adozona.hu
BH+ 2001.6.295
BH+ 2001.6.295
Ha a munkahelyi baleset a munkáltatónak azzal a mulasztásával függ össze, hogy nem biztosította a megfelelő munkaeszközt és nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelőek-e, a társadalombiztosítás szerve jogszerűen bocsátja ki a társadalombiztosítási ellátás megtérítésére irányuló fizetési meghagyást [1997. évi LXXX. tv. 93. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetével az őt 55.550 forint megtérítésére kötelező alperesi fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.
A bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy H. Á. 1997. augusztus 7-én a lakatos-műhelyben I. J. munkatársával együtt kazánlemezeket szabott méretre és sorjázott. A szokásosan használt állványos köszörűgép használaton kívül volt, emiatt a munkát magas fordulatszámú elektromos sarok-csiszológéppel végezték és a sorjázás során H. Á. a már kik...
BH+ 2001.6.295 Ha a munkahelyi baleset a munkáltatónak azzal a mulasztásával függ össze, hogy nem biztosította a megfelelő munkaeszközt és nem győződött meg arról, hogy a munkakörülmények megfelelőek-e, a társadalombiztosítás szerve jogszerűen bocsátja ki a társadalombiztosítási ellátás megtérítésére irányuló fizetési meghagyást [1997. évi LXXX. tv. 93. § (2) bek.].
A felperes keresetével az őt 55.550 forint megtérítésére kötelező alperesi fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte.A bíróság az ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy H. Á. 1997. augusztus 7-én a lakatos-műhelyben I. J. munkatársával együtt kazánlemezeket szabott méretre és sorjázott. A szokásosan használt állványos köszörűgép használaton kívül volt, emiatt a munkát magas fordulatszámú elektromos sarok-csiszológéppel végezték és a sorjázás során H. Á. a már kikapcsolt, de még forgó koronghoz ért, amely jobb keze mutatóujját megsértette.
E tényállás alapján a baleset összefüggött azzal a felperesi mulasztással, hogy nem biztosította a megfelelő munkaeszközt és nem győződött meg a munkakörülmények megfelelő voltáról. Utalt a bíróság arra is, hogy a kötelezett a fizetési meghagyás kibocsátásának napjától kamattal tartozik.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott arra: önmagában az, hogy a bíróság egyéb jogszabálysértést is megállapított, nem jelenti a közigazgatási határozat megalapozatlanságát. A felperes a kamat tekintetében határozott kérelmet nem terjesztett elő, ezért ennek hiányára tekintettel nem döntött efelől.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó új ítélet meghozatala iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a bíróság hivatalból rendelt el tanúbizonyítást, annak alapján szakértő meghallgatása nélkül, az alperesi határozatnál szélesebb körben állapított meg munkavédelmi szabálysértést. Állította, hogy a kamat tekintetében az alkalmazandó jogszabályok megjelölésével megfelelő kérelmet terjesztett elő.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélettel jogszabálysértés nélkül megállapított tényállás irányadó [Pp. 275. §-ának (1) bekezdése]. E tényállás megállapítása végett kihallgatott sérült vallomástételét követően a felperes azt a nyilatkozatot tette, hogy a másik "köszörű a sérült, illetve munkatársa szerint volt rossz, és a dolgozók a munkavégzést meg is tagadhatták volna" Ehhez képest az eljárt bíróság jogszabálysértés nélkül vonta mérlegelése körébe a tanú vallomását és a tényállás alapján jogszabálysértés nélkül következtetett a felperes munkavédelmi szabályszegésére.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Kfv. XI/a. 39.319/2000. sz.)