyereségből származó jövedelmeket (M30/160. sor) kell feltüntetni.
    A "g" oszlop szolgál a magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelméről (M30/168. sor "b" oszlopa, vagy a 12. sor "b" oszlopából az ingatlan bérbeadás bevétele) történő adatszolgáltatásra. Nem kell itt feltüntetni a termőföld-bérbeadásból származó jövedelmet, sem a földjáradékot. A bérbeadásból származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. (A bevétel része az ezzel kapcsolatos költségtérítés is).
    A "e", "f" és "g" oszlopokban szereplő jogcímen kifizetett, elszámolt összegeket attól függetlenül szerepeltetni kell ezekben az oszlopokban, hogy azok bevallásadási kötelezettség alá esnek vagy sem, továbbá akkor is itt kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a forrásadó levonása valamilyen oknál fogva elmaradt.
    A nyomtatvány "h" oszlopában akkor kell adatot szolgáltatni, ha - az előzőekben felsoroltakon túl - az adóbevallási kötelezettség alá nem eső külön adózó jövedelemből a kifizető az adót nem vonta le. (Például: pénzbeli nyeremény, csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett élet- vagy kártérítési járadék egyösszegbeni megváltása, vállalkozásból kivont jövedelem, privatizációs lízing jövedelme, életjáradékból származó jövedelem.)
    Az "i" oszlopban az "e", "f" és "g" oszlopban szereplő jövedelemből levont, elszámolt forrásadók együttes összegét kell szerepeltetni.
    A "j" oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát kell feltüntetni. (M30/34, sor "a" oszlopa) Ez nem lehet több 12 hónapnál.
    A "k" oszlop szolgál a 2001. évi adókedvezményre jogosító "igazolás"-hoz kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítésére, vagyis a "b" oszlopban szereplő összegből a szellemi tevékenységgel összefüggésben kifizetett bruttó összeg beírására (M30/11. sor "b" oszlop). A kifizetésről szóló igazolás egyben a szellemi tevékenységet folytatók adókedvezményére jogosító igazolás is, de az adatszolgáltatást itt kell teljesíteni, nem a K51/2001-es lapon.
    2. A kifizető adatszolgáltatása a társasházak, társasüdülők 2001. évi adóköteles jövedelmeiről
    (2001K33-as számú nyomtatvány, 12. sz. melléklet)
    Ezen a nyomtatványon vagy az Internetről letöltött nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a társasházaknak történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed.
    Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
    Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
    A társasháznak kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető kötelezettsége megállapítani, levonni, befizetni és igazolást kiállítani a társasház részére. Ezen kifizetésekről adatszolgáltatási kötelezettsége is fennáll a kifizetőnek.
    Ez évtől - függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak között nem csak magánszemélyek vannak - a társasházat magánszemélynek kell tekinteni a részére külön adózó jövedelem címén teljesített kifizetés esetén. Ilyen jövedelem az ingó és ingatlan értékesítése, a tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.), kisösszegű kifizetés, ingatlan bérbeadás.
    Az adózás rendjéről szóló törvény adatszolgáltatási előírásaitól függetlenül a társasházak részre teljesített minden adóköteles kifizetésről teljes körűen teljesíteni kell az adatszolgáltatást.
    Kitöltendő adatok
    Az "a" oszlopban a társasház elnevezését géppel vagy nyomtatott nagybetűvel, a "b" oszlopban az adószámát kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a társasház elnevezése és címe eltér egymástól, a társasház címét külön fel kell tüntetni.
    A "c" oszlop szolgál a kifizetett adóköteles jövedelem jogcímén teljesített bruttó kifizetés összegének beírására, míg a "d" oszlopba a levont lineáris (forrás) adót kell beírni.
    3. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2001. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről
    (2001K43-as számú nyomtatvány 13. sz. melléklet)
    A kifizetőknek a 2001K43-as számú nyomtatványon adózónként összesítve kell adatot szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelők részére, e tevékenységük ellenértékeként kifizetett összegekről. A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az Szja törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével. Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 2001K30-as számú nyomtatványon kell feltüntetni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg.
    A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek.
    A kitöltendő adatok
    A kifizető adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
    Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
    Az "a" oszlopba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel, a "b" oszlopban adóazonosító jelet kell feltüntetni. (Az őstermelői igazolvány kiváltásának feltétele az adóazonosító jel megléte, így magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemély csak akkor rendelkezhet őstermelői igazolvánnyal, ha az adóazonosító jelét kiváltotta.)
    Az éves bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek ("c" oszlop), illetve egyéb őstermelői termékek ("d" oszlop) ellenértékeként fizették ki.
    Amennyiben a magánszemély virág- és dísznövény termesztéssel foglalkozik, az adott adóévben ebből csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ebben az esetben is, az adóévben kifizetett összegekről itt kell adatot szolgáltatni függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
    A virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör:
    Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből
    - kivéve: a hínár, az alga,
    Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből
    - kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág.
    A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így az ezen kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást sem itt, hanem a 2001K30-as sz. nyomtatványon kell teljesíteni.
    Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor valamint a felsoroltak értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 4 millió forintot és kizárólag kifizetőtől és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére történő értékesítéséből származik, (szőlőbor 2 litert meghaladó kiszerelésben 220429-ből, kivéve a 22042999). Mezőgazdasági őstermelésből származó bevétel a borseprő és borkő értékesítése is (2307-ből).
    Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
    A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a "c" és a "d" oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg.
    A 2002. évi évközi adatszolgáltatást ezen a nyomtatványon is lehet teljesíteni. Ez utóbbi esetben a vámtarifaszámok szerinti besorolás alapján kell a mezőgazdasági őstermelői tevékenység minősítését elvégezni.
    4. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2001. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről
    (2001K53-as sz. nyomtatvány 14. sz. melléklet)
    A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról. Az adatszolgáltatási kötelezettség a magánszemély illetőségétől függetlenül fennáll.
    Az adatszolgáltatást magánszemélyenként az adóazonosító jel (útlevélszám) feltüntetésével az adóévet követő március 31-éig, mágneses adathordozón április 20-áig a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
    Az "a" oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét (útlevélszámát) kell szerepeltetni. A "c" oszlopban a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopban a kifizető által adott engedmény mértékét kell beírni. Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 20 ezer forintig terjedő mentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra az esetre, amikor az üdülési csekket nem belföldi illetőségű magánszemély részére juttatja a kifizető. Ebben az esetben a teljes összeg adóköteles természetbeni juttatásnak tekintendő.
    Az "e" oszlopban az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni.
    5. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2001. évben levont járulékokról
    (2001K 31-es számú nyomtatvány 15. sz. melléklet)
    Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot a kifizető a magánszemélyektől levont járulékokról.
    A magánszemélyektől levont járulékok tekintetében az Art. 97. § j) pontja szerinti kifizetőnek kell tekinteni azokat a foglalkoztatókat, amelyek:
    - megbízási, felhasználási szerződés alapján,
    - egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű vagy
    - társas vállalkozói (tagi) jogviszonyban,
    - választott tisztségviselőként,
    - segítő családtagként,
    - tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként foglalkoztatták a magánszemélyt, továbbá
    - munkanélküli ellátásokat folyósító szerv
    - társadalombiztosítási ellátásokat (ide nem értve a társadalombiztosítási kifizetőhely által a biztosítási jogviszony tartama alatti kifizetéseket) folyósító szerv. Adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének; azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.
    Nem kell adatot szolgáltatni:
    - járulékköteles jövedelem hiányában,
    - a baleseti járulék alapjául szolgáló jövedelemről.
    Ha a magánszemély fentiek szerinti foglalkoztatására ugyanazon kifizetőnél egyidejűleg fennálló munkaviszonya mellett kerül sor, úgy az adatszolgáltatást munkáltatóként a K32-es lapon összevontan kell teljesíteni.
    Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a kifizető adózónként szolgáltat adatot:
    a járulékköteles jövedelem összegéről
    a levont járulékok alapjáról
    a levont járulékok összegeiről
    a levonás elmaradásának okáról.
    Néhány fontos szabály ismertetése, melyre tekintettel az adatszolgáltatási kötelezettség a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíthető:
    A munkavállalók (foglalkoztatottak) tekintetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény felső korlátot szab, meghatározza azt az összeget, amely után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztár tagja esetén nyugdíjjárulékot és tagdíjat kell fizetni.
    A nyugdíjjárulék fizetési felső határ naptári napi összege 2001. január 1-jétől 6020 forint.
    A nyugdíjjárulék fizetési felső határt évente január 1-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig kell számítani.
    Amennyiben a munkavállalónak ugyanannál a kifizetőnél (megbízónál) a naptári éven belül, de eltérő időpontokra vonatkozóan több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya is volt, együttesen is csak a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után fizet nyugdíjjárulékot, valamint tagdíjat.
    Abban az esetben, ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 3 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetni. Feltéve, hogy egyik biztosítással járó jogviszonya sem áll fenn a naptári év teljes tartamán át, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt, természetesen ez esetben is csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani. Társas vállalkozónál a munkaidőt össze kell számítani.
    Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatottnak járulék alapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, amennyiben:
    - táppénzben,
    - terhességi-gyermekágyi segélyben,
    - gyermekgondozási díjban,
    - gyermekgondozási segélyben,
    - baleseti táppénzben részesült,
    - katonai (polgári) szolgálatot teljesített,
    - a fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságon volt).
    A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell a felsorolt időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ (6 020 forint) szorzatával. Azonos módon kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
    A társas vállalkozásnak a főfoglalkozású társas vállalkozó tényleges jövedelemének hiányában az Art. jelenlegi szabályaira is figyelemmel a minimálbért, mint képzett járulékalapot kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. (Tbj. 27. § (1) bekezdése szerinti járulék alap).
    Társas vállalkozó esetében a járulékfizetési alsó és felső határát azzal az időszakkal arányosan - a minimálbér harmincad részével, illetve a járulékfizetési felső határ naptári napi összegével - csökkenteni kell, amely alatt a társas vállalkozó:
    - táppénzben, baleseti táppénzben
    - terhességi-gyermekágyi segélyben,
    - gyermekgondozási díjban,
    - gyermekgondozási segélyben,
    - gyermeknevelési támogatásban,
    - ápolási díjban részesül,
    kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj folyósításának időtartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
    - katonai (polgári) szolgálatot teljesít,
    - fogva tartott,
    ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként a kamarai tagság szünetel, továbbá ha a társas vállalkozó külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként megállapodás alapján nyugdíj-biztosítási járulékot fizet.
    Társas vállalkozó vonatkozásában is figyelemmel kell lenni a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamával arányos, éves egyéni járulékfizetési felső határra.
    A 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak 2001. január 1-től felső határa nincs!
    Ha a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan, illetve a tárgyévet követő időszakra kerül sor járulékalapot képező jövedelem kifizetésre azt a járulék megállapítására vonatkozó eltérő szabályokra tekintettel az adatszolgáltatásban a tárgyévre vonatkozó járulékalapot képező jövedelemtől elkülönülten, megbontva kell szerepeltetni.
    Visszamenőleges időre, illetve a tárgyévet követő időszakra történt kifizetés során figyelemmel kell lenni a megelőző évben, években, illetve a követő évben érvényes járulékfizetési felső határra.
    Kitöltendő adatok
    Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni. Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítés céljára szolgálnak, azokat felülírni nem szabad. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni. A rontott sorokat végig át kell húzni.
    Figyelem! A kifizető csak "saját" kifizetéseihez kapcsolódó összesített adatokat szerepeltethet a nyomtatványon.
    A lapszám folyamatosan növekszik. Az adatközlő lap osztott sorába a járulékfizetésre kötelezett magánszemély nevét géppel, vagy nyomtatott nagybetűvel kell feltüntetni. Az osztott sor szolgál továbbá az adóazonosító szám (adóazonosító jel, adószám, külföldi magánszemély esetén adóazonosító jel hiányában az útlevél száma) beírására.
    "a"oszlop: Ebben az oszlopban a járulékköteles jövedelem teljes összege kerül feltüntetésre. Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv-ben szabályozott kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke - ide nem értve az Szja tv. 69. § (5) bekezdésének b) pontja, 2001. augusztus 17-től az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás -, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj. Ezek hiányában - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén - a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj.
    "b"oszlop: Ebbe az oszlopba a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, főfoglalkozású társas vállalkozás tagjának tényleges jövedelem hiányában a minimálbért kell beírni. A magánszemély nyugdíjbiztosítási járulékának és tagdíjának alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelemmel, ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét. Amennyiben nyugdíjbiztosítási járulék alapot képező jövedelem került kifizetésre, de nyugdíjjárulék levonás nem történt (mert pl. azt már másik biztosítási jogviszonyában megfizette az éves járulékfizetés felső határáig vagy saját jogú nyugdíjas), az oszlopba 0 (nulla) forintot kell beírni.
    "c"oszlop: Ebben az oszlopban a "b" oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni, figyelemmel az általános részben leírtakra. A kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében - tekintettel a járulékfizetési felső határ naptári napi összegére és 8%-os mértékére, - éves szinten maximum 175 784.- forint írható. A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék maximum éves összege a 2%-os mérték figyelembevételével 43 946.- forint lehet.
    "d" oszlop: Ebben az oszlopban a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató (társaság), csak a volt biztosított (foglalkoztatott) részére kifizetőként folyósított gyed, gyes összegét közölheti.
    A TÁH számfejtési állományába nem tartozó ápolási díj kifizetője (önkormányzat), az ápolási díj összegét közli.
    A munkanélküli ellátás kifizetője a keresetpótló juttatás, a munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély összegét tünteti fel ebben az oszlopban.
    Ide kerül beírásra az OEP területi szervei (MEP-ek) által folyósított gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély valamint a TÁH-ok által folyósított gyermeknevelési támogatás összege. Az oszlopban a gyed, gyes, esetleg a gyet együttesen is előfordulhat, ebben az esetben az összegeket együtt kell közölni. Gyermeknevelési támogatás jogcímen, összeget csak TÁH közölhet.
    "e"oszlop:
    Ebbe az oszlopba a "d" oszlopban szereplő összeg (díj, segély, juttatás, járadék, támogatás) után kiszámított nyugdíjjárulék (8 vagy 2%) összege kerül beírásra. Amennyiben többféle ellátásban (pl. gyermekgondozási díjban és gyermekgondozási segélyben) is részesült a magánszemély, a nyugdíjjárulékok együttes összegét kell beírni.
    "f"oszlop:
    Ebben az oszlopban kell feltüntetni a járuléklevonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

