BH 1995.6.364

Szövetkezetből való kiválás esetén a vagyonrész kiadása iránti követelés elbírálása nem a cégbíróság törvényességi felügyeletének körébe, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi II. tv. 33. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperesek keresetükben az alperes szövetkezetet - az 1992. évi II. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással - vagyonrész kiadására és elszámolásra kérték kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz tette át. Az indokolásban megállapította, hogy a kivinni szándékozott vagyonrészek értéke a 10%-ot meghaladta, ezért a vagyonmegosztás kérdésében bírósági útnak nincs helye. A keresetlevélben a felperesek sérelmezik, hogy az alperes nem tett ele...

BH 1995.6.364 Szövetkezetből való kiválás esetén a vagyonrész kiadása iránti követelés elbírálása nem a cégbíróság törvényességi felügyeletének körébe, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1992. évi II. tv. 33. § (3) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. §].
A felperesek keresetükben az alperes szövetkezetet - az 1992. évi II. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással - vagyonrész kiadására és elszámolásra kérték kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz tette át. Az indokolásban megállapította, hogy a kivinni szándékozott vagyonrészek értéke a 10%-ot meghaladta, ezért a vagyonmegosztás kérdésében bírósági útnak nincs helye. A keresetlevélben a felperesek sérelmezik, hogy az alperes nem tett eleget az 1992. évi II. törvény 39-47. §-ának, ezért a keresetlevelet a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbírósághoz tette át.
A végzés ellen a felperesek fellebbeztek. A másodfokú eljárásban a megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A megyei bíróság mint cégbíróság hatáskörének hiányát állapította meg, és az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Legfelsőbb Bírósághoz. Az indokolásban kifejtette, hogy a jelen esetben helye van a bírósági vagyonmegosztásnak, mert a 10%-os határt csak az egyezségre nem jutott kiválók üzletrészének összértékével kell figyelembe venni, ez pedig a jelen esetben az 1%-ot alig haladja meg. Megjegyezte, hogy 10% fölötti értékhatár esetében sincs hatásköre a vagyonkiadási viták eldöntésére.
A keresetlevélből és az egyéb iratokból megállapítható: a felperesek követelése - tartalma szerint - az őket megillető vagyonrész kiadására irányul, ez a jogvita pedig nem tartozik a cégbíróság hatáskörébe, mert nem vonható a cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 18/A. §-ával szabályozott törvényességi felügyelet körébe. Az ügyben ezért a Pp. általános szabályai szerint az elsőfokú bíróságnak kell eljárnia, így a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzések folytán keletkezett hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a K. Városi Bíróság kijelölésével szüntette meg.
Erről a megyei bíróságot mint cégbíróságot e végzés egy példányának megküldésével értesítette. (Legf. Bír. Gpk. VI. 31. 910/1994. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.