adozona.hu
BH 1995.7.438
BH 1995.7.438
Ha a munkáltató jogelődje kisszövetkezet volt, és abban a munkavállaló a tagsági viszonyának fennállása alatt munkamegállapodás alapján végzett munkát, ezt az időszakot - a munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén - a végkielégítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni [1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi I. tv. 65. §, 1992. évi XXII. tv. 95. §, 1971. évi 32. tvr. 21. §, 22. §*].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1987. február 3-tól állt tagsági viszonyban a T. Kisszövetkezettel. A bíróság mint cégbíróság végzésével azt állapította meg, hogy a kisszövetkezet 1992. június 3-
ával T. T. Sz. és É. Kft.-vé alakult át. A végzés azt is tartalmazza, hogy az említett gazdasági társaság a kisszövetkezet jogutóda.
A felperes, aki jelenleg is tagja a kft.-nek, az átalakulás előttivel megegyező munkát végezte tovább. A felek között nem jött létre munkaszerződés.
Az alperes 1993. június 8-án írásban ...
BH 1995.7.438 Ha a munkáltató jogelődje kisszövetkezet volt, és abban a munkavállaló a tagsági viszonyának fennállása alatt munkamegállapodás alapján végzett munkát, ezt az időszakot - a munkaviszonyának felmondással történő megszüntetése esetén - a végkielégítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni [1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi I. tv. 65. §, 1992. évi XXII. tv. 95. §, 1971. évi 32. tvr. 21. §, 22. §*].
A felperes 1987. február 3-tól állt tagsági viszonyban a T. Kisszövetkezettel. A bíróság mint cégbíróság végzésével azt állapította meg, hogy a kisszövetkezet 1992. június 3-ával T. T. Sz. és É. Kft.-vé alakult át. A végzés azt is tartalmazza, hogy az említett gazdasági társaság a kisszövetkezet jogutóda.
A felperes, aki jelenleg is tagja a kft.-nek, az átalakulás előttivel megegyező munkát végezte tovább. A felek között nem jött létre munkaszerződés.
Az alperes 1993. június 8-án írásban arról értesítette a felperest, hogy a kft.-nél fennálló "munkavégzési jogviszonyát" felmondja. Megállapította a felperes felmondási idejét, intézkedett a felmentéséről; az indokolásban pedig a munkaellátottság és a létszám csökkenésére hivatkozott. A felperesnek a végkielégítésre irányuló igényét az alperes elutasította, ezért kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés iránt keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bíróságnál. Arra hivatkozott, hogy 1987. február 3-tól tulajdonosi és munkaviszonyban állt az alperessel, illetve jogelődjével.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek az 1992. január 20-a, az 1992. évi II. törvény hatálybalépése előtti szövetkezeti tagsági viszonyát nem lehet munkaviszonyként figyelembe venni. Ezért a felperes követelése az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 95. §-ának (3) bekezdése folytán alaptalan.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Arra kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 63 580 forint végkielégítést, ennek kamatát, továbbá rendelkezett a perköltség és az illeték tárgyában is. Azt állapította meg, hogy a felperes az alperes jogelődjénél a tagsági viszony mellett munkaviszonyban is állt. Munkaviszonya - a rendszeres munkavégzés, a kötött munkaidő, a rendszeres havi fizetés és a kft. ügyvezetőjének részletes utasítási jogának érvényesülése alapján ugyanis - írásba foglalt munkaszerződés nélkül is létrejött. Emiatt a felperes követelése az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése, továbbá a (4) bekezdés b) pontja alapján megalapozott.
A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése az 1992. évi II. törvény 55. §-ába, az 1988. évi VI. törvény (Gt.) rendelkezéseibe ütközik, ezért törvénysértő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az 1992. évi II. törvény 55. §-a 1992. január 20-ával munkaviszony jellegű jogviszonnyá alakította át a szövetkezet és tagjai között a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás folytán fennállott jogviszonyt azáltal, hogy a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodás az 1992. évi I. törvény 65. §-ában meghatározott szerződéssé alakult át. Az 1992. évi I. törvény 65. §-a értelmében a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra a Munka Törvénykönyve irányadó. Minthogy az alperes jogelődje ipari kisszövetkezet volt, az adott ügyben a felperes korábbi munkavégzésének vizsgálatánál alkalmazni kell az ipari szövetkezetekről szóló (módosított) 1971. évi 32. tvr.-t. A felperes e jogszabály 21. és 22. §-a alapján a kisszövetkezetnél munkamegállapodás folytán dolgozott. Ezt az alperes képviselőjének jognyilatkozata is alátámasztja: a felperesnek "munkavégzési kötelezettsége is volt....". Ez a munkavégzési kötelezettségét tartalmazó megállapodás alakult át 1992. január 20-ával munkaviszony jellegű jogviszonnyá (1992. évi II. törvény 55. §-a). Ezért a felmondás időpontjában hatályban lévő 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 95. §-ának (1) bekezdése és (4) bekezdésének b) pontja alapján a felperest a másodfokú bíróság ítéletében meghatározott végkielégítés illeti meg. Ennek mértéke megállapításánál a Legfelsőbb Bíróság MK 154. számú állásfoglalása alapján munkaviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni a jogelődnél munkamegállapodás folytán végzett és munkaviszony jellegű jogviszonnyá átalakult jogviszonyban eltöltött ezt az időt is.
A kifejtettekből következik, hogy a felülvizsgálati kérelem alaptalan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény (Pp.) 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. A felperesnek perköltség iránti igénye nem merült fel, az alperes a felülvizsgálati eljárás illetékét lerótta, ezért e kérdésekben a Legfelsőbb Bíróságnak nem kellett rendelkeznie. (Legf. Bír. Mfv. I. 10. 486/1994. sz.)
* Az 1971. évi 32. tvr.-t az 1992. évi II. tv. 63. §-ának 4. pontja 1993. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.