    - ügyviteli hiba

    1

    - igazolás alapján a nyugdíj-járulékot a magán személy más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette

    2

    - másik foglalkoztató adatszolgáltatása szerint az egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonyában is nyugdíjjárulék fizetést teljesített

    3

    - saját jogú nyugellátásban részesül

    4

    - heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony

    5

    - egyéb ok

    6

    "g"oszlop:
    Ebbe az oszlopba az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell beírni. A magánszemély egészségbiztosítási járulékának alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, ide nem értve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét. Amennyiben egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem került kifizetésre, de egészségbiztosítási járulék levonás nem történt (mert pl. a másik, heti 36 órás munkaviszonya alapján fizeti), akkor az oszlopba 0 (nulla) forintot kell beírni.
    A 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak 2001. évben járulékfizetési felső határa nincs!
    "h" oszlop:
    Ebbe az oszlopba az "g" oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra.
    "i"oszlop:
    Ebben az oszlopban a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kell feltüntetni, pl: bírói ítélet alapján a 2001. évet megelőző időszakra történt megbízási díj kifizetése, illetve ha a megbízási díjat a 2002. évre járó munkáért már 2001 évben kifizették.
    "j"oszlop:
    Ebbe az oszlopba az "i" oszlopban szereplő nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni, függetlenül attól, hogy azt esetleg több évre vonatkozóan fizette ki a biztosított részére.
    "k"oszlop:
    Ebbe az oszlopba a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell feltüntetni. pl: bírói ítélet alapján a 2001. évet megelőző időszakra történt megbízási díj kifizetése, illetve ha a megbízási díjat a 2002. évre járó munkáért már 2001. évben kifizették.
    "l" oszlop:
    Ebbe az oszlopba a "k" oszlopban feltüntetetett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni függetlenül attól, hogy azt esetleg több évre vonatkozóan fizette ki a biztosított részére.
    6. A munkáltató adatszolgáltatása a magánszemélyektől 2001. évben levont járulékokról
    (2001K 32-es számú nyomtatvány 16. sz. melléklet)
    Ezt a nyomtatványt annak az Art.97. § k) pontja szerinti munkáltatónak kell kitöltenie, amelyik a magánszemély biztosítottat:
    - munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, fegyveres erők rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaként, fegyveres erők szerződéses állományú tagjaként foglalkoztatja, illetőleg
    - a szövetkezetnek arról a tagjáról, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik,
    - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közül, ha bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatnak biztosítottakat,
    - munkaviszonya mellett ugyanazon munkáltató egyidejűleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is foglalkoztatja továbbá,
    - az egyházaknak az egyházi személyek vonatkozásában.
    Nem kell adatot szolgáltatni:
    - azokról a foglalkoztatottakról akiknek nem volt járulék alapul szolgáló jövedelme (pl: a foglalkoztatott egész évben táppénzben részesült),
    - a baleseti járulék alapjául szolgáló jövedelmekről.
    Ez a lap szolgál a munkavállalóktól levont járulékokkal kapcsolatos adatközlésre abban az esetben is ha a fenti jogviszony év közben megszűnt. Itt kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni abban az esetben is ha, a tárgyév valamely időszakában ugyanazon magánszemélyt kifizetőként és munkáltatóként is foglalkoztatta.
    Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a munkáltató adózónként szolgáltat adatot:
    - a járulékköteles jövedelem teljes összegéről,
    - a levont járulékról,
    - a nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség felső határáról,
    - a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamról,
    - a biztosított magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről.
    Néhány fontos szabály, melyre tekintettel az adatszolgáltatási kötelezettség a jogszabályi előírásoknak megfelelően elvégezhető:
    A munkavállalók (foglalkoztatottak) tekintetében a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény felső korlátot szab, meghatározza azt az összeget, amely után a biztosítottnak nyugdíjjárulékot, magánnyugdíj-pénztár tagja esetén nyugdíjjárulék és tagdíjat kell fizetni.
    2001. január 1-jétől a 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak felső határa nincs!
    A nyugdíj-járulék fizetési felső határ naptári napi összege 2001. január 1-jétől 6020 forint.
    A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől - év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától - az adott év december 31. napjáig kell számítani.
    Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatottnak járulék alapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, amennyiben:
    - táppénzben,
    - terhességi-gyermekágyi segélyben,
    - gyermekgondozási díjban,
    - gyermekgondozási segélyben,
    - gyermeknevelési támogatásban,
    - baleseti táppénzben részesült,
    - katonai (polgári) szolgálatot teljesített,
    - a fizetés, díjazás nélküli időszakot (pl. fizetés nélküli szabadságon volt).
    A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell a felsorolt időszakok naptári napjainak száma, és a napi járulékfizetési felső határ (6020 forint) szorzatával. Azonos módon kell eljárni abban az esetben is, ha a biztosítással járó jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg.
    Amennyiben a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell 3 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetni. Feltéve, hogy egyik biztosítással járó jogviszonya sem áll fenn a naptári év teljes tartama alatt, a nyugdíjjárulék fizetési felső határt, csak a biztosítással járó jogviszony tényleges fennállásának tartamára kell számítani.
    Ha a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan, illetve a tárgyévet követő időszakra kerül sor járulékalapot képező jövedelem kifizetésre azt a járulék megállapítására vonatkozó eltérő szabályokra tekintettel az adatszolgáltatásban a tárgyévre vonatkozó járulékalapot képező jövedelemtől elkülönülten, megbontva kell szerepeltetni.
    Visszamenőleges időre, illetve a tárgyévet követő időszakra történt kifizetés során figyelemmel kell lenni a megelőző évben, években, illetve a követő évben érvényes járulékfizetési felső határra.
    Kitöltendő adatok
    Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni. Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítés céljára szolgálnak, azokat felülírni nem szabad. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni. A rontott sorokat végig át kell húzni. A lapszám folyamatosan növekszik.
    Évközi adatszolgáltatás esetén az "Évközi adat" kódkockáiba "EA" jelölést kell alkalmazni.
    A munkáltató (társaság) csak "saját" kifizetéséhez kapcsolódó adatokat szerepeltethet a nyomtatványon.
    Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, úgy a biztosítási jogviszony fennállása alatt az általa folyósított gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély összegét is saját kifizetéseként kell kezelni.
    Az adatközlő lap osztott sorában a járulékfizetésre kötelezett személy nevét kell géppel, vagy nyomtatott nagybetűvel feltüntetni.
    Az osztott sorba kell beírni az adóazonosító számot (az adóazonosító jelet, az adószámot, külföldi magánszemély esetén adóazonosító jel hiányában az útlevél számát).
    "a" oszlop:
    Ebben az oszlopban járulékköteles jövedelem teljes összege kerül feltüntetésre. Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításnál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja tv-ben szabályozott kisösszegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értéke - ide nem értve az Szja tv. 69. § (5) bekezdésének b) pontja, 2001. augusztus 17-től az Szja tv 69. § (10) bekezdése - szerinti ajándék, reprezentáció címén adott termék és nyújtott szolgáltatás -, valamint a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, továbbá a hivatásos nevelőszülői díj. Ezek hiányában - a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi esetén - a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg a szerződésben meghatározott díj.
    A társas vállalkozásnak a főfoglalkozású társas vállalkozó tényleges jövedelmének hiányában az Art. jelenlegi szabályaira is figyelemmel a minimálbért, mint képzett járulékalapot kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban. (Tbj. 27. § (1) bekezdése szerinti járulékalap).
    "b" oszlop:
    Ebben az oszlopban csak a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem kerül feltüntetésre azzal, hogy a társadalombiztosítási kifizetőhelyként működő munkáltató által folyósított gyed, gyes összege itt nem szerepeltethető, azt külön az "e" oszlopban kell feltüntetni. A munkavállaló nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékának és tagdíjának alapja, a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem, ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás értékét.
    "c"oszlop:
    Ebbe az oszlopba a "b" oszlopban feltüntetett összeg után kiszámított nyugdíjjárulék összege kerül beírásra, figyelemmel az általános részben leírtakra. A kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó személy esetében, tekintettel a járulékfizetési felső határ naptári napi összegére, éves szinten maximum 175 784.- forint írható. A magánnyugdíj-pénztári tagtól levont nyugdíjjárulék éves összege 43 946.- forint lehet. Ebbe az oszlopba a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó magánszemélytől levont 8 százalék, vagy a magánnyugdíj-pénztári tagtól levont 2 százalék nyugdíjjárulék összegét kell beírni.
    "d" oszlop:
    Ebbe az oszlopba csak a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató írhat adatot. Itt kerül közlésre a munkáltató által folyósított gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély összege. Az oszlopban a gyed és a gyes együttesen is előfordulhat, ebben az esetben az összegeket együtt kell közölni. A 2000. évben benyújtott pénzbeli ellátás iránti igények visszamenőleges időre, 2001. évben kifizetett gyed, gyes összegét is itt kell feltüntetni.
    "e"oszlop:
    Ebbe az oszlopba a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély összege után kiszámított 8 vagy 2 százalék nyugdíjjárulék összege kerül beírásra. Amennyiben mindkét ellátásban részesült a munkavállaló, a járulékok együttes összegét kell beírni.
    Ebbe az oszlopba a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó magánszemélytől levont 8, vagy a magánnyugdíj-pénztár tagjától levont 2 százalék nyugdíjjárulék összege írható.
    "f"oszlop:
    Ebbe az oszlopba a biztosítottól levont nyugdíjjárulék fizetés éves felső határaként maximum (365 x 6 020)=2 197 300.-forint összeg írható.
    "g"oszlop:
    Ebbe az oszlopba az általános részben ismertetettek szerinti, járulékfizetési kötelezettség alól mentes időtartamok naptári napjainak összesített adata kerül.
    Amennyiben a társas vállalkozó év közben társas vállalkozóból "munkaviszonyban állóvá" válik, mindkét csoportnál felsorolt kieső idő előfordulhat (pl. kamarai tagság szünetelése is, és fizetés nélküli szabadság is). A kieső idő naptári napjainak száma maximum 365 lehet. Kieső idő hiányában az oszlopba 0-át (nulla) kell beírni.
    "h"oszlop:
    Ebben az oszlopban kell feltüntetni a járulék levonás elmaradásának tényleges okát a következő kódok felhasználásával:

    - ügyviteli hiba

    1

    - igazolás alapján a nyugdíj-járulékot a magánszemély más foglalkoztatónál a járulékfizetési felső határig már megfizette

    2

    - másik foglalkoztató adatszolgáltatása szerint az egyidejűleg fennálló egyéb jogviszonyában is nyugdíjjárulék fizetést teljesített

    3

    - saját jogú nyugdíjban részesül

    4

    - heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony

    5

    - egyéb ok

    6

    "i" oszlop:
    Ebben az oszlopban a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tagsága tényéről kell adatot szolgáltatni. Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztári tag "1"-es kódot, kizárólag társadalombiztosítási nyugellátás hatálya alá tartozó magánszemély esetében "2"-es kódot kell szerepeltetni. Amennyiben az önkéntesen csatlakozott magánnyugdíj-pénztári tag év közben tagságát megszüntette (visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá), ezen oszlopba "3"-as kódot kell beírni.
    "j" oszlop:
    Ebbe az oszlopba az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell beírni. Az egészségbiztosítási járulék alapja a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem - ide nem értve az Szja tv. 69. § a szerinti természetbeni juttatás értékét.
    "k" oszlop:
    Ebbe az oszlopba a "j" oszlopba beírt adat alapján kiszámított 3% egészségbiztosítási járulék összege kerül beírásra. A kiszámítás során az Általános tudnivalók címszó alatt ismertetettek az irányadók. A 3 százalék egészségbiztosítási járuléknak 2001. január 1-jétől felső határa nincs!
    Visszamenőleges időre történt kifizetés esetén az "o" oszlopot kell használni.
    "l" oszlop:
    Ebben az oszlopban a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet kell feltüntetni. pl: bírói ítélet alapján a 2001. évet megelőző időszakra történt munkabér kifizetése, illetve, ha a felmentési idő miatt a munkaviszony áthúzódik 2002. évre.
    "m" oszlop:
    Ebbe az oszlopba az "l" oszlopban szereplő nyugdíjjárulék alapot képező jövedelemből levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni, függetlenül attól, hogy azt esetleg több évre vonatkozóan fizette ki a biztosított részére.
    "n" oszlop:
    Ebben az oszlopban a tárgyévet megelőző időszakra utólagosan elszámolt, illetve a tárgyévet követő időszakra (kifizetett) egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell feltüntetni, pl: bírói ítélet alapján elmaradt munkabér kifizetése, illetve, ha a felmentési idő miatt a munkaviszony áthúzódik 2002. évre.
    "o" oszlop:
    Ebbe az oszlopba a "n" oszlopban feltüntetetett egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni függetlenül attól, hogy azt esetleg több évre vonatkozóan fizette ki a biztosított részére.
    AI-IV. fejezetek alatt elkészített tájékoztató a kifizetők és munkáltatók személyi jövedelemadó megállapításával, elszámolásával, valamint az állami adóhatósághoz történő adatszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos feladatok, törvényben meghatározott teljesítéséhez szükséges ismereteket, előírásokat tartalmazza.
    A tájékoztató részét képezi az M29/2001-és elszámoláshoz kapcsolódó összefüggés-vizsgálati szempontokat tartalmazó 20. számú melléklet, valamint a 2001. évre vonatkozó mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályait összefoglaló 21. számú melléklet.
    Dr. Vida Ildikó s.k.
    Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke

    APEH 527/ű r. sz.

