adozona.hu
1997. évi LXXX. törvény
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: T/4293. számú törvényjavaslat indokolással - A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
Szakértői magyarázatok Tovább »
- Bér- és családikedvezmény-kalkulátor 2015. (IV.) – Közös érvényesítéssel, be nem jegyzett élettársi kapcsolatban élők és élettársi kapcsolatban gyermeket várók eltérő jogosultsága esetén
- EVA kalkulátor 2015
- Bér- és családikedvezmény-kalkulátor 2015 (III.) – Közös érvényesítéssel, házastársak és bejegyzett, vagy kizárólag közös gyermeket nevelő élettársak esetén
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
E törvény célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő jogviszonyokat. A foglalkoztatók és a biztosítottak biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit: a biztosítottaknak a társadalombiztosítás rendszerében való részvételi kötelezettségét, a foglalkoztatók és a biztosítottak fizetési kötelezettségét és ennek a közteherviselésnek megfelelő teljesítését. Megh...
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/13 «Előző Következő»2000. évi LXXXIII. törvény a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról
1999. évi CIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről
1998. évi LXVIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról
1998. évi LXVII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról
1998. évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről
1998. évi LXII. törvény az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról
1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
1998. évi XXXIII. törvény az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról
1999. évi LXIV. törvény a társadalombiztosítási járulék-folyószámlák rendezéséről
1997. évi CXX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
1998. évi XCI. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről
1997. évi CXVI. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
1997. évi CX. törvény az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
1996. évi LXXXVIII. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
1997. évi CLIII. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről
1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
107/2000. (VI. 28.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet , továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletek módosításáról
204/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggő egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségéről szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/4 «Előző Következő»BH+ 2000.3.222 I. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet Orvosi Bizottságai által az egészségromlás mértéke tekintetében tett megállapítások olyan szakértői vélemények, amelyek irányadók a rokkantság, a rokkantsági csoportokba történő besorolás vagy átsorolás, valamint a rokkantsági állapot megszűnése vonatkozásában. E szakvélemények teljes részletességgel tartalmazzák a kérelmező egészségi állapotának leírását és ennek alapján százalékok meghatározásával véleményezik, hogy rokkantnak teki
BH+ 2001.4.180 I. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását követően a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos kamatot, késedelmi pótlékot és bírságot - a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül - a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. e) és g) pont, 57. § (2) bek. c) pont].
BH+ 2001.6.295 Ha a munkahelyi baleset a munkáltatónak azzal a mulasztásával függ össze, hogy nem biztosította a megfelelő munkaeszközt és nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelőek-e, a társadalombiztosítás szerve jogszerűen bocsátja ki a társadalombiztosítási ellátás megtérítésére irányuló fizetési meghagyást [1997. évi LXXX. tv. 93. § (2) bek.].
BH+ 2001.6.296 Ha az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítási törvénynek azt a rendelkezését, amelyre a társadalombiztosítás szerve az igénylő kérelmének elutasítását alapította, a határozat időpontjára is kiható visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, megszűnt e szerv korábbi, a megsemmisített jogszabályra történt hivatkozásának jogalapja [42/1997. (VII. 1.) AB hat.].
BH+ 2001.7.344 A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell számításba venni. Az így nem igazolt időt akkor lehet figyelembe venni, ha jogszabály másként nem rendelkezik és azt - többek között - az igénylő hitelt érdemlően igazolja [1975. évi II. tv. 10. § (1) bek. a) pont, 54. § (1) bek., 89/1990. (V. 1.) MT rend. 137. § (1) és (2) bek. d) pont].
BH+ 2001.7.345 Nincs helye az ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítása megtagadásának, ha a házastársak a másik házastárs haláláig házastársi életközösségben éltek, függetlenül attól, hogy az elhunyt házastárs a házastársi életközösség továbbfolytatását megelőzően más személlyel átmenetileg élettársi kapcsolatba került [1975. évi II. tv. 59. § (1) bek.].
BH+ 2003.6.298 Nem kizárt a baleseti rokkantsági nyugdíjas baleseti járadékra való jogosultsága, ha az utóbbit a baleseti rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló üzemi balesettől eltérő másik balesetből vagy foglalkozási betegségből kifolyólag igényli [1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek, 1997. évi LXXXI. tv. 6. § (3) bek. b) pont].
BH 2001.9.440 A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv-nyel és az 1997. évi XXVII. tv-nyel módosított 1991. évi IL. tv (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv (a továbbiakban: Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVIII. tv 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.].
BH 2003.7.306 Munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a társadalombiztosítási szerv által vezetett nyilvántartásból való adatközléssel kapcsolatos per elbírálása [1997. évi LXXX. tv. 42-43. §, Pp. 349. § (5) bek.].
