BH+ 2000.2.154

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körében hozott felszámolói intézkedés kapcsán felmerülő kifogásról a Cstv. speciális rendelkezései alapján, nem a Pp. 123. §-a szerinti peres eljárás keretében lehet és kell dönteni [1991. évi IL. tv. 46. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 123. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes szövetkezet közgyűlése a kárpótlásra vonatkozó 1991. évi XXV. törvény 17. §-ának (1) bekezdése alapján döntött az ún. tagi és alkalmazotti földalapok képzéséről, majd a közgyűlés határozatát, valamint az egyes földterületekre bejelentett AK igényt jóváhagyás végett megküldte a megyei Kárrendezési Hivatalhoz, amely a földalapképzést jóváhagyta. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény szerint a részarány földtulajdonnak megfelelő föld kijelölése, valamin...

BH+ 2000.2.154 A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körében hozott felszámolói intézkedés kapcsán felmerülő kifogásról a Cstv. speciális rendelkezései alapján, nem a Pp. 123. §-a szerinti peres eljárás keretében lehet és kell dönteni [1991. évi IL. tv. 46. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 123. §].
A felperes szövetkezet közgyűlése a kárpótlásra vonatkozó 1991. évi XXV. törvény 17. §-ának (1) bekezdése alapján döntött az ún. tagi és alkalmazotti földalapok képzéséről, majd a közgyűlés határozatát, valamint az egyes földterületekre bejelentett AK igényt jóváhagyás végett megküldte a megyei Kárrendezési Hivatalhoz, amely a földalapképzést jóváhagyta. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény szerint a részarány földtulajdonnak megfelelő föld kijelölése, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas határozat meghozatala a földkiadó bizottság hatáskörébe tartozott.
A felperes mint adós ellen 1995. március 24-i kezdő nappal elrendelt, a Cégközlöny 1995. évi április 20-án megjelent számában közzétett felszámolási eljárás megindításáig a területileg illetékes földkiadó bizottság az ügyben nem hozott határozatot. Az előbbiekre tekintettel a felperes felszámolója a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a szövetkezet által elkülönített tagi és alkalmazotti földalapba tartozó 1629 ha 8941 nm földterületet 22 548 58 AK értékben a felszámolói vagyonba tartozó vagyonnak minősítette és azt 1996. novemberében a felperesi beavatkozók részére értékesítette, majd a felperes képviseletében keresetet nyújtott be a megszűnt Cs.-i Földkiadó Bizottság általános jogutódja ellen annak ítélettel történő megállapítása iránt, hogy az említett földterület a felperes felszámolói vagyonába tartozik. Előadta, hogy az 1996. évi XXXII. törvénynek - a Cstv. 4. §-ának a felperes által hivatkozott rendelkezését módosító - szabálya csak a törvény hatálybalépése után kezdődő felszámolási eljárásokban irányadó.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsősorban azt vitatta, hogy a felperes igénye - mint tulajdonjog iránti igény - vele szemben érvényesíthető. Megítélése szerint a felperesnek a részarány tulajdonosokat kellene alperesként perelnie.
A felperes és az alperes pernyertessége érdekében egyaránt beavatkozók léptek be a perbe. Az elsőfokú bíróság kizárólag a III. r. felperesi beavatkozó beavatkozása tárgyában hozott alakszerű határozatot, ennek ellenére a további beavatkozókat mindvégig ilyenként kezelte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntésének indoka szerint a kárpótlásra vonatkozó 1991. évi XXV. törvény, a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény, továbbá az 1992. évi II. törvény rendelkezéseinek egybevetéséből a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy "az adott esetben a részarány tulajdonosok közvetlenül a tulajdonukba kapták az aranykorona részt, illetőleg az ennek megfelelő földterületet". A Ptk. 3. §-ának abból a rendelkezéséből kiindulva, amely kimondja, hogy a törvény védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját, a bíróság megállapította, hogy "a részarány tulajdonosok tulajdonába adta a közgyűlés a részarányt és azt mint tulajdonosok használták."
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes és a felperesi beavatkozók fellebbeztek, az ítélet kereset szerinti megváltoztatását kérték.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a per főtárgyát érintő rendelkezését helybenhagyta.
Ítéletének indokolása szerint annak megállapítása iránt, hogy a felperes elkülönített tagi és alkalmazotti földalapjába tartozó, terület és hrsz. szerint megjelölt földterületek a felszámolói vagyonba tartoznak, a Pp. 123. §-ában foglalt feltételek hiányában az alperessel szemben kereseti kérelem előterjesztésének nincs helye. Az 1993. évi II. törvény értelmében a földkiadó bizottság a többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 42. §-a szerint közigazgatási határozatot hoz, amelyet az Áe. rendelkezései szerint lehet fellebbezéssel támadni, illetve a másodfokú határozat ellen a Pp. 327. §-ában szabályozott közigazgatási per indítható. A Földrendező és Földkiadó Bizottságok 1996. évi december hó 31-el történt megszűnése folytán feladat- és hatáskörüket a megyei Földművelésügyi Hivatalok vették át. Ennek folytán, mivel az alperes közigazgatási hatóságként működik, ellene tulajdonjog megállapítása iránti per nem indítható. Ilyen per csak hrsz. szerint megjelölt ingatlanra, az arra vonatkozó jogcím megjelölése alapján az ingatlan tulajdonosa, illetőleg birtokosa, valamint az ingatlanra valamilyen jogcímen jogosultságot szerzett más személy ellen indítható. Jelen esetben az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonosoknak minősülő alperesi beavatkozó részaránytulajdonosok, illetőleg Sz. Zs. alperesi beavatkozó ellen indítható ilyen per.