    NY 29/2001.

    Nyilatkozat

    Fogyasztói ár: 63 Ft

    1. sz. melléklet

    a 2001. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához

    A magánszemély neve:......................................................................... adóazonosító jele: 
    asszonyoknál a leánykori név is:..................................................................................
    lakcíme:  ............................................................................................................................
    születési ideje:  születési helye:....................................................................................
    anyja leánykori neve:.............................................................................................................................................
    A munkáltató neve:................................................................................adószáma:  -  - 
    címe:  ............................................................................................................................
    ............................................................................................................................
    Nyilatkozat a személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához
    A nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű.
    Kijelentem, hogy 2001. évben csak olyan jövedelmem volt, amelyre nézve a munkáltatómnak az adó-megállapítási és -elszámolási kötelezettsége fennáll.
    Tudomásul veszem, hogy a 2001. évi személyi jövedelemadómat a munkáltatóm állapítja meg és számolja el, az adókedvezmények érvényesítéséhez, valamint a megosztási kötelezettség alá eső, korábbi adóév(ek)ben kapott végkielégítés figyelembevételéhez szükséges igazolásokat 2002. február 20-áig a munkáltatómnak átadom.

    Nyilatkozat televíziókészülék üzemeltetéséről(Az erre szolgáló kódkockában X-el jelölöm.)

    111.

    Televíziókészüléket nem üzemeltetek. ---------------------------------------------®

    c

    112.

    Televíziókészüléket üzemeltetek. -------------------------------------------------®

    c

    113.

    Megállapodás alapján (vagy egyedül élőként) az üzembentartási díjat én fizetem. -----------®

    c

    114.

    Megállapodás alapján az üzembentartási díjat nem én fizetem. --¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾¾®

    c

    115.

    Az üzemeltetett készülék után nem kell üzembentartási díjat fizetni (mentesség). -¾¾¾¾¾®

    c

    Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről(Azerre szolgáló kódkockában X-el jelölöm.)

    187.

    A családi kedvezményt én kívánom érvényesíteni -----------------¾®

    c

    Nyilatkozat a Várandósság tényéről(Az erre szolgáló kódkockában X-el jelölöm.)

    184.

    A várandósság orvosi igazolása alapján

    cccc

    év

    cc

    hónapjától kezdődően

    cccc

    év

    cc

    hónapjával bezárólag

    jogosult vagyok

    c

    magzat után a családi kedvezmény érvényesítésére --------®

    c

    Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról(Azerre szolgáló kódkockában X-el jelölöm.)

    185.

    Az igénybe vehető családi kedvezményt házastársammal megosztom. ------------®

    c

    Házastárs neve

    ccccccccccccccccccccccccccccccccc

    186.

    Házastárs adóazonosító jele

    cccccccccc

    ...................................................................

    A dolgozó házastársának aláírása

    1/a. sz. melléklet
    NY 29/2001-A

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásához

    137.

    Az adóstárs neve: cccccccccccccccccccccccccccccc

    138.

    Az adóstárs adóazonosító jele: cccccccccc

    139.

    A lakótelek, lakás helyrajzi száma: cccccccccccccccccccc

    140.

    Az adóstárs neve: cccccccccccccccccccccccccccccc

    141.

    Az adóstárs adóazonosító jele: cccccccccc

    142.

    A lakótelek, lakás helyrajzi száma: cccccccccccccccccccc

    Nyilatkozat adózási mód választásáról(Az erre szolgáló kódkockában X-el jelölöm.)

    601.

    Ingatlan bérbeadásából származó összes bevételemre korábbi

    választásom alapján az összevont adóalap részeként az önálló

    tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések

    alkalmazásával vagyok köteles adózni ®ccccévvel bezárólag.

    602.

    Ingatlan bérbeadásából származó 2001. évi összes bevételemre az összevont adóalap részeként

    az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását kérem. ®c

    Tudomásul veszem, hogy választásomat követő legalább négy adóévre, e választásom alapján teljesítem az adókötelezettségemet.

    ............................ 2002. ........................ hó ............ nap.

    .............................................................

    a dolgozó aláírása

    A nyilatkozatot átvettem.

    ............................ 2002......................... hó ............ nap.

    .............................................................

    a munkáltató aláírása

    A munkáltató által aláírt, az átvételt igazoló másolati példányt a magánszemélynek 2007. XII. 31-éig kell megőriznie.

    APEH 527/u r. sz.

    NY 63/2001.

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    1/b. sz. melléklet

    Nyilatkozat
    a mezőgazdasági kistermelő részére a 2001. évi 2.000.000 forint alatti bevételéről és a 2001. évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató által történő megállapításához
    A magánszemély neve:......................................................................... adóazonosító jele: 
    asszonyoknál a leánykori név is:..................................................................................
    lakcíme:  ............................................................................................................................
    születési ideje:  születési helye:....................................................................................
    anyja leánykori neve:.............................................................................................................................................
    A munkáltató neve:................................................................................adószáma:  -  - 
    címe:  ............................................................................................................................
    ............................................................................................................................

    A nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű

    631.

    I.

    Bevételi nyilatkozat

    A 2001. évi mezőgazdasági kistermelésből nem volt jövedelmem. A bevételem ccccccc forint volt,

    és ennek 20 százalékának megfelelő összegű, a tevékenységgel összefüggésben felmerült kiadásról számlával rendelkezem.

    632.

    A 0107-es bevallást pótló nyilatkozat

    A 0107-es bevallási lapon összeget nem kell szerepeltetnem!* ---------------®c

    633.

    Nyilatkozat az átalányadózási mód választásáról

    A 2002-es adóévre az átalányadózást választom* --------------------®c

    II.

    639.

    A 2001. évre 15%-os egészségügyi hozzájárulást nem fizettem.* --------------®c

    640.

    A 2001. évre 15%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségemre ccccc forintot megfizettem.

    641.

    A 635. sorban feltüntetett összeg igazolására cc db APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési számla készpénzátutalási megbízás feladóvevényét csatolom.

    ............................... 2002. ........................ hó ..................... nap.

    ............................................................

    a dolgozó aláírása

    A nyilatkozatot átvettem.

    .............................. 2002. ........................ hó ...................... nap.

    ............................................................

    a munkáltató aláírása

    A munkáltató által aláírt, az átvételt igazoló másolati példányt a magánszemélynek 2007. XII. 31-éig kell megőriznie.
    *A választást az erre szolgáló kódkockában X-el jelölöm.

    APEH 527/v r. sz.

    Fogyasztói ár. 51 Ft

    2. sz. melléklet

    NY 30/2001.
    Nyilatkozat
    a 2001. évi személyi jövedelemadó bevallásához
    A magánszemély neve:......................................................................... adóazonosító jele: 
    asszonyoknál a leánykori név is:..................................................................................
    lakcíme:  ............................................................................................................................
    születési ideje:  születési helye:....................................................................................
    anyja leánykori neve:.............................................................................................................................................
    A munkáltató neve:................................................................................adószáma:  -  - 
    címe:  ............................................................................................................................
    ............................................................................................................................

    Kijelentem, hogy a 2001. évi jövedelmeimről adóbevallást nyújtok be.

    .............................., 2002. ........................ hó ..................... nap

    ............................................................

    a dolgozó aláírása

    A nyilatkozatot átvettem.

    ............................., 2002. ........................ hó ...................... nap

    ............................................................

    a munkáltató aláírása

    A munkáltató által aláírt, az átvételt igazoló másolati példányt a magánszemélynek 2007. XII. 31-éig kell megőriznie.

    APEH 527/sz r. sz.

    Fogyasztói ár: 63 Ft

    M30/2001.

    3. sz. melléklet

    Munkáltatói igazolás a 2001. évi személyi jövedelemadó bevallásához

    A munkáltató neve:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató címe:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató adószáma1:

    cccccccc - c - cc

    A dolgozó neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    Asszonyoknál a leánykori név is2:

    cccccccccccccccccccccccccc

    Anyja leánykori neve:

    cccccccccccccccccccccccccc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Születési ideje:

    cccccccc Születési helye: ccccccccccccccccc

    A dolgozó címe:

    város

    község

    út

    utca

    hsz.

    emelet

    ajtó

    Állampolgársága:

    ccccccccc

    AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK (BEVÉTELEK)

    a

    b

    1.

    A munkaviszonyból származó bérjövedelem

    érdekképviseleti tagdíj nélkül

    1.

    2.

    Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

    Bizonylat nélkül elszámolható rész -----------------®

    2.

    3.

    Külszolgálatért kapott összeg

    Bizonylat nélkül elszámolható rész -----------------®

    3.

    4.

    Más bérjövedelem

    4.

    5.

    Más, nem önnálló tevékenységből

    származó jövedelmek

    5.

    6.

    Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés

    Bizonylat nélkül elszámolható rész -----------------®

    6.

    7.

    A 2001-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek

    7.

    a 2001. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része

    Hónapok száma ----------------------®

    11.

    Szellemi tevékenység bevétele

    11.

    12.

    Más önálló tevékenységből

    származó bevétel

    12.

    14.

    Szociális gondozói díj

    14.

    15.

    Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek

    (Gyes, ösztöndíj, hallgatói munkadíj, stb.)

    15.

    19.

    Külföldi kiküldetésért kapott összeg

    Bizonylat nélkül elszámolható rész -----------------®

    19.

    20.

    Egyéb jogcímen kapott jövedelem

    20.

    171.

    Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem

    Ebből a bér összege -----------------®

    171.

    172.

    Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem Ebből a bér összege ----------------®

    172.

    1A munkáltató adószámát a személyi jövedelemadó-bevalláson nem lehet feltüntetni!
    2Asszonyoknál a leánykori nevet is fel kell tüntetni!
    3/a. sz. melléklet
    M30/2001-A

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK a

    b

    157.

    Életjáradékból származó jövedelem

    157.

    159.

    Belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének

    elidegenítéséből származó jövedelem

    159.

    160.

    Árfolyamnyereség

    160.

    161.

    Osztalék 10%-os adóval terhelt összege

    161.

    162.

    Osztalék 20%-os adóval terhelt összege

    162.

    163.

    Osztalék 27%-os adóval terhelt összege

    163.

    164.

    Osztalék 35%-os adóval terhelt összege

    164.

    166.

    Vállalkozásból kivont jövedelem

    166.

    167.

    A privatizációs lízing jövedelme

    167.

    168.

    Ingatlanbérbeadásból származó jövedelem (bevétel)

    168.

    169.

    Egyéb forrásadós jövedelmek

    A jövedelem megnevezése ---------®

    169.

    LEVONT ADÓELŐLEG (ADÓ)

    82.

    A levont adóelőleg összege

    ebből a végkielégítés 2001 -re eső adóelőlege -------®

    82.

    83.

    A levont forrásadó összege

    83.

    A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL AZ ADÓELŐLEG LEVONÁSÁNÁL FIGYELEMBE VETT ADÓKEDVEZMÉNYEK

    34.

    Adójóváírás, legfeljebb 36 000 Ft,

    jogosultsági hónapok száma ------------®

    34.

    Az adójóváírás összege az ezen igazolásban feltüntetett jogosultsági hónapok számától függetlenül 1 250 000 Ft összjövedelem felett már korlátozottan sem érvényesíthető

    35.

    Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magán nyugdíj pénztári tagdíj 25%-a

    Az adóbevallásban a ténylegesen igazolt jogosultság - az igénybe vehető adókedvezmény összege - ettől eltérő is lehet.

    35.

    41.

    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft

    Az adóbevallásban a ténylegesen igazolt jogosultság - az igénybe vehető adókedvezmény összege - ettől eltérő is lehet.

    41.

    42.

    Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a

    Az adóbevallásban a ténylegesen igazolt jogosultság - az igénybe vehető adókedvezmény összege - ettől eltérő is lehet.

    42.

    45.

    A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a

    Az adóbevallásban a ténylegesen igazolt jogosultság - az igénybe vehető adókedvezmény összege - ettől eltérő is lehet.

    45.

    57.

    Családi kedvezmény eltartottak után

    Az adóbevallásban az adókedvezmény összege ettől eltérő is lehet.

    57.

    TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

    101.

    A 2001-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következő évre(évekre)

    Hónapok száma ------®

    101.

    átvitt része az erre jutó adóelőleg összege -----------®

    102.

    Az 1. sor összegének megállapításakor levont

    munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

    102.

    103.

    A 2001-ben felvett osztalékelőleg

    levont 20%-os adó-------------------------------®

    103.

    174.

    Külföldön megfizetett (171. és 172. sorokhoz kapcsolódó) jövedelemadó

    174.