BH 2003.10.434 A törvényi mértéken felül fizetett végkielégítés nemcsak a foglalkoztató tekintetében járulékköteles [1997. évi LXXX. tv. 4. §].
BH 2003.12.499 A családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt a kár összegének a megállapításánál a kártérítés címén járadékra jogosult gyermek terhére nem lehet figyelembe venni; ezek a járulékok ugyanis nem a gondozásra szoruló gyermeket, hanem - a gyermekneveléssel kapcsolatos terhek enyhítése érdekében - az őt ellátó szülőt illetik meg [1997. évi LXXX. tv. 14. §, 1998. évi LXXXIV. tv., Pp. 51. § a)-b) pont, 64. § (3) bek., 164. § (2) bek., 206. § (1) bek., 229. § (1) bek., Legf. Bír. PK. 47. és 195. sz. állásfogl.]
EH 2002.669 Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tar
EH 2002.833 A társadalombiztosítási igazgatási szerv által vezetett nyilvántartási rendszerből való adatközléssel kapcsolatos ügy társadalombiztosítási ügy [1952. évi III. tv. 23. §, 349. §, 1997. évi LXXX. tv. 14. §, 18. §, 42. §]
BH 2004.7.297 Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [Ebtv. 1. § (1) bekezdés a) pont; Tbj. 4. §, 5. §; Mvt. 87. §].
BH 2004.10.439 Jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltató a dolgozó részére kifizetett munkanélküli járadék, majd az ennek helyébe lépő keresetpótló juttatás visszafizetésére is köteles [1991. évi IV. tv. 14. §, 37. §].
BH+ 2004.12.573 Az adóhatóság mint kötelezett az áfa-tartozás vonatkozásában csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be. Az általa behajtandó, de a költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra nem kerülhet sor [Ptk. 196. §, 297. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 36. §, 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (3) bek. b) pont, 32. § (3) és (4) bek., 46/B. § (2) bek., 53. § (1) bek., 97.
BH 2005.8.296 I. A részvénytársaságot terhelő 1996. január 1. napja előtt teljesítendő, illetve esedékessé vált társadalombiztosítási járulék megfizetésére is csak közigazgatási határozattal kötelezhető az adóst közvetlenül irányító részvénytársaság mint mögöttes felelős [1997. évi CX. tv. 26. § (5) bek.; 1998. évi LXII. tv. 28. § (4) bek.; 1990. évi XCI. tv. (Art.) 25. § (2) bek.; 1988. évi VI. tv. (Gt.) 328. § (2) bek.]. II. Ilyen határozat hiányában a felszámolási eljárásban érvényesített társadalombiztosítási járulék
BH+ 2005.11.528 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának a nyugállományba helyezést követő két hónapra fizetendő összeg - amely az utolsó havi illetmény kétszeresének a számított jövedelemadóval csökkentett összegével megegyező juttatás - nyugdíjszerű ellátásnak minősül [1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) 192. § (1) bekezdés].
EH 2004.1166 A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését [1997. évi LXXX tv. 8. §; 1997. évi LXXXI. tv. 23. §, 30. §].
BH 2006.7.225 A keresetpótló járadék kiszámításánál a károsult rokkantsági nyugdíját bruttósítva kell figyelembe venni [1995. évi CXVII. törvény 4. §].
EH 2005.1358 A vállalkozói igazolvány visszavonását követően a táppénzre jogosultság nem áll fenn, a jogalap nélkül felvett ellátás felróhatóság miatt 30 napon túl is visszakövetelhető [1997. évi LXXX. tv. 5. §, 7. §; 1997. évi LXXXIII. tv. 66. §].
EH 2005.1372 A társadalombiztosítási jogviszony a vállalkozói igazolvány birtoklása alapján fennáll; ebből következően fennáll a járulékfizetési kötelezettség is [1997. évi LXXX. törvény 4. §, 10. §].
BH+ 2006.11.521 Baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő részére baleseti járadékot megállapítani nem lehet, ha kérelmét arra a foglalkozási megbetegedésre alapozza, amelyre tekintettel nyugdíját korábban megemelték [1997. évi LXXXIII. tv. 57. §, 1997. évi LXXXI. tv. 6. §, 36. §, 217/1997. (XII. 1.) Korm. r. 34. §]
BH+ 2007.7.328 Az ügyvéd biztosítása szünetel arra az időtartamra, amelyre kamarai tagságát szünetelteti; erre az időtartamra nem jár táppénz (1997. évi LXXX. tv. 8. §, 1997. évi LXXXIII. tv. 47. §)
BH+ 2007.7.329 A foglalkozási megbetegedést a MEP-nek kell bejelenteni, efelől a MEP határoz [217/1997. (XII. 1.) Korm. r. 43. §]