adozona.hu
8003/1999. (AEÉ. 1/2000.) APEH tájékoztató
8003/1999. (AEÉ. 1/2000.) APEH tájékoztató
az 1999. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg befizetésére vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított és kiegészített 1990. évi XCI. törvény tartalmazza.
A tájékoztató segítséget nyújt a személyi jövedelemadó megállapításával összefüggő munkáltatói, illetőleg kifizetői feladatok határidőre történő, pontos elvégzéséhez.
Az adó megáll...
8003/1999. (AEÉ. 1/2000.) APEH tájékoztató
az 1999. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és az adatszolgáltatásról
A személyi jövedelemadó megállapítására, bevallására, az adó és az adóelőleg befizetésére vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított és kiegészített 1990. évi XCI. törvény tartalmazza.A tájékoztató segítséget nyújt a személyi jövedelemadó megállapításával összefüggő munkáltatói, illetőleg kifizetői feladatok határidőre történő, pontos elvégzéséhez.
Az adó megállapítása és bevallása kétféle módon történhet:
- vagy önadózás útján, adóbevallás benyújtásával
- vagy a munkáltató adó-megállapításával, a későbbiekben részletezett feltételek fennállása esetén.
Ahhoz, hogy a magánszemély az adóbevallását pontosan elkészíthesse szükséges, hogy valamennyi bevételétől megfelelő bizonylata legyen és rendelkezzék mindazokkal az igazolásokkal, amelyek alapján az összevont adóalapját, továbbá egyes külön adózó jövedelmeit, azok adóját kiszámíthatja és az adócsökkentő kedvezményeit érvényesítheti.
A kifizetőnek. is ismernie kell a törvényi előírásokét. Ez a tájékoztató tartalmazza a kifizető feladatait, segítséget nyújtva a feladatok törvényben előírtaknak megfelelő végrehajtásához.
Kifizetőnek minősül a - Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéb szervezet (pl. az egyéni vállalkozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizet ki.
Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.
A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta.
Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták. Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).
Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve ha a megbízott hitelintézet és megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.
A külföldi vállalkozás fióktelepe, illene kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.
Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.
Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette. A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló jövedelem, valamint a levont adóelőleg, illetőleg adó összege.
Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg- vagy a magánszemély kérésére kell pótolni azt, vagy kérés nélkül is -, az adóévet követően január 31-ig kell a mulasztást pótolni. Ilyenkor, az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés, összevont igazolásban is szerepeltethető. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az összevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.
Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély
- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,
- olyan munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkatinazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély
- bedolgozói jogviszonyban,
- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve a kisszövetkezetet és az iskolai szövetkezetet is),
- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban vagy
szakcsoportban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.
A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatot (TÁKISZ) munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a TÁKISZ bérszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon TÁKISZ számfejtési körébe tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó jövedelmet szerez.
A magánszemély 2000. január 15-ig írásban nyilatkozatot ad a munkáltatójának, társaságának arról, hogy adóbevallást nyújt be, vagy arról, hogy az adót a munkáltató, társaság állapítsa meg és számolja el.
Amennyiben a magánszemély a munkáltatói társasági adómegállapítására és elszámolására tesz nyilatkozatot, ezen nyilatkozik a televízió készülék üzemeltetéséről is. (A nyilatkozatok ajánlott tartalma az 1-2. számú mellékletben található.)
A közszolgálati televízió működésének költségeihez a televíziókészüléket üzemeltető háztartásoknak is hozzá kell járulniuk üzemeltetési díj fizetésével.
Az üzemeltetési díj 1998. január 1-jétől adónak minősül, melyet az ezzel megbízott szed be. A díjfizetési kötelezettség bejelentését az önkormányzat ellenőrzi. A bejelentés elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg.
Amennyiben egy háztartásban több készüléket is üzemeltetnek, az üzembetartási díjat akkor is csak egy készülék után kell megfizetnie az üzemeltetőnek.
Amennyiben, több magánszemély közös tulajdonában, használatában van a díjfizetési kötelezettség alá eső televíziókészülék, a magánszemélyeknek írásban meg kell állapodniuk arról, hogy az üzemeltetési díjat ki vállalja magára.
Célszerű a megállapodást a magánszemélynek megőriznie. A magánszemélynek a televíziókészülék üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozatát a megfelelő kódkocká(k)ban kell X-el jelölnie. Amennyiben üzemeltetésről nyilatkozik a magánszemély, úgy a további kódkockák valamelyikét is ki kell töltenie. Az M29/99. számú elszámolás átvételekor a magánszemély aláírásával ismeri el, hogy a televízió készülék üzemeltetéséről tett írásbeli nyilatkozatával egyező az elszámoláson szereplő nyilatkozat.
Tájékoztatásul! Mentes az üzembenntartási díj fizetése alól: - az egyedül élő hetven éven felüli személy,
- az önálló háztartásban élő házaspár, illetve az élettársak, ha egyikük hetven, másikuk hatvan éven felüli,
- az a hatvan éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] eltartásáról gondoskodik,
- a hadirokkant és hadiözvegy,
- a súlyosan látás- vagy hallássérült, az 1. és II. csoportbeli rokkant.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 4. §-a szerinti, az ott meghatározott személyi jövedelemadó 1-1 %-ra vonatkozó rendelkezési jog gyakorlásával kapcsolatos tudnivalókat a IV pont tartalmazza.
Az adóbevalláshoz szükséges munkáltatói igazolást itt az 1. pont alatt, a munkáltatói elszámolást a ll/2. pontban ismertetjük.
1. A jövedelem igazolása
Azoknak a magánszemélyeknek, akik - nyilatkozatuk alapján - adóbevallást tesznek, a munkáltató 2000. január 31-ig jövedelemigazolást ad. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató január 15-ig minden dolgozójának kiadja az igazolást, és annak másolati példányán kérje a dolgozó nyilatkozatát. Ez esetben a nyilatkozat ajánlott tartalmára is figyelemmel kell lenni. (A nyilatkozat átvételét ilyenkor is igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál, akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő - jövedelmeket is. Ha a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van, akkor valamennyi munkáltató felé nyilatkoznia kell arról, hogy adóbevallás adására kötelezett, így valamennyi munkáltatónak ki kell adnia részére az igazolást.
A munkáltató annak a magánszemélynek adhat igazolást, aki 1999. december 31-én munkaviszonyban állt nála. Az igazolást akkor is ki kell adnia, ha a magánszemély munkaviszonyát 1999. december 31-ét követően megszünteti.
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a munkaviszonya 1999-ben szűnt meg és december 31-én még nem álltak új munkaviszonyban, adóbevallást kell adniuk, éves adóalapjukat és adójukat a volt munkáltató nem állapíthatja meg. Ilyenkor jövedelmük igazolására a kilépéskor kapott adatlap szolgál. Ez vonatkozik például azokra a magánszemélyekre is, akik 1999. december 31-én nem álltak munkaviszonyban, de
- adóköteles társadalombiztosítási ellátásban részesültek (ím. passzív táppénzes állomány),
- az év folyamsín munkanélküli ellátásban részesültek,
- év közben nyugdíjba mentek.
Az igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére 1999-ben kifizetett, valamint az ezekből levont adó és adóelőlegek összegét, az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni egyes - a törvényben meghatározott - külön adózójövedelmeket is.
Az igazolást a 3. sz. melléklet (M30/99. jelű nyomtatvány) szerinti adattartalommal kell elkészíteni. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány (9953. számú) sorainak számozásával.
A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemély a nyilatkozattételhez, illetőleg az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerje.
(3. sz. melléklet)
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait is teljes körűen kell feltüntetni, az adóazonosító jellel együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockába az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell tenni.
1. sor: Munkaviszonyból származó bérjövedelem
Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó belföldön adóköteles rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a kifizetésről a magánszemély munkáltatója részére adatot szolgáltatott.
Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet attól függetlenül, hogy az ún. fő vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak munkaviszonyt nevesít.
A bér fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja tartalmazza.
E szerint bérnek minősül a belföldi illetőségfa munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem.
Nem bér a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítás díja, a munkaviszony megszüntetősére tekintettel fizetett végkielégítés, és a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a pénztártag magánszemély javára befizetett munkáltatói hozzájárulás. Ezeket a jövedelmeket az igazolás más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek sorában (5. sor) kell feltüntetni, végkielégítés esetében a 7. sornál részletezettek szerint kell eljárni.
A munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás - táppénz, gyermekgondozási díj - ugyancsak bérjövedelemnek minősül.
A munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt (ilyen lehet a 13. havi illetmény) és az adóköteles társadalombiztosítási ellátást- feltéve, hogy azt a munkáltató fizette ki - 1999. december 31-én megszerzettnek kell tekinteni, ha annak kifizetésére 2000. január 1-jéig sor került. Az 1999. január 15-ig kifizetett, de 1995. évre vonatkozó jut. 13. havi illetményt (adó szempontjából) 1999-ben megszerzettként kell kezelni, amennyiben az az 1998. évről szóló igazolásban vagy elszámolásban nem szerepelt.
A társaság a tagi jövedelmekre az előző bekezdésben ismertetett szabályt nem alkalmazhatja.
A munkaviszonyból származó bérjövedelem rovatában kell feltüntetni a munkáltató által adományozott kitüntetésekkel járójutalom összegét is.
Ez a sor tartalmazza a munkáltató által pénzben kifizetett étkezési hozzájárulás összegét is. A természetben nyújtott étkeztetés adóköteles összegét itt nem kell szerepeltetni, mert az után az adót (44%) a munkáltató fizette meg.
Itt kell igazolni a munkáltató általa magánszemélynek megtérített albérlet (szállás) díját, a természetbeni juttatás pénzben történő megváltásaként kifizetett összeget is. Ilyen különösen a ruházati, az üdülési hozzájárulás. A természetben nyújtott üdülés adóköteles részét nem kell feltüntetni, tekintettel arra, hogy az után az adót a munkáltató fizette meg.
Amennyiben a munkáltató pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, úgy ezt is ebben a sorban kell igazolni.
Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló és a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be és azt, mintegy bérként számfejtik. (Amennyiben ezen összegeket nem közvetlenül a munkáltató osztja el, akkor az egyéb jövedelmek között a 20. sorban kell ezen összegeket bevallani. Értelemszerűen ezt az igazolás nem tartalmazza.)
A természetben adott munkabér munkaszerződés szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci érték szerinti összegét is itt kell igazolni. Természetbeni munkabérnek minősül, a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként a természetben adott juttatás.
2. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Költségtérítésnek csak az számít, amit a törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében adnak.
Ez a sor szolgála munkaviszonyra tekintettel kiűzetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költségelszámolási lehetőséget biztosít.
A költségtérítésnek az a része, amely a költségek levonása után fennmarad, bérjövedelemnek minősül. A költségtérítéssel szemben a költségek elszámolása általában bizonylat alapján (tételes költségelszámolás) történhet, ette csak a magánszemélynek van lehetősége az adóbevallásában.
Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkaadó a magánszemély részére, amely jogszabályban (kormányrendeletben vagy ennél magasabb szintűben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "a" oszlopában a költségtérítés összegéből a bizonylat nélkül elszámolható részt, a "b" oszlopban pedig a bevétel teljes (bruttó) összegét kell feltüntetni.
Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes összegét kell a "b" oszlopban feltüntetni.
Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását közvetlenül kellett bizonylattal igazolnia a magánszemélynek a munkáltatója felé, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.
A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson nem kell feltüntetni a saját gépjárművel történő munkába járás címén fizetett térítést, ha a munkában töltött napokra számolva a lakás és munkahely közötti oda-vissza távolság alapján a munkáltató kilométerenként 3 forintot fizetett. Az ezt meghaladó térítést az 1. sorban kell feltüntetni. Nem számít bevételnek, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha az az APEH- által közzétett üzemanyagár és a menetlevél vagy útnyilvántartás alapján megtett kilométerek alapulvételével a járműre vonatkozó norma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyagköltség különbözetét nem haladja meg.
Az igazoláson nem kell feltüntetni a hivatalos belföldi kiküldetési rendelvény alapján kifizetett összeget akkor, ha az utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - a bizonylat nélkül elszámolható mértéket nem haladja meg.
Nem kell igazolnia belföldi kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést sem akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által negyedévenként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, az "a" oszlopban a törvényben meghatározott mértékkel számított összeget kell szerepeltetni.
Az APEH által 1999-ben közzétett üzemanyagárak a következők:
I. II. III. IV.
Ft/l Ft/l Ft/l Ft/l
negyedév
MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek
EN 91 ólmozatlan
motorbenzin 161 166 - -
ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin 164 169 191 198
ESZ-98 ólmozatlan
motorbenzin 173 178 190 207
MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek
AB-98 ólmozott
motorbenzin 175 180 - -
MSZ 1627 gázolajok
Gázolaj 0,2 normál gázolaj 150 151 159 175
Keverék 162 167 180 197
A 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet 1. sz. mellékletében meghatározott tüzelőanyag minősége 1999. április 1. napjára módosult. Ez azt jelenti, hogy a második negyedévre közzétett AB-98-as üzemanyagár helyett az ugyanezen időszakra közzétett, ESZ-98-as üzemanyagár is alkalmazható.
A bedolgozói költségtérítést is ebben a sorban a "b" oszlopban kell Feltüntetni. Az "a" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget, feltéve, hogy a magánszemély e (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Ezt lehet bizonylat nélkül levonnia kapott térítésből.
3. sor: Külszolgálatért kapott összeg
Abban az esetben, ha csak Magyarországon adóköteles a jövedelem, a külszolgálatra tekintettel kifizetett összegből a jövedelem megállapítása során annak 30%-a, de legfeljebb napi 10 USA dollárnak megfelelő összeg vonható le költségként. A 90 napot meghaladó külszolgálat esetén - feltéve, hogy házastárs és eltartott gyermek is a kiküldöttel egybefüggően 90 napot meghaladóan külföldön tartózkodik és külföldi tartózkodásuk nem minősül a sajátjogukon külföldi kiküldetésnek- további 3 USA dollár számolható el naponta és tejenként a hozzátartozókra tekintettel. A napok számításánál a törtnapokat úgy kell figyelembe venni, hogy össze kell adni ezeken a napokon külföldön töltött órák szánót (a légi és vízi utazás időtartamát, illetőleg előtte és utána egy-egy órát is számítva), majd napi 24 órával számolva meg kell határozni az egész napok számát. Ha a "maradék" órák száma eléri a 8 órát, az is egész napnak számít, ha kevesebb, a számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A külszolgálat címén kifizetett összeg ezt meghaladó része a magánszemély olyan bérjövedelme, amellyel szemben további költség nem számolható el.
A költségvetési vagy önkormányzati forrásból finanszírozott, illetőleg az 1992. december 15-e előtt írásban megkötött szerződés alapján elrendelt külszolgálat esetén a külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg jövedelemtartalmát oly módon kell megállapítani, hogy 1999-ben az e címen megszerzett bevételből levonható
- költségvetési vagy önkormányzati forrásból történő finanszírozás esetén a bevétel 50%-a;
- 1992. december 15-e előtt írtínban megkötött szerződés alapján elrendelt külföldi tartózkodás esetén az 1995-ben hatályos devizaellátmányról szóló jogszabályokban meghatározott alapnapidíj, illetve tartós kiküldetésnél az alapösszeg 70%-ának a 70%-a (azaz, az alapnapidíj, illetve alapösszeg 49%-a).
A bizonylat nélkül elszámolható összeget az igazolás "a" oszlopában kell megjelölni, a kifizetett teljes összeget a "b" oszlopba kell beírni.
Az előzőektől eltérően nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni és a 10 USA dollár helyett a kapott összegből napi 25 USA dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármű üzemeltetési költsége számla, bizonylat ellenében nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít). Az igazolás "a" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni.
Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, akkor az önálló, vagy nem önálló tevékenységgel összefüggésben adott térítés összegét nem itt, hanem a külföldi kiküldetésért kapott összeg sorában kell szerepeltetni.
A külszolgálatért kapott bevételnek nem része (1995-ös szabályok szerint sem volt az) az utazás és szállás igazolt költsége. A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem a 171. sorban kell feltüntetni.
Amennyiben a munkavállaló olyan országban teljesített külszolgálatot, amellyel kettős adózást kizáró egyezménye a Magyar Köztársaságnak nincs, az erre tekintettel külföldön is adózott összeget nem itt, hanem a 172. sorban kell feltüntetni.
4. sor: Más bérjövedelem
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátást a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek kivételével, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli ellátásokat (munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési, képzési támogatás) és a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetményét, ha azok kifizetéséről a munkáltató hiteles adattal rendelkezik. (A nyugdíj előtti munkanélküli segély 1995. évtől kezdődően adómentes ellátás.) Az adóköteles baleseti járadék (egyéb jogszabályi változások miatt) 1995. évföl nem minősül nyugdíjnak, hanem mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás, egyéb bérjövedelemnek tekintendő.
