adozona.hu
1996. évi XLIII. törvény
1996. évi XLIII. törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: T/1568. számú törvényjavaslat indokolással - A fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal j...
Lábjegyzet
Hatályon kívül helyezte a 2015. évi XLII. törvény 367. §-a. Hatálytalan 2015.07.01.
Hivatkozó joganyagok
Oldal: 1/20 «Előző Következő»1999. évi LVI. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati v
1997. évi CXX. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról
1997. évi CXVI. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról
1996. évi CVI. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról
138/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
153/1997. (IX. 16.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
116/1997. (VII. 8.) Korm. rendelet a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról rendelkező 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról
163/1996. (XI. 12.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról
168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról
25/2002. (IX. 13.) BM rendelet a tűzoltók és a tűzvédelmi szervezetek tagjainak képesítési követelményeiről, képzési rendszeréről szóló 57/1997. (X. 21.) BM rendelet módosításáról
15/2000. (V. 26.) BM rendelet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél
140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról
47/1999. (XII. 13.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról
38/1999. (X. 29.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról
53/1998. (XII. 31.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról
50/1998. (XI. 4.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról
49/1998. (X. 28.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet módosításáról
23/1998. (V. 27.) BM-MKM együttes rendelet a Határőrség szakközépiskolái, a pedagógusok és tanulók jogállásáról
21/1998. (IV. 22.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állománya Ruházati Szabályzatának kiadásáról
8/1998. (II. 18.) BM-MKM együttes rendelet a rendőr szakközépiskolák, a pedagógusok és a tanulók jogállásáról
68/1997. (XII. 29.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról szóló 24/1994. (XII. 9.) BM rendelet módosításáról
Bírósági jogesetek
Oldal: 1/8 «Előző Következő»BH+ 2001.11.507 I. Az alárendeltet megillető járandóság fogalomkörébe a katona folyamatos ellátását biztosító, a szolgálati viszonyát szabályozó törvények és más jogszabályi rendelkezések alapján közvetlenül - minden külön közbenső intézkedés nélkül - megillető pénzeszközök tartoznak; az alárendeltet bírósági ítélet alapján megillető pénzösszeg viszont - legyen az akár elmaradt illetmény vagy kártérítés -, mivel az a katonát nem közvetlenül illeti meg, nem tartozik a járandóság fogalmi körébe, ezért erre nézve az elöljárói
BH+ 2002.1.49 A szolgálati jogviszony megszűnését követő időre kifizetett ún. nyugdíjat helyettesítő illetmény összegét és a ruhapénzt a nyugdíjalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, miután ez az illetmény a szolgálati jogviszony megszűnését követő időszakban kifizetett juttatás, a ruhapénz pedig nem tekinthető olyan külön juttatásnak, amelyet a nyugdíj megállapításánál figyelembe lehetne venni [1996. évi XLIII. tv. 99. § (1) és (2) bek., 183. § (1) és (4) bek.].
BH+ 2002.1.50 A rendőrnek a nyilvános szerepléshez engedélyt kell kérnie a rendőrkapitánytól. Ennek elmulasztása olyan fegyelemsértés, ami jogszerű fegyelmi eljárás alapja lehet [1996. évi XLIII. tv. 119. § (1) bek., 3/1995. (III. 1.) BM r. 106. §].
BH+ 2002.2.102 A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat. Az alkalmatlanságot megállapító minősítésre alapított parancsnoki intézkedés jogszerűségének elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy a figyelembe vett tények valósak-e, illetőleg egyesek mellőzése esetén a megmaradók okszerűen alátámasztják-e a minősítő parancsnok következtetését és ebből következően a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezését. A vélemény alapjául sz
BH+ 2002.5.256 Nem tekinthető jogellenes fenyegetésnek, de tévedésbe ejtésnek sem, ha a munkáltató a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés, vagy egyéb magatartás miatt jogszerű eljárás megindítását helyezi kilátásba [1996. évi XLIII. tv. 8. § (1) bek. a)-c) pontjai, 54. § (1) bek.].