    P.H.

    ....................................................

    A munkáltató aláírása

    Az igazolást átvettem. ................ év ..................................... hó ............ nap

    ....................................................

    A dolgozó aláírása

    APEH 527/ö r. sz.

    M29/2001.

    Fogyasztói ár: 70 Ft

    Sorszám:ccccc

    4. sz. melléklet

    A 2001. évi személyi jövedelemadó megállapítása

    A munkáltató neve:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató címe:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    Dolgozó neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Születési ideje:

    cccccccc

    Születési helye:

    ccccccccccccccccc

    Címe:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    Állampolgársága:

    ccccccccc

    Anyja leánykori neve:

    ccccccccccccccc

    Asszonyoknál

    ccccccccccccccc

    M29/1/2001-es tábla

    c

    a leánykori név is:

    ccccccccccccccc

    M29/2/2001-es tábla száma

    c

    Ha rendelkező nyilatkozatot csatol a dolgozó, 1-gyel vagy 2-vel

    M29/3/2001-es lapok száma

    cc

    kell jelezni, attól függően hány nyilatkozatot ad -----®

    c

    AZ ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK

    Bevétel

    Jövedelem

    a

    b

    c

    1.

    A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül

    1.

    2.

    Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés

    2.

    Bizonylat nélkül elszámolható rész---------®

    3.

    Külszolgálatért kapott jövedelem

    Bizonylat nélkül elszámolható rész --------®

    3.

    4.

    Más bérjövedelem

    4.

    5.

    Más, nem önálló tevékenységből származó jövedelem

    5.

    6.

    Nem önálló tevékenység költségtérítése

    6.

    Bizonylat nélkül elszámolható rész --------®

    7.

    A 2001-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2001. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része Hónapok száma------®

    cc

    7.

    8.

    A 2001. év előtt kapott végkielégítésnek a 2001. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett része

    Hónapok száma------®

    cc

    8.

    11.

    Szellemi tevékenység jövedelme

    11.

    12.

    Más önálló tevékenységből származó jövedelmek

    12.

    13.

    Nyugdíj

    13.

    14.

    Szociális gondozói díj

    14.

    15.

    Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek

    15.

    16.

    A 13-15. sorokba írt összegek együttesen

    16.

    19.

    Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem

    19.

    Bizonylat nélkül elszámolható rész ---------®

    20.

    Egyéb jogcímen kapott jövedelem

    20.

    21.

    Összes belföldön adóköteles jövedelem (az 1-20. sorokba írt jövedelem együttesen)

    21.

    22

    Összes külföldön (is) adóköteles jövedelem (az M29/1/2001-es tábla 173. sor "b" oszlopa)

    22.

    Ebből, a bér összege az M29/1/2001-es tábla

    173. sor "a" oszlopa ---------®

    23.

    Összevont adóalap összege

    23.

    Ebből, a bér összege (1-4. sorok "c" oszlopába és

    a 22. sor "a" oszlopába írt összegek együttesen) -®

    A SZÁMÍTOTT ADÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS A LEVONHATÓ ÖSSZEGEK

    31.

    A számított adó (a 23. sor "c" oszlopában szereplő összeg adója)

    31.

    33.

    A külföldön megfizetett adó beszámítása

    Átlagos adókulcs --------------------®

    ccc

    33.

    34.

    Adójóváírás legfeljebb 36 000 Ft; jogosultsági hónap -®

    cc

    34.

    35.

    Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és

    magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a

    35.

    36.

    A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek (a 16. sorba írt összeg) adója

    36.

    38.

    A 33-36. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen

    38.

    39.

    Az összevont adóalap adója (31. sor összegéből a 38. sor összegének levonása után megmaradt összeg vagy nulla)

    39.

    Sorszám:

    ccccc

    M29/2001-A

    4/a. sz. melléklet

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    AZ ADÓT CSÖKKENTŐ TÉTELEK

    a

    b

    c

    41.

    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft

    41.

    42.

    Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg 30%-a, legfeljebb 100 000, illetőleg 130 000 Ft

    42.

    43.

    A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a

    43.

    44.

    A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a

    44.

    45.

    A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a

    45.

    46.

    A szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a, legfeljebb 50 000 Ft

    46.

    47.

    A lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye legfeljebb 240 000 Ft

    47.

    48.

    A felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a, legfeljebb hallgatónként 60 000 Ft

    48.

    50.

    A lakáscélú megtakarítás 20%-a, legfeljebb 12 000 Ft

    50.

    51.

    A nem pénztártag önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30%-a

    51.

    52.

    Az élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20%-a, legfeljebb 50 000 Ft

    52.

    53.

    A közcélú adományként befizetett összeg 30%-a, legfeljebb 50 000 Ft Ebből a tarlós adomány összege -------------®

    53.

    54.

    A közcélú adományként kiemelten közhasznú szervezet részére befizetett összeg 30%-a, legfeljebb 100 000 Ft Ebből a tartós

    54.

    adomány összege ------------------------®

    57.

    Családi kedvezmény eltartottak után

    57.

    58.

    Összes adókedvezmény (a 41. és 57. sorok összegei együttesen)

    58.

    59.

    Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó (a 39. sor összegéből az 58. sor összegének levonása után megmaradt összeg vagy nulla)

    59.

    ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ADÓJA

    61.

    Külön adózó jövedelmek adója (az M29/1/2001-es tábla 170. sora "b" oszlopában feltüntetett összeg)

    61.

    A 2001. ÉVI ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

    81.

    A 2001. évi adó összege (az 59. és 61. sorok adóösszege együttesen)

    81.

    82.

    A levont adóelőleg összege

    82.

    83.

    A levont forrásadó összege

    83.

    84.

    A korábbi végkielégítésnek a 2001. évben esedékessé vált, figyelembe vehető, levont adóelőlege

    84.

    85.

    Összes levonás (82-84. sorokba írt összegek együttesen)

    85.

    88.

    Befizetendő adó (a 81. sor összegéből a 85. sor összegének levonása után megmaradt adó)

    88.

    89.

    Visszajáró adóelőleg (a 85. sor összegéből a 81. sor összegének levonása után megmaradt adó)

    89.

    TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

    101.

    A 2001-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami ccvégkielégítés következő évre (évekre) átvitt része az erre jutó adóelőleg összege ----------------------------®

    101.

    102.

    Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

    102.

    103.

    A 2001-ben felvett osztalékelőleg

    A levont 20%-os adó ---------------------------®

    103.

    104.

    A családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész

    104.

    Az elszámolást átvettem. Az írásban tett nyilatkozatommal egyező az (M29/2/2001.) elszámoláson szereplő nyilatkozat.

    .......................... év ........................................................ hó . ............ nap.

    ...................................................................

    A munkáltató aláírása

    P.H.

    ................................................

    A dolgozó aláírása

    APEH 527/ő r. sz.

    Fogyasztói ár: 55 Ft

    5. sz. melléklet

    M29/2001. lap sorszáma: ccccc

    M29/1/2001.

    A 2001. évi személyi jövedelemadó megállapítása
    (kiegészítő tábla)

    A munkáltató neve:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató címe:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    Dolgozó neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Születési ideje:

    cccccccc

    Születési helye:

    ccccccccccccccccc

    Címe:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    Állampolgársága:

    ccccccccc

    Anyja leánykori neve:

    ccccccccccccccc

    Asszonyoknál

    ccccccccccccccc

    a leánykori név is:

    ccccccccccccccc

    AZ ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELMEK ÉS EZEK ADÓJA

    Jövedelem

    a

    Adó

    b

    157.

    Életjáradékból számazó jövedelem és adója

    157.

    160.

    Az árfolyamnyereség és adója

    160.

    161.

    Az osztalék és adója 10%-al

    161.

    162.

    Az osztalék és adója 20%-al

    162.

    163.

    Az osztalék és adója 27%-al

    163.

    164.

    Az osztalék és adója 35%-al

    164.

    166.

    Vállalkozásból kivont jövedelem és adója

    166.

    168.

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója

    168.

    170.

    A 157-168. sorok összesen

    170.

    KÜLFÖLDÖN IS ADÓKÖTELES JÖVEDELMEK RÉSZLETEZÉSE

    a

    b

    171.

    A kettős adózást kizáró egyezmény szerint

    külföldön adóköteles jövedelem

    Ebből a bér összege ------------------------®

    171.

    172.

    Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában

    külföldön is adózott jövedelem

    Ebből a bér összege ------------------------®

    172.

    173.

    Összes külföldön adózott jövedelem

    (a 171-172. sorokba írt összegek együttesen)

    Ebből a bér összege ------------------------®

    173.

    174.

    A 173. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó

    174.

    P. H.

    ................................................................

    A munkáltató aláírása

    Az elszámolást átvettem. ................ év .......................... hó ......... nap.

    ...............................................................

    A dolgozó aláírása

    APEH 527/p r. sz.

    Fogyasztói ár: 70 Ft

    6. sz. melléklet

    M29/2001. lap sorszáma: ccccc

    M29/2/2001.

    A 2001. évi személyi jövedelemadó megállapítása
    (kiegészítő tábla az NY29/2001-es nyilatkozat alapján)

    A munkáltató neve:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató címe:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    Dolgozó neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Születési ideje:

    cccccccc

    Születési helye:

    ccccccccccccccccc

    Címe:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    Állampolgársága:

    ccccccccc

    Anyja leánykori neve:

    ccccccccccccccc

    Asszonyoknál

    ccccccccccccccc

    a leánykori név is:

    ccccccccccccccc

    Nyilatkozat televíziókészülék üzemeltetéséről

    111.

    Televíziókészüléket nem üzemeltetek. -------------------------------------------®

    c

    112.

    Televíziókészüléket üzemeltetek. -----------------------------------------------®

    c

    113.

    Megállapodás alapján (vagy egyedül élőként) az üzembentartási díjat én fizetem. ----------®

    c

    114.

    Megállapodás alapján az üzembentartási díjat nem én fizetem. ------------------------®

    c

    115.

    Az üzemeltetett készülék után nem kell üzembentartási díjat fizetni (mentesség). ----------®

    c

    Nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítéséről

    187.

    A családi kedvezményt én kívánom érvényesíteni -----------------------------------®

    c

    Nyilatkozat a várandósság tényéről

    184.

    A várandósság orvosi igazolása alapján

    cccc

    év

    cc hónapjától kezdődően

    cccc

    év

    cc hónapjával bezárólag

    jogosult vagyok

    c magzat után a családi kedvezmény érvényesítésére -----------------------®

    c

    185.

    Nyilatkozat a családi kedvezmény megosztásáról

    Az igénybe vehető családi kedvezményt házastársammal megosztom. ------------------------®

    c

    Házastárs neve

    cccccccccccccccccccccccccccccc

    186.

    Házastárs

    adóazonosító jele

    cccccccccc

    .......................................................................

    A dolgozó házastársának aláírása

    6/a sz. melléklet

    M29/2001. lap sorszáma: ccccc

    M29/2/2001-A

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Nyilatkozat a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének megosztásához

    137.

    Az adóstárs neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccc

    138.

    Az adóstárs adóazonosító jele:

    cccccccccc

    139.

    A lakótelek, lakás helyrajzi száma:

    cccccccccccccccccccc

    140.

    Az adóstárs neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccc

    141.

    Az adóstárs adóazonosító jele:

    cccccccccc

    142.

    A lakótelek, lakás helyrajzi száma:

    cccccccccccccccccccc

    Nyilatkozat adózási mód választásáról

    601.

    Ingatlan bérbeadásából származó összes bevételemre korábbi választásom alapján az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával vagyok köteles adózni ------------------------®

    cccc

    évvelbezárólag.

    602.

    Ingatlan bérbeadásából származó 2001. évi összes bevételemre az összevont

    adóalaprészeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre

    vonatkozó rendelkezések alkalmazását kérem. ---------------------------------------®

    c

    Tudomásul veszem, hogy választásomat követő legalább négy adóévre, e választásom alapján teljesítem az adókötelezettségemet.

    P. H.

    ................................................................

    A munkáltató aláírása

    Az elszámolást átvettem. ................ év .......................... hó ......... nap.

    ...............................................................

    A dolgozó aláírása

    APEH 527/r r. sz.

    Fogyasztói ár: 55 Ft

    7. sz. melléklet

    M29/2001. lap sorszáma: ccccc

    M29/3/2001.

    Lapszám:cc

    Családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges részletező adatok

    A munkáltató neve:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató címe:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    Dolgozó neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Születési ideje:

    cccccccc

    Születési helye:

    ccccccccccccccccc

    Címe:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    Állampolgársága:

    ccccccccc

    Anyja leánykori neve:

    ccccccccccccccc

    Asszonyoknál

    ccccccccccccccc

    a leánykori név is:

    ccccccccccccccc

    Eltartott kódja:

    c

    családi neve:

    utóneve (i):

    adóazonosító jele:

    születési helye:

    város /község

    születési ideje:

    év

    hó

    nap

    1.

    anyja leánykori családi neve:

    anyja leánykori utóneve(i):

    állampolgársága:

    állandó lakóhelye:

    irsz.

    város /község

    er.

    közterület neve

    ker.

    közterület jellege (út, utca, tér stb.)

    hsz./hrsz.

    épület

    lépcsőhá z

    emelet

    ajtó

    Eltartott kódja:

    c

    családi neve:

    utóneve (i):

    adóazonosító jele:

    születési helye:

    város /község

    születési ideje:

    év

    hó

    nap

    2.

    anyja leánykori családi neve:

    anyja leánykori utóneve(i):

    állampolgársága:

    állandó lakóhelye:

    irsz.

    város /község

    er.

    közterület neve

    ker.

    közterület jellege (út, utca, tér stb.)

    hsz./hrsz.