5. sor: Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
Ebben a sorban kell szerepeltetni az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői tevékenységből, a jogszabály alapján választott tisztségviselői (gazdasági társaság, társasház, alapítvány stb. választott tisztségviselői) tevékenységből származó jövedelmeket. (A könyvvizsgálói tevékenység nem tartozik ide.) Továbbá itt kell feltüntetni az egyéni vállalkozó által foglalkoztatott segítő családtag tevékenységének ellenértékeként kifizetett összeget.
A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés 1999. évtől nem számít bérnek, ezért a törvényben meghatározott mértéken felüli részt kell igazolni.
Ez a sor szolgála munkáltató általa dolgozó részére az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett hozzájárulás feltüntetésére. Abban az esetben, ha a munkáltató a magánszemély javára munkáltatói tagként az 1999. december havi hozzájárulását 2000. január 15-ig utalja át a pénztárba, akkor a munkáltatói hozzájárulás a magánszemély 1999. évi jövedelme lesz.
A munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.
A személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg. (Nem tartozik e körbe a kifizető általkötött kockázati "halál esetére szóló" életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és részleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának fizetése formájában juttatott jövedelem.)
Nem kell jövedelemként feltüntetni az olyan biztosítás díját, amelynek a munkavállaló csupán a biztosítottja, de a munkáltató a kedvezményezett, azaz a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító nem neki, hanem a munkáltatónak fizeti ki a szolgáltatást.
Abban az esetben, ha a biztosító által a munkáltatónak kifizetett összeget a munkáltató továbbadja a biztosított dolgozónak, a dolgozónál munkaviszonyból származó adóköteles jövedelem keletkezik, melyet szintén ebben a sorban kell feltüntetni.
Más az eset akkor, ha a munkáltató a biztosítóval kötött szegődést (melyben a kockázat tárgya a dolgozó, a kedvezményezett a munkáltató) utólag úgy módosítja, hogy a dolgozó vagy a dolgozó hozzátartozója válik a szolgáltatás jogosultjává. Ebben az esetben a biztosított dolgozó adóköteles jövedelmévé válik a korábban már befizetett összes biztosítási díj (természetesen a szerződés módosítását követően fizetendő díj is) abban az évben (illetve attól az évtől), amelyben a szerződés módosítására sor kerül. Ilyenkor a szerződés módosításának évében fizetett díj után a dolgozó érvényesítheti az ezen a címen járó adókedvezményt, kivéve, ha a magánszemély adómentes díjú biztosítási szerződés szerződőjeként a kifizető (munkáltató) helyébe lépett. Ebben az esetben, ha a magánszemély idő előtt megszünteti a biztosítást, a biztosító által visszafizetett összeg a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelme lesz, és adókedvezményt nem érvényesíthet.
Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére, a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett jövedelmet akkor, ha annak összegét a társaság a költségei között számolta el. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni a tagi jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások. (A társaság tagjának a tagi jogviszonyára tekintettel nyújtott természetbeni étkeztetés értékhatárra tekintet nélkül adóköteles, mely után a 44%-os személyi jövedelemadót a társaságnak kell megfizetnie, ezért ezt a jövedelmet nem kell az igazoláson feltüntetni.)
A társaság tagja által, külön szerződés alapján teljesített mellékszolgáltatás ellenértékét nem itt, hanem az önálló tevékenységekre biztosított megfelelő sorban kell igazolni. Ez esetben a tevékenységgel kapcsolatos költségeket a magánszemély elszámolhatja, feltéve, hogy a társaság e költségeket nem érvényesíti a társaság eredményének megállapítása során.
Amennyiben a tag a társaságával munkaviszonyt létesített, úgy az erre tekintettel kifizetett jövedelmet a munkaviszonyból származó bérjövedelem 1. sorában kell igazolni.
A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés 6. sorában kell feltüntetni
6. sor: Más, nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések bruttó összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "a" oszlopa.
A költségtérítéssel szemben csak azok a költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig, melyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.
7. sor: A törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek az 1999. évi összevont adóalapnál figyelembe vett része
Ha a magánszemély munkaviszonya 1999-ben megszűnt és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 1999. évre jutó részét kell figyelembe venni e sor összegében.
Az 1999-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt.
Ebbe a sorba - az "a" oszlopba - azoknak a hónapoknak a számát is be kell írni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben (években) megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, a 101. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.
Ha a munkáltató a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli összeget teljes egészében a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sora összegében kell szerepeltetni.
A végkielégítést és a törvényi mértéket meghaladó részt is más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell figyelembe venni az adó megállapítása során.
11. sor: Szellemi tevékenység jövedelme
Ebben a sorban igazolja a munkáltató (társaság) a dolgozójának (tagjának) az önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget, amennyiben e tevékenység eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerinti találmány vagy szerzői jogi védelem alá tartozó alkotás jön létre, vagy a tevékenységet egyébként a szerzői jogról szóló törvény védelemben részesíti.
Ha a találmány a szabadalmi oltalmat még nem kapta meg, az ilyen címen kifizetett összeget nem itt, hanem a más önálló tevékenységből származó jövedelem 12. sorában kell igazolni.
12. sor: Más, önálló tevékenységből származó jövedelem
Ez a sor szolgála munkáltató általa dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként kifizetett összegek igazolására.
Itt kell feltüntetni például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ez évtől ún. külön adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 159. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között.
Az igazolása kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Nem tartalmazhatja ez az összeg azokat a kifizetéseket, amelyeket az igazolásban külön, jogcím szerint részletezve kell feltüntetni. Ilyen pl. a szellemi tevékenységek ellenértéke, amely a 11. sor összegében szerepel. Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét. Erről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (vételi jegyet) átadni.
Ez a sor azokat a kifizetéseket sem tartalmazhatja, amelyeket a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének ellenértékeként kapott a munkáltatójától (társaságától). Az egyéni vállalkozónak történő kifizetésről sem igazolásadási, sem adatszolgáltatási kötelezettség nem terheli a kifizetőt (munkáltatót).
Az egy szerződésből származó 5000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként kell az igazolásban szerepeltetni akkor, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik. Ekkor a kifizetett összeget a kifizetés jogcímének (pl. szellemi, egyéb) megfelelő sorban kell feltüntetni.
Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. 14. sor: Szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem
Ebben a sorban kell feltüntetni az egészségügyi és szociális intézmény keretében végzett szociális gondozásért, valamint a lelki segélyszolgálatért kifizetett összeget, legfeljebb évi 36 ezer forintot. Az ezt meghaladó rész a magánszemély egyéb jogcímen megszerzett jövedelme, melyet nem itt, hanem az egyéb jogcímen kapott jövedelem 20. sarában kell igazolni.
15. sor: Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek (gyes, ösztöndíj stb.)
Ebben a sorban kell igazolni azokat a nyugdíjnak minősülő jövedelmeket, amelyeket a munkáltató fizetett ki. Ilyen különösen a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka.
Gyermekgondozási segély
Ha a gyes összegét a munkáltató fizette ki, vagy a társadalombiztosítási szervezet a munkáltatónak adatot szolgáltatott a kifizetésről, akkor azt is ebben a sorban kell szerepeltetni.
Ebben a sorban kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kifizetett ápolási díj és a családok támogatásáról szóló törvény alapján fizetett gyermeknevelési támogatás összegét.
Ez a sor szolgál a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján kifizetett nevelőszülői díj összegének feltüntetésére is.
Ösztöndíj A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 24. pontja határozza meg az ösztöndíj fogalmát. E szerint ennek minősül az a tanulói, hallgatói juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat folyósít a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott [144/1996. (IX. 17.) Kormányrendelet] feltételek szerint juttatott tankönyv- és jegyzettámogatást, valamint lakhatási támogatást is. Amennyiben a munkáltató a dolgozójának - aki munkaviszonyát megelőzően hallgatói vagy tanulói jogviszonyára tekintettel, ösztöndíjban részesült a jelenlegi (vagy volt) munkáltatójától - ilyen ösztöndíjat fizetett ki -, úgy az e jogcímen kifizetett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni. Volt munkáltató esetén az igazolás feltétele, hogy a kapott Adatlapon az ösztöndíjat feltüntették.
Ösztöndíjnak minősül az a sportolói juttatás (akkor is, ha természetben nyújtják), amit a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt.
Az ún. tanulmányi szerződések alapján kifizetett ösztöndíjak, költségtérítések igazolására az egyébjogcímen kapott jövedelem 20. sora szolgál.
19. sor: Külföldi kiküldetésért kapott összeg
Ebben a sorban a társaság által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel kapott összeget kell feltüntetni. Az ilyen jogcímen szerzett jövedelem olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a külszolgálatért kapott összeg 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.
Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is.
A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Az "a" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni.
20. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatók az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (1-9. sorok egyikébe sem tartozó) bevételek körébe. Ezekkel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.
Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.
Amennyiben a munkavállaló vagy társasági tag magánszemély az adóévben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a munkáltatójától vagy a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, és ez után nem vehető igénybe adókedvezmény.
Ez a sor szolgál a nem munkáltató által kötött, adóköteles biztosítás díjának feltüntetésére is. Ha a biztosítás kedvezményezettje nem a biztosított magánszemély, hanem a kifizető, akkor a magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. Az adóköteles biztosítással kapcsolatos részletes ismertetés a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél az 5. sornál található.
Ebben a sorban kell szerepeltetni a kifizető által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás összegét is.
Itt kell feltüntetni a kifizető által a magánszemélynek kamat címén adott olyan jövedelmet, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései alapján nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek minősül.
Ilyen a magánszemély által a kifizetőnek adott kölcsön kamatából, valamint értékpapír zárt kibocsátásai szerzése esetén vagy zárt forgalmazása során elért kamatából (ideértve a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is) az a rész, amely meghaladja a felszámítás időszakában - 1996. december 31-e utáni kölcsönszerződés esetén a szerződéskötés időpontjában, valamint 1996. december 31-ét követően vásárolt értékpapír esetében az értékpapír megszerzésének időpontjában - érvényes jegybanki alapkamat annak 5%-ával növelt %-os mértékét. Ide az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kamatrész összege kerül.
Az előzőekben említett általános korlátón belüli kamat összege is egyéb jövedelemnek számit akkor, ha a kamatot folyósító kifizetőnél az 1999. évben a magánszemélyeknek kamat címén kifizetett összeg együttesen a 200 ezer forintot meghaladja. Egyéb jövedelemnek számít - az 1996-1999. években létrejött kölcsönszerződések esetén - a magánszemélynek évi 10 ezer forintot meghaladó összegben fizetett előzőek szerinti kamatjövedelméből a 10 ezer forinton felüli rész.
Az átalakulási szabályok alapján létrejött szövetkezeteknél a tagi kölcsönökre fizetett kamat esetében a 200 ezer és 10 ezer forinthoz kapcsolódó korlátokat nem kell alkalmazni (ilyen a tagi kölcsön, szövetkezeti célrészjegy kamata), ha a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyílja, tagjainak hitelfelvételhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra a szokásos üzletvitelhez szükséges mértéken felül nem ad.
Amennyiben a kifizető a magánszemélytől a szokásos piaci értéket meghaladó áron vásárol értékpapírt, akkor a szokásos piaci érték és a vételár közötti különbözet a magánszemélynél nem árfolyamnyereség, hanem összevonás alá eső egyéb jövedelem, és ebben a sorban kell szerepeltetni.
Ez a sor szolgál a jog visszterhes alapírása, átruházása, megszüntetése, gyakorlásának átengedése ellenében, illetőleg a jogról való lemondás ellenében a magánszemély szántára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított vagyoni értéket meghaladó részének feltüntetésére.
Itt kell szerepeltetni azt a vagyoni értéket is, amelyet a magánszemély az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron történő jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerez meg. Ezen jövedelem keletkezésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély e joggal él. Jövedelemnek az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül, mely meghaladja a magánszemély által a jog, illetve az értékpapír megszerzése ellenében fizetett összeget. Ebből a szentpontból nem minősül a vételi jog gyakorlása által szerzett jövedelemnek az az eset, amikor értékpapír formájában természetbeni juttatást ad a kifizető.
Nem keletkezik jövedelem és így igazolni sem kell a jegyzési, vételi jog gyakorlása által szerzett vagyoni értéket, ha a jog megszerzése bárki által azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt.
171. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
Ebben a sorban azokat a külföldön adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után az adófizetési kötelezettség a vonatkozó kettős adózást kizáró egyezmény rendelkezései értelmében külföldön jelentkezik, és a magyarországi adó mértékének megállapításánál a beszámítási lehetőséget az egyezmény biztosítja. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
172. sor: Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem
Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak kettős adózást kizáró egyezménye nincs. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Az "a" oszlopban külön is fel kell tüntetni a "b" oszlopból a bér összegét. Bérnek csak a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés alapján kifizetett illetmény minősül.
148. sor: Életjáradékból származó jövedelem
Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben kifizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A bevétel teljes összege jövedelemnek minősül.
150. sor: Belföldön bejegyzett részvénytársaság részvényének elidegenítéséből származó árfolyamnyereség
Ebben a sorban akkor szerepel adat, ha a munkáltató egyben értékpapír forgalmazási tevékenység folytatására jogosult társaság is, és a belföldön bejegyzett részvénytársaságok nyilvánosan forgalmazott részvényének vétele és eladása a munkáltató brókercég közreműködésével történt. Ha a munkáltató nem jogosult értékpapír forgalmazási tevékenység folytatására, akkor a tőle származó árfolyamnyereség összegét nem itt, hanem a következő sorban kell szerepeltetni.
151. sor: Árfolyamnyereség
Az értékpapír eladásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor. Személyi jövedelemadó szempontjából értékpapír minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk. vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint. Értékpapírnak minősül a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás - a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével -, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. Jövedelemként az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek a szerzésre fordított összeget meghaladó részét kell figyelembe venni, melyet csökkenteni kell a járulékos költségekkel.
Ebből a szempontból járulékos költség az értékpapír eladása, vétele során az értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozó kifizetőnek az üzletszabályában rögzített feltételek szerint igazoltan megfizetett (levont) kiadás. Megszerzésre fordított összegként a megszerzést igazoló bizonylatban feltüntetett értéket kell tekinteni. A megszerzésre fordított összegbe kell beszámítani az értékpapír vételekor megfizetett járulékos költséget. Ilyen lehet a közvetítési jutalék, díj stb.
Ugyancsak megszerzésre fordított összegként kell figyelembe venni azt az értékrészt is, amely a szja-törvény rendelkezései szerint a szerzéskor adóköteles jövedelemnek minősült. Ilyen az a vagyoni érték is, amelyet a magánszemély, az értékpapír szokásos piaci értékénél kedvezőbb áron törtérő jegyzési, vételi jogának gyakorlása által szerzett meg (20. sor egyéb jogcímen kapott jövedelemnél leírtak figyelembe vételével).
Kárpótlási jegy esetében megszerzésre fordított összegként a címletérték kamattal növelt értékét csak az eredeti jogosultnál lehet figyelembe venni. Nem eredeti jogosultnál a kárpótlási jegy tényleges vételára számít szerzéskori értéknek.
Amennyiben a vásárolt értékpapír szerzéskori értéke az előzőekben foglaltak alapján nem állapítható meg, úgy jövedelemként az eladási ár 25%-át kell figyelembe venni.
Amennyiben a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos. piaci értéket kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni. Az értékpapír szokásos piaci értéke értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaságfok) által bonyolított nyilvános ügyletnél az ügyletben érvényesített ár azzal, hogy nyilvános ügylet az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása. Ha tőzsdére bevezetett értékpapírról van szó, úgy az előzőekben leírtakhoz nem sorolható ügyletnél az ügylet időpontját megelőző, utolsó érvényes tőzsdei átlagár (átlagárfolyam) tekintendő az értékpapír szokásos piaci értékének.
Abban az esetben, ha értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság(ok) által forgalmazott, de tőzsdére be nem vezetett értékpapírról van szó, szokásos piaci érték a nem nyilvános ügyletben az ügylet időpontját megelőző legközelebbi időpontban megvalósult nyilvános ügyletben érvényesített ár vagy árak bármelyike. Azon ügyleteknél, amelyeknél az előzőekben leírtak egyike sem alkalmazható, az adózó által kialakított egyéb módszerrel megállapított értéket kelt szokásos piaci értéknek tekinteni feltéve, hogy az adózó bizonyítja ezen érték megfelel az értékpapír által ténylegesen képviselt, független felek által elismert vagyoni értéknek.
