adozona.hu
BH+ 2001.4.180
BH+ 2001.4.180
I. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását követően a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos kamatot, késedelmi pótlékot és bírságot - a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül - a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. e) és g) pont, 57. § (2) bek. c) pont].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós ellen 1997-ben indult felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróság végzésével a megyei egészségbiztosítási pénztár hitelező kifogását elutasította. A végzés indokolása szerint a hitelező járuléktartozással kapcsolatos késedelmi pótlék megfizetése iránti igényét helyesen sorolta be a felszámoló a többször módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába tartozó követelésként. Az idézett törvényhely rendelkezése szerint jogcímtől és keletkezési időtől függetlenül ide...
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést. Kérte a végzés megváltoztatásával a kifogásának helytadó döntés hozatalát azzal, hogy a járulékot és a késedelmi pótlékot egységesen az 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjába, a közzétételi díjat az 57. § (1) bekezdésének a) pontjába, a nyilvántartásbavételi díjat pedig az 57. § (1) bekezdésének g) pontjába sorolja be a felszámoló. A fellebbezés indokolásában előadta, hogy véleménye szerint a társadalombiztosítási tartozások egységesen a többször módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésnek e) pontjába tartoznak. E törvényi rendelkezés a társadalombiztosítási tartozások megfogalmazást alkalmazza. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben kimondta, hogy a társadalombiztosítási tartozások körét az 1993. évi VIII. törvénnyel módosított 1975. évi II. törvény 105/C. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Bár e jogszabály már nem hatályos, a jelenleg hatályban lévő 1997. évi LXXX. törvény 53. §-ának (1) bekezdése a korábbi szabállyal egyezően rendelkezik a társadalombiztosítási tartozásokról, illetőleg befizetésük elszámolásáról. Ebből következően a késedelmi pótlék is a társadalombiztosítási tartozások körébe tartozik, osztja azok jogi sorsát. Vitatta, hogy a jogalkotó szándéka a törvény 57. §-a (1) bekezdése g) pontjának módosításával arra irányult, hogy a társadalombiztosítási tartozások egységét megbontsa.
A felszámoló a fellebbezésre nem tett észrevételt.
A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság érdemben helytálló határozatot hozott.
Az adott eljárásban a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, lényegesen az 1993. évi LXXXI. törvénnyel, valamint az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény (többször mód. Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvény 57. §-a (1) bekezdésének e) pontjába tartoznak a társadalombiztosítási tartozások, az adó - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, valamint víz- és csatornadíjak. A törvényhely g) pontjába sorolandó a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás. Az f) pontba tartoznak az egyéb követelések.
Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglaltakat. E törvényhely - a korábbi szabályozástól eltérő - speciális rendelkezést tartalmaz a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi pótlék és bírság tartozások besorolása vonatkozásában. Helyesen utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a speciális szabály kiveszi az 57. § (1) bekezdésének e) pontjába besorolni rendelt társadalombiztosítási tartozások köréből a pótlék és bírság jellegű tartozásokat. Ennek megfelelően a társadalombiztosítási tartozások a jogszabályban írtaknak megfelelő bontásban kerülnek besorolásra.
Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott végzését a többször mód. Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint megfelelően alkalmazandó, Pp. 259. §-ára utalással a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A jelen eljárás kifogás alapján indult. A többször mód. Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. E meghatározásból eredően - ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 2000. évi 3. számában megjelent 122. számú eseti döntésében kifejtette - a már előterjesztett kifogás megváltoztatására nincs lehetőség. A változtatást új kifogásnak kell tekinteni, amelynek elbírálására az elsőfokú bíróság jogosult.
Az adott ügyben a hitelező a fellebbezésében új kérelemként terjesztette elő, hogy a közzétételi díjat a többször mód. Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontjába, a nyilvántartásbavételi díjat pedig a törvényhely g) pontjába kéri besorolni, ellentétben a felszámoló által f) kategóriába történt besorolással. Ezt a kérelmet az eredeti, az elsőfokú bírósághoz 1998. május 26-án érkezett kifogásában nem terjesztette elő, így azt az elsőfokú bíróság nem bírálhatta el. Ezért nem állt a másodfokú bíróság rendelkezésére felülbírálatra alkalmas határozat.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a hitelező fellebbezésének ezt a részét új kifogásnak tekintette, és azt intézkedés céljából - a többször mód. Cstv. 51. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel - az elsőfokú bíróságnak megküldeni rendelte. (Legf.Bír. Fpk.VIII.33.108/1998. sz.)