    épület

    lépcsőhá z

    emelet

    ajtó

    APEH 527/s r. sz.

    Fogyasztói ár: 55 Ft

    8. sz. melléklet

    M29/2001. lap sorszáma: ccccc

    M29/4/2001.

    A 2001. évi személyi jövedelemadó megállapítása során számított családi kedvezmény kiegészítő táblája, a családi kedvezmény megosztásához

    A munkáltató neve:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató címe:

    ccccccccccccccccccccccccccccccc

    A munkáltató adószáma:

    cccccccc - c - cc

    Dolgozó neve:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    A dolgozó adóazonosító jele:

    cccccccccc

    Születési ideje:

    cccccccc

    Születési helye:

    ccccccccccccccccc

    Címe:

    cccccccccccccccccccccccccccccccc

    Állampolgársága:

    ccccccccc

    Anyja leánykori neve:

    ccccccccccccccc

    Asszonyoknál

    ccccccccccccccc

    a leánykori név is:

    ccccccccccccccc

    TÁJÉKOZTATÓ ADAT*

    104.

    A családi kedvezmény összegéből

    nem érvényesített rész

    104.

    *Az M29/2001. lap 104. sorában feltüntetett összeget kell átvezetni.

    P. H.

    ................................................................

    A munkáltató aláírása

    Az igazolást átvettem. ................ év .......................... hó ......... nap.

    ...............................................................

    A dolgozó aláírása

    APEH 527/x r. sz.

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    NYILATKOZAT

    9. sz. melléklet

    a családi kedvezmény érvényesítéséhez a 2001. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához

    A magánszemély neve: ...................................................................

    adóazonosító jele: cccccccccc

    asszonyoknál leánykori név is: ................................................................................................................................

    lakcíme: cccc ...................................................................................................................................................

    születési ideje: cccccccc

    születési helye: ..........................................................................................

    anyja leánykori neve: ...............................................................................................................................................

    Kijelentem, hogy 2001. évben a következők szerint vagyok jogosult a családi kedvezményre:

    Hónapok

    megnevezése

    (a)

    Kedvezményezett eltartott gyermekek száma (fő)

    (b)

    Kedvezményezett eltartottak száma

    (fő)

    (c)

    Nem kedvezményezett

    eltartott gyermekek száma

    (fő)

    (d)

    Január

    Február

    Március

    Április

    Május

    Június

    Július

    Augusztus

    Szeptember

    Október

    November

    December

    Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek
    .............................................., 2002. ........................... hó ............... nap
    ..................................................
    aláírás
    Tájékoztatásul:
    - A "b" oszlopba azon gyermek(ek) számát kell beírni, aki(k)re tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak (családi pótlékot, iskoláztatási támogatást kap).
    - A "c" oszlopban azon személy(ek) számát kell feltüntetni, aki(k) saját jogán jogosult(ak) a nevelési ellátásra, illetőleg aki az állapota alapján rokkantsági járadékban részesül és a vele közös háztartásban élő, a nyilatkozat kitöltője vette figyelembe az engedményt az adóelőleg levonásánál.
    - A "d" oszlopba azon gyermek(ek) számát kell beírni, aki(k) nevelési ellátásra már nem jogosult(ak), de akit (akiket) a testvére(i) nevelési ellátási összegének megállapításánál figyelembe vettek.

    10. sz. melléklet

    APEH 527/w r. sz.

    T29/2001

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    Tájékoztatás az adóhátralékról

    A magánszemély adatai:

    Adóazonosító jel:

    Családi neve:

    Utóneve(i):

    Leánykori családi neve:

    Leánykori utóneve(i):

    Születési helye:

    város/község

    Születési ideje:

    év

    hó

    nap

    Anyja leánykori családi neve:

    Anyja leánykori utóneve(i):

    Állampolgársága:

    Állandó lakóhelye

    irsz.

    város / község

    ker.

    közterület neve

    közterület jellege (út, utca, tér, stb.)

    hsz./hrsz.

    épület

    lépcsőház

    emelet

    ajtó

    Postázási (egyéb értesítési)

    cím

    irsz.

    város/község

    ker.

    közterület neve

    közterület jellege (út, utca, tér, stb.)

    hsz./hrsz.

    épület

    lépcsőház

    emelet

    ajtó

    A munkáltató adószáma:  -  - 
    neve és címe: ..................................................................................................................................
    ..................................................................................................................................

    1.

    A fizetendő adó (az M29-es elszámolás 88. sora)

    1.

    2.

    A bérjegyzékben levont vagy a pénztárba befizetett adó

    2.

    3.

    Az adóhatóság által behajtandó adóhátralék összege (az 1. és 2. sor különbsége)

    3.

    4.

    A fizetendő egészségügyi hozzájárulás (M63-as elszámolás 635. sora)

    4.

    5.

    A bérjegyzéken levont vagy a pénztárba befizetett egészségügyi hozzájárulás

    5.

    6.

    Az adóhatóság által behajtandó egészségügyi hozzájárulás hátralékának összege (4. és 5. sor különbözete)

    6.

    ............................. 2002 ..............................hó ............nap
    ..................................................................................
    A munkáltató cégszerű aláírása

    APEH 527/a r. sz.

    2001K30

    A kifizetők adatszolgáltatása

    a magánszemélyek 2001. évi jövedelmeiről

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    11. sz. melléklet

    Lapszám

    ─

    ─

    A kifizető adószáma

    A kitöltött sorok száma

    Évközi adat (EA)

    Az adatok forintban

    Sorszám

    Bérnek minősülő bruttó kifizetés

    (a)

    Bérnek nem minősülő bruttó kifizetés

    (b)

    Az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalap

    (c)

    Levont adóelőleg

    (d)

    Osztalékból származó jövedelem

    (e)

    Árfolyamnyereségből származó jövedelem

    (f)

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

    (g)

    Egyéb külön adózó jövedelem, ha a kifizető adót nem vont le

    (h)

    Levon lineáris (forrás) adó

    (i

    Adójóváírásra jogosít6 hónapok száma

    (j)

    Szellemi tevékenységgel összefüggő kifizetés

    (k)

    Sorszám

    1.

    Adóazonosító szám:

    1.

    Név

    | | | | | | | | | |

    2.

    Adóazonosító szám:

    2.

    Név

    | | | | | | | | | |

    3.

    Adóazonosító szám:

    3.

    Név

    | | | | | | | | | |

    4.

    Adóazonosító szám:

    4.

    Név

    | | | | | | | | | |

    5.

    Adóazonosító szám:

    5.

    Név

    | | | | | | | | | |

    6.

    Adóazonosító szám:

    6.

    Név

    | | | | | | | | | |

    P.H. ................................................................

    Helység év hó nap Az kifizető cégszerű aláírása

    APEH 527/cs r. sz.

    2001K33

    A kifizetők adatszolgáltatása a társasházaknak 2001. évben kifizetett adóköteles jövedelmekről

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    12. sz. melléklet

    Lapszám

    ─

    ─

    A kifizető adószáma

    A kitöltött sorok száma

    Évközi adat (EA)

    Az adatok forintban

    Sorszám

    A társasház elnevezése, címe

    (a)

    A társasház adószáma

    (b)

    A társasház részére

    kifizetett adóköteles

    jövedelem

    (c)

    Levont lineáris

    (forrás) adó

    (d)

    Sorszám

    1.

    1.

    2.

    2.

    3.

    3.

    4.

    4.

    5.

    5.

    P.H. ................................................................

    Helység év hó nap Az kifizető cégszerű aláírása

    APEH 527/d r. sz.

    2001K43

    A kifizetők adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 2001. évben e tevékenységükre tekintettel kifizetett összegekről

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    13. sz. melléklet

    Lapszám

    ─

    ─

    A kifizető adószáma

    A kitöltött sorok száma

    Évközi adat (EA)

    Az adatok forintban

    Sorszám

    Név

    (a)

    Adóazonosító jel

    (b)

    Éves bruttó kifizetés

    Élő állatok és állati termékek

    (c)

    Egyéb őstermelői termékek

    (d)

    1.

    2.

    3.

    4.

    5.

    6.

    7.

    8.

    9.

    10.

    11.

    12.

    P.H. ................................................................

    Helység év hó nap Az kifizető cégszerű aláírása

    APEH 527/m r. sz.

    2001K53

    A kifizetők adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 2001. évben ellenérték nélkül vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkekről

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    14. sz. melléklet

    Lapszám

    ─

    ─

    A kifizető adószáma

    A kitöltött sorok száma

    Évközi adat (EA)

    Az adatok forintban

    Sorszám

    Név

    (a)

    Adóazonosító jel

    (b)

    Üdülési csekk

    értéke

    (c)

    Az üdülési csekk értékéből az

    engedmény mértéke

    (d)

    A természetbeni

    juttatás után

    megfizetett adó

    (e)

    1.

    2.

    3.

    4.

    5.

    6.

    7.

    8.

    9.

    10.

    11.

    12.

    P.H. ................................................................

    Helység év hó nap Az kifizető cégszerű aláírása

    APEH 527/b r. sz.

    2001K31

    A kifizető adatszolgáltatása

    a magánszemélyektől 2001. évben levont járulékokról

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    15. sz. melléklet

    Lapszám

    ─

    ─

    A kifizető adószáma

    A kitöltött sorok száma

    Évközi adat (EA)

    Az adatok forintban

    Sorszám

    Járulék-köteles jövedelem teljes összege

    (a)

    Nyugdíj-járulék alapját képező jövedelem

    (b)

    Levont nyugdíjjárulék összege (8 vagy 2%)

    (c)

    Gyes,

    gyed, ápolási díj, munka-

    nélküli ellátás

    összege

    (d)

    A (d) oszlopban

    szereplő jutta-

    tásokból levont nyugdíjjárulék

    összege

    (8 vagy 2%)

    (e)

    A járulék levonás

    elmaradásának oka

    (f)

    Egészségbiztosítási járulék alapján képező jövedelem

    (g)

    Levont

    egészhségbiztosítási járulék

    összege (3 %)

    (h)

    Utólagosan,

    illetve előre elszámolt

    nyugdíjjárulék

    alapját képező

    jövedelem

    (i)

    Az (i) oszlop

    szerinti jövedelemből levont nyugdíjjárulék

    összege

    (j)

    Utólagosan,

    illetve előre

    elszámolt nyugdíjjárulék

    alapját képező jövedelem

    (k)

    A (k) oszlop

    szerinti jövedelemből levont egészségbizto-

    sítási járulék

    (l)

    Sorszám

    1.

    Adóazonosító szám:

    1.

    Név

    | | | | | | | | | |

    2.

    Adóazonosító szám:

    2.

    Név

    | | | | | | | | | |

    3.

    Adóazonosító szám:

    3.

    Név

    | | | | | | | | | |

    4.

    Adóazonosító szám:

    4.

    Név

    | | | | | | | | | |

    5.

    Adóazonosító szám:

    5.

    Név

    | | | | | | | | | |

    6.

    Adóazonosító szám:

    6.

    Név

    | | | | | | | | | |

    P.H. ................................................................

    Helység év hó nap Az kifizető cégszerű aláírása

    APEH 527/c r. sz.

    2001K32

    A munkáltató adatszolgáltatása

    a magánszemélyektől 2001. évben levont járulékokról

    Fogyasztói ár: 51 Ft

    16. sz. melléklet

    Lapszám

    ─

    ─

    A kifizető adószáma

    A kitöltött sorok száma

    Évközi adat (EA)

    Az adatok forintban

    Sorszám

    Járulékköteles jövedelem teljes összege

    (a)

    Nyugdíj-járulék

    alapját képező jövedelem

    (b)

    Levont nyugdíjjárulék összege

    (8 vagy 2%)

    (c)

    Gyes, gyed,

    összege

    (d)

    A (d) oszlopban

    szereplő juttatásokból levont nyugdíjjárulék

    összege (8 vagy 2%)

    (e)

    Nyugdíjjárulék fizetés éves

    felső határa

    (f)

    Kieső

    idő

    (g)

    Járulék levonás

    elmaradásának oka

    (h)

    Tagja-e

    magánnyugdíj-pénztárnak

    (i)

    Egészségbiztosítási járulék alapját

    képező jövedelem

    (i)

    Levont

    egészségbiztosítási

    járulék összege (3%)

    (k)

    Utólagosan, illetve előre

    elszámolt nyugdíjjárulék

    alapját képező jövedelem

    (l)

    Az (i) oszlop szerinti

    jövedelemből levont nyugdíjjárulék összege

    (m)

    Utólagosan, illetve előre elszámolt egészségbiztosítási

    járulék alapját képező jövedelem

    (n)

    Az (n) oszlop

    szerinti jövedelemből levont

    egészségbiztosítási járulék

    (o)

    Sorszám

    1.

    Adóazonosító szám:

    1.

    Név

    | | | | | | | | | |

    2.

    Adóazonosító szám:

    2.

    Név

    | | | | | | | | | |

    3.

    Adóazonosító szám:

    3.

    Név

    | | | | | | | | | |

    4.

    Adóazonosító szám:

    4.

    Név

    | | | | | | | | | |

    5.

    Adóazonosító szám:

    5.

    Név

    | | | | | | | | | |

    6.

    Adóazonosító szám:

    6.

    Név

    | | | | | | | | | |

    P.H. ................................................................