Miután a felperes a Pp. 123. §-ában írt feltételek hiányában indított pert az alperes ellen, a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az ítélet indokolásában foglaltakból eltérő indokokból hagyta helyben.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a továbbiakban kifejtette, hogy a felszámolónak - aki a Cstv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján köteles a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának és a vele szembeni követeléseknek a felmérésére - kötelessége annak megállapítása, hogy mi tartozik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolói vagyonához. Ennek meghatározása körében azonban a felperes felszámolójának figyelemmel kell lennie a Legfelsőbb Bíróság 1998. évi december hó 3. napján hozott Fpk. VI. 31. 397/1997/2. számú eseti határozatában kifejtettekre. Eszerint az 1996. évi XXXII. törvény 11. §-a (3) bekezdésének e) pontja értelmében a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontjában feltüntetett "szűkítő" rendelkezés. A törvénynek nincs ugyan visszaható hatálya, azonban azt a törvény átmeneti rendelkezése szerint 1996. május 11-től kezdve minden folyamatban lévő felszámolási eljárásra alkalmazni kell. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a felszámolás kezdő időpontját követően elkészült nyitómérlegben felszámolói vagyonba tartozóként tüntették fel a kárpótlás céljára elkülönített termőföld területet amiatt, mert a tagok, illetőleg alkalmazottak tulajdonába adásáról a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot a felszámolási eljárás kezdő időpontjáig nem készítették el, a mérleget módosítani kell és abból az adott területeket ki kell venni. A nyitómérleg elkészülte után ugyanis akár hitelezői igénybejelentés vagy kifogás, akár jogszabályváltozás folytán bekövetkezhetnek olyan változások, amelyek miatt a nyitómérlegben az adós vagyona körére tett megállapításokat módosítani kell. Adott esetben az adós vagyona körének a módosulását a hivatkozott jogszabály változása idézte elő.
A jogerős ítélet ellen a felperes és a felperesi beavatkozók közös felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, melyben a jogerős ítélet megváltoztatása útján a keresetnek helytadó határozat hozatalát kérték.
Álláspontjuk szerint a per tárgyának az elsőfokú bíróságtól eltérő megállapítása miatt a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróságnak hatályon kívül kellett volna helyeznie az elsőfokú bíróság ítéletét, figyelemmel arra is, hogy az elsőfokú bíróság az I. r. és II. r. felperesi, valamint az alperesi beavatkozók perbeli beavatkozása tárgyában nem hozott alakszerű határozatot. Vitatták a másodfokú bíróság álláspontját, amely szerint a perben előterjesztett megállapítási kereset a perbeli alperessel szemben nem érvényesíthető. A kérelmezők szerint a felszámolói vagyon körének egyértelmű rögzítése, továbbá a vagyon tekintetében a rendelkezésre jogosultság kérdésének eldöntése céljából a vagyon körében rendelkezési jogosultságot "mutató" személy ellen kell az igényt érvényesíteni. A felszámolási eljárás megindítását követően hozott földkiadási határozat alapján jogot szerző személyek tulajdonjoga hatósági határozaton alapul, ezért az ilyen módon harmadik személynek minősülő személyeknek a hatósággal szemben áll fenn a földterületre igényük.
A felülvizsgálati kérelem szerint jogszabálysértő, hogy a támadott ítéletek indokolása nem jelöli meg a döntésnél alkalmazott konkrét jogszabályhelyeket, az AK részarány megszerzésére vonatkozóan téves az 1992. évi II. tv. 6. §-ára való hivatkozása, az 1991. évi XXV. törvény 17. §-a alapján képzett részarány tulajdont pedig a bíróság tévesen azonosította a földrészletekre vonatkozó tulajdonjoggal. A felülvizsgálati kérelem a továbbiakban a kereseti kérelemnek megfelelően részletesen tartalmazza a felperes és a felperesi beavatkozók álláspontját arra vonatkozóan, hogy a tagok és alkalmazottak tulajdonjoga a szövetkezeti közgyűlés által megállapított - és hatósági határozattal jóváhagyott - földalap terhére, de a földkiadó bizottságok (illetve jogutódaik) hatósági határozata alapján keletkezik az egyes földrészletekre, és e határozatok alapján szűnik meg a felszámolás alatt álló szövetkezet tulajdonjoga, illetve földhasználati joga az egyes földrészleteken, nem pedig - amint azt az elsőfokú bíróság megállapította - a földalap képző és AK értéket juttató közgyűlési határozattal. A részarány tulajdonnak a földhivatalnál az ún. termelőszövetkezeti külön lapokra történt bejegyzése nem keletkeztetett tulajdonjogot az egyes földrészletekre, ezért a felszámoló által időközben elidegenített földrészletekre, amelyek kikerültek a felszámolói vagyon köréből, az alperesi beavatkozóknak már nem keletkezhetett tulajdonjoguk. Mivel a felperesi beavatkozók jogszerzése a földalapok képzését követően, de az alperesi beavatkozók tulajdonjogának bejegyzése alapjául szolgáló földkiadó bizottsági határozatok keletkezése előtt történt, az alperesi beavatkozók a szövetkezeti közgyűlés határozata szerinti AK mértékig hitelezőként kötelmi igényt érvényesíthetnek a felszámolóval szemben földtulajdon kiadására, illetve helyének meghatározására, de nem bírnak tulajdoni igénnyel az egyes - egyébként jelzáloggal terhelt - földrészleteken, amelyeket a felszámoló értékesített. A felülvizsgálati kérelem szerint csak a már fennálló tulajdonjog élvez alkotmányos védelmet, a tulajdon jövőbeli megszerzése nem, ezért jogsértő az Alkotmány tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályainak általánosítása és a jelen jogesetre való korlátozás nélküli kiterjesztése. Az ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy a felszámoló a felperesi beavatkozók által fizetett vételárból tehermentesítette a korábban jelzáloggal terhelt földrészletet, így a tehermentes jogszerzés az alperesi beavatkozók oldalán jogalap nélküli gazdagodást jelentene.
A felülvizsgálati kérelem szerint a felszámoló jogügyletei nagyrészt olyan termőföldeket érintettek, amelyek még a földalap képzésbe sem kerültek, így a másodfokú bíróság által visszaható hatállyal alkalmazott Cstv. rendelkezései szerint sem kerültek ki a felszámoló vagyon köréből. Ezért a másodfokú bíróság ítélete sérti a Pp. 206. §-át, illetve az 1996. évi XXXII. törvény 11. §-a (3) bekezdésének e) pontjával módosított 1991. évi IL. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontját.
A felülvizsgálati kérelem végül jogsértőnek állítja a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróságnak azt a jogértelmezését, amely szerint a Cstv. módosítása folytán 1996. május 11-től kezdődően minden folyamatban lévő eljárásra a módosított jogszabály - és nem a Cstv. 4. §-a (3) bekezdésének a módosítás előtti c) pontja - alkalmazandó, ezért a felszámolónak a földalapba került termőföldet ki kellett volna vonnia a felszámolói vagyonból, azt tehát nem értékesíthette. A felülvizsgálati kérelem szerint a másodfokú bíróság tévesen tulajdonított visszaható hatályt a Cstv.-t módosító jogszabálynak, ez az 1996. évi XXXII. törvény egyik rendelkezéséből sem következik. Ezért a jogerős ítélet sérti az 1991. évi IL. törvény 82. §-ában foglaltakat.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozták.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Amint azt a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet indokolásában helyesen megállapította, a Cstv. 46. §-ának (1) bekezdése a felszámoló kötelezettségévé teszi, hogy felmérje a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, tehát - egyebek mellett - kötelessége az is, hogy megállapítsa: a Cstv. 4. §-ában foglaltak figyelembevételével mi tartozik a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyonához. A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy jogos érdekét sértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet.
A fentiekből következően a felszámolói vagyon körének megállapítása nem képezheti polgári peres eljárás tárgyát. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolási vagyona körében hozott felszámolói intézkedés kapcsán felmerülő kifogásról a Cstv. speciális rendelkezései, nem pedig a Pp. 123. §-a szerinti peres eljárás keretében lehet és kell dönteni. Ennek megfelelő eljárás eredményeként született a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében hivatkozott Fpk. VI. 31. 397/1997/2. számú másodfokú határozat is.
A felszámoló tehát a Pp. 123. §-ára alapított keresetével nem kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy az általa a felszámolói vagyon körébe tartozónak minősített vagyon - vagy annak egy meghatározott része - a felszámolás alatti gazdálkodó szervezet vagyonába tartozik-e. Ilyen kereset sem a jelen per alperesével, sem mással szemben nem indítható. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint a jelen per alperesével szemben a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság jogerős ítéletében kifejtett helyes indokok alapján tulajdonjog megállapítása iránti per sem indítható.
A fentiekből következően a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, nincs törvényes lehetőség annak megváltoztatása útján a keresetnek helytadó határozat meghozatalára, ezért a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet - hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság álláspontjából következően - miután a jelen eljárás nem a felszámoló intézkedése elleni kifogás tárgyában indult és mert a felszámolói vagyon körének megállapítása kérdésében hozott felszámolói rendelkezés helyességének megállapítása iránt per nem indítható - a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság szükségtelenül adott iránymutatást a felperes felszámolójának arra, hogy a Cstv. módosítása folytán miként kell eljárnia a felszámolói vagyon megállapításánál. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért a jogerős ítélet indokolásának a 8. oldal utolsó bekezdésében található részét az ítéletből mellőzni rendelte. (Legf. Bír. Gfv. X.32.294/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.