BH+ 2002.5.257 Az elérhetőség biztosítása folyamatosan kötelessége a tűzoltóknak, következésképpen annak meghiúsítása olyan állapot-cselekmény amellyel kapcsolatban a törvényben meghatározott, a fegyelmi eljárás megindítására vonatkozó határidőket nem a cselekmény elkövetésétől, hanem annak abbahagyásától kell számítani [1996. évi XLIII. tv. 122. §].
BH+ 2002.10.530 A szolgálati nyugdíjra való jogosultság egyik feltétele, hogy a hivatásos állomány volt tagja legalább a jogszabályban meghatározott mértékű, tényleges szolgálatban eltöltött idővel rendelkezzen [1996. évi XLIII. tv. 182. § (1) bek.].
BH+ 2002.11.588 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint a törvény vonatkozó rendelkezésében felsorolt bármelyik feltétel megvalósulása kizárja a végkielégítésre való jogosultságot. Többek között nem jogosult a végkielégítésre a hivatásos állomány tagja, ha nyugellátásra szerzett jogosultságot és azt a részére folyósítják. A törvény nem határozza meg, hogy a nyugellátásra való jogosultságnak a felmentés közlésekor, vagy a szolgálatteljesítés utolsó napján kell fennállni
BH+ 2003.3.139 A hivatásos állomány tagját a betegszabadsága ideje alatt távolléti díj illeti meg. A távolléti díj fejében a részére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, valamint a rendszeres illetménypótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a távolléti díj kiszámításának alapja milyen időszak, azonban csak a betegséget megelőző illetmény összetevőiből lehet kiindulni, miután a betegszabadság ideje alatt a szolgálat teljesítésének kötelezett
BH+ 2003.3.140 Fegyelemsértést követ el és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi. A fegyelmi eljárás keretében történő felelősségre vonásnak nem akadálya, ha ugyanazon cselekmény miatt a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás is indul. Az a tény, hogy a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kötelezettség vétkes megszegése egyúttal valamely bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósítja, nem eredmé
BH+ 2003.4.197 A hivatásos állomány tagja végkielégitésre való jogosultságának feltételeiről és mértékéről a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény rendelkezik. A törvény szerint a végkielégités összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az áthelyezéshez nem járult hozzá kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg [1996. évi XLII. tv. 56. § (3) bek., 63. § (1), (2), (3), (5) és (6) bek.].
BH+ 2003.5.247 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerint a hivatásos állomány tagját saját jogán illeti meg a szolgálati nyugdíj. A szolgálati nyugellátásra a társadalombiztosításról szóló jogszabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A törvény a hivatásos állomány szolgálati nyugdíja tekintetében speciális, a társadalombiztosítás általános nyugdíjszabályaitól eltérő szabályokat tartalmaz. Ezek szerint a szolgálati nyugdíj összeg
BH+ 2003.6.297 A rendőrnél a besorolás és az illetmény megállapítása szempontjából a kinevezés tartalma a meghatározó és nincs jelentősége annak, hogy a foglalkoztatás az állománytábla (esetleg magasabb) üres státuszára történt [1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) 39. § (3) bek., 100. § (1) bek. 6. számú mell., 11/1997. (II. 18.) BM r. 2. számú mell.].
BH+ 2003.9.443 A korábbi magatartásával szemben utóbb senki nem igényelhet jogvédelmet. Ha a közalkalmazott tudomásul vette e jogviszonyának megszűnését és hivatásos állományba vételét, e körülményt a későbbiekben nem sérelmezheti [1992. évi XXXIII. tv. 34. § ].
BH+ 2003.10.500 A rendelkezési állományba helyezéshez elegendő a beosztás átszervezés miatt történt megszűnése és szükségtelen annak vizsgálata, hogy volt-e a fegyveres szervnél az addigi beosztásnak megfelelő, felajánlható beosztás [1996. évi XLIII. tv. 44. § (1) bek. b) pont]
BH 1997.6.317 A tűzoltóság hivatásos állományának tagja nem megfelelően teljesíti a szolgálatát, ha azt nem a szolgálati parancs szerint látja el, vagy az az elöljáró parancsának meg nem engedett bírálatával párosul [1971. évi 10. tvr.* 17. §, 20. § (1) bek. a) pont, 1973. évi 13. tvr. 7. §].
BH 1998.4.159 A katona csak azonos rendfokozati állománycsoporton belül vethető vissza rendfokozatban [Btk. 133. §, 134. §, 348. § (1) bek., 354. § (1) bek., 1993. évi CX. tv. 58. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) bek. c)pont, 1996. évi XLIII. tv. 4. § (2) bek.].
BH 1999.8.387 A fegyveres szerv hivatásos állományú tagja jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésénél a felek egybehangzó és írásba foglalt nyilatkozata szükséges. Ez azonban nemcsak egyetlen iratba foglalva lehetséges, hanem külön-külön készült okiratokkal is, amennyiben azok tartalma a megszüntetés lényegét tekintve - azonos [1996. évi XLIII. tv. (Szt.) 54. §].
BH 1999.12.579 A fegyveres szerv hivatásos tagjával szemben hozott, a szolgálati viszonyát megszüntető fenyítést annak jogerős elbírálásáig nem lehet végrehajtani. Nem kizárt azonban, hogy a jogerőre emelkedés előtt a felek a közöttük fennálló vita rendezéseként olyan intézkedést tegyenek, amely - a tartalmát tekintve - a fegyelmi büntetés hatálytalanítását eredményezi. Ilyennek kell tekinteni a fegyveres szervnek a jogviszony nem fenyítésként történő megszüntetésére irányuló intézkedését, amennyiben azt a másik fél elfog
BH 2000.4.178 Ha a fegyveres testület tagja az elöljárója parancsára olyan magasabb beosztást lát el, amelyhez egyébként nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, nem igényelheti a rendfokozatának megfelelő besorolási osztálytól eltérő besorolását. Ez azonban nem zárja ki, hogy az eltérő foglalkoztatásra tekintettel ne igényelhetne illetménykülönbözetet a magasabb beosztásban teljesített szolgálata alapján [9/1997. (II. 12.) BM r. 42. § (2) bek.].
BH 2001.1.41 A szolgálati jogviszonyt felmentéssel csak a jövőre nézve lehet megszüntetni. A felmentési idő nem kezdődhet előbb, mint az arról szóló parancs közlése. Ha a felmentés ezzel ellentétesen rendelkezett, vagy a későbbi közlés miatt vált ellentétessé a felmentési idő és ezzel összefüggésben a jogiszony megszűnése időpontjának meghatározása, a rendelkezés a jogszabály szerint semmis. A törvény alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlat egységes abban, hogy ilyen esetben nem a felmentés egésze, hanem csak a
BH 2001.5.205 Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettében bűnösnek kimondott, letelepedési engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárságú elkövetővel szemben közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nincs helye [Btk. 53. §, 54. § (1) bek., 170. § (5) bek. 1. ford., 1990. évi LXIV. tv 2. §, 1990. évi LXV. tv, 1996. évi XLIII. tv 37. §].
BH 2001.7.344 A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásba vissza kell helyezni. A fegyveres szerv kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést, ha a hivatásos állomány tagjának a felmentés esetén járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeget megfizeti. Ha a hivatásos állomány tagja nem jogosult végkielégítésre, részére a törvényben meghatározott összeg kétszerese jár. [1996. évi XLIII. tv 197. §
BH 2001.8.400 A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben foglaltakat nem lehet olyan kiterjesztően értelmezni, hogy a szolgálatból való felfüggesztés szempontjából a hivatásos állomány tagja ellen indított büntetőeljárásnak minősül minden olyan nyomozás, amelynek során valamilyen adat az állomány tagjának bűncselekmény-elkövetésére utal, de a nyomozó hatóság az állomány tagját nem nyilvánította gyanúsítottá. A törvény rendelkezése szerint a felfüggesztés feltétele a hivatáso
BH 2001.9.447 I. A rendőr szolgálati viszonyának megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját az eredeti beosztásába vissza kell helyezni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánja, ezt úgy kell tekinteni, mintha a szolgálati viszonya a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben a részére végkielégítés jár [1996. évi XLIII. tv (a továbbiakban: Hszt.) 197. § (3) és (4) bek.].