    Helység év hó nap Az kifizető cégszerű aláírása
    APEH 527/t r. sz. Fogyasztói ár: 51 Ft
    A/2001 ADATKÍSÉRŐ LAP
    az állami adóhatóság részére történő papíralapú adatszolgáltatáshoz 17. sz. melléklet

    Vonalkód helye

    Postára adás

    dátuma:

    2

    0

    0

    Az átvevő adóhatóság kódja:

    év

    hó

    nap

    A beérkezés

    dátuma:

    2

    0

    0

    év

    hó

    nap

    Az átvevő kódja:

    _______________________________

    Az átvevő aláírása

    Az adatszolgáltató tölti ki!

    Az adatszolgáltató adószáma:

    -

    -

    Az adatszolgáltató neve:

    Az adatszolgáltató címe:

    Az ügyintéző neve:

    Az ügyintéző telefonszáma:

    Figyelem: könyvelő cégek esetén töltendő ki:

    Az adatszolgáltatást végző cég adószáma:

    -

    -

    Az adatszolgáltatást végző cég neve:

    Az adatszolgáltatást végző cég címe/tel.:

    lapok száma

    tételek száma

    lapok száma

    tételek száma

    2001K30

    2001K52

    2001K31

    2001K53

    2001K32

    2001K54

    2001K33

    2001K60

    2001K43

    2001K61

    2001K44

    2001K45

    2001K46

    2001K47

    2001K48

    2001K50

    Az adatszolgáltatásért
    felelős személy aláírása: ---------------------
    P. H.
    APEH 527/ty r. sz. Fogyasztói ár: 51 Ft
    18. sz. melléklet

    A/2001/M ADATKÍSÉRŐ LAP

    az állami adóhatóság részére történő mágneses adatszolgáltatáshoz

    VÍRUS

    Vonalkód helye

    Postára adás

    dátuma:

    2

    0

    0

    Az átvevő adóhatóság kódja:

    év

    hó

    nap

    A beérkezés

    dátuma:

    2

    0

    0

    év

    hó

    nap

    Az átvevő kódja:

    _______________________________

    Az átvevő aláírása

    Beadott floppyk száma:

    Az adatszolgáltató tölti ki!

    Az adatszolgáltató adószáma:

    -

    -

    Az adatszolgáltató neve:

    Az adatszolgáltató címe:

    Az ügyintéző neve:

    Az ügyintéző telefonszáma:

    Figyelem: könyvelő cégek esetén töltendő ki:

    Az adatszolgáltatást végző cég adószáma:

    -

    -

    Az adatszolgáltatást végző cég neve:

    Az adatszolgáltatást végző cég címe/tel:

    Az M29/2001. sz. bizonylathoz csatolt 1-1%-os rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékok száma:

    Rekordszám

    File db

    Rekordszám

    File db

    2001K30

    2001K52

    2001K31

    2001K53

    2001K32

    2001K54

    2001K33

    2001K60

    2001K43

    2001K61

    2001K44

    Rekordszám

    File db

    2001K45

    M29/2001, M29/2001-A

    M29/1/2001, M29/2/2001,

    M29/2/2001-A

    M29/3/2001

    2001K46

    2001K47

    2001K48

    2001K50

    Az adatszolgáltatásért
    felelős személy aláírása: ---------------------
    P. H.
    APEH 527/ú r. sz. Fogyasztói ár: 51 Ft

    A/M29/2001 ADATKÍSÉRŐ LAP

    az állami adóhatóság részére történő papírlapú adatszolgáltatáshoz

    19. sz. melléklet

    Vonalkód helye

    Postára adás

    dátuma:

    2

    0

    0

    Az átvevő adóhatóság kódja:

    év

    hó

    nap

    A beérkezés

    dátuma:

    2

    0

    0

    év

    hó

    nap

    Az átvevő kódja:

    _______________________________

    Az átvevő aláírása

    Az adatszolgáltató tölti ki!

    Az adatszolgáltató adószáma:

    -

    -

    Az adatszolgáltató neve:

    Az adatszolgáltató címe:

    Az ügyintéző neve:

    Az ügyintéző telefonszáma:

    Figyelem: könyvelő cégek esetén töltendő ki:

    Az adatszolgáltatást végző cég adószáma:

    -

    -

    Az adatszolgáltatást végző cég neve:

    Az adatszolgáltatást végző cég címe/tel:

    Az M29/2001. sz. bizonylathoz csatolt 1-1%-os rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékok száma:

    lapok száma

    M29/2001

    M29/2001-A

    M29/1/2001

    M29/2/2001

    M29/2/2001-A

    M29/3/2001

    Az adatszolgáltatásért
    felelős személy aláírása: ---------------------
    P. H.
    20. számú melléklet
    Az M29/2001-es bizonylatok összefüggésvizsgálati szempontjai
    Az összefüggések a jó feltételeket fogalmazzák meg. A dolgozóra vonatkozó azonosító mező a főlapon kitöltött. A dolgozóra vonatkozó természetes azonosítók a főlapon kitöltöttek.

    2C=2B-2A

    3C-3B - 3A

    6C=6B-6A

    Ha 11B>0, akkor 11C>11B*0,9+ - 5

    Ha 12B>0, akkor 12C>12B*0,9 + - 5

    14B<=48.000

    16C=13B+14B+15B

    7A<=12

    8A<=12

    19C= 19B - 19A

    21C-SUM(1C-20C)

    22A-173A

    22C-173B

    23A=1C+2C+3C+4C+22A

    23C=21C+22C

    31C=23C ADÓTÁBLA SZERINTI ÉRTÉKE + - 10

    Ha 173B>0, akkor 33A<=31C/23C*1000 + 2

    Ha 33B>0, akkor 173B>0

    Ha 171B>0 és 172B=0, akkor 33B=33A/1000*173B +-5

    Ha 172B>0 és 171B=0, akkor 33B=33A/1000*173B, de legfeljebb 33B=<174B*0,9 és 33B=<31C*0,9

    34A<=12

    Ha Y>1.250.000, akkor 34B=0 (Y=23C+170A)

    Ha Y<=1.050.000,akkor 34B<=34A*3.000 és34B<=23A*0,1+-5, de legfeljebb 36.000

    Ha 1.050.000

    34B<=[23A*0,1]-[(Y-1.050.000)*0, 18+-5]

    Ha 23A=0, akkor 34B=0

    36B=16C ADÓTÁBLA SZERINTI ÉRTÉKE + - 10

    38C=33B+34B+35B+36B

    Ha 31C<=38C, akkor 39C=0

    Ha 31C>38C, akkor 39C=31C-38C

    41C<=18.000

    42C<= 130.000

    46C<=11C*0,25+-5 de legfeljebb 50.000

    47C<=240.000

    50C<=12.000

    52C<=50.000

    53C<=50.000

    53C>=53B

    54C<= 100.000

    54C>=54B

    Ha 57C>0, akkor M29/3/2001 lap kitöltött és 187, 184, 185 sorok kódkockáinak valamelyike kitöltött

    58C=SUM(41C-57C)

    Ha 39C58C, akkor 59C=39C-58C

    Ha 39C<=58C, akkor 59C=0

    61C=170B

    81C = 59C+61C

    85C=82B+83B+84B

    Ha 81C=85C, akkor 88C-0 és 89C=0

    Ha 81C>85C, akkor 88C=81C-85C és 89C=0

    Ha 81C<85C, akkor 89C=85C-81C és 88C=0

    157B=157A*0,35+-5

    160B=160A*0,2+-5

    161B=161A*0,l+-5

    162B=162A*0,2+-5

    163B=163A*0,27+-5

    164B=164A*0,35+-5

    166B=166A*0,2+-5

    Ha [M29/2/2001-A] 601. sor nyilatkozata=2004 vagy 602. sor kitöltött, akkor 168A=0 és 12B>0

    168B=168A*0,2+-5

    170A=SUM(157A-168A)

    170B=SUM(157B»168B)

    173A=171A+172A

    173B=171B+172B

    48C<=180.000

    Ha M29/3/2001-es lapon eltartott kódja kitöltött, akkor =1,2 vagy 3 [M29/2/2001] 111-es, vagy 112-es sorok valamelyikének kitöltöttnek kell lennie

    Ha 112. sor kitöltött, akkor 113., 114., 115. sorok valamelyikének is kitöltöttnek kell lenni

    103B=103C*0,2

    21. számú melléklet
    A 2001. évre vonatkozó mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás általános szabályai
    Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatást 852-es kódkészlettel kell megadni.
    Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetén a fájlok azonosítóját a következők szerint kell képezni: XXXXXXXX.YYZ, ahol:
    XXXXXXXX az adatszolgáltató törzsszáma
    YY a bizonylattípus a következők szerint kódolva:

    M29 változó hossz

    =>19

    M29 fix hossz

    =>29

    M29/3 melléklet

    =>99

    K30

    =>30

    K48

    =>48

    K31

    =>31

    K50

    =>50

    K32

    =>32

    K51

    =>51

    K33

    =>33

    K52

    =>52

    K43

    =>43

    K53

    =>53

    K44

    =>44

    K54

    =>54

    K45

    =>45

    K60

    =>60

    K46

    =>46

    K61

    =>61

    K47

    =>47

    M63

    =>63

    Z a fájl sorszáma (az első 0, majd 1,2,...9,A,B,C,.. folyamatosan növekvő sorrendben).
    Numerikus mezők kitöltése (típus: num)
    - előjel nélkül
    - vezető nullákkal teljes hosszra feltöltve
    Szöveges mezők kitöltése (típus: alfa, alfanum)
    - balra igazítva, "blank"-el teljes hosszra feltöltve
    - a magyar ékezetes kis és nagybetűk táblázata

    á=160

    Á=181

    é=130

    É=144

    í=161

    Í=214

    ó=162

    Ó=224

    ö=148

    Ö=153

    ü=139

    Ő=138

    ú=163

    Ú=233

    ü=129

    Ü=154

    ű=251

    Ű=235

    A mágneslemezes adatszolgáltatás általános szabályai:
    - a lemezen jól olvashatóan az adatszolgáltató és a bizonylattípusok nevét is fel kell tüntetni
    - Figyelem! Csak azok az adatszolgáltatások kerülnek feldolgozásra, amelyek az adatkísérő-lappal megegyező bizonylattípusokat tartalmaznak!
    - a rekordsorszám kitöltése kötelező, jobbra igazított, numerikus
    - folytatásfájlok esetén a rekordokban lévő sorszám is folyamatosan növekvő legyen
    - file-szervezés soros (text) és csak az!
    - tömörített állomány nem lehet
    - a rekordvégjel CR LF
    - a fájlvégjel Ctrl+Z
    - a mezők tartalmának helyes kitöltéséhez kérjük, figyelmesen tanulmányozzák a bizonylat kitöltési útmutatóját!
    Az M29 adatszolgáltatás benyújtására két formában van lehetőség, de egyidejűleg csak az egyik alkalmazható:
    a) hagyományos módon, fix rekordhosszal (M29 FIX)
    b) változó rekordhosszal (M29 VÁLTOZÓ)
    Az M29/2/2001 melléklet sok szöveges adatot tartalmaz, ezért fixen, az M29-es rekord fejrészébe kerültek.
    Ha van M29/3/2001 melléklet is, akkor annak adatait az egyéb M29-es adatokkal együtt, egy adatszolgáltatáson belül, külön file-ban kell megadni.
    M29 (FIX)
    Kitöltendők az M29/2001 fejsorai, M29/2/2001 melléklet sorai, majd folytatólagosan a főlap és az M29/1/2001 sorai

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: M/29

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A munkáltató adószáma, kitöltése kötelező

    16-21

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    22-51

    30

    alfanum

    A dolgozó neve, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    52-81

    30

    alfa

    Asszonyoknál a leánykori név, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    82-91

    10

    alfanum

    A dolgozó adóazonosító jele.

    Kitöltése kötelező.

    92-99

    8

    num

    A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

    100-119

    20

    alfanum

    A dolgozó születési helye. Kitöltése útmutató

    120-123

    4

    num

    A feldolgozó lakócímének

    124-143

    20

    alfanum

    A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.

    144-173

    30

    alfanum

    A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.

    174-198

    25

    alfa

    A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni.

    199-228

    30

    alfa

    A dolgozó anyja leánykori neve. Kötelező kitölteni.