A dolgozói részvény, dolgozói üzletrész esetében az értékpapír megszerzésére fordított összegnek (értéknek) részét képezi az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezménynek megfelelő érték.
Amennyiben a munkáltató az értékpapírt természetbeni juttatásként adta, úgy szerzési érték a dolgozó által megfizetett összeg és a természetbeni juttatás értéke együttesen.
Ha a munkáltató (kifizető) az értékpapír forgalmazásával nem üzletszerűen foglalkozik és a dolgozójától, tagjától annak értékpapírját a szokásos piaci értéket meghaladó összegben vásárolta meg, akkor a szokásos piaci érték és a vételár különbözete az összevonás alá eső jövedelem része és nem itt, hanem az igazolás egyébjogcímen kapott jövedelem 20. sorában kell feltüntetni. Akkor is az előzőek szerint kell eljárni, ha a munkáltató (kifizető) az ügyletet olyan társaság közreműködésével bonyolítja le, amely értékpapír forgalmazásával üzletszerűen foglalkozik és az ügy irataiból (vonatkozó szerződések egyéb dokumentumok alapján) megállapítható, hogy a tényleges cél az adószabályok előnyeinek a növelése volt.
Értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató (végző) társaságnak az értékpapír-bizományos értékpapír-kereskedő és értékpapír befektetési társaság, azaz befektetési vállalkozás minősül.
Ha az 1995. december 31-éig az általa juttatott ingyenes értékpapírt a munkáltató (kifizető) 1999-ben visszavásárolta, az elidegenítésből származó jövedelmet nem itt, hanem az igazolás vállalkozásból kivont jövedelem 157. sorában kell feltüntetnie.
152-155. sor: Osztalék
Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem igazolására.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (idetartozik a szövetkezet is) magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az igazolás 20. sorában kell feltüntetni.
A jegyzett töke emelésével a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része is osztaléknak minősül, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik. Osztaléknak kell tekinteni a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részét, amelyet a társas vállalkozás jegyzett tökéjén felüli saját vagyonából juttat.
A kifizetett osztalék adóját az osztalék megállapítása évében érvényes adómértékek szerint kell meghatározni.
Az 1999-ben megállapított osztalék után fizetendő adó 20%, ha a társaság értékelési tartalékkal csökkentett saját tőkéjének az 1999. év január 1-jén érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének szorzatával meghatározott mértékét az osztalék nem haladja meg, az azt meghaladó rész után az adó 35%.
152. sor: Osztalék 10%-os adóval
Ebben a sorban azt az osztalékjövedelmet kell feltüntetni, amelyről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető. De a magánszemély részére csak 1999-ben került kifizetésre, feltéve, hogy az osztalékfizetésről szóló döntés évében 10%-os adókötelezettséget írt elő az akkor hatályon törvényi rendelkezés.
Ha az 1999. évben kifizetett osztalék forrása 1995-1996. évben keletkezett-annak ellenére, hogy a kifizető a társasági adóról szóló törvény alapján az osztalék forrását képező adózott eredmény után az előírt kiegészítő adót megfizette, 1999-ben már nem alkalmazható a 10%-os adókulcs.
153. sor: Osztalék 20%-os adóval
Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az összegét, amely 1999. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre az 1998. évi adózott eredmény, illetve eredménytartalék terhére, és nem haladta meg az értékelési tartalékkal csökkentett saját töke és az 1999. január elsején érvényes jegybanki alapkamat (17,00%) kétszeresének szorzatát. Ennél a mértéknél magasabb osztalékfizetés esetén a további osztalék összegét nem itt, hanem a 155. sorban kell szerepeltetni.
Ez a sor tartalmazza a jegyzett tőke emelése írtján keletkezett osztaléknak minősülő jövedelem összegét, ha a névérték felemelése nem a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezeti jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt. Amennyiben az előzőekben felsorolt átalakulás keretében történt a jegyzett tőke felemelése, úgy az árfolyamnyereség részét képezi az ily módon szerzett vagyoni érték, illetőleg mint a vállalkozásból kivont, adózatlan befektetett jövedelemként lesz elidegenítéskor adóköteles. Az ilyen átalakulás esetén a juttatott összeget az igazolásban nem kell szerepeltetni. Fontos tudni, hogy a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét és a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás is értékpapírnak minősül, így ebben a körben is a jegyzett töke emelése révén keletkező jövedelem osztaléknak tekintendő.
Ebben a sorban kell igazolni az olyan osztalékot is, amelynek kifizetéséről az 1995-ös adóévet megelőzően döntött a kifizető, de a magánszemély azt csak 1999-ben vette fel, és az osztalékfizetésről szóló döntés évében ez a jövedelem az akkor hatályos törvényi rendelkezések szerint 20%-os adókötelezettség alá esett.
Itt kell feltüntetni az 1999. évben kifizetett osztalék azon részét is, melyről az 1997. évi eredményfelosztás során 1998-ban döntött a kifizető, s a döntés évében az osztalék (osztalékrész) 20%-os adót viselt.
Az osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 103. sorában kell szerepeltetni.
154. sor: Osztalék 27%-os adóval
Ebben a sorban azon osztalékjövedelmet kell feltüntetni, melynek kifizetéséről a korábbi évek adózott eredménye, illetve eredménytartaléka terhére 1998-ban döntött a kifizető, de a kifizetésre csak 1999. évben került sor, és a döntés évében az osztalék (osztalékrész) 27%-os adót viselt.
155. sor: Osztalék 35%-os adóval
Ebben a sorban a 35%-os adómértékű osztalékjövedelmet kell feltüntetni. Ez az összeg az 1998. évi eredményfelosztás során megállapított osztalék címén kifizetett összegnek azon része, mely meghaladja a 20%-os adómértékkel kifizethető osztalék összegét. (Lásd még a 153. sornál leírtakat is.)
Abban az esetben, ha a magánszemély a jegyzett tőke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában szerez vagyoni értéket a vagyoni értéknek azon része után, amely a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli saját vagyonából származik, szintén 35% az osztalékadó. Nem kell ezt az adót megfizetni az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény alapján nyújtott kedvezmény után.
157. sor: Vállalkozásból kivont jövedelem
A dolgozótól (vissza)vásárolt ún. ingyenes értékpapírból származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor. Vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az 1996. január 1-jét megelőzően ellenérték nélkül juttatott (ingyenes) értékpapír elidegenítéséért kifizetett összeg. Dolgozói részvény esetében jövedelem a dolgozói részvény bevételének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett része. Ha azonban a privatizáció keretében jutott a magánszemély törvényben meghatározott kedvezményhez értékpapír formájában, akkor ezen értékpapír névértéke számít szerzéskori értéknek. Adózatlan befektetésnek kell tekintetni az MRP keretében szerzett részvény (üzletrész) szerzéskori értékéből azt az összeget, melyet az MRP résztvevőjének az egyéni részvény (üzletrész) számláján, a saját befizetésen felül jóváírtak.
Az 1996. év előtt hatályos 1991. évi XC. törvény 3/A. §-ában meghatározott, az 1992. évi II. törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek juttatott szövetkezeti üzletrészt, részjegyet az átalakulás befejezésekor lezárt névérték, az 1992. december 31. előtt kihirdetett jogszabályok alapján ellenérték nélkül juttatott vagyoni értéket pedig a névérték összegéig ellenérték fejében megszerzett értékpapírnak kell tekinteni. Az ilyen üzletrész, részjegy visszavásárlásából származó jövedelmet-a kifizetett összegből a névértéket meghaladó részt-nem itt, hanem a 151. sorban kell igazolni, mivel az árfolyamnyereségnek minősül.
Jövedelemként a magánszemély által megfizetett összeggel csökkentett ellenértéket kell figyelembe venni.
158. sor: A privatizációs lízing jövedelme
Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 1999-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.
A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.
Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!
159. sor: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem Ez a sor szolgál az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére.
Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is.
A jövedelmet 20%-os adó terheli, melyet a kifizető állapít meg, von le és fizet be. Nem kell az adót levonnia a kifizetőnek (s az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolja részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Ha a magánszemély falusi vendéglátás esetén írásban nyilatkozik arról, hogy az adóévben várhatóan az e tevékenységéből származó bevétele nem fogja meghaladnia 400 ezer forintot, szintén nem terheli a kifizetőt adólevonási kötelezettség.
Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, a magánszemélynek kellett az adót megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét ebben a sorban kell feltüntetni.
160. sor: Egyéb forrásadós jövedelmek
Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál azon külön adózójövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (148 -159. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. E sor "a" oszlopa a jövedelemforrás megnevezésére szolgál.
Levont adóelőleg (adó)
82. sor: A levont adóelőleg összege
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál ez a sor.
83. sor: A levont forrásadó összege
Ez a sor szolgál az elkülönülten adózó (148-159. sorokban feltüntetett) jövedelmek után levont adó együttes összegének igazolására.
Nem kell szerepeltetni az igazolásban az 5000 forintot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély nyilatkozata szerint a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 40 "/°-os kulccsal számított adót. Az így levont adót sem kell ebben a sorban feltüntetni.
82/a. sor: A végkielégítés 1999-re eső adóelőlege
Ebben a sorban külön is szerepeltetni kell az 1999-ben kifizetett végkielégítés után levont 20%-os adóelőleg összegéből az 1999-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét. Ezt az összeget egyébként a 82. sor is tartalmazza.
34. sor: Adójóváírás
Ebben a sorban kell szerepeltetni az adóévben megszegett bér alapján figyelembe vett 10%-os mértékű adójóváírás összegét. Az adójóváírás jogosultsági hónaponként legfeljebb havi 3000 forint lehet, azaz nem haladhatja meg az évi 36 000 forintot. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Abban az esetben, ha a magánszemély éves összes jövedelme az 1 millió forintot meghaladja, ezt a kedvezményt nem érvényesítheti. Ez azt jelenti, ha a munkáltatótól szerzett összevonás alá eső, valamint külön adózó jövedelmei a magánszemélynél összesen meghaladják az I millió forintot, nem jár ez a kedvezmény. Ha a magánszemély az adóév folyamán nem nyilatkozott írásban arról, hogy a munkáltató ne vegye figyelembe az adókedvezményt az adóelőleg levonása során és a munkáltató azt figyelembe vette, az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 9953-as bevallásában a magánszemély nem érvényesítheti ezen kedvezményt. Erre célszerű külön is felhívni a magánszemély figyelmét.
Amennyiben a dolgozó munkaviszonya 1999. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 1998-ban megkapta, úgy az 1999. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemély 1999-ben is szerez bérjövedelmet. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedik, akkor a kapott bérjövedelem összege 10%-ának kiszámítása után a jogosultsági hónapok száma az 1999. évre áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető.
A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egy összegben kifizetett bére után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehetőigénybe.
1999. évtől kezdődően a végkielégítés után nem jár adójóváírás.
35. sor: Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye
Ebben a sorban igazolja a munkáltató az adóév során az adóelőleg levonásánál a kötelezően fizetett nyugdíjjárulék és a magánnyugdíj-pénztári tagdíj után figyelembe vett 25%-os kedvezmény összegét ("b" oszlop).
Az 1999. évi kedvezmény alapjaként mindazokat az összegeket figyelembe kell venni, amelyek az adókötelezettség szempontjából az 1999. évi bevallásban elszámolásra kerülő jövedelmekből kerültek levonásra. Az érvényesíthető kedvezmény éves egyéni felső határát megemelheti az olyan jövedelem, melyet 2000. január 15-éig fizetett ki a munkáltató, de azt a járulékfizetés szempontjából már 2000-ben, az adóbevallásban viszont 1999. évi jövedelemként kell figyelembe venni.
Nem mentesíti a munkáltatót az M 30/99-es nyomtatvány 35. sorának kitöltése az alól a kötelezettsége alól, hogy 2000. január 31-éig a társadalombiztosítási egyéni nyilvántartása adataival egyező igazolást kell átadnia a magánszemélynek. Az igazolás tartalmazza az 1999. évben levont járulékok összegét és az azok alapjául szolgáló jövedelmet. Ezen igazolás tartalmazza az 1999. évben az adóbevallásban ténylegesen igénybe vehető kedvezmény alapját, mely bármely ok folytán (például év közben több munkáltatóval létesített a magánszemély munkaviszonyt) eltérhet a 35. sor "b" oszlopában szereplő összegtől.
(A munkáltató a tárgyhavi jövedelem-kifizetéssel egyidejűleg köteles volt az adóév folyamán a magánszemélyt írásban tájékoztatni az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról, a tőle levont nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékról, valamint a tagdíj összegéről.)
41. sor: Családi kedvezmény eltartottak után
Ebben a sorban kell igazolni a családi kedvezményt, mely eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából eltartottnak azt kell tekinteni, akire tekintettel családi pótlékot folyósítanak.
Egy és kettő gyermek esetén havi 1700 forint (éves szinten gyermekenként 20 400 forint), három vagy több gyermek esetén havi 2300 forint (éves szinten gyermekenként 27 600 forint) kedvezmény érvényesíthető.
Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál érvényesített a munkáltató.
A családi kedvezményt az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult. Amennyiben a családi pótlékot olyan magánszemély részére folyósítják, akinek az adójóváírás, a nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj, továbbá a nyugdíj, a gyes, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, az ösztöndíj, a szociális gondozói díj, a lelki segélyszolgálatért kapott díj, a nevelőszülői díj utáni adókedvezmények levonása után nincs adóelőlege a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez, az együtt élő házastársával közösen adott nyilatkozata alapján (élettárs, elvált szülő nem tehet ilyen nyilatkozatot) a kedvezményt a gyermekenként járó havi összeg egészére a házastárs érvényesítheti.
Ez a sor szolgál a súlyosan fogyatékos eltartott után a munkáltató által figyelembe vett kedvezmény igazolására is. Súlyosan fogyatékos eltartottanként, illetőleg rokkantsági járadékban részesülő magánszemély után a kedvezmény havi 2 600 forint (éves szinten legfeljebb 31 200 forint). '
A súlyosan fogyatékos eltartott gyermek esetében is az jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére (az előzőekben leírtak szerint), akinek a részére a családi pótlékot folyósítják.
Rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a folyamatos ellátásról gondoskodó, egy háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozik a munkáltatója felé, hogy folyamatosan gondoskodik a fogyatékos személy eltartásáról, és ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe.
42. sor: Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 1500 forint (éves szinten legfeljebb 18 000 forint) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyosan fogyatékosnak az tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenved vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A kedvezmény az erről szóló igazolás alapján- annak a hónapnak első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapos legalább egy napig fennállt.
43. sor: Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50%-a
Ez a sor tartalmazza a munkavállaló tag által vagy a munkáltató által a munkavállaló tag javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő nyugdíjpénztárába az év során befizetett összegnek az 50%-át.
44. sor: Önkéntes kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba befizetett összeg 25%-a
Ebben a sorban a munkavállaló tag által vagy munkáltatói tag által a magánszemély tag javára történő éves tagdíj, illetve azt kiegészítő befizetés 20%-át kell feltüntetni, amennyiben az a kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba történt.
A 43. és 44. sor együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemély 2020. január 1-je előtt betölti a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez esetben a 43. és 44. sor együttes összege a 130 000 forintot is elérheti. Az emelt őszszeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható.
48. sor: Magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés kedvezménye
Abban az esetben, ha a magánszemély a magányugdíjpénztári saját tagdíját kiegészíti, és az erről szóló megállapodás alapján a kiegészítő befizetés után járó 50%-os kedvezményt a munkáltató az adóelőleg levonásánál figyelembe vette, ebben a sorban kell feltüntetnie ezen kedvezmény összegét.
Nem jár kedvezmény arra a tagdíjkiegészítésre, amelyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett, mert ezt az összeget bevételként sem kell a magánszemélynél számításba venni.
Amennyiben az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári befizetést (43. sor), az önkéntes kiegészítő önsegélyző vagy egészségpénztárba történő befizetést (44. sor), a magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetést (48. sor) a magánszemély megbízása alapján a munkáltató, a bér kifizetője vonja le az 1999. december havi bérből és utalja át 2000. január 15-éig az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba és a magánnyugdíjpénztárba (a tagi befizetést, illetve tagdíj-kiegészítést), akkor az így teljesített befizetések (átutalások is) az 1999. adóévben befizetett összegnek tekintendők. Abban az esetben, ha a munkáltató munkáltatói tagként a más, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél (az 5. sornál) leírtak szerint teljesíti a hozzájárulást, akkor ezen befizetés után is 1999-ben érvényesíthető az adókedvezmény.
101. sor: A törvényben meghatározott végkielégítésnek a következő évre (évekre) átvitt része
Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év(évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani. Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg összegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.
Fontos! Ha a munkaviszony nem szűnt meg az 1999. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon még 1999-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, kivéve a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét, melyet 1999. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.
102. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.
103. sor: Az 1999-ben felvett osztalékelőleg
A "b" oszlopban kell szerepeltetni az 1999. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Az abból levont 20%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.
174. sor: Külföldön megfizetett (171. és 172. sorokhoz kapcsolódó) jövedelemadó
Ez a sor a külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (tájékoztató adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.
A külföldön megfizetett adót az MNB hivatalos, az év utolsó napján (1999. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó USA dollárban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt forintra átszámítani.
2. A személyi jövedelemadó megállapítása és elszámolása
A munkáltató annak a magánszemélynek az adóját állapítja meg és számolja el, aki nála 1999. december 31-én munkaviszonyban állt, és 2000. január 15-éig nyilatkozik arról, hogy nem kíván adóbevallást adni.
A nyilatkozat alapján a munkáltató köteles elszámolni dolgozójával, ha a következő feltételek teljesülnek.
- Kizárólag egy munkaviszonyból (bedolgozási jogviszonyból, munkaviszonynak minősülő egyéb jogviszonyból, kizárólag ugyanazon társas vállalkozásban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból) származó - adómentességet nem élvező-jövedelme van a magánszemélynek.
(A személyi jövedelemadó szempontjából társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, az erdőbirtokossági társulat és az MRP szervezet.).
- Kizárólag egy munkáltatótól, de több jogviszonyból származó (kivéve a mezőgazdasági össztermelésből), olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelme van a magánszemélynek, amellyel szemben tételesen igazolt költségeket nem kíván elszámolni. A költségtérítés címén szerzett bevétellel szemben bizonylat nélkül elszámolható költségek nem zárják ki a munkáltató elszámolási kötelezettségét. A belföldi kiküldetési rendelvény alapján kifizetett bizonylat nélkül elszámolható mértéket meg nem haladó gépjármű költségtérítés (ezt az elszámolásban szerepeltetni nem kell) kivételével a gépjármű-költségtérítéssel szemben minden költséget (ide értve az üzemanyagköltséget is) csak útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. A munkáltató nem számolhat el azzal a dolgozójával, aki bármilyen gépjárművel kapcsolatos költséget útnyilvántartás alapján számol el.
- A magánszemélynek a nyugdíja, az adóköteles társadalombiztosítási ellátása, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítők részére fizetett illetménye, továbbá a jogszabály alapján folyósított munkanélküli ellátása mellett kizárólag egy munkáltatótól származó, az elszámolást ki nem záró jövedelme van.
- Az év során a magánszemélynek kizárólag egymást követően (tehát nem egyidejűleg) több munkáltatónál létesített munkaviszonyból származott az előzőekben felsorolt jövedelme, és az erről szóló igazolást átadta a munkáltatójának.
Az előzőekben felsorolt előírásokon túl az elszámolásnak további feltétele, hogy a magánszemély
- az év utolsó napján munkaviszonyban állt;
- végkielégítésből származó jövedelmét az évek között nem kell megosztania;
- az 1999. évben befektetési adóhitel címén adókedvezményt nem vesz igénybe és fennálló adóhitele sincs;
- osztalékból, árfolyamnyereségből, ingatlan bérbeadásából származó jövedelme kizárólag a munkáltatójától (társaságától) származik;
- vagyonátruházásból származó bevételéből jövedelme nem keletkezik;
- nem egyéni vállalkozó;
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tagja és a támogatói adományból jóváírt összeget kizárólag a munkáltatója (társasága) fizette be;
- nem kell 1999-ben visszafizetnie 1998. év előtt igénybe vett adóalap csökkentő vagy adókedvezményt, kivéve azt az esetet, amikor a magánszemélyt az állami adóhatóság határozattal kötelezi a visszafizetésre vagy az szja-törvény előírásai szerint köteles a kedvezményt év közben visszafizetni;
- az adóelölelt fizetésre vonatkozó szabályok szerint a költségkülönbözet, vagy az adóelőleg különbözet miatt 12%os adófizetési kötelezettség nem terheli;
- mezőgazdasági őstermelésből nincs bevallás köteles jövedelme.
Elszámolhat viszont a munkáltató azzal a mezőgazdasági kistermelővel, akinek az ebből a forrásból származó bevétele az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, vagy akkor is, ha meghaladja ugyan, de kistermelői bevétele kizárólag a munkáltatótól származik és a munkáltató részére 9963. számú nyilatkozatot ad. (Tájékoztatásul a l3. sz. mellékletként megtalálható a 9963. számú nyilatkozat.) Ez utóbbi nyilatkozatot az a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő adhat, akinek e tevékenységéből származó bevétele évi 250 ezer forint feletti, de az 1 millió 5 százezer forintot nem haladta meg és rendelkezik a bevételének legalább 20%-át kitevő értékben, a tevékenységével összefüggésben felmerült, nevére szóló számlákkal. Nem adhat viszont nyilatkozatot a munkáltató részére (és a munkáltató nem számolhat el vele) az a kistermelő, aki általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy más okból (például alkalmazottat foglalkoztatott) bevallási kötelezettsége keletkezik.
A munkáltató e feltételek fennállását nem köteles vizsgálni, de célszerű felhívnia dolgozó (a tag) figyelmét a szükséges tudnivalókra, valamint - amennyiben tudomása van a nyilatkozattételt kizáró körülményről - arra, hogy dolgozójának adóbevallást kell adnia nyilatkozat helyett.
Az adómentes bevételek nem érintik a munkáltató adómegállapítási, - elszámolási kötelezettségét (azok, amelyeket a magánszemélynek nem kell bevallania, és az összjövedelemhez nem kell hozzászámítania).
Nem zárja ki a munkáltatói elszámolás lehetőségét az egyéb feltételek fennállása esetén, ha a magánszemély a munkaviszony létesítését megelőzően alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező alkalmi munkavállaló volt, és az e jogviszonyából keletkezett jövedelméről az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója által készített igazolást a munkáltatójának átadta.
A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia és nem keletkezik munkáltatói (társasági) elszámolási kötelezettség, ha 1999-ben csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme volt és/vagy olyan jövedelme volt, melyet nem kell bevallani és/vagy a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme volt feltéve, hogy az osztalékból a társaság az adót levonta, és/vagy adóbevallási kötelezettségének (ha annak feltételei fennállnak) a 9963. számít egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz eleget. Amennyiben az előzőekben említettek mellett a magánszemélynek kizárólag a magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként volt jövedelme és nyilatkozatot adott a magánnyugdíjpénztárnak arról, hogy az adóévben adófizetési kötelezettsége nem lesz, akkor szintén nem keletkezik elszámolási kötelezettsége a kifizetőnek.
Nem számolhat el a munkáltató azzal a dolgozójával, aki nem rendelkezik adóazonosító jellel, továbbá akinek más forrásból is származott adóköteles jövedelme, pl.: ha az érdekképviseleti szervezettől kapott üdülési költséghozzájárulást függetlenül attól, hogy melyik érdekképviseleti szervezettől kapta a dolgozó e juttatást és mely forrásból biztosították annak fedezetét.
A 2000. január 1-je utáni munkahely változtatás esetén a dolgozóval az a munkáltató számol el, amelyhez a magánszemély a nyilatkozatát benyújtotta. Ha a magánszemély az új munkáltatójához nyújtotta be a nyilatkozatát, akkor csatolja annak a munkáltatónak az 1999. évi jövedelemigazolását, amelynél 1999. december 31-én munkaviszonyban állt. Ha a magánszemély 2000. január 1-je után szünteti meg a munkaviszonyát, de 2000. január 15-éig nem létesít írj munkaviszonyt és korábbi munkáltatójának sem ad nyilatkozatot, akkor adóbevallást kell adnia. Így kell eljárnia akkor is, ha a magánszemély ugyan új munkaviszonyt létesített 2000. január 1-je után, de egyik munkáltatójának sem adott az elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
A sorkatonai szolgálatra bevonuló fiatal munkaviszonya nem szűnik meg, ezért minden munkáltató köteles a bevonult sorkatonával elszámolni, ha annak egyéb feltételei fennállnak. A sorkatona is 2000. január 15-éig közli a munkáltatójával, hogy adóbevallást kíván-e benyújtani vagy kéri az elszámolást. (Ha a sorkatona az adóbevallást választja, akkor közölnie kell a munkáltatójával azt a postai címet is, ahová a jövedelemigazolás megküldését kéri. A munkáltató a I/1. pontban ismertetett igazolást 2000. január 31-éig küldi meg a sorkatona által megjelölt címre. Az adóbevallást a sorkatonának az állandó lakóhelye szerinti APEH igazgatósághoz kell benyújtania.) Ugyanez a szabály vonatkozik a gyed-en, illetve gyes-en lévő magánszemélyre is.
A bevételből levonható összegre (például szakszervezeti, illetve kamarai tagdíj) és az adócsökkentő kedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat, ha azokat az adóelőleg megállapításához még nem nyújtották be, 2000. február 20-áig kell a munkáltató részére átadni. (Ilyenkor a sorkatonának meg kell jelölnie az értesítési címét.)
A magánszemély nyilatkozatait és igazolásait - ha adóját a munkáltató állapítja meg - a munkáltató köteles az elévülési idő végéig megőrizni.
Az adókedvezmények igénybevételére jogosító igazolásokkal kapcsolatos részletes tudnivalók a III. fejezetben találhatók.
Az 1999. évi adóköteles jövedelem és személyi jövedelemadó megállapítását, elszámolását legkésőbb 2000. március 20-áig írásban közölni kell a dolgozóval. Nincs akadálya annak, hogy a munkáltató előbb készítse el az elszámolást és erről az igazolást a magánszemély részére olyan időpontban adja át - például március 1. és március 10-e között -, hogy a magánszemély által a családi kedvezmény igénybe nem vehető részét a házastárs adóbevallásában (munkáltatói elszámolásában) érvényesíthesse a március 20-i határidőig. Az elszámolással kapcsolatos esetleges jogvitában a munkáltató adóhatósága dönt.
Az elszámoláshoz a 4-8. számít mellékletek szerinti M29/99., M29/1/99., M29/A/99., M29/B/99. és M29/C/99. jelű nyomtatványminták készültek.
Fontos! Az elszámolást az említett nyomtatványokon, vagy annak fénymásolt példányán kell elkészíteni. A nyomtatványokon feltüntetett sorszámok megegyeznek a személyi jövedelemadó-bevallási nyomtatvány sorainak számozásával. (A nyomtatványok kitöltéséhez a 9953. számít személyi jövedelemadó-bevallás írt mutatója-példákkal is-további hasznos segítséget ad.)
Kitöltési útmutató az M29/99. jelű nyomtatványhoz (4. sz. melléklet)
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jel közlésével együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó esetében az adóazonosító jel kódkockáiba az útlevélszámot kell beírni azzal, hogy az útlevélszám első jegye (ez lehet betű is) elé X-et kell írni.
Az M29/99-es nyomtatványon fel kell tüntetni azon táblák számát, melyek a munkáltatói elszámolás részeként felhasználásra kerültek. Ilyen lehet:
- M29/l/99.
Az 1999. évi személyi jövedelemadó megállapítása kiegészítő tábla, mely a külföldön is adóköteles jövedelmek részletezését, valamint az elkülönülten adózójövedelmeket és ezek adóját tartalmazza.
- M29/A/99. és M29/B/99.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárt támogatói adomány, a megfizetett biztosítási díj, továbbá a közhasznú szervezetnek történt befizetés után igénybe vehető adókedvezmények részletező adatait tartalmazza.
- M29/C/99.
A családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges-az eltartottak adatait tartalmazó tábla.
A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes tudnivalók e fejezet végén találhatók.
Az erre szolgáló kódkockában "1"-es vagy "2"-es számmal kell jelölni a magánszemély által az erre szolgáló borítékban elhelyezett rendelkező nyilatkozatok számát is. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalók a IV. fejezet első, általános részében találhatók.)
1. sor: A munkaviszonyból származó bérjövedelem
Ez az összeg tartalmában megegyezik a munkáltatói jövedelemigazolás I. sorában szereplő jövedelemmel, kivéve, ha a munkavállaló az 1999-es adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezett és az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás egyéb feltételei fennállnak. Ilyei esetben a munkavállaló kérésére a munkáltató bérjövedelemként veszi figyelembe az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító (megyei- illetve fővárosi munkaügyi központ kirendeltsége, vagy megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője) által igazolt ellátási alap összegét.
Amennyiben a magánszemély kamarai tag, de a tagdíjat önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni, úgy a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíj összege a kamara igazolása alapján a bérből levonható. Abban az esetben, ha a 12. sorban a más önálló tevékenységből származó jövedelmek között, annak a tevékenységnek az ellenértéke is szerepel, amellyel összefüggésben a kamarai tagdíjat fizette a magánszemély, úgy a 10%-os elismert költséghányadban elszámoltnak kell tekinteni a kamarai tagdíj összegét.
2. sor: Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonnyal kapcsolatban kifizetett költségtérítést. Ha a költségtérítés jogszabályon alapult, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeget az "a" oszlopban, az ennek levonása után fennmaradó adóköteles részt pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni. A nem jogszabályon alapuló költségtérítés esetén a teljes összeget a "c" oszlopban kell feltüntetni (a "b" oszloppal egyezően).
3. sor: Külszolgálatért kapott jövedelem
Ebben a sorban az igazolás 3. sorában ismertetett bevételt ("b" oszlop) bizonylat nélkül elszámolható költséget ("a" oszlop) és a jövedelmet ("c" oszlop) kell feltüntetni.
4. sor: Más bérjövedelem
Ebben a sorban az igazolás 4. sorához fűzött tájékoztató szerinti jövedelmeket kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a munkanélküli ellátásokat, a társadalombiztosítási szervezet által fizetett táppénzt és gyermekgondozási díjat, ha azt nem a munkáltató fizette ki és arról a társadalombiztosítási szervezet a munkáltató (társaság) felé adatot nem szolgáltatott, de a magánszemély az erről szóló igazolást a munkáltatójának átadta.
5. sor: Más nem önálló tevékenységekből származó jövedelmek
Ebben a sorban az igazolás 5. sorában szereplőjövedelmet kell feltüntetni, amennyiben azt a munkáltató (társaság) fizette ki.
6. sor: Más nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés
Ez a sor szolgála nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kifizetett költségtérítésből származó jövedelem feltüntetésére. A bizonylat nélkül elszámolható részt az "a" oszlopban, a bruttó bevételt (kifizetést) a "b" oszlopban, a kettő különbözeteként jelentkező jövedelmet pedig a "c" oszlopban kell szerepeltetni.
7. sor: A törvényben meghatározott is az állami végkielégítésnek az 1999. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része
Ez a sor szolgál az 1999-ben kifizetett, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének feltüntetésére, ha azt teljes egészében 1999. évi jövedelemként kell figyelembe venni. Ez akkor lehetséges, ha a munkaviszony megszűnésétől számítva az adóév végéig még legalább annyi teljes hónap van hátra, ahány hónapra jutó végkielégítést kapott a magánszemély. (Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a magánszemélynek adóbevallást kell készítenie!)
A munkaviszony megszűnésének napja nem azonos az utolsó munkában töltött nappal!
A törvényben meghatározott mértéket meghaladó részt a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között az 5. sorban kell szerepeltetni.
11. sor: Szellemi tevékenység jövedelme
Ez a sor szolgál az igazolás 11. sorában meghatározott szellemi tevékenységből származó jövedelem feltüntetésére. A "b" oszlopba a bruttó összeget, a "c" oszlopba ennek 90%-át kell beírni. Az e tevékenységgel kapcsolatban fizetett költségtérítés is a bevétel része, vagyis annak is a 90%-át kell jövedelemnek tekinteni.
12. sor: Más önálló tevékenységből származó jövedelem
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás 12. sorában megjelölt jogcímeken kifizetett összegek bruttó értékét. A "c" oszlopban jövedelemként a kifizetés teljes összegének 90%-át kell szerepeltetni. Az elismert költséghányad nyújt fedeztetet a jogszabály alapján kötelezően fizetett kamarai tagdíjra is. Önálló tevékenységből származó bevétel esetén az 1. sorban nem lehet a bérjövedelmet az egyébként levonható kamarai tagdíjjal csökkenteni. Az e tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítés is a bevétel része.
Abban az esetben, ha a dolgozó (tag) a munkáltató társaság) felé bármely önálló tevékenység (11-12. sorok) ellenértékének kifizetésekor az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelem megállapításához tételes költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot tett, úgy a 90%-os jövedelemszámítás szabályát semmilyen önálló tevékenységéből származó jövedelmére sem alkalmazhatja. Ekkor a magánszemély adóbevallásra kötelezett.
