BH 2004.7.297

Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [Ebtv. 1. § (1) bekezdés a) pont; Tbj. 4. §, 5. §; Mvt. 87. §].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az alperes tévesen kötelezte a H. S. balesetével kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátások költségének megtérítésére, a munkaügyi bíróság a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) szabályait megsértve hozta meg a keresetét nagyobb részt elutasító ít...

BH 2004.7.297 Szervezett társadalmi munka szervezője a megtérítési kötelezettség szempontjából nem minősül foglalkoztatónak [Ebtv. 1. § (1) bekezdés a) pont; Tbj. 4. §, 5. §; Mvt. 87. §].
A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 270. § (2) bekezdés ba) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint az alperes tévesen kötelezte a H. S. balesetével kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátások költségének megtérítésére, a munkaügyi bíróság a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) szabályait megsértve hozta meg a keresetét nagyobb részt elutasító ítéletét. A felperes azzal érvelt (tartalmát tekintve ezt jelölte meg elvi kérdésként), hogy szervezett társadalmi munka végzése közben történt balesetért a társadalmi munka szervezőjét kell munkáltatónak tekinteni, következésképpen őt lehet megtérítésre kötelezni. Az adott esetben a szervezők a helyi önkormányzat, a helyi tűzoltó egyesület és az egyházközség volt, így a megtérítési kötelezettség ezeket a szerveket terheli, annál is inkább, mert a munka megszervezésében hiányosságok voltak, a munka helyszínére a polgármester szeszes italt szállított, és a sérült munka közben ebből fogyasztott. Ennek alátámasztására utalt a munkaügyi bíróságon folyamatban volt másik per anyagára, és a Munkaügyi Központ által felvett jegyzőkönyvekre. Vitatta az alkalmazott kármegosztási arányt is (70-30%).
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben elő-adottak alapján nem talált alapot a felülvizsgálati eljárás elrendelésére.
A felperesnek a felülvizsgálati kérelmében előadott jogi érvelése téves. A perben az adott ügyben irányadó Ebtv. VIII. fejezetében meghatározott, a megtérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alapján abban kellett állást foglalni, hogy a felperesnek, - aki a tulajdonát képező erőgép üzemzavara elhárítása érdekében téves csörlővezérlést hajtott végre, és ez vezetett H. S. jobb keze roncsolódásához - az Ebtv. 67. §-a, illetve 68. §-a alapján fennállhat-e a megtérítési kötelezettsége.
A felülvizsgálati kérelem helytállóan fejtette ki, hogy az Mvt. 87. § 8. pontja szerint a társadalmi munka szervezője munkáltatónak minősül. Téves azonban a felülvizsgálati érvelés abban, hogy ezt a szabályt az Ebtv.-en alapuló megtérítési kötelezettség esetén is figyelembe kell venni. Az Mvt. 87. §-ában meghatározottakat ugyanis ennek a törvénynek az alkalmazása körében lehet alapul venni, az Ebtv. alkalmazása tekintetében az Ebtv.­ben és a Tbj.-ben meghatározott fogalmakat kell alkalmazni. Eszerint sem a felperes, sem a szervezett társadalmi munka szervezője nem minősülnek foglalkoztatónak, mivel az Ebtv. 1. § (1) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmező rendelkezéseit tartalmazó 4. § és 5. § értelmében nem tartoznak a törvényben meghatározottak szerinti biztosítottat foglalkoztatók körébe.
Mindezekből következően a munkaügyi bíróság a jogszabály helyes értelmezésével vizsgálta a felperes megtérítési felelősségét az Ebtv. 68. §-a alapján. Ennek alkalmazása körében annak volt jelentősége, hogy a felperest terheli-e és milyen mértékben felelősség a sérült balesetéért. A munkaügyi bíróság ezzel összefüggésben a Pp. 206. § (1) bekezdése megsértése nélkül vette alapul a felperes és H. S. között az adott balesetből eredő kártérítés iránt folyt polgári perben hozott jogerős ítéletben megállapítottakat a felperes felelőssége és annak mértéke, aránya tekintetében, figyelemmel a sérült közrehatására is.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - a felülvizsgálati kérelemben előadott jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítéletet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 11.007/2002. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.