    229-229

    1

    num

    M29/1/2001 tábla

    230-230

    1

    num

    M29/2/2001 tábla

    231-232

    2

    num

    M29/3/2001 lapok száma

    233-233

    1

    num

    Beadott 1% nyilatkozat szám = 1 vagy 2 vagy 0

    M29/2/2001 adatai (nyilatkozatok)

    234-234

    1

    alfa

    TV nem üzemeltetés = üres vagy X (111a)

    235-235

    1

    alfa

    TV üzemeltetés = üres vagy X (112a)

    236-23

    1

    alfa

    TV üzemeltetési díj fizetés = üres vagy X (113a)

    237-237

    1

    alfa

    TV üzemeltetési díj nem fizetés = üres vagy X (114a)

    238-238

    1

    alfa

    TV üzemeltetési mentesség = üres vagy X (115a)

    239-239

    1

    alfa

    Családi kedv. érvényesítése (187a)

    240-245

    6

    alfanum

    Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhh (184a)

    246-251

    6

    alfanum

    Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (184b)

    252-252

    1

    alfanum

    Magzat -szám (184c)

    253-253

    1

    alfanum

    Családi kedv. magzat utáni jogosultság (184d)

    254-254

    1

    alfanum

    Családi kedv. megosztása (185a)

    255-284

    30

    alfanum

    Házastárs neve (185b)

    285-294

    10

    alfanum

    Házastárs adóazonosító jele (186a)

    295-324

    30

    alfanum

    Adóstárs 1 neve (137a)

    325-334

    10

    alfanum

    Adóstárs 1 adóazonosító jele (138a)

    335-354

    20

    alfanum

    Helyrajzi szám1 (139a)

    355-384

    30

    alfanum

    Adóstárs2 neve (140a)

    385-394

    10

    alfanum

    Adóstárs2 adóazonosító jele (141a)

    395-414

    20

    alfanum

    Helyrajzi szám2 (142a)

    415-418

    4

    alfanum

    adózási mód év (601a)

    419-419

    1

    alfanum

    adózási mód jel (602a)

    M29/2001 adatai (főlap)

    420-430

    11

    num

    A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (1c)

    431-441

    11

    num

    A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható összege (2a)

    442-452

    11

    num

    A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés bruttó összege (2b)

    453-463

    11

    num

    A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés adóköteles része (2c)

    464-474

    11

    num

    Külszolgálatért kapott bevételből bizonylat nélkül elszámolható költség (3a)

    475-485

    11

    num

    Külszolgálatért kapott bruttó bevétel (3b)

    486-496

    11

    num

    Külszolgálatért kapott jövedelem (3c)

    497-507

    11

    num

    Más bérjövedelem (4c)

    508-518

    11

    num

    Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5c)

    519-529

    11

    num

    Nem Önálló tevékenységből származó bevétel bizonylat nélkül elszámolható költsége (6a)

    530-540

    11

    num

    Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó ősszege (6b)

    541-551

    11

    num

    Nem önálló tevékenység költségtérítéséből származó jövedelem (6c)

    552-553

    2

    num

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett hónapok száma (7a)

    554-564

    11

    num

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett jövedelem (7c)

    565-566

    2

    num

    A 2001. előtt kapott végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett hónapok száma (8a)

    567-577

    11

    num

    A 2001. előtt kapott végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett jövedelem (8c)

    578-588

    11

    num

    Szellemi alkotások bruttó bevétele (11b)

    589-599

    11

    num

    Szellemi alkotások jövedelme (11c)

    600-610

    11

    num

    Más önálló tevékenységből származó bruttó bevétel (12b)

    611-621

    11

    num

    Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12c)

    622-632

    11

    num

    Nyugdíj (13b)

    633-643

    11

    num

    Szociális gondozásért kapott jövedelem (14b)

    644-654

    11

    num

    Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (15b)

    655-665

    11

    num

    A 13-15. sorokba írt összegek együttesen (16c)

    666-676

    11

    num

    Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bizonylat nélkül elszámolható rész (19a)

    677-687

    11

    num

    Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel (19b)

    688-698

    11

    num

    Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (19c)

    699-709

    11

    num

    Egyéb jogcímen kapott jövedelem (20c)

    710-720

    11

    num

    Összes belföldön adóköteles jövedelem /1-20 sorokba írt jövedelem összege/ (21e)

    721-731

    11

    num

    A külföldön is adóköteles jövedelem bér része (22a)

    732-742

    11

    num

    Összes külföldön is adóköteles jövedelem (22c)

    743-753

    11

    num

    Az összevont adóalap bér része /1-4. sor "c" oszlopai és 22a összesen/ (23a)

    754-764

    11

    num

    Az összevont adóalap összege (23c)

    765-775

    11

    num

    A számított adó /a 23. sor "c" oszlopában szereplő összeg adója/ (31c)

    776-778

    3

    num

    A külföldön megfizetett adó átlagos adókulcsa (33a)

    779-789

    11

    num

    A külföldön megfizetett adó beszámítása (33b)

    790-791

    2

    num

    Adójóváírás jogosultsági hónap (34a)

    792-802

    11

    num

    Adójóváírás, legfeljebb 36 000 Ft (34b)

    803-813

    11

    num

    Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (35b)

    814-824

    11

    num

    A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek adója (36b)

    825-835

    11

    num

    A 33-36. sorok "b" oszlopának összege (38c)

    836-846

    11

    num

    Összevont adóalap adója /31c-38c vagy 0/ (39c)

    847-857

    11

    num

    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft (41c)

    858-868

    11

    num

    Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a (42c)

    869-879

    11

    num

    A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (43c)

    880-890

    11

    num

    A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (44c)

    891-901

    11

    num

    A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a (45c)

    902-912

    11

    num

    A szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a (46c)

    913-923

    11

    num

    Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye (47c)

    924-934

    11

    num

    Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a (48c)

    935-945

    11

    num

    A lakáscélú megtakarítás 20%-a (50c)

    946-956

    11

    num

    Nem pénztártag önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30%-a (51c)

    957-967

    11

    num

    Az élet -és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20%a (52c)

    968-978

    11

    num

    Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (53b)

    979-989

    11

    num

    Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a összesen (53c)

    990-1000

    11

    num

    Közcélú adomány kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (54b)

    1001-1011

    11

    num

    Közcélú adomány kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a összesen (54c)

    1012-1022

    11

    num

    Családi kedvezmény eltartottak után (57c)

    1023-1033

    11

    num

    Összes adókedvezmény (58c)

    1034-1044

    11

    num

    Összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó (59c)

    1045-1055

    11

    num

    Külön adózó jövedelmek adója (61c)

    1056-1066

    11

    num

    A 2001. évi adó összege /59c + 61c/ (81c)

    1067-1077

    11

    num

    A levont adóelőleg összege (82b)

    1078-1088

    11

    num

    A levont forrásadó összege (83b)

    1089-1099

    11

    num

    A korábbi végkielégítésnek a 2001. évben levont adóelőlege (84b)

    1100-1110

    11

    num

    Összes levonás /82-84. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen/ (85c)

    1111-1121

    11

    num

    Befizetendő adó /81c - 85c/ (88c)

    1122-1132

    11

    num

    Visszajáró adóelőleg /85c - 81c/ (89c)

    1133-1143

    11

    num

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt hónapok száma (101a)

    1144-1154

    11

    num

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt adóelőleg összege (101b)

    1155-1165

    11

    num

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt összeg (101c)

    1166-1176

    11

    num

    Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (102c)

    1177-1187

    11

    num

    2001-ben felvett osztalékelőleg 20 %-os adója (103b)

    1188-1198

    11

    num

    2001-ben felvett osztalékelőleg (103c)

    1199-1209

    11

    num

    Családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész (104c)

    M29/1/2001 adatai

    1210-1220

    11

    num

    Életjáradékból származó jövedelem (157a)

    1221-1231

    11

    num

    Életjáradékból származó jövedelem adója (157b)

    1232-1242

    11

    num

    Az árfolyamnyereség (160a)

    1243-1253

    11

    num

    Az árfolyamnyereség adója (160b)

    1254-1264

    11

    num

    A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (161a)

    1265-1275

    11

    num

    A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (161b)

    1276-1286

    11

    num

    A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (162a)

    1287-1297

    11

    num

    A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (162b)

    1298-1308

    11

    num

    A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (163a)

    1309-1319

    11

    num

    A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (163b)

    1320-1330

    11

    num

    A 35 %-os adómérték alá tartozó osztalék összege (164a)

    1331-1341

    11

    num

    A 35%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (164b)

    1342-1352

    11

    num

    Vállalkozásból kivont jövedelem (166a)

    1353-1363

    11

    num

    Vállalkozásból kivont jövedelem adója (166b)

    1364-1374

    11

    num

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (168a)

    1375-1385

    11

    num

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója (168b)

    3386-1396

    11

    num

    A 157-168. sorok jövedelem összesen (170a)

    1397-1407

    11

    num

    A 157-168. sorok adó összesen (170b)

    1408-1418

    11

    num

    Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelemből a bér összege (171a)

    1419-1429

    11

    num

    Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (171b)

    1430-1440

    11

    num

    Külföldön is adózott jövedelem bérösszege (172a)

    1441-1451

    11

    num

    Külföldön is adózott jövedelem (172b)

    1452-1462

    11

    num

    Összes külföldön adózott jövedelem bér része /171a+172a/ (173a)

    1463-1473

    11

    num

    Összes külföldön adózott jövedelem /171b+172b/ (173b)

    1474-1484

    11

    num

    A 173. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó (174b)

    M29 (VÁLTOZÓ)
    Kitöltendők az M29/2001 fejsorai, M29/2/2001 melléklet sorai, valamint a főlap és az M29/1/2001 értékes adatai

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat:M29

    4-4

    1

    alfa

    =V

    5-15

    11

    num

    A munkáltató adószáma, kitöltése kötelező

    16-21

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    22-51

    30

    alfa

    A dolgozó neve, kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    52-81

    30

    alfa

    Asszonyoknál a leánykori név, kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    82-91

    10

    alfanum

    A dolgozó adóazonosító jele.

    Kitöltése kötelező.

    92-99

    8

    num

    A dolgozó születési ideje (ééééhhnn). Kötelező kitölteni.

    100-119

    20

    alfanum

    A dolgozó születési helye. Kötelező kitölteni.

    120-123

    4

    num

    A dolgozó lakcímének irányítószáma. Kötelező kitölteni.

    124-143

    20

    alfa

    A dolgozó lakcíme: helység. Kötelező kitölteni.

    144-173

    30

    alfanum

    A dolgozó lakcíme: utca, házszám. Kötelező kitölteni.

    174-198

    25

    alfa

    A dolgozó állampolgársága. Kötelező kitölteni.

    199-228

    30

    alfa

    A dolgozó anyja leánykori neve. Kötelező kitölteni.

    229-229

    1

    num

    M29/1/2001 tábla

    230-230

    1

    num

    M29/2/2001 tábla

    231-232

    2

    num

    M29/3/2001 lapok száma

    233-233

    1

    num

    Beadott 1% nyilatkozat szám = 1 vagy 2 vagy 0

    M29/2/2001 adatai (nyilatkozatok)

    234-234

    1

    alfa

    TV nem üzemeltetés = üres vagy X (111a)

    235-235

    1

    alfa

    TV üzemeltetés = üres vagy X (112a)

    236-236

    1

    alfa

    TV üzemeltetési díj fizetés = üres vagy X (113a)

    237-237

    1

    alfa

    TV üzemeltetési díj nem fizetés = üres vagy X (114a)

    238-238

    1

    alfa

    TV üzemeltetési mentesség = üres vagy X(115a)

    239-239

    1

    alfa

    Családi kedv. érvényesítése (187a)

    240-245

    6

    alfanum

    Várandóság igazolt kezdő időpontja ééééhh (184a)

    246-251

    6

    alfanum

    Várandóság igazolt bezáró időpontja ééééhh (184b)

    252-252

    1

    alfanum

    Magzat -szám (184c)

    253-253

    1

    alfanum

    Családi kedv.magzat utáni jogosultság (184d)

    254-254

    1

    alfanum

    Családi kedv. megosztása (185a)

    255-284

    30

    alfanum

    Házastárs neve (185b)

    285-294

    10

    alfanum

    Házastárs adóazonosító jele (186a)

    295-324

    30

    alfanum

    Adóstárs1 neve (137a)

    325-334

    10

    alfanum

    Adóstárs1 adóazonosító jele (138a)

    335-354

    20

    alfanum

    Helyrajzi szám1 (139a)

    355-384

    30

    alfanum

    Adóstárs2 neve (140a)

    385-394

    10

    alfanum

    Adóstárs2 adóazonosító jele (141a)

    395-414

    20

    alfanum

    Helyrajzi szám2 (142a)

    415-418

    4

    alfanum

    adózási mód év (601a)

    419-419

    1

    alfanum

    adózási mód jel (602a)

    420-422

    3

    num

    Mezőszámláló: az előforduló mezőnév-adat párosok száma.

    6

    alfanum

    Mezőnév = lapjel+oszlop betűjele+sor száma.