13. sor: Nyugdíj
A nyugdíj összegét a nyugdíjfolyósító szervezet igazolása, illetőleg évközi változás esetén a magánszemély nyilatkozata alapján kell az elszámolás "b" oszlopában feltüntetni.
Itt kell szerepeltetni azokat a jövedelmeket is, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjnak minősülnek, de azokat nem a nyugdíjfolyósító szervezet fizette ki. Az adóköteles baleseti járadék nem minősül nyugdíjnak, azt mint adóköteles társadalombiztosítási ellátást, egyéb bérjövedelemként és a 4. sorban kell szerepeltetni.
14. sor: Szociális gondozásért, lelki segélyszolgálatért kapott jövedelem
Az igazolás 14. sorának "b" oszlopában szereplő összeget kell e sor "b" oszlopában feltüntetni, mely a munkáltatótól, vagy az összevont bérszámfejtési körbe tartozó kifizetőtől szárinazott, de nem a munkaviszonyra tekintettel fizették ki.
15. sor: Egyéb, nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni az igazolás 15. sorában szereplő összeget.
Gyes
A munkáltató által, valamint a társadalombiztosítási szervezet által kifizetett és igazolt gyermekgondozási segély összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopába beírni.
Ösztöndíj
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell feltüntetni az igazolás l5. sorában megjelölt ösztöndíjat, ha azt a munkáltató (társaság) fizette ki a magánszemély részére.
16. sor: A 13-15. sorokba írt összegek együttesen
Ennek a sornak a "c" oszlopában kell összesíteni a 13-15. sorokban szereplő adókedvezményre jogosító jövedelmeket.
19. sor: Külföldi kiküldetésből származó jövedelem
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell szerepeltetni a munkaviszonynak nem minősülő nem önálló és az önálló tevékenységgel összefüggésben külföldi kiküldetés esetén kifizetett teljes összeget. A bizonylat nélkül elszámolható részt-az igazolás 3. sorában leírtak szerint kell megállapítani - az "a" oszlopban, míg a fennmaradó részt (jövedelmet) a "c" oszlopban kell feltüntetni.
20. sor: Egyéb jogcímen kapott jövedelem
Ez a sor tartalmazza azokat a juttatásokat és egyéb jogcímen kifizetett jövedelmeket, amelyekkel szemben nem lehet költséget elszámolni. (Lásd az igazolás 20. soránál leírtakat).
21. sor: Összes belföldön adóköteles jövedelem
Ez a sor tartalmazza a Magyarországon adóköteles összevont - adóalapba tartozó - jövedelmek együttes összegét (1-20. sorok "c" oszlopainak együttes összege).
22. sor: Összes külföldön (is) adóköteles jövedelem
Ebben a sorban a külföldön is adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelmek együttes összegét kell szerepeltetni (M/29/1/99. sz. tábla 173. sor "b" oszlopa). A külföldön is adóköteles jövedelmek részletezését az M29/1/99. sz. tábla 171. és 172. sorai tartalmazzák. E sor "a" oszlopába az M29/1/99. sz. tábla 173. sora "a" oszlopában feltüntetett bérnek minősülő részt kell beírni.
23. sor: Összevont adóalap összege
Ennek a sornak a "c" oszlopába a 21. és 22. sorok együttes összegét kell beírni. Az "d" oszlopban az 1-4. sor "c" oszlopába, valamint a 22. sor "a" oszlopába írt jövedelmeket együttesen kell feltüntetni.
31. sor: A számított adó (a 23. sor összegének adója)
Ebben a sorban kell feltüntetni a 23. sorban szereplő jövedelmek számított adóját, melyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kell megállapítani.
33. sor: A külföldön megfizetett adó kedvezménye
Ennek a sornak a "b" oszlopában kell a külföldön igazoltan megfizetett, vagy az átlagos adókulccsal kiszámított adó összegét feltüntetni. Az "a" oszlopba az átlagos adókulcsot kell beírni. A külföldön megfizetett adó kedvezményétiek összegét a következők szerint kell kiszámítani.
A számított adót (31. sor) el kell osztani az összevont adóalappal (23. sor), melynek eredményeként átlagos adókulcsot kapunk. A hányadost kettő tizedesjegyből egész számra kerekítve kell meghatározni, a kerekítés általános szabályai szerint (Pl.: 38,42 kerekítve 38%)
Ezzel az átlagos adókulccsal meg kell szoroznia külföldön adózott jövedelmet, és az így kiszámított összeget kell e sorban a "b" oszlopban adókedvezményként szerepeltetni.
Amennyiben a jövedelem olyan országból származik, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye (M29/1/99. sz. kiegészítő tábla 172. sor), a levonás nem haladhatja meg sem a külföldön igazoltan megfizetett adó forintra átszámított összegének (M29/1/99. sz. kiegészítő tábla 174. sor "b" oszlop), sem a számított adónak (31. sor "c") a 90%-át. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kiszámított adókedvezmény meghaladja a külföldön megfizetett adó összegét (174. sor), akkor a 33. sorban a 174, sor 90%-át kell figyelembe venni. Ha a külföldön megfizetett adó 90%-a több, mint a számított adó 90%-a, akkor ebbe a sorba a számított adó 90%-át kell beírni. Ha az M29/1/99. sz. kiegészítő tábla 171. sorában feltüntetett jövedelem olyan országban adóköteles, amellyel van a kettős adózást kizáró egyezményünk és az egyezmény nem a külföldön megfizeteti adó beszámítását teszi lehetővé, akkor nincs jelentősége annak, hogy a magánszemély ténylegesen mennyi adót fizetett külföldön, az átlagos adókulccsal meghatározott összeg teljes egészében kedvezményként érvényesíthető. Ez esetben azonban az M29/1/99. sz. kiegészítő-tábla 174. sorában a külföldön megfizetett adó összegét nem kell szerepeltetni.
A külföldön megfizetett adót az év utolsó napján érvényes, az MNB által jegyzett devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Olyan pénznem esetében, melynek nincs az MNB által jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, a megszerzés évének utolsó napján érvényes USA dollárban megadott árfolyamát kell figyelembe venni.
Figyelem! Amennyiben nemzetközi egyezmény egy adott jövedelem adóztatására (adóztathatóságára, a beszámítására stb.) a személyi jövedelemadó szabályaitól eltérően rendelkezik, a nemzetközi egyezményben foglaltakat kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a magánszemélynek kizárólag olyan jövedelme van, amely kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján külföldön adóköteles, úgy adóbevallás adására nem kötelezett, vagyis a munkáltatónak sem kell az elszámolást elvégeznie. Ez esetben azonban, függetlenül attól, hogy a magánszemély elszámolásra tett nyilatkozatot az M 30/99. számú igazolást ki kell adni részére és az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatványon kell teljesíteni, melynek kitöltése során az "e" és az "f" oszlopokban adat nem szerepelhet, kivéve, ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.
34. sor: Adójóváírás
A bérjövedelemmel (is) rendelkező magánszemély számított adójának összegét csökkenti az adóévben megszerzett bér (23. sor "a" oszlop) 10%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forint, azaz legfeljebb 36 000 forint feltéve, hogy a magánszemély éves - az adóbevallásban szereplő - összes jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg.
Ha a magánszemély 1999. évi összes jövedelme, vagyis az összevont adóalap összege (23. sor "c" oszlop), valamint az elkülönülten adózó jövedelmei (M29/1/99-es tábla 161. sor "a" oszlopa) együttesen meghaladják az 1 millió forintot, ezen a jogcímen adókedvezmény a munkáltatói elszámolásban és az adóbevallásban sem érvényesíthető.
Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe az igazolásnál leírtak szerint.
35. sor: Nem megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a
Ennek a somok a "b" oszlopa szolgál a nem megállapodás, hanem az 1999. évben kötelezően fizetett nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj utáni kedvezmény feltüntetésére, mely a levont járulék 25%-a. A részletes szabályok az igazolás 35. soránál találhatók.
36. sor: A nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelmek (a 16. sorba írt összeg) adója
Ebben a sorban a "b" oszlopban az elszámolás 16. sorában feltüntetett jövedelem után a 30. § szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.
38. sor: A 33-36. sorokba írt összegek együttesen
Ebben a sorban a "c" oszlopban kell összesíteni a 33-36. sorokban szereplő tételek együttes összegét.
39. sor: Az összevont adóalap adója
Ennek a sornak a "c" oszlopába a 31. sor összegéből a 36. sor összegének levonása után megmaradt adó összegét vagy nullát kell beírni.
41. sor: Családi kedvezmény
Ebben a sorban kell a családi kedvezményt szerepeltetni a "c" oszlopban. Az igazolás 41. soránál leírtakról némileg eltérően, ezen adókedvezmény év végi érvényesítési szabályai a következük.
A családi kedvezményt az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult. Előfordulhat olyan eset, hogy a családi pótlékot olyan magánszemély nevére folyósítják, akinek a 33-36. sorok adókedvezményeinek a számított adóból (31. sor "c" oszlop) történő levonása után nincs a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendő adója. Ebben az esetben a családi kedvezmény nem érvényesíthető részét (104. sor "c" oszlopa) annak a munkáltatónak kell igazolnia aki (amely) a családi pótlékban részesülő magánszemélyt foglalkoztatja. Tekintettel arra, hogy a családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a családi pótlékban részesülő magánszeméllyel együtt élő házastársa érvényesítheti az adóévről benyújtandó 9953-as adóbevallásában, illetve, ha annak feltételei fennállnak a munkáltatói elszámolásában, a családi pótlékban részesülő magánszemély - amennyiben az ő oldaláról a munkáltatói elszámolás feltételei fennállnak - az M 29/99. számú elszámolásának 104. sorában feltüntetett összeget érvényesítheti a házastárs munkáltatója, illetve a házastárs a 9953-as adóbevallásában.
Ennek feltétele, hogy mindkét magánszemély feltüntesse az eltartott gyermek(ek) természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét. Erre szolgál az M29/C/99-es tábla.
Abban az esetben, ha a családi pótlékban részesülő magánszemély 1999. évi adóját nem a munkáltatója állapítja meg. az önadózó házastárs az általa igénybe nem vehető családi kedvezmény összegéről adott írásbeli nyilatkozatát a házastárs munkáltatójának adja át.
Elképzelhető, hogy a családi kedvezmény megosztott érvényesítése a rendelkezésre álló határidők letelte előtt nem valósítható meg. Szükség szerint önellenőrzéssel lehet a kedvezményt megosztani. Erre a lehetőségre célszerű felhívni a dolgozó figyelmét.
A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a róla folyamatosan gondoskodó, egy háztartásban élő magánszemélyek közül egy érvényesítheti a családi adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét, mivel ezen adatokat fel kell tüntetni a munkáltatói elszámoláson (M29/C/99-es tábla). (Ha a kedvezményt igénybe venni kívánó magánszemély adóbevallást nyújt be, úgy abban kell az előzőekben leírt adatokat szerepeltetnie.)
42. sor: Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg
A súlyosan fogyatékos magánszemélyt havi 1500 forintos összegű adókedvezmény illeti meg. A fogyatékosságot a törvényben meghatározott módon igazolni kell. A kedvezmény attól a hónaptól jár, amikor a fogyatékosság az adott hónapban legalább egy napig fennállt.
Figyelem! Ez a kedvezmény az adózó személyéhez kapcsolódik, ezért akkor is jár a fogyatékosnak, ha gondozója családi kedvezményt érvényesít. Az a magánszemély, aki súlyosan fogyatékos magánszemélyt (gyermeket) tart el, nem ezen a címen vehet igénybe kedvezményt (lásd a családi kedvezménynél leírtakat).
E sor "c" oszlopába beírható adókedvezmény legfeljebb 18 000 forint lehet.
43. sor: Önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett összeg 50%-a
A magánszemély tag, vagy javára a munkáltató által az önkéntes kölcsönös kiegészítő nyugdíjpénztárba befizetett tagdíj, illetve a munkáltatótól származó-a magánszemély egyéni számláján jóváírt - adomány 50%-a adókedvezmény címén igénybe vehető. A kedvezmény összegét a pénztár igazolása alapján kell meghatározni és a "b" oszlopban kell feltüntetni.
44. sor: Önkéntes kiegészítő önsegélyező vagy egészségpénztárba befizetett összeg 25%-a
Ennek a sornak a "b" oszlopa szolgál a kiegészítő önsegélyező és/vagy egészségpénztárba a tag, vagy helyette a munkáltatója által befizetett összeg 25%-árak feltüntetésére. A kedvezményt a pénztár igazolása alapján kell figyelembe venni.
45. sor: A 43. és 44. sorokba írt összegek együttesen
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba a tag vagy javára a munkáltató által, befizetett tagdíj után együttesen igénybe vehető adókedvezmény összegét kell e sor "c" oszlopába beírni. Az igénybe vehető összeg több pénztárban való tagság esetén sem haladhatja meg a 100 ezer forintot. A 100 ezer forint további 30 ezer forinttal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Az emelt összeg utoljára a magánszemély öregségi nyugdíja megállapításának évében alkalmazható.
46. sor: Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék 25%-a
Ebben a sorban kell feltüntetni a magánszemély által átadott - a társadalombiztosítási szervezet által kiállított - igazolás alapján igénybe vehető kedvezmény összegét, amennyiben a magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára olyan társadalombiztosítási megállapodást kötött, melynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából összeget fizetett be.
A befizetés 25%-át kell a "c" oszlopban feltüntetni.
47. sor: Megállapodás alapján fizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj 25%-a
Ha a magánszemély a magán nyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján valamely magánnyugdíjpénztárral kötött tagdíjfizetésre megállapodást, aminek alapján saját maga és/vagy más magánszemély javára fizetett be a nyugdíjpénztárba tagdíjat, akkor a befizetett összeg 25%-át érvényesítheti adókedvezményként, melyet e sor "c" oszlopába kell beírni.
A kedvezmény a pénztár igazolása alapján érvényesíthető.
48. sor: magánnyugdíjpénztári tagdíjat kiegészítő befizetés 50%-a
Amennyiben a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja és a kötelezően fizetendő 6%-os tagdíját - megállapodás alapján - kiegészíti a magánnyugdíjpénztár igazolása alapján ezen összeg 50%-át adókedvezményként érvényesítheti.
Fontos tudnivaló, hogy a kedvezmény nem jár arra a tagdíjkiegészítésre, melyet a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalás alapján fizetett be. (Ez az összeg ugyanis nem része az összevont adóalapnak!)
49. sor: Szellemi tevékenység adókedvezménye
Ebbe a sorba a magánszemély 11. sorban feltüntetett szellemi tevékenységéből származó jövedelmének a 25%-át kell beírni. Az ezen a címen igénybe vehető kedvezmény összege nem lehet több 50 ezer forintnál.
50. sor: Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
Ebben a sorban a pénzintézet igazolása alapján az 1993. december 31-e után a pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg 20%-át kell szerepeltetni. A kedvezményt a hitelszerződésben adósként megnevezett magánszemély veheti igénybe, ha többen vannak megosztva is. Az adókedvezmény nem haladhatja meg a 35 ezer forintot, akkor sem, ha a hitelszerződésben több adóst jelöltek meg.
51. sor: Felsőoktatási tandíjhoz kapcsolódó adókedvezmény
Ebben a sorban a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás szerint befizetett éves tandíj és/vagy költségtérítés összegének a 30%-át kell szerepeltetni, mely nem haladhatja meg tanulmányi hónaponként a 6 ezer forintot, azaz legfeljebb az adóévben a 60 ezer forintot. A "nulladik" évfolyamra tekintettel fizetett tandíj vagy költségtérítés nem minősül kedvezményre jogosító befizetésnek.
Az adókedvezmény hallgatónként vehető figyelembe. A kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha a tandíjat a felsőoktatásról szóló törvényben felsorolt oktatási intézményben (az intézmények részletes felsorolása a 9953-as személyi jövedelemadó bevallás útmutatójában is megtalálható), hitelesített iskolai rendszerű első alapképzésben résztvevő hallgató képzése után kellett megfizetni. A kedvezmény igénybevételére a hallgató szülője, nagyszülője, házastársa vagy testvére közül az jogosult, akit a hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként feltüntettek. Az igazoláson a hallgató nevének is szerepelnie kell.
Tájékoztotás. Az 1998. évtől kezdődően lehetőség van az éves tandíj utáni adókedvezmény halasztott igénybevételére. A halasztás lehetőségével az a volt hallgató élhet, akinek az adott évben fizetett tandíja után kedvezményt senki nem vett igénybe és hallgatói munkadíjkedvezményt (52. sor) hallgatóként nem érvényesített.
52. sor: Felsőoktatási hallgatói munkadíjkedvezmény
Ez a sor szolgál a hallgatói munka díjkedvezmény érvényesítésére. A hallgatói díjkedvezményt a munkáltató akkor veheti figyelembe, ha a magánszemély a munkáltatótól szerzett díjkedvezményre jogosító munkadíjat.
A kedvezmény legfeljebb a hallgatói normatíva kétszeres összegének (140 ezer Forint) felülről számított adójával egyező. A kedvezmény kiszámításakor meg kell határozni az összevont adóalap adóját a hallgatói munkadíjjal és anélkül is. A különbözetet kell ebben a sorban ("c" oszlop) feltüntetni, feltéve, hogy a tandíj címén igénybe vehető adókedvezmény összegét a munkadíjkedvezmény címén levont összeggel csökkentik. A kedvezményt a felsőoktatási intézmény igazolása alapján lehet igénybe venni. Itt kell jelezni a "b" oszlopban a kedvezmény alapjául szolgáló összeget is.
54. sor: A lakáscélú megtakarítás 20%-a, legfeljebb 12 000 forint
Az adókedvezmény szempontjából legfeljebb 60 000 forint lakáscélú megtakarítás 20%-át lehet figyelembe venni az illetékes pénzintézet által kiállított igazolás alapján, feltéve, hogy az erre irányuló szerződést 1997. január 1-jét megelőzően kötötték.
55. sor: Az 41-54. sorokba írt összegek együttesen
Az összevont adóalap adójának összegéig igénybe vehető adókedvezmények együttes összegét (41-54. Sorok "c" oszlopa) kell ennek a sornak a "c" oszlopában szerepeltetni.
56. sor: Az M29/A/99. és az M29/B/99. táblában szereplő adókedvezmények
Mielőtt ebben a sorban adatot tüntet fel a munkáltató, ki kell töltenie az egyes adókedvezmények részletező adataira vonatkozó M29/A/99-es táblát. Az M29/A/99. sz. tábla 198. sorában szereplő összeget kell e sor "c" oszlopába beírni. Amennyiben a fennmaradó összevont adóalap utáni adó összege az M29/A/99-es táblán részletezett adókedvezményre nem nyújt fedezetet, úgy a magánszemélyt nyilatkoztatni kell arról, hogy az ott szereplő adókedvezményből melyiket és milyen összegben kívánja érvényesíteni. A nyilatkozaton, melyet a munkáltató az elévülési időig köteles megőrizni, fel kell tüntetni a magánszemély nevét, lakcímét és adóazonosító jelét is. A nyilatkozatot a magánszeméllyel alá kell íratni.
A munkáltató csak a magánszemély által átadott igazolások alapján érvényesíthet adókedvezményt. Az igazulások őrzéséről a munkáltatónak kell gondoskodnia.
58. sor: Összes adókedvezmény
Ez a sor szolgál az igénybe vett adókedvezmények (55. és 56. sorok) együttes összegének feltüntetésére.
59. sor: Az összevont adóalapot terhelő, kedvezményekkel csökkentett adó
Ebben a sorban a 39. sor összegéből az 58. sor összegének levonása után fennmaradó összeget kell szerepeltetni. Amennyiben az 58. sorban feltüntetett összes adókedvezmény összege több, mint a 39. sorban szereplő összevont adóalap adója, úgy ide "0"-át kell írni, mivel az elszámolásban szereplő adókedvezményt legfeljebb az összevont adóalap adójának mértékéig lehet figyelembe venni.
61. sor: Külön adózó jövedelmek adója
Ebben a sorban kell feltüntetni az M29/1/99. sz. kiegészítő tábla 148-159. sorainak figyelembevételével kiszámított adó összegét, melyet a 161. sor "b" oszlopa tartalmaz.
81. sor: Az 1999. évi adó összege
Ebben a sorban a "c" oszlopban kell a magánszemély 1999. évi összevont adóalapja adójának (59. sor) és külön adózójövedelme adójának (61. sor) együttes összegét feltüntetni.
82-89. sorok: A fizetendő vagy visszajáró összeg kiszámítása
A 82. sor "b" oszlopába a munkáltatói jövedelemigazolás 82. sorával egyező összeget kell beírni. Továbbá itt kell feltüntetni adóelőlegként az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállaló részére a kiállító által igazolt bérjövedelem 10%-át is.
A kiszámított adót a munkáltató összeveti a már levont adóelőleg (82. sor "b" oszlop) és levont forrásadó (83. sor "b" oszlop) együttes összegével (85. sor) és megállapítja a levonandó adótartozást vagy a visszafizetendő adóelőleget. Az adótartozást a 88. sorba, a visszajáró adóelőleget a 89. sorba kell beírni.
102. sor: Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj
Ebben a sorban kell feltüntetni a bérből levont és/vagy a magánszemély által igazoltan megfizetett munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat és az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható igazoltan megfizetett (jogszabály alapján kötelezően fizetett) kamarai tagdíj összegét, amelyet az 1. sorban feltüntetett bér összegénél csökkentő tételként vett figyelembe a munkáltató.
103. sor: Az 1999-ben felvett osztalékelőleg és adója
Ebben a sorban kell feltüntetni az 1999. évben osztalékelőleg címén megszerzett jövedelmet. A "b" oszlopba a levont 20%-os adó összegét kell beírni.
104. sor: A családi pótlékban részesülő által nem érvényesíthető családi kedvezmény összege
Ez a sor szolgál a családi kedvezmény év végén nem érvényesíthető részének feltüntetésére. Itt akkor szerepelhet adat, ha a 39. sor "C" oszlopában feltüntetett összeg alacsonyabb, mint a családi pótlék igénybevételére jogosultnál figyelembe vehető, személyi jövedelemadó törvényben biztosított családi kedvezmény összegénél. (Részletesen: az M30/99. és M29/99. sz. nyomtatványok kitöltési útmutatójának 41. soránál leírtak.)
A kiegészítő táblát csak akkor kell csatolni az elszámoláshoz, ha a magánszemélynek volt 1999-ben a munkáltatótól származó külföldön is adóköteles jövedelme és/vagy elkülönülten adózójövedelme.
A nyomtatványon a munkáltató és a dolgozó adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni. Fel kell tüntetni az M29/99. számú lap sorszámát is.
171. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles jövedelem
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján megszerzett, olyan külföldön adóköteles jövedelmet, melynek beszámítását a kettős adózást kizáró egyezmény a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Az "a" oszlopban a bér összegét kell szerepeltetni.
172. sor: A kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön adózott jövedelem
Ebben a sorban a "b" oszlopban kell feltüntetni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységére tekintettel a magánszemély által megszerzett, olyan külföldi államban adóköteles jövedelmet, mely országgal Magyarországnak a kettős adózást kizáró egyezménye nincs. Az "a" oszlopban a bér összegét kell szerepeltetni.
173. sor: Összes külföldön adózott jövedelem
Ez a sor szolgál a külföldön adózott, munkaviszonyból származó jövedelmek összesítésére ("b" oszlop). Külön az "a" oszlopban kell összesíteni a 171-172. sorok "a" oszlopában szereplő bér összegeit. Ezeket az összegeket kell az M29/99. sz. lap 22. sorába átvezetni.
174. sor: A 173. sorban lévő jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadó
Ez a sor a külföldön megfizetett adó beírására szolgál. Az ezzel összefüggő részletes tájékoztatás az elszámolás 33. soránál a külföldön megfizetett adó kedvezményének leírásánál található. Abban az esetben, ha csak a 171. sorban szerepel jövedelem, akkor a külföldön megfizetett adót nem kell ebben a sorban feltüntetni.
148. sor: Életjáradéki szerződésből származó jövedelem
Életjáradéki szerződés alapján a munkáltató által ellenszolgáltatás nélkül adott életjáradék teljes összegét és 35%-os mértékkel kiszámított adóját kell ebben a torban feltüntetni. Amennyiben a kifizető ezen jövedelem után valamilyen oknál fogva nem vonta le az adót, a magánszemélynek kell azt rendeznie önadózás keretében a személyi jövedelemadó bevallása során.
151. sor: Az árfolyamnyereség és adója
Ez a sor szolgál a munkáltatótól (társaságnál) származó árfolyamnyereségnek és 20%-os adójának feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell szerepeltetni.
A kitöltés előtt tanácsos az igazolás 151. sorában szereplő tájékoztatót elolvasni.
152. sor: Az osztalék és adója 10%-kal
Ebben a sorban a 10%-os adómérték alá tartozó osztalékot ("a" oszlop) és annak adóját ("b" oszlop) kell feltüntetni.
153. sor: Az osztalék és adója 20%-kal
Ez a sor szolgála 20%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét pedig a "b" oszlopban kell feltüntetni.
154. sor: Az osztalék és adója 27%-kal
Ebben a sorban kell szerepeltetni a 27%-os adómértékkel kifizetett osztalék összegét az "a" oszlopban, és az adó összegét a "b" oszlopban.
Ez a sor szolgál a 35%-os adómérték alá tartozó osztalék feltüntetésére. A jövedelmet az "a" oszlopban, az adó összegét a "b" oszlopban kell feltüntetni.
157. sor: Vállalkozásból kivont jövedelem és adója
Ez a sor szolgál az MRP keretében szerzett és a korábbi jogszabályok alapján ingyenesnek minősülő értékpapírból származó jövedelem és a 20%-os adó összegének feltüntetésére. A sor kitöltése előtt célszerű az M30/99. számú nyomtatvány 157. sorához írt tájékoztatót is elolvasni.
159. sor: Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
Ebben a sorban kell feltüntetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet és 20%-os adóját, amennyiben az a munkáltatótól (társaságtól) származik.
161. sor: Külön adózó jövedelmek adója
Ennek a sornak az "a" oszlopában összegezni kell a külön adózójövedelmeket. Ezen sor "a" oszlopában szereplő összes jövedelmet kell hozzáadni az összevont adóalap összegéhez (M29/99-es lap 23. sor "c" oszlop), s ha ezen jövedelmek együttesen meghaladják az 1 millió forintot az adójóváírás nem érvényesíthető. A "b" oszlopban kell az összevont adóalapba nem tartozó, azaz külön adózó jövedelmek adójának együttes összegét feltüntetni. (A 148-159. sorok adóösszegei együtt.)
Ez utóbbi összeget kell az M29/99. sz. lap 61. sor "c" oszlopába beírni.
Ez a két tábla az M29/99. sz. személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része, és az egyes adókedvezmények részletezésére szolgál. Mindkét táblán ki kell tölteni az azonosító adatokat is, valamint jelölni kell az M29/99. sz. lap sorszámát, továbbá azt, hogy a táblákból hány lapot kellett igénybe venni az egyes adókedvezmények részletező adatainak kitöltéséhez.
Célszerű legelőször az M29/A/99. sz. tábla 201. sorát (tájékoztató adatot) kitölteni, mivel az M29/A/99. sz. és M291B/99. sz. táblákban részletezett adókedvezmények ezt az összeget együttesen (198. sor "e" oszlop) sem haladhatják meg.
A 201. sor kitöltéséhez az M29/99. lap 39. sorában feltüntetett adó összegének az 55. sorban szereplő adó összegével csökkentett része 50%-át kell feltüntetni.
Ha több "A" lapot vesz igénybe a kedvezmények részletezése, úgy az erre szolgáló sorokban (Átvitel) szükséges elvégezni az összesítést és azt át kell vezetni a következő lap "Áthozat" sorába. Természetesen a lapszám kódkockáiban is jelölni szükséges a felhasznált lapok számát. A ténylegesen igénybe vehető adókedvezményt az utolsó lapon kell kiszámítani.
Célszerű az "Átvitel" és "Áthozat" rovatait felhasználni abban az esetben is, ha az egyik kedvezmény fajtánál elegendő a táblában biztosított rovat. Ily módon a legmagasabb lap számit nyomtatványon kerül kitöltésre a 186. és 195-198. valamint a 201. sor.
Több "B" lap esetén is hasonló az eljárás.
Abban az esetben, ha több "A" és "B" lap kitöltésére kerül sor, a legmagasabb lapszámit M29/A/99-es nyomtatvány 196. sorába kell a legmagasabb lapszámú M29/B/99-es nyomtatvány 252. sorában szereplő összeget átvezetni.
A magánszemély az összevont adóalap adóját csökkentheti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba nem pénztártagként befizetett pénzbeli támogatói adományának 30%-ával.
A 182-184. sorok szolgálnak a támogatói adományról szóló igazolás kiállítója azonosító adatainak ("a" és "b" oszlop) feltüntetésére, valamint az adományozott összeg ("c" oszlop) beírására.
A 186. sor "c" oszlopa az összes adományt, a "d" oszlopa az előbbi 30%-át tartalmazza. Az "e" oszlopban a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, a magánszemély nyilatkozata szerinti, ténylegesen igénybe vett kedvezményt kell feltüntetni.
188-195. sor: Ezek a soruk szolgálnak a magánszemély által, illetőleg a magánszemély biztosított nevére szólóan a munkáltató által kötött tíz éves vagy annál hosszabb időtartamú adóköteles élet- és nyugdíjbiztosítás díjaként - a belföldi biztosítóintézet igazolása szerint - az 1999. évben befizetett összegek) feltüntetésére ("c" oszlop), valamint a biztosítóintézet azonosító adatainak beírására ("a" és "b" oszlop).
Nem jár az adókedvezmény az után a munkáltató által a magánszemély biztosított nevére megkötött biztosítás után, melynek díja adómentes.
Ha az adókedvezményre jogosító biztosítás időtartamából 1995. január 1-jén kevesebb, mint 6 év volt hátra, akkor a kedvezmény szempontjából figyelembe vett díj (az 50 ezer forint korlátot is figyelembe véve) nem lehet több, mint az 1994. évben fizetett díj kétszerese.
A 195. sor "c" oszlopában a 198-193. sor "c" oszlopában szereplő összegeket kell együttesen beírni. A "d" oszlopban a befizetett biztosítási díj 20%-át kell szerepeltetni. Az adókedvezmény együttes összege több kedvezményre jogosító biztosítási szerződés esetén sem haladhatja meg az 50 ezer forintot.
Az "e" oszlop a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, a magánszemély nyilatkozata szerinti, ténylegesen igénybe vett kedvezmény összegét tartalmazza.
196. sor: A közcélú adomány kedvezménye
E sor "e" oszlopában kell feltüntetni az M29/B/99. számít tábla 252. sora "f" oszlopában szereplő összeget.
198. sor: A ténylegesen kedvezményként levont összeg
Ebben a sorban a 186., 195. és 196. sorok "e" oszlopában szereplő összegeket kell együttesen szerepeltetni.
Az egyes kedvezmények "belső" korlátján túl (pl. biztosítási díj 20%-a, vagy a közhasznú szervezetnek befizetett összeg 30%-a legfeljebb a módosított adó 15%-a) az M29/N99-es tábla 198. sor "e" oszlopában szereplő összeg nem lehet több, mint a 201. sorban feltüntetett összeg.
201. sor: Tájékoztató adat
Itt kell feltüntetni az érvényesíthető kedvezmény legmagasabb összegét, vagyis az M29/99-es nyomtatvány 39. és 55. sora különbözetének 50%-át.
Ez a tábla szolgála közcélú adományok részletezésére és az ezen a jogcímen igénybe vehető adókedvezmény levezetésére.
1998. január 1-jétől közcélú adomány a közhasznit szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t folytató közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenysége céljára, illetve közérdekű kötelezettségvállalás céljára (pénzben) juttatott összeg.
Amennyiben kiemelkedően közhasznú szervezetnek juttat a magánszemély közcélú adományt, úgy a befizetett összeg 35%-át veheti figyelembe adókedvezményként. Ez az összeg nem lehet magasabb, mint a magánszemély módosított adójának (a 261. sornál leírtak szerint) 30%-a. A közhasznú szervezet, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30%-a az adókedvezmény, de legfeljebb a módosított adó (261. sor) 15%-a érvényesíthető.
Előfordulhat olyan eset, amikor kiemelkedően közhasznú szervezetnek és közhasznú szervezetnek is juttat adományt a magánszemély. Ebben az esetben a módosított adó (261. sor) 35%-áig terjedő mértékben érvényesíthető legfeljebb ezen a címen adókedvezmény.
A közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott módon és feltételekkel nyújtott tartós adományozás további külön adókedvezményre jogosítja a magánszemélyt a támogatás második énétől kezdve (262. sor).
A módosított közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján tartós adományozásnak minősül a közhasznú szervezet és magánszemély támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha megfelel a következő feltételeknek.
A szerződésben a támogatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatást ellenszolgáltatás nélkül a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évéhén és az azt követő legalább három évben, évente minimum egyszeri alkalommal adja. A támogatás összegének azonos vagy növekvő mértékűnek kell lennie.
Tartós adományozás esetén az előbb említett befizetett I összeg 35, illetve 30%-án túl, a módosított adó korlátjáig az adóévben befizetett összeg további 5%-a érvényesíthető adókedvezményként a második és az azt követő években.
A külön kedvezményre visszafizetési kötelezettséget állapít meg a személyi jövedelemadó törvény, ha a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő bármely kötelezettségét a magánszemély az adóévben nem teljesítette. Abban az esetben, amikor a másik szerződő felet a közhasznú nyilvántartásból törlik nagyjogutód nélkül megszűnik, a korábban már érvényesített külön kedvezményt (253. sor "f" oszlop) az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetnie a magánszemélynek. Amennyiben bármely más ok miatt nem teljesítette a magánszemély a tartós adományozásról szóló szerződésből eredő kötelezettségét, akkor a korábban már érvényesített külön kedvezmény (253. sor "f" oszlop) kétszeresét kell az adott évről szóló bevallásának benyújtásával egyidejűleg megfizetnie. A magánszemély halála esetén nem keletkezik visszafizetési kötelezettség.
Az előzőekben leírtak miatt érdemes felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy elsődlegesen az "alapkedvezményeket" célszerű érvényesítenie, mivel a tartós adományozás külön kedvezményétől eltérően a közcélú adományok (alap)kedvezményére nincs visszafizetési kötelezettsége.
242-248. sor: Az adományok részletezése
Ezen sorok "a" oszlopába az adományban részesülő szervezet elnevezését, "b" oszlopába a közhasznúsági fokozat, illetőleg a tartós adományozás kódszámát kell beírni.
- Közhasznú szervezet,
közérdekű kötelezettségvállalás 1
- Kiemelten közhasznú szervezet 2
- Közhasznú, kiemelkedően közhasznú
szervezet részére tartós adomány 3
A "c" oszlop az igazolást kiállító szervezet adóazonosító számának beírására szolgál. A "d" oszlopba az adományozott összeget kell beírni.
Az "e" oszlopba a befizetett összeg 30%-a kerül, ha a kódszám 1-es, 35%-a kerül, ha a kódszám 2-es. Amennyiben a magánszemély részére kiadott igazolásból megállapítható, hogy 1998. évben a magánszemély tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött és e szerződés alapján pénzbeli támogatást nyújtott, a tábla sorainak kitöltésénél a következők szerint kell eljárni. Először az alapkedvezményt kell feltüntetni, majd az ezt követő sorban ismételten ki kell tölteni a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet elnevezését ("a" oszlop), adóigazgatási azonosító számát ("c" oszlop), a tartós adomány összegét ("d" oszlop). Az előző sorhoz képest változik a kód ("3"-ast kell beírni), és a számított kedvezmény (a "d" oszlop összegének 5%-a) az "e" oszlop.
250. sor: A számított kedvezmény összege
Ebben a sorban a 241-248. sorok "e" oszlopában kiszámított kedvezmények összegét kell szerepeltetni.
Az "e" oszlopban szereplő összeg lesz a számított kedvezmény, melynek a 251. sorban meghatározott része érvényesíthető az összevont adóalap utáni adóból.
251. sor: A levonható összeg
E sor "f" oszlopába azt az összeget kell beírni, amely a 261. sorban feltüntetett korlátokra tekintettel került kiszámításra.
Abban az esetben, ha a számított kedvezmény összege (250. sor) a korlátot meghaladja, az "f" oszlopba a korlátként kiszámított összeget kell beírni. Ha a számított kedvezmény kisebb, mint a korlátként kiszámított összeg, akkor a 250. sor "e" oszlopában szereplő összeget kell feltüntetni e sor "f" oszlopában.
252. sor: A ténylegesen levonható összeg
Ebbe a sorba akkora összeg írható be, amely az M29/A/99. sz. tábla 201. sorában feltüntetett összeget nem haladja meg. Figyelemmel kell lenni az egyéb korlátos kedvezményekre is, melyeket az M29/A/99. sz. tábla tartalmaz.
E sor kitöltése előtt meg kell nézni, hogy a többi "korlátos" kedvezmény címén mekkora összeget kíván a magánszemély levonni, és ebbe a sorba csak a 201. sorban szereplő és a más jogcímen levonni kívánt kedvezmények különbözetét kell beírni.
253. sor: A ténylegesen levont összegből (252. sor) a tartós adomány címén érvínyesített kedvezmény
Ezt a sort akkor kell kitölteni, ha a magánszemélyt megilleti a tartós adományozás címén kedvezmény, és élni is kíván ezzel a lehetőségével. Ebben a sorban a tartós adományozás külön kedvezményeként érvényesített összeget kell feltüntetni a 252. sor ténylegesen érvényesített kedvezményéből.
261-262. sorok: Tájékoztató adatok
261. sor:
Ebben a sorban a közhasznú szervezetek és a közérdekű kötelezettségvállalások esetén levonható összeget kell feltüntetni ("belső" korlát). Ez az összeg, ha a "b" oszlopban csak "1"-es vagy "1"-es és "3"-as kód szerepel, az M29/99. sz. nyomtatvány 39. sora és 55. sora különbözetének 30%-a.
Ha a "b" oszlopban csak "2"-es vagy "2"-es és "3"-as kód szerepel, a kiemelkedően közhasznú szervezeteknek juttatott adomány után levonható összeget kell feltüntetni ("belső" korlát). Ez az összeg az M29/99. sz. nyomtatvány 39. sora és 55. sora különbözetének 30%-a.
Abban az esetben, ha a "b" oszlopban az előzőektől eltérő kombinációban (vegyesen) szerepelnek a kódok, például "1"-es és "2"-es kód is szerepel, vagy "1"-es, "2"-es és "3"-as kód is szerepel, az ide beírandó összeg az M29/99-es nyomtatvány 39. sora és 55. sora különbözetének 35%-a.
262. sor:
Amennyiben a magánszemély 1999. évben tartós adományozásra vonatkozó szerződést kötött valamely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezettel, akkor az e szerződés alapján (az igazolásban feltüntetett) befizetett összeget kell itt feltüntetni.
Ez a tábla az M29/99-es személyi jövedelemadó elszámolási nyomtatvány része és a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges adatok részletezésére szolgál.
A táblán teljes körűen fel kell tüntetni a munkáltató és a dolgozó azonosítására szolgáló adatokat, továbbá jelölni szükséges az M 29/99-es lap sorszámát, valamint azt, hogy a táblából hány lapot kellett igénybe venni a családi kedvezmény adatainak kitöltéséhez. A "C" tábla kitöltésénél a következők szerint kell eljárni.
Amennyiben a családi pótlékot olyan magánszemély nevére folyósítják, akinek a 33-36. sorok adókedvezményeinek a számított adóból (31. sor "c" oszlop) történő levonása után nincs a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendő adója, akkor a családi kedvezmény nem érvényesített részét (illetőleg egészét) a vele élő házastársa érvényesítheti az adóév munkáltatói elszámolásában. Ennek feltétele, hogy mindkét magánszemély feltüntesse az eltartott gyermekek) természetes azonosító adatait, vagy adóazonosító jelét. Abban az esetben, ha a gyermek rendelkezik adóazonosító jellel, a családi és utónév, valamint az adóazonosító jel kitöltésén túl más adatot nem kell feltüntetni. Az eltartott kódkockájában "1"-es szerepel, ha a fentiek miatt kerül a "C" tábla kitöltésre.
A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a róla folyamatosan gondoskodó, egy háztarásban élő magánszemélyek közül egy érvényesítheti az adókedvezményt. Ennek feltétele, hogy aki érvényesíteni kívánja ezen kedvezményt, a munkáltatójával közölje az eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét.
Ebben az esetben az eltartott kódkockájába "2"-est kell írni.
3. A személyi jövedelemadó különbözetinek elszámolása
A munkáltató az adót és a levont adóelőleg(adó) különbözetét a számára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2000. április 20-áig levonja vagy visszafizeti. Eddig a határidőig lehetőség van az adókülönbözet több részletben, havonta történő levonására is. A munkabérből havonta levont adókülönbözet azonban nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Amennyiben az adókülönbözet ily módon 2000. április 20-áig nem vonható le teljes egészében, akkor a levonást további két hónapon keresztül kell folytatni, ugyancsak a 15%-os mértékkel.
Ha a további két hónapi levonást követően is maradt még adókülönbözet, akkor a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a tartozás összegéről értesíti a magánszemély állandó lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot (9. sz. melléklet). Így kell eljárni akkor is, ha a magánszemély az adókülönbözet teljes levonása elölt munkahelyet változtatott.
Az elszámolás közlésével egyidejűleg kell a tartozás összegéről értesíteni az illetékes APEH igazgatóságot akkor, ha a magánszemély 2000. január 1. napja után munkahelyet változtatott vagy munkaviszonya megszűnt, de nyilatkozatát ahhoz a munkáltatójához nyújtotta be, amellyel 1999. december 31-én munkaviszonyban állt.
A magánszeméllyel elszámolt adókülönbözetet a munkáltató saját adóbevallásában szerepelteti. Ha a magánszemély részére visszafizetendő összeg az adott hónapban magasabb, mint az abban a hónapban a munkáltató által levont személyi jövedelemadó, illetve adóelőleg együttes összege, akkor a különbözetet a munkáltatónak a többi, általa kezelt személyi jövedelemadóval (előleggel) kell ellentételeznie. Ha ez sem nyújt kellő fedezetet a munkáltatónak, a különbözetet arról a számláról kell igényelnie, amelyre a személyi jövedelemadót befizette. Az összeget az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt szabályok szerint a területileg illetékes adóhatósághoz benyújtott, az adott évre vonatkozó átvezetési kérelemmel (9917. sz. nyomtatványon) kell igényelni.
Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2000. január 31-éig kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.
Ilyenek:
- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetéssel,
- a magánnyugdíjpénztárba történő saját tagdíjának kiegészítéseként a magánszemély által befizetett összeggel,
- a megállapodás alapján-nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése miatt - fizetett összeggel,
- a tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján történő magánnyugdíjpénztári befizetéssel,
- felsőoktatási intézmény hallgatójának tandíjával,
- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitellel,
- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezménnyel,
- közcélú adományok kedvezményével,
- biztosítások kedvezményével
kapcsolatban kapott, adókedvezmény igénybevételéhez szükségeligazolások.
Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Az igazolások tartalmazzák:
- a magánszemély nevét, személyi adóazonosító jelét és lakcímét,
- a 1999. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímet,
- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adó azonosító), cégszerű aláírását.
A közcélú adományra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell a közcélú adomány jogosultja és a magánszemély megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, adószámát (adóazonosító jelét), a közcélú adomány összegét és a támogatott célt.
Tartalmaznia kell az igazolásnak a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - ha a közhasznú minősítéséről bíróság határoz - a közhasznúsági fokozatot és a bejegyzésről rendelkező bírósági határozat számát.
Amennyiben tartós adományozásról van szó, akkor az igazolásnak tartalmaznia kell a tartós adományozásról megkötött szerződés keltét is.
Az igazolást annak a szervezetnek kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.
A szellemi tevékenység minősítése a kifizető feladata, a kifizetésről szóló igazoláson kell ezt a tényt megjelölni.
A családi kedvezmény magánszemély által igénybe nem vehető részét a munkáltatói elszámolás (M29/99. sz. lap. 104. sor "C" oszlop) tartalmazza. Ennek alapján érvényesítheti a házastárs az adóbevallásában (munkáltatói elszámolásban), illetőleg önellenőrzéssel a családi kedvezmény különbözetét, így erről külön igazolást kiállítani nem kell.
Abban az esetben, ha a magánszemély adóbevallást nyújt be, írásos nyilatkozatot készít a családi kedvezmény általa igénybe nem vehető részéről és ezt házastársa, illetőleg a házastárs munkáltatója részére adja át.
Előfordulhat olyan eset, amikor a magánszemély részére a megyei (fővárosi) egészségpénztár folyósította 1999-ben a nevelési ellátást (családi pótlékot, iskoláztatási támogatást). Amennyiben az egészségpénztár nem ad a magánszemélyek az 1999. évről összesített igazolást a családi kedvezmény érvényesítéséhez, a munkáltatói adómegállapítós során elfogadható a 17. számú melléklet szerinti adattartalmú írásos nyilatkozat.
Ugyanez a nyilatkozat szolgál a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély folyamatos ellátásáról gondoskodó magánszemély részére is, amennyiben érvényesíteni kíván e címen adókedvezményt.
Az adózás rendjéről szóló tömény rendelkezései szerint a kifizetőknek és a munkáltatóknak az adóhatósághoz adatot kell szolgáltatniuk az egyes adóköteles jövedelmek kifizetéséről, továbbá az úgynevezett tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmény igénybevételéhez kiadott "igazolásokról".
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed valamennyi kifizetőre, illetve munkáltatóra.
A kifizetésről annak kell adatot szolgáltatnia, aki a kifizetést teljesítette, illetőleg az adóelőleget (adót) megállapította és levonta.
A több, nagyobb részleggel (területi igazgatósággal, gyáregységgel) rendelkező kifizetők az előírt adatszolgáltatást - amennyiben annak feltételei biztosítottak - részlegekre bontva is beküldhetik a részlegek telephelye szerinti APEH igazgatósághoz. Ez esetben az adatkísérő lapon az adatszolgáltató nevét ki kell egészíteni a telephely (részleg) nevével is.
Az Észak-budapesti Igazgatóság Általános Osztálya illetékességi körébe vont kifizetők az adatszolgáltatást nem bonthatják meg.
Az adatszolgáltatást kizárólag a 99K30-as, 99K53-as és a 99K43-as számú (papíralapú) nyomtatványon (A/99-es adatkísérő lap csatolása mellett - 15. sz. melléklet) vagy mágneses adathordozón (A/99/M-es adatkísérő lap csatolása mellett - 16. sz. melléklet) kell teljesíteni. Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetén annak tartalmát és az adatok sorrendjét a nyomtatványéval azonosan kell meghatározni. Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás az adóhatóság által jóváhagyott számítógépes program felhasználásával teljesíthető.
Figyelem! A munkáltatók és társaságok az általuk elszámolt adóról az M29/99-es, az M29/A/99-es és az M29/B/99-es és az M29/C/99-es és M29/1/99-es számú eredeti nyomtatványok vagy azok jól olvasható másolatainak beküldésével (A/M29/99-es adatkísérő lap csatolása mellett - 14. sz. melléklet), vagy az azok adattartamával egyező mágneses adathordozó- 1,44 Mbyte floppy-átadásával tehetnek eleget (A/99/M-es adatkísérő lap csatolása mellett - 16. sz. melléklet). Amennyiben az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történik, úgy valamennyi kötelezettségnek így kell eleget tenni.
Az adatszolgáltatás benyújtásának határideje nyomtatványon 2000. március 31., mágneses adathordozón 2000. április 20. Ha az adatszolgáltató 2000. január 1. és március 3l. között megszűnik, adatszolgáltatást a bevallással egyidejűleg, de legkésőbb 2000. március 31-éig kell benyújtani.
A kifizető a munkavállalójának, tagjának a munkaviszonyából, tagsági viszonyából származó kifizetés kivételével a kifizetéssel egyidejűleg is eleget tehet az adatszolgáltatási kötelezettségének. Ekkor figyelemmel kell (enni arra, hogy 1999. január 1-jétől az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a magánszemély adóazonosító jelét. (1999. január 1-jétől az "A" jelű nyomtatványok használata az adatszolgáltatásban megszűnt.)
A papíralapú adatszolgáltatáshoz az A/99-es adatkísérő lapot is három példányban mellékelni kell (15. sz. melléklet), amely egyben az adatszolgáltatás igazolására is szolgál. Az adatszolgáltatást egy példányban, az A/M29/99-es adatkísérő lapot három példányban kell benyújtani, az M29/99-es, M29/A/99-es, M291B/99-es és M29/C/99-es, és M29/I/99-es számú elszámolási lapok másolataival együtt, melyeket a munkáltató (társaság) valamennyi magánszemély vonatkozásában egyszerre ad át az adóhatóságnak.
Mágneses adathordozón történő adatszolgáltatás esetén az A/99/M-es adatkísérő lapot kell kettő példányban benyújtani (16. sz. melléklet).
Az adatszolgáltatást személyesen vagy postán lehet benyújtani az adatszolgáltató területileg illetékes APEH igazgatóságához. A nyomtatványok átvételének igazolása az adatkísérő lap másodpéldányán történik.
Az adatszolgáltató feladata, hogy az adatszolgáltatás hiányosságaiból, pontatlanságából eredő hibákat az adóhatóság által megjelölt helyen és határidőre kijavítsa. Az adatszolgáltató késedelmes vagy nagyszámú hibával benyújtott adatszolgáltatása esetén az illetékes adóhatóság az átvételi időszakban is azonnali helyszíni vizsgálatot indíthat.
Az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítéséért, a hibás, hiányos vagy valótlan adatok feltüntetéséért, az ellenőrzés során feltárt hibák határidőre történő kijavításának elmulasztásáért az adóhatóság mulasztási bírságot állapíthat meg. 1999. január 1-jétől - az évközi adatszolgáltatás esetén - az adóazonosító jel nélküli (hiányos) adatszolgáltatás; is mulasztási bírságot vonhat maga után.
A munkáltatók az adatszolgáltatással egyidejűleg (a 14. vagy a l6. sz. melléklet) kísérőjegyzékkel adják át a dolgozók azon nyilatkozatait, melyekben rendelkeznek az összevont adóalap utáni, a kedvezmények levonását követően fennmaradó, befizetett adójuk 1-1%-áról.
A dolgozónak lehetőséget biztosít a törvény, hogy a befizetett adó 1%-áról társadalmi szervezet vagy alapítvány javára rendelkezzen. Ezen túlmenően külön rendelkezhet a dolgozó a befizetett adó további 1%-ánál az általa támogatni kívánt egyház vagy a költségvetési törvényben meghatározott, kiemelt költségvetési cél előirányzat javára.
Amennyiben a dolgozó kettő rendelkező nyilatkozatot tesz, akkor is egy borítékba kell azokat helyeznie. Adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolás esetén a magánszemély az általa lezárt, a boríték ragasztási felületén aláírt, a nevével, lakcímével-és az adóazonosító jelével ellátott postai szabványméretű borítékban, azzal azonos méretű lapon tett rendelkező nyilatkozatát, illetve nyilatkozatait legkésőbb 2000. március 25-éig közvetlenül a munkáltatójának adja át. A rendelkező nyilatkozat kizárólag a kedvezményezett adószámát (technikai számát), esetleg a kedvezményezett megnevezését tartalmazhatja.
A rendelkező nyilatkozatot a munkáltató nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatáson jelezve, a kísérőjegyzékkel együtt, zárt csomagban kell megküldenie az illetékes adóhatóság részére.
A kísérőjegyzéket két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a rendelkező nyilatkozatokkal együtt kell megküldeni az illetékes adóhatóságnak, a másik példányt a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.
A két példányban készített kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemély nevét, adóazonosító jelét, továbbá a kísérőjegyzéken az említett magánszemély aláírásával hitelesíti a boríték átadásának tényét. A kísérőjegyzéken fel kell tüntetni a munkáltató nevét, adószámát. Többoldalas kísérőjegyzék esetén az oldalakat perjeles bontásban számmal kell ellátni, megismételve a munkáltató azonosító adatait is. A tételeket a borítékkal azonos sorszámmal kell ellátni, a kísérőjegyzék végén az összesen darabszámot és a munkáltató hitelesítését is szerepeltetni kell.
Ha több telephelye van a kifizetőnek, de központi a kifizetés, akkor főösszesítőt kell készíteni.
Az adatszolgáltatással egyidejűleg az adatkísérőn (a 14-es vagy 16-os számú melléklet) kell a munkáltatónak. az adóhatóság felé továbbítania a kistermelő által kitöltött 9963-as számú bevallási nyilatkozatot is.
1. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyek 1999. évi jövedelmeiről
(99K30-as számú nyomtatvány 10. sz. melléklet)
Ezen a nyomtatványon vagy mágneses adathordozón kell adatot szolgáltatni a kifizetőknek mindazokról a magánszemélyeknek történt kifizetésekről, amelyekre az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed, kivéve azokat, amelyeket az M29/99-es, M29/A/99-es és M29/B/99-es, M29/C/99-es, valamint az M29/1/99-es számú nyomtatványon tüntet fel a munkáltató (társaság).
A 99K30-as számú nyomtatvány szolgál továbbá a jogszabály által előírt központi kifizetőhely (pl. Képzőművészeti Alap) által megbízás alapján történt kifizetések bejelentésére, valamint a társadalombiztosítási szervezetek olyan kifizetéseinek bejelentésére, amelyeket azon magánszemélyeknek teljesítettek, akiknek nem volt munkáltatójuk.
Ezen a nyomtatványon szolgáltat adatot az alkalmi munkavállalói könyvet kiállító megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége vagy az alkalmi munkavállalói (AM) könyv kiállítására jogosult települési önkormányzat (jegyzője) mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották, továbbá azon munkavállalók esetében, akiknek igazolást adott ki, adatot szolgáltat a munkavállaló adójóváírásra jogosító hónapjainak számáról ("k" oszlop), a bérjövedelmeként kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alap összegéről ("c" oszlop), valamint az adóelőleg összegéről ("f" oszlop), mely az ellátási alap 10%-a. (A "c" és "e" oszlopnak ebben az esetben azonos összeget kell tartalmaznia.)
Abban az esetben, ha az AM könyvet kiváltó munkavállaló igazolást nem kapott, úgy az azonosító adatokon kívül a többi rovatban csak nulla szerepelhet. Amennyiben a munkaügyi központ (mint kifizető) adóköteles ellátásban részesíti az AM könyvvel rendelkező magánszemélyt, külön kell teljesíteni az adatszolgáltatást a K30-as nyomtatvány részletes kitöltési útmutatója szerint.
Ezen a nyomtatványon kell a 2000. évben az évközi adatszolgáltatást is teljesíteni. Ezt azonban a nyomtatványon az "Évközi adat" kódkockáiban "EA" jelölést kell alkalmazni.
Ezen a nyomtatványon kell adatot szolgáltatni az olyan magánszemély munkaviszonyból (tagsági viszonyból) származó jövedelméről is, akinek az adatszolgáltatóval kötött munkaviszonya (tagi jogviszonya) év közben megszűnt. E magánszemélyekre vonatkozóan a 99K30-as számú nyomtatványon kell a munkaviszony megszűnése után történt kifizetésekről is adatot közölni.
Figyelem! Csak a "saját" kifizetés szerepeltethető a nyomtatványon, a "hozott" - más munkáltatótól származó - adatok nem. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy saját kifizetésként kell kezelni az általa folyósított társadalombiztosítási összeget.
Ezen a nyomtatványon kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha a kifizetett jövedelem belföldről származik, de a nemzetközi egyezményben foglaltak szerint külföldön adóköteles. Ilyen esetben a nyomtatvány "e-f" oszlopaiban adat nem szerepel, kivéve ha a munkáltató belföldön adót (adóelőleget) vont le.
Nem szerepelhet ezen a nyomtatványon a mezőgazdasági őstermelők részére a mezőgazdasági őstermelés ellenértékeként kifizetett összeg sem. Ennek közlésére a 99K43-as számú nyomtatvány szolgál (lásd a 3. pontnál leírtakat). Ha azonban a mezőgazdasági őstermelő részére más jogcímen (is) történt kifizetés, akkor ez utóbbiról a 99K30-as számú nyomtatványon kell adatot szolgáltatni.
Nem terjed ki az adatszolgáltatási kötelezettség az egyéni vállalkozók részére e tevékenységük ellenértéke címén történt kifizetésekre.
Az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
Az adatközlő lap "a" oszlopába a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagy belükkel feltüntetni, továbbá a "b" oszlopban az adóazonosító jelet (áfa fizetésére kötelezett nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében az adószámot), vagy külföldi magánszemélynél adóazonosító jel hiányában az útlevél számát kell szerepeltetni.
Ezen a nyomtatványon, de külön lapon kell adatot szolgáltatni az adóazonosító jellel nem, de útlevelükkel azonosítható magánszemélyek részére kifizetett jövedelmekről. Ekkor a kiegészítő megjelölés kódjába "X" jelet kell feltüntetni. Adószámon történő adatközlés esetén a kódkockában "A" jelölést kell alkalmazni. A kiegészítő megjelölés kódját adóazonosító jellel rendelkező magánszemélyek esetében üresen kell hagyni.
Az adott lapon csak a kódnak megfelelő magánszemélyek adatai szerepeltethetők. A lapszám folyamatosan növekvő akkor is, ha a kiegészítő megjelölés kódja változik.
Az adatközlő lap "c" oszlopában a magánszemély részére történt bérnek minősülő bruttó kifizetés összegét kell feltüntetni.
A "c" oszlopnak tartalmaznia kell a munkáltató által levont érdekképviseleti tagdíjat, amennyiben azt az igazolás 1. sorában (munkaviszonyból származó bérjövedelem) csökkentő összegként figyelembe vette.
A "d" oszlopban a bérnek nem minősülő összevonás alá eső kifizetés bruttó összegét kell szerepeltetni. Ugyancsak ebben az oszlopban kell az 1999. évben kifizetett végkielégítés teljes összegét feltüntetni, függetlenül attól, hogy a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegének egy részét a következő évre (évekre) kell átvinni.
A nyomtatvány "e" oszlopa szolgála "c" és "d" oszlopokban feltüntetett bevételekből levont adóelőleg alapjául szolgáló összeg feltüntetésére.
A levont adóelőleget az "f" oszlopba kell beírni. Ebben az oszlopban kell feltüntetni a törvényben meghatározott és az állami végkielégítés összegéből az 1999. évben levont adóelőleg teljes összegét a megosztási szabálytól függetlenül. A "g" oszlopban az osztalékból, a "h" oszlopban az árfolyamnyereségből származó jövedelmeket kell feltüntetni.
A "g" és "h" oszlopokban szereplőjogcímen kifizetett összegeket attól függetlenül szerepeltetni kell ezekben az oszlopokban, hogy azok bevallásadási kötelezettség alá esnek vagy sem, továbbá akkor is, ha a forrásadó levonása valamilyen oknál fogva elmaradt.
A nyomtatvány "i" oszlopában akkor kell adatot szolgáltatni, ha - az előzőekben felsoroltakon túl - az adóbevallási kötelezettség alá nem eső külön adózó jövedelemből a kifizető az adót nem vonta le. (Például: pénzbeli nyeremény, csőd, felszámolás, végelszámolás miatt fizetett élet- vagy kártérítési járadék egy összegbeni megváltása, vállalkozásból kivont jövedelem, privatizációs lízingjövedelme, bérbeadásból származó jövedelem, életjáradékból származó jövedelem.)
A "j" oszlopban a levont forrásadók együttes összegét kell szerepeltetni.
A "k" oszlopban az adójóváírásra jogosító hónapok számát kell szerepeltetni. Ez nem lehet több 12 hónapnál.
Az "l" és "m" oszlopok szolgálnak az 1999. évi adókedvezményekre jogosító "igazolások"-hoz kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítésére.
Az "l" és "m" oszlopok szolgálnak a "c", illetve a "d" oszlopokban szereplő összegekből a szellemi tevékenység bevétele címén kifizetett összeg, valamint a felsőoktatási munkadíj-kedvezményre jogosító összeg beírására.
2. A kifizető adatszolgáltatása a magánszemélyeknek 1999. évben ellenérték nélkül
vagy engedménnyel juttatott üdülési csekkről
(99K53-as sz. nyomtatvány II. sz. melléklet)
A kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ellenérték nélkül vagy engedménnyel magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékéről, az engedmény mértékéről, továbbá az adóköteles természetbeni juttatás után megfizetett adóról.
Az adatszolgáltatást magánszemélyenként az adóazonosító jel feltüntetésével az adóévet követő március 31-éig, mágneses adathordozón április 20-áig a kifizető adóhatóságához kell teljesíteni.
Az "a" oszlopban az üdülési csekkben részesülő magánszemély nevét, a "b" oszlopban az adóazonosító jelét kell szerepeltetni. A "c" oszlopban a magánszemélynek juttatott üdülési csekk értékét, a "d" oszlopban a kifizető által adott engedmény mértékét kell beírni. Az engedmény (azaz a természetbeni juttatás) magában foglalja a legfeljebb évi 10 ezer forintig terjedő mentes részt, valamint az adóköteles természetbeni juttatást.
Az "e" oszlopban az adóköteles természetbeni juttatás után a kifizető által megfizetett adót kell beírni.
3. A kifizető adatszolgáltatása a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató magánszemélyek részére 1999. évben kifizetett összevonás alá eső bevételekről (99K43-as számú nyomtatvány 12. sz. melléklet)
A kifizetőknek a 99K43-as számú nyomtatványon adózónként összesítve kell adatot szolgáltatniuk a mezőgazdasági őstermelők részére, e tevékenységük ellenértékeként kifizetett összegekről. A mezőgazdasági őstermelői termékek és tevékenységek felsorolását az szja-törvény 6. számú melléklete tartalmazza a vámtarifa azonosító feltüntetésével. Az 1999. évben e melléklet kiegészítéseként azon termék vagy tevékenység is mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül, melyet a 109/1999. (VII. 7.) sz. kormányrendelet határoz meg. Az adatszolgáltatás nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelők részére kifizetett olyan összegeket, amelyeket nem a mezőgazdasági tevékenység ellenértékeként, hanem más jogcímen fizettek ki. Ezeket a 99K30-as számú nyomtatványon kell feltüntetni. Az adatszolgáltatási kőtelezettséget nem érinti, hogy az őstermelő jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg.
A kifizető által levont tenyésztési hozzájárulás összege nem része a bevételnek.
A kifizető adószámának feltüntetésére kijelölt helyen az adatközlő adószámát minden lapra fel kell írni.
Az előre nyomtatott sorszámok az adatrögzítéshez szükségesek, felülírni nem szabad. A rontott sort végig át kell húzni. A kitöltött sorok számát a rontott sorok nélkül kell figyelembe venni.
A kiegészítő megjelölés kódja " "(üres), kivéve ha a magánszemély csak az útlevelével azonosítható. Ez; utóbbi esetben külön lapon a kiegészítő megjelölés kódjába "X"-et kell írni. Ezen a lapon csak a kódnak megfelelő magánszemélyek adatai szerepeltethetők.
A lapszám folyamatosan növekvő akkor is, ha a kiegészítő megjelölés kódja változik.
Az "a" oszlopba a bevételt szerző magánszemély nevét kell géppel vagy nyomtatott nagybetűkkel, a "b" oszlopban adóazonosító jelet kell feltüntetni. Külföldi magánszemélyeknél adóazonosító jel hiányában az útlevélszámot kell beírni.
Az éves bruttó kifizetést meg kell bontani attól függően, hogy élő állatok és állati termékek ("c" oszlop), illetve egyéb őstermelői termékek ("d" oszlop) ellenértékeként fizették ki.
Amennyiben a magánszemély virág- és dísznövény termesztéssel foglalkozik, az adott adóévben ebből csak 250 ezer forint bevétel tekinthető őstermelői tevékenység bevételének. Ha az ebből származó éves bevétel meghaladja a 250 ezer forintot, a teljes összeg nem számít őstermelői bevételnek és az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. Ebben az esetben is, az adóévben kifizetett összegekről itt kell adatot szolgáltatni függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
1999. január 1-jétől virág- és dísznövény a következő vámtarifa azonosító szám alá tartozó termékkör:
Élő növény a 0601-ből, a 0602-ből - kivéve: a hínár, az alga,
Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-ből - kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág.
A kivételként említettek egyáltalán nem tartoznak az őstermelői tevékenységek közé. Ezen termékek ellenértékének kifizetésére nem alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások (a 250 ezer Ft-os szabály sem!), így az ezen kifizetésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást sem itt, hanem a 99K30-as sz. nyomtatványon kell teljesíteni.
Hasonló szabályok vonatkoznak a saját gazdaságban termelt szőlőből a saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust (vtsz. 2204 30), félkész szőlőbor bortermelési célokra, hordós szőlőbor (vtsz. 22042965; 22042975; 22042983; 22042984; 22042993; 22042997; valamint a 22042994-ből és a 22042998-ból a felsoroltak) értékesítésére is, azzal az eltéréssel, hogy az ebből származó bevétel akkor minősül őstermelésből származónak, ha az nem haladja meg a 4 millió forintot és kizárólag a kifizetőtől származik.
Ebben az esetben is az adóévben kifizetett összegekről ezen a nyomtatványon adatot kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy az őstermelői igazolványba a kifizető vagy az őstermelő jegyezte-e be a kifizetett összeget.
A vetőmag-bértermelés, az állat bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állattartás esetén az őstermelő bevételeként a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) árát kell a "c" és a "d" oszlopban szerepeltetni, függetlenül attól, hogy ténylegesen (a termék vagy állat kihelyezési értéke stb.) a különbözet kifizetése nem történt meg.
A 2000. évi évközi adatszolgáltatást ezen a nyomtatványon kell teljesíteni. Ez utóbbi esetben a vámtarifaszámok szerinti besorolás alapján kell a mezőgazdasági őstermelői tevékenység minősítését elvégezni. Ezt azonban a 99K43-as sz. nyomtatványon az "Évközi adat" kódkockáiban "EA" betűkkel kell jelölni.
Dr. Vida Ildikó s. k.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
Elnöke