adozona.hu
BH 1993.2.112
BH 1993.2.112
A lakásfenntartó szövetkezetek tagjai által benyújtott - a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos - "panaszok" elbírálása nem tartozik a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárása körébe, az ilyen kérelmeket a cégbíróság elutasítja [1971. évi III. tv. 113. § (1) bek., 114. § a) pont, 116. § (2) bek., 1977. évi 12. tvr. 24. §, 29. §, 30. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (2) bek., 20. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az A. E. I. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet 1989. január 30-án alakult meg. A megyei bíróság mint cégbíróság 1990. június 12-én kelt végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe. Ezt követően 1990. június 5-től kezdődően M. I. szövetkezeti tag több levélben fordult a cégbírósághoz, amelyekben felvilágosításokat kért a víz, a csatornadíj, az épület karbantartási, javítási költségeinek kivetése és viselése tárgyában, amelyekre az eljáró bírótól kimerítő tájékoztatást kapott, valamint hiánypótlási felhí...
BH 1993.2.112 A lakásfenntartó szövetkezetek tagjai által benyújtott - a szövetkezet gazdálkodásával kapcsolatos - "panaszok" elbírálása nem tartozik a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárása körébe, az ilyen kérelmeket a cégbíróság elutasítja [1971. évi III. tv. 113. § (1) bek., 114. § a) pont, 116. § (2) bek., 1977. évi 12. tvr. 24. §, 29. §, 30. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (2) bek., 20. §].
Az A. E. I. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet 1989. január 30-án alakult meg. A megyei bíróság mint cégbíróság 1990. június 12-én kelt végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe. Ezt követően 1990. június 5-től kezdődően M. I. szövetkezeti tag több levélben fordult a cégbírósághoz, amelyekben felvilágosításokat kért a víz, a csatornadíj, az épület karbantartási, javítási költségeinek kivetése és viselése tárgyában, amelyekre az eljáró bírótól kimerítő tájékoztatást kapott, valamint hiánypótlási felhívást arra nézve, hogy konkrétan jelölje meg, milyen intézkedéseket sérelmez. A nevezett 1990. augusztus 10-én érkezett beadványában 19 pontban sorolta fel a fent idézett tárgykörökben a konkrét kérdéseit, valamint 1-5 pontban felsorolta azokat a szabályzatokat, iratokat, amelyeket meg szeretne tekinteni, továbbá kérte, a bíróság küldje meg részére az alapszabályt és annak kiegészítését. 1990. augusztus 21-én B. B.-né a szövetkezet felügyelőbizottságának elnöke megjelöléssel arra kért választ a bíróságtól, hogy jogosult-e ellenőrizni a számlákat, a gazdasági ügyintéző azt az aláírása nélkül kifizetheti-e. Az eljáró bíró a nevezett részére is megadta a jogi felvilágosítást, majd a kérelmet kiadta észrevételre a lakásfenntartó szövetkezet elnökének, egyben felhívta, hogy bocsássa a panaszosok rendelkezésére a kívánt okiratokat tanulmányozás céljából, az alapszabályt és a módosítását pedig adja ki részükre. A szövetkezet elnöke az igazgatóság nevében becsatolta a bíróság által kért iratokat, hivatkozott arra, hogy az alapszabályt és módosítását a lakók megkapták, az 1989. és 1990. évi költségvetési tervet a közgyűlés jóváhagyta, amelynek és a felügyeleti szervének az igazgatóság bármikor beszámol. Mivel panaszos beadványok továbbra is érkeztek a bírósághoz, a bíróság 1991. január 24-én meghallgatást tartott az ügyben. A meghallgatás eredményeként hozott végzésével igazságügyi könyvszakértői véleményt szerzett be, amely a szövetkezet 1990. évi gazdálkodásának a megvizsgálására vonatkozott. A szakvélemény 1991. március 21-én került a bírósághoz. A bíróság ezt követően a kérelmezők újabb panaszaira kiadta részükre a szakértői véleményt. B. B.-né újabb kérelmében előadta, hogy a 12-es épület kiválást kezdeményezett, ehhez a pénzeszközök nem állnak rendelkezésére, ezért a bíróság további segítségét kéri, M. I. pedig vitatta a szakvélemény megállapításait, majd megismételték a kérésüket az iratokba való betekintés és azokról másolat készítése iránt, valamint dokumentációk kiadásának elrendelését kérték.Az elsőfokú bíróság végzésével kötelezte a szövetkezeti elnököt: a kérelmezők részére tegye lehetővé, hogy az 1990. évi zárszámadás komplett dokumentumaiba, a mérleghez kapcsolódó leltárakba, az 1991. évi könyvelés anyagába és az ahhoz tartozó leltárakba, valamint az 1990. évi decemberi leltárakba betekinthessenek, és ezekről fénymásolatot készíthessenek. Indokolásában utalt arra, hogy a szövetkezeti tagoknak jogi érdeke fűződik a betekintéshez; amennyiben az elnök ennek nem tesz eleget, az 1989. évi 23. tvr. (a továbbiakban: Ctvr.) 20. §-ának megfelelően intézkedést tesz.
A végzés ellen az igazgatóság nevében H. J., a szövetkezet elnöke nyújtott be fellebbezést. Álláspontja szerint a panaszosok alaptalan bejelentést tettek, az 1990. évi zárszámadás komplett dokumentumai rendelkezésükre állnak. A kiválás tekintetében a közgyűlés hivatott dönteni, amennyiben előterjesztik. Vitatta, hogy a nevezettek nem kapták meg a szakértői véleményt, hiszen annak még a 3150 Ft-os díját is befizették.
A fellebbezés alapos.
A szövetkezet lakásfenntartó szövetkezet. A szövetkezetekről szóló többször módosított - 1971. évi III. tv. (Szvt.)* 114. §-ának a) pontjában foglaltak szerint az állami törvényességi felügyeletet a cégbíróság gyakorolja, az Szvt. 115. §-ának (2) bekezdése szerint a törvényességi felügyeletre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szvt. 113. §-ának (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyelet arra hivatott, hogy biztosítsa: a szövetkezet és érdek-képviseleti szerveinek alapszabálya vagy más belső szabályzata megfeleljen a jogszabályoknak és a szerveik határozatai összhangban legyenek a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok rendelkezéseivel. Az idézett jogszabály 116. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok állapítják meg lakásszövetkezetek tekintetében a szövetkezet megalakulása feltételeinek, gazdálkodása jellegének és formájának, a tagsági viszony keletkezésének, a vagyoni hozzájárulásnak, a belső szabályzatok és szervezet kialakításának, a szavazatok számbavétele módjának, a tagsági viták eldöntésének, megszűnése esetében a vagyon felosztásának, továbbá a tag és a szövetkezet felelősségének sajátos szabályait. Ez pedig a lakásszövetkezetekről szóló, többször módosított 1977. évi 12. tvr., valamint annak végrehajtási rendelete, a 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM rendelet. Ezek azok a sajátos szabályok, amelyek rendelkezései megszabják a lakásfenntartó szövetkezetek tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket.
Az Szvt. 116. §-ának (2) bekezdésében írt felsorolás nem tartalmazza a törvényességi felügyeleti jogkörök meghatározását, ezért azt az ágazati jogszabály sem szabályozza, annak kereteit az Szvt. 113. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjai jelölik meg. Ebből eredően a szövetkezet megalakulásakor az alapszabályt és a belső szabályzatokat vizsgálta a cégbíróság, míg a későbbi működés alatt a meghozott határozatokat ellenőrzi abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e egyrészt a jogszabályoknak, másrészt az alapszabálynak és a belső szabályzatoknak.
Alkalmazásra kerül továbbá az 1988. évi VI. tv. 11. §-ának (3) bekezdésében és - 1992. január 1-jétől - a módosított Ctvr. 18/A. §-ának (2) bekezdésében írt az az általános szabályozás, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.
A kifejtettekre tekintettel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a kérelmezők beadványai alapján törvényességi vizsgálatot folytatott le. A kérelmezők nem hivatkoztak olyan határozatra, amelyet a szövetkezet szervei hoztak, és az bármelyik belső szabályzatba is ütközött volna, így nem volt olyan határozat, amely a törvényességi felügyelet tárgyát képezhetné. A számtalan beadványban foglalt panaszok mind a szövetkezet gazdálkodási tevékenységére vonatkoztak, konkrét határozatot nem támadtak. A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szövetkezet gazdálkodásának vizsgálatára, ennek körében az elmulasztott vagy helytelenül tett intézkedéseinek a rendszeres figyelemmel kísérésére, belső életébe történő beavatkozásra. A módosított 1977. évi 12. tvr. 24. §-a szerint a tag jogaival és kötelességeivel, továbbá a tagsági viszony megszűnésével kapcsolatban a lakásszövetkezet és a tagja között keletkezett vita eldöntése, valamint az egymásnak okozott kár megtérítésére irányuló igény elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A törvényerejű rendelet 9-12. §-aiban, valamint a 24. §-ában szabályozott esetekben ugyanis e jogszabály konkrét előírásainak megfelelően kell eljárni a lakásfenntartó szövetkezetek vonatkozásában, nem pedig a 41. §-ának (1) bekezdésében írt lehetőség alapján az Szvt. általános rendelkezései alkalmazásával.
A lakásfenntartó szövetkezetek tagjainak lakásai szermélyi tulajdonban lévő lakások, az abból eredő viták polgári jogi jellegűek, ezeket minden megszorító rendelkezés nélkül az általános hatáskörrel rendelkező bíróság polgári per keretében bírálja el. Ez a szabályozás arra vezethető vissza, hogy a módosított 1977. évi 12. tvr.** 1. §-ának (1) bekezdése szerint a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezetre vonatkozó szabályok sajátos jellegűek. A 29. §-a szerint a lakásfenntartó szövetkezet a tevékenységi körében gondoskodik a lakóházak fenntartásáról, hasznosításáról, továbbá - elsősorban a tagjai részére - lakossági szolgáltatások szervezéséről és nyújtásáról. A 30. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással és felújítással kapcsolatos hozzájárulásai és más befizetései, a felújítási kölcsön, továbbá a szövetkezetet megillető egyéb bevételek. A tagok tehát bizonyos előnyöket, szolgáltatásokat élveznek, a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében azonban a nem tag tulajdonosokkal azonos elbírálásban részesülnek. A szövetkezet tagja tehát bármilyen, a jogszabályban, belső szabályzatban biztosított jogának érvényesítése céljából polgári jogvitát kezdeményezhet. Nem volt ezért feladata a bíróságnak a könyvszakértői vélemény beszerzése sem, mivel annak még az elszámolás helyességének megállapítására irányuló per szempontjából sem álltak fenn a Pp. 207. §-ában írt feltételei.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 259. §-ára figyelemmel a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmeket elutasította. (Legf. Bír. Cgf. II. 32 290/1991. sz.)
* Az 1992. évi II. tv. 63. §-ának (1) bekezdése szerint mind a lakásszövetkezetekre vonatkozó 1977. évi 22. tvr., mind az ennek módosításáról szóló jogszabályok, mind pedig az 1971. évi III. tv. 1993. január hó 1. napjával hatályukat vesztik. Ezt követően a lakásszövetkezetekre az 1992. évi I. tv. X. fejezetének rendelkezései lesznek az irányadók. A tv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a szövetkezet - így a lakásszövetkezet is - a cégbírósági bejegyzéssel jön létre, a 12. § szerint pedig a törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el.
** A tagok alapvető jogait és kötelezettségeit az 1992. évi I. tv. 45-46. §-ai tartalmazzák. Ezek a szabályok 1993. január hó 1. napjával lépnek hatályba.