    Lapjel==F1(M29/2001 és

    M29/1/2001 esetén)

    11

    num

    Adat = mezőnév szerinti érték

    Megjegyzés: a mezőnév - adat páros max. 100-szor ismétlődhet. A max. rekordhossz = 2122. Példa: a főlapon 2 kitöltött sor van az 1-es és 7-es az érték=150000

    a leíró karaktersorozat:

    002F1C00100000150000F1C00700000150000

    Mezőnév

    ADAT:

    F1C001

    A munkaviszonyból származó bérjövedelem érdekképviseleti tagdíj nélkül (1c)

    F1A002

    A munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés bizonylat nélkül elszámolható ősszege (2a)

    F1B002

    A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés bruttó összege (2b)

    F1C002

    A munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítés adóköteles része (2c)

    F1A003

    Külszolgálatért kapott bevételből bizonylat nélkül elszámolható költség (3 a)

    F1B003

    Külszolgálatért kapott bruttó bevétel (3b)

    F1C003

    Külszolgálatért kapott jövedelem (3c)

    F1C004

    Más bérjövedelem (4c)

    F1C005

    Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (5c)

    F1A006

    Nem önálló tevékenységből származó bevétel bizonylat nélkül elszámolható költsége (6a)

    F1B006

    Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés bruttó összege (6b)

    F1C006

    Nem önálló tevékenység költségtérítéséből származó jövedelem (6c)

    F1A007

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett hónapok száma (7a)

    F1C007

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett jövedelem (7c)

    F1A008

    A 2001. előtt kapott végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett hónapok száma (8a)

    F1C008

    A 2001. előtt kapott végkielégítésből a 2001-ben figyelembe vett jövedelem (8c)

    F1B011

    Szellemi alkotások bruttó bevétele (11b)

    F1C011

    Szellemi alkotások jövedelme (11c)

    F1B012

    Más önálló tevékenységből származó bruttó bevétel (12b)

    F1C012

    Más önálló tevékenységből származó jövedelem (12c)

    F1B013

    Nyugdíj (13b)

    F1B014

    Szociális gondozásért kapott jövedelem (14b)

    F1B015

    Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (15b)

    F1C016

    A 13-15. sorokba írt összegek együttesen (16c)

    F1A019

    Külföldi kiküldetésért kapott jövedelemből bizonylat nélkül elszámolható rész (19a)

    F1B019

    Külföldi kiküldetésért kapott bruttó bevétel (19b)

    F1C019

    Külföldi kiküldetésért kapott jövedelem (19c)

    F1C020

    Egyéb jogcímen kapott jövedelem (20c)

    F1C021

    Összes belföldön adóköteles jövedelem /1-20 sorokba írt jövedelem összege/ (21c)

    F1A022

    A külföldön is adóköteles jövedelem bér része(22a)

    F1C022

    Összes külföldön is adóköteles jövedelem (22c)

    F1A023

    Az összevont adóalap bér része /1-4. sor "c" oszlopai és 22a összesen/ (23a)

    F1C023

    Az összevont adóalap összege (23c)

    F1C031

    A számított adó /a 23. sor "c" oszlopában szereplő összeg adója/ (31c)

    F1A033

    A külföldön megfizetett adó átlagos adókulcsa (33 a)

    F1B033

    A külföldön megfizetett adó beszámítása (33b)

    F1A034

    Adójóváírás jogosultsági hónap (34a)

    F1B034

    Adójóváírás, legfeljebb 36 000 Ft (34b)

    F1B035

    Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (35b)

    F1B036

    A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek adója (36b)

    F1C038

    A 33-36. sorok "b" oszlopának összege (38c)

    F1C039

    Összevont adóalap adója /31c-38c vagy 0/ (39c)

    F1C041

    Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg, legfeljebb 18 000 Ft (41c)

    F1C042

    Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg 30%-a (42c)

    F1C043

    A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a (43c)

    F1C044

    A megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a (44c)

    F1C045

    A magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 30%-a (45c)

    F1C046

    A szellemi tevékenység jövedelmének 25%-a (46c)

    F1C047

    Lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett ősszeg kedvezménye (47c)

    F1C048

    Felsőoktatási tandíjként befizetett összeg 30%-a (48c)

    F1C050

    A lakáscélú megtakarítás 20%-a (50c)

    F1C051

    Nem pénztártag önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói adományának 30%-a (51c)

    F1C052

    Az élet -és nyugdíjbiztosítás díjaként befizetett összeg 20%a (52c)

    F1B053

    Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (53b)

    F1C053

    Közcélú adományként befizetett összeg 30%-a összesen (53c)

    F1B054

    Közcélú adomány kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a, ebből tartós adomány (54b)

    F1C054

    Közcélú adomány kiemelten közhasznú szervezet részére fizetett összeg 30%-a összesen (54c)

    F1C057

    Családi kedvezmény eltartottak után (57c)

    F1C058

    Összes adókedvezmény (58c)

    F1C059

    Összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó (59c)

    F1C061

    Külön adózó jövedelmek adója (61c)

    F1C081

    A 2001. évi adó összege /59c + 61c/ (81c)

    F1B082

    A levont adóelőleg összege (82b)

    F1B083

    A levont forrásadó összege (83b)

    F1B084

    A korábbi végkielégítésnek a 2001. évben levont adóelőlege (84b)

    F1C085

    Összes levonás /82-84. sorok "b" oszlopába írt összegek együttesen/ (85c)

    F1C088

    Befizetendő adó /81c - 85c/ (88c)

    F1C089

    Visszajáró adóelőleg /85c - 81c/ (89c)

    F1A101

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt hónapok száma (101a)

    F1B101

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt adóelőleg ősszege (101b)

    F1C101

    A 2001-ben kapott állami végkielégítésből a következő évre átvitt összeg (101c)

    F1C102

    Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj (102c)

    F1B103

    2001-ben felvett osztalékelőleg 20 %-os adója (103b)

    F1C103

    2001-ben felvett osztalékelőleg (103c)

    F1C104

    Családi kedvezmény összegéből nem érvényesített rész (104c)

    F1A157

    Életjáradékból származó jövedelem (157a)

    F1B157

    Életjáradékból származó jövedelem adója (157b)

    F1A160

    Az árfolyamnyereség (160a)

    F1B160

    Az árfolyamnyereség adója (160b)

    F1A161

    A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (161a)

    F1B161

    A 10%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (161b)

    F1A162

    A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (162a)

    F1B162

    A 20%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (162b)

    F1A163

    A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék összege (163a)

    F1B163

    A 27%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (163b)

    F1A164

    A 35 %-os adómérték alá tartozó osztalék összege (164a)

    F1B164

    A 35%-os adómérték alá tartozó osztalék adója (164b)

    F1A166

    Vállalkozásból kivont jövedelem (166a)

    F1B166

    Vállalkozásból kivont jövedelem adója (166b)

    F1A168

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (168a)

    F1B168

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója (168b)

    F1A170

    A 157-168. sorok jövedelem összesen (170a)

    F1B170

    A 157-168. sorok adó összesen (170b)

    F1A171

    Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelemből a bér összege (171a)

    F1B171

    Kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem (171b)

    F1A172

    Külföldön is adózott jövedelem bérösszege (172a)

    F1B172

    Külföldön is adózott jövedelem (172b)

    F1A173

    Összes külföldön adózott jövedelem bér része /171a+172a/(173a)

    F1B173

    Összes külföldön adózott jövedelem /171b+172b/(173b)

    F1B174

    A 173. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó (174b)

    CM29 (M29/3/2001 melléklet adatai)

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-4

    4

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: CM29, kitöltése kötelező

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-21

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    22-32

    11

    alfanum

    Az igénylő adóazonosító jele, balraigazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező.

    33-62

    30

    alfanum

    Az igénylő neve, balraigazított jobbról space feltöltéssel. Kitöltése kötelező

    63-68

    6

    num

    Hivatkozási sorszám, az igénylő M29 file-beli rekordsorszáma. Kitöltése kötelező

    69-71

    3

    num

    Alsorszám. Az igénylő eltartottjainak 001-től induló folyamatos sorszáma. Kitöltése kötelező

    72-72

    1

    num

    Eltartott kód. Kitöltése kötelező

    73-97

    25

    alfa

    Az eltartott családi neve. Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    98-112

    15

    alfa

    Az eltartott utóneve(1). Kitöltése kötelező. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    113-127

    15

    alfa

    Az eltartott utóneve(2). Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    128-138

    11

    alfanum

    az eltartott adóazonosító jele. Ha ez üres, akkor a további mezők kitöltése kötelező

    139-165

    27

    alfanum

    Az eltartott születési helye Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    166-173

    8

    num

    Az eltartott születési ideje: ééééhhnn.

    174-175

    2

    alfa

    üres vagy DR (Az eltartott anyja leánykori családi nevéhez)

    176-200

    25

    alfa

    Az eltartott anyja leánykori családi neve Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

    201-215

    15

    alfa

    Az eltartott anyja utóneve(1) Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    216-230

    15

    alfa

    Az eltartott anyja utóneve(2) Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    231-255

    25

    alfa

    Az eltartott állampolgársága Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

    256-259

    4

    num

    Az eltartott állandó lakóhelye: irányítószám.

    260-284

    25

    alfa

    Az eltartott állandó lakóhelye: helységnév. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    285-286

    2

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: kerület. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

    287-311

    25

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: közterület neve. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel.

    312-331

    20

    alfa

    Az eltartott állandó lakóhelye: közterület jellege (út, utca, tér). Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

    332-342

    11

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: házszám vagy helyrajzi szám. Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

    343-346

    4

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: épület.

    347-350

    4

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: lépcsőház. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    351-352

    2

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: emelet. Balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    353-356

    4

    alfanum

    Az eltartott állandó lakóhelye: ajtó Balra igazított jobbról blank feltöltéssel

    K30

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: K30, kitöltése kötelező

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-17

    2

    alfa

    Évközi adat

    18-23

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    24-53

    30

    alfa

    A magánszemély neve, kitöltése kötelező

    54-64

    11

    alfanum

    A magánszemély adóazonosító jele vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    65-75

    11

    num

    Bérnek minősülő bruttó kifizetés (a)

    76-86

    11

    num

    Bérnek nem minősülő bruttó kifizetés (b)

    87-97

    11

    num

    Az adóelőleg számításánál figyelembe vett adóalap (c)

    98-108

    11

    num

    Levont adóelőleg (d)

    109-119

    11

    num

    Osztalékból származó jövedelem (e)

    120-130

    11

    num

    Árfolyamnyereségből származó jövedelem (f)

    131-141

    11

    num

    Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (g)

    142-152

    11

    num

    Egyéb külön adózó jövedelem, ha a kifizető adót nem vont le (h)

    153-163

    11

    num

    Levont lineáris (forrás) adó (i)

    164-165

    2

    num

    Adójóváírásra jogosító hónapok száma (j)

    166-176

    11

    num

    Szellemi tevékenységből származó jövedelem (k)

    K31

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: K31, kitöltése kötelező

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-17

    2

    alfa

    Évközi adat

    18-23

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    24-53

    30

    alfa

    A magánszemély neve, kitöltése kötelező

    54-64

    11

    alfanum

    A magánszemély adóazonosító jele vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    65-75

    11

    num

    Járulékköteles jövedelem teljes összege (a)

    76-86

    11

    num

    Nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (b)

    87-97

    11

    num

    Levont nyugdíjjárulék összege (c)

    98-108

    11

    num

    Gyed, gyes, gyet, ápolási díj, munkanélküli ellátás összege (d)

    109-119

    11

    num

    A d oszlopban szereplő juttatásokból levont nyugdíjjárulék összege (e)

    120-120

    1

    num

    Járulékfizetés elmaradásának oka (f)

    121-131

    11

    num

    Egészségbiztosítás járulék alapját képező jövedelem (g)

    132-142

    11

    num

    Levont egészségbiztosítási járulék összege (h)

    143-153

    11

    num

    Utólagosan elszámolt nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (i)

    154-164

    11

    num

    Az i oszlopban szereplő jövedelemből levont nyugdíjjárulék összege (j)

    165-175

    11

    num

    Utólagosan elszámolt egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (k)

    176-186

    11

    num

    A k oszlop szerinti jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék (l)

    K32

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: K32, kitöltése kötelező

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-17

    2

    alfa

    Évközi adat

    18-23

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    24-53

    30

    alfa

    A magánszemély neve, kitöltése kötelező

    54-64

    11

    alfanum

    A magánszemély adóazonosító jele vagy adószáma. Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    65-75

    11

    num

    Járulékköteles jövedelem teljes összege (a)

    76-86

    11

    num

    Nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (b)

    87-97

    11

    num

    Levont nyugdíjjárulék összege (c)

    98-108

    11

    num

    Gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély összege (d)

    109-119

    11

    num

    A d oszlopban szereplő juttatásokból levont nyugdíjjárulék összege (e)

    120-130

    11

    num

    Nyugdíjjárulék fizetés éves felső határa (f)

    131-133

    3

    num

    Kieső idő (g)

    134-134

    1

    num

    Járulékfizetés elmaradásának oka (h)

    135-135

    1

    num

    Tagja-e magánnyugdíjpénztárnak (i)

    136-146

    11

    num

    Egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (j)

    147-157

    11

    num

    Levont egészségbiztosítási járulék összege (k)

    158-168

    11

    num

    Utólagosan elszámolt nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem (l)

    169-175

    11

    num

    Az l oszlop szerinti jövedelemből levont nyugdíjjárulék összege (m)

    180-190

    11

    num

    Utólagosan elszámolt egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (n)

    191-201

    11

    num

    Az n oszlop szerinti jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék (o)

    K33

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: K33, kitöltése kötelező

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-17

    2

    alfa

    Évközi adat

    18-23

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    24-83

    60

    alfanum

    A társasház neve, címe. Kitöltése kötelező.

    84-94

    11

    num

    A társasház adószáma, kitöltése kötelező

    95-105

    11

    num

    A társasház részére kifizetett adóköteles jövedelem (c)

    106-116

    11

    num

    Levont lineáris forrásadó (d)

    K43

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: K43, kitöltése kötelező

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-17

    2

    alfa

    Évközi adat

    18-23

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    24-53

    30

    alfa

    A magánszemély neve, kitöltése kötelező

    54-64

    11

    alfanum

    A magánszemély adóazonosító jele Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    65-75

    11

    num

    Éves bruttó kifizetés, élő állatok és állati termékek (c)

    76-86

    11

    num

    Éves bruttó kifizetés, egyéb őstermelői termékek (d)

    K53

    Pozíció

    Hossz

    Típus

    Adattartalom

    1-3

    3

    alfanum

    Rekordjel, fix adat: K53, kitöltése kötelező

    4-4

    1

    alfa

    üres (blank)

    5-15

    11

    num

    A kifizető adószáma, kitöltése kötelező

    16-17

    2

    alfa

    Évközi adat

    18-23

    6

    num

    A rekord sorszáma, 000001-től indul, folyamatos sorszám, kitöltése kötelező

    24-53

    30

    alfa

    A magánszemély neve, kitöltése kötelező

    54-64

    11

    alfanum

    A magánszemély adóazonosító jele vagy útlevél száma Kitöltése kötelező, balra igazított, jobbról blank feltöltéssel

    65-75

    11

    num

    Üdülési csekk értéke (c)

    76-86

    11

    num

    Az üdülési csekk értékéből az engedmény mértéke (d)

    87-97

    11

    num

    A természetbeni juttatás után megfizetett adó